Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-27 / 174. szám
NÉPÚJSÁG V 1982. július 27., kedd Megkoszorúzták Sárdi János sírját Az idén lenne 75 esztendős Sárdy János; ebből az alkalomból egykori társulatának, a Fővárosi Operettszínháznak tagjai tegnap megkoszorúzták az 1969-ben elhunyt művész sírját á Farkasréti temetőben. Sárdy János alakját Varga Tibor színművész idézte fel. Sárdy János Nagykónyiban született. Pápán járt tanítóképzőbe, majd tanítóként Dunaföldváron kezdte pályáját. Énektanulmányai után 1936-ban szerződött a Budapesti Operaházhoz. A negyvenes évek elején vált népszerű tenoristává. Vonzerejének egyik forrása szép és szenvedélyes lírai hangján kívül színészi képessége volt. Színpadi alakításai közül a János vitéz Kukorica Jancsija és Wagner Mesterdalnokok című operájának Dávidja emelkedett ki, de énekelte többek között Almavi- va grófot, Papagenót és Bob herceget is. Szívesen foglalkoztatták a filmesek is. Legismertebb filmes szerepe a Mágnás Miska mérnöke és a Déryné Szentpétery Zsig- mondja. 1957-től haláláig a Fővárosi Operettszínház vezető művésze, bonvivánja volt. Megnyílt a békéscsabai müvésztelep Tegnap délután az ifjúsági és úttörőházban megnyílt a VII. békéscsabai alkalmazott grafikai művésztelep. A rendező szervek mindössze tíz alkotót — köztük öt me- gyénkbelit — hívtak meg a meghosszabbított idejű, augusztus 19-én záruló együtt- munkálkodasra. A művészeknek 19 vállalat és intézmény — a Békés megyeieken kívül a Heves megyei KÖJÁL, valamint a fővárosi Egyesült Izzó, a Karosszéria- és Járműgyár — hatvan témát ajánlott fel kivitelezésre, tervezésre. A témák között a legnagyobb számban plakátok, naptárak, oklevelek, emléklapok, csomagolóanyagok és játékok grafikai tervezése található. A művésztelep az idén is munkabemutatóval zárul, amelyet augusztus 19-én, délelőtt 11 órakor nyitnak meg a csabai Kner Nyomda központi épületének kultúrtermében. Társadalombiztosítási jogainkról A társadalombiztosítási jogszabályok mindannyiunkat közelről érintenek. Ezért mindenki haszonnal forgathatja a Népszabadság most megjelenő kiadványát, amelynek címe: Társadalombiztosítási jogainkról. A kiadvány valamennyi társadalombiztosítási jogszabályt feldogozva ismertet. A két szerző, dr. Molnár József és dr. Nagy József közérthetően, kérdés-felelet formájában megírt magyarázatokat fűz hozzájuk. Ezért a jogban és a jogi nyelvezetben járatlan olvasó is biztonsággal eligazodhat a rendeletek és szabályok között. Többek között világos választ kap rá, hogyan kell kiszámítani a nyugdíjat, kiket illet mge a családi pótlék, a terhesség-gyermekágyi, az anyasági, a temetési segély, a baleseti ellátás, a rokkantsági nyugdíj, melyek az új gazdasági vállalkozási formák résztvevőinek, valamint a kisegítő, közreműködő családtagoknak társadalombiztosítási jogai, végül mit kell tenni, ha valakit jogsérelem ért. Mivel ez a kiadvány a több forrásból összegyűjtött, valamennyi társadalombiztosítási jogszabályt magába foglalja, a jogászok, az SZTK- ügyintézők és más vállalati szakemberek is segítségül vehetik. Ilyen összefoglaló, a jogszabályokat magyarázó mű eddig még nem jelent meg. A kiadványt a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatósága szakmai szempontból ellenőrizte. A kiadvány 10 forintért megvásárolható az újságárusoknál. Fürst-emlékünnepség Rumban Fürst Sándorra, a munkás- mozgalom kiemelkedő személyiségére emlékeztek vasárnap a Vas megyei Rum községben, halálának 50. évfordulója alkalmából. Az emlékünnepségre a megye minden részéből érkeztek, Szombathelyről külön autóbusz indult az eseményre. Ott voltak a megye valamennyi, Fürst Sándor nevét viselő szocialista brigádjának, iskolájának, intézményének képviselői. A szülőházat erre az alkalomra kívül-belül felújították, tatarozták, s átrendezték a benne elhelyezett, a mártír életét, munkásságát tükröző állandó kiállítást, emlékmúzeumot. Az emlékünnepségen Síkos László, a Vas megyei KISZ- bizottság első titkára mondott beszédet, majd a résztvevők megkoszorúzták a szülőházon elhelyezett emléktáblát. Ezen a napon művelődési házban megnyílt a „Szocialista képzőművészet a két világháború között Magyar- országon” című kiállítás, amelyet az épülő szombathelyi képtár anyagából állítottak össze. Megemlékezés Hankó Mihályról 1957. július 26-án Békéscsabán, 62 éves korában halt meg Hankó Mihály. Szülei agrárproletárok voltak, ő azonban a négy polgári iskola elvégzése után kőműves lett. Több városban dolgozott, és munkahelyein került kapcsolatba a szakszervezeti mozgalommal. A század elején tagja lett a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének, majd az SZDP tagja lett, s a felszabadulásig az is maradt. A Tanácsköztársaság idején a helyi direktórium tagja A Tanácsköztársaság leverése után két hónapig letartóztatásban van. A békéscsabai építőmunkások szervezője, vezéralakja lesz. Egyik létrehozója a Békéscsabai Munkásotthon Szövetkezetnek'. A sztrájkharcok fő szervezője. A felszabadulás a baloldali magatartást tanúsító Hankó Mihályt a kommunista párt mellé állítja. 1944-ben az Ideiglenes Nemzegyűlés tagja lesz, s a Nemzeti Segély fő megbízottja. Részt vesz a kommunista párt helyi szervezésében. 1945-ben a megalakult Munkás-Paraszt Szövetkezet cégvezetőjéül választják meg. Haláláig részt vett a mozgalmi munkában. Az évforduló alkalmából az Építők' Szakszervezete Békés megyei Bizottsága az elhunyt hozzátartozói jelenlétében megemlékezést tartott a temetőben, és elhelyezte a kegyelet koszorúját a sírján. (Pb) Süteményiizem épül Gyomén (Tudósítónktól) A Békés megyei Tanács 3. számú Sütőipari Vállalatának központja Gyulán van, de területéhez tartozik a gyulai járás és a szeghalmi járás egy része is. Gyulán öt helyen, a város különböző részein, régi magánpékségekből átalakított műhelyekben termelnek. Amint Csomós János vállalati igazgatótól megtudtuk, a közelmúltban megkezdődött az Ajtóssy Albert utcában — a kenyérgyár mellett — a süteményüzem építése. A beruházás 30 millió forint, a gépköltség 8 millió, összesen az egyéb járulékos költséggel együtt közel 60 millió forintba kerül. A megye egyik legkorszerűbb üzeme lesz. Az alagútkemencéket gáztüzelésűre építik. Az új üzem termelékenyebb lesz, hiszen 16 óra alatt 13 tonna terméket tudnak előállítani. Az épületben szociális létesítmény is helyet kap. Az üzem kivitelezője a DÉLÉP, a gépeket saját erőből szerelik be. A létesítmény 1983 decemberében kerül átadásra. Jelenleg 36-féle sütőipari, 8-féle édesipari és félkészterméket gyártanak, s az új üzem átadásával termékbővítést is terveznek. A mostani alföldi és burgonyás kenyér kínálatát rozsláng- és csemegeveknivel kívánják kiegészíteni, de tervezik a félkilós kenyér sütését is. (Ormosi) 0 Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Drágább lett a kávé HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚLIUS 27-TÖL Devizanem vételi közép árf. 100 egységre eladási forintban Angol font 6648,94 6655,60 6662,26 Ausztrál dollár 3840,30 3844,14 3847,98 Belga frank 82,06 82,14 82,22 Dán korona 452,29 452,74 453,19 Francia frank 563,68 564,24 564,80 Holland forint 1422,93 1424,35 1425,77 Japán yen (1000) 150,20 150,35 150,50 Kanadai dollár 3015,24 3018,26 3021,28 Kuvaiti dinár 13321,51 13334,84 13348,17 Norvég korona 605,45 606,06 606,67 NSZK márka 1569,92 1571,49 1573,06 Olasz líra (1000) 27,85 27,88 27,91 Osztrák schilling 222,69 222,91 223,13 Portugál escudo 45,44 45,49 45,54 Spanyol peseta 34,21 34,24 34,27 Svájci frank 1826,19 1828,02 1829,85 Svéd korona. 626,93 627,56 628,19 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3799,21 3803,01 3806,81 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚLIUS 27-TÖL Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegycímletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz líra (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 500Ó Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Töröl líra 1000 USA dollár 100 vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6455,93 6855,27 3728,82 3959,46 79,68 84,60 439,16 466,32 783,42 831,88 547,31 581,17 55,16 58,58 1381,62 1467,08 145,84 154,86 67,86 72,06 2927,71 3108,81 12934,79 13734,89 587,88 624,24 1524,35 1618,63 27,04 28,72 216,22 229,60 44,13 46,85 33,21 35,27 1773,18 1882,86 608,73 646,39 23,39 24,83 3688,92 3917,10 Az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye: július 26-tól drágább lesz a kávé. Az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közli, hogy 1982. július 26-tól — külgazdaságunk egyensúlyának javítása érdekében — a pörköltkávéárak 40 százalékkal emelkednek. így például a 30 dekagrammos Sport kávékeveréké 50 forintról 55- re emelkedik, a 10 dekagrammos Karaván, illetve Konzum Mokka ára 24 forintról 33 forint 60 fillérre, a negyedkilós Omniáé 77-ről 108 forintra. A negyedosztályú vendéglátói egységekben egy dupla presszókávé ára 4,20 helyett 5 forintba kerül. A Budapesti Állat- és Növénykert új szerzeménye, a hetven kilogramm súlyú szenegáli óriásteknős, amely nagy sikert arat a gyermekek körében. Most már két „páncélhátú” óriása van az állatkertnek. A teknőcök könnyen elbírják a hátukon „lovagoló” 4—5 éves gyerekeket (MTI-fotó: EL Várkonyi Péter felvétele — KS) Új aratásaink O i tagadás, ezek a júliusi forró-tüzes napok, párás meleg éjszakák jócskán próbára tettek minket. Törölgettük a homlokunkat, derékig gomboltuk az inget, ha lehetett, kerestük az árnyas helyeket, a mezőgazdaságiak meg azt mondják: ez kell most, mert ez az időjárás nagyon kedvezett eddig a betakarításnak, így is van, nagyszerű ütemben halad az aratás, amit remélhetően a beköszöntött esős hétvége sem zavar meg túlságosan. A hírek szerint a búzának mintegy hetven százalékát már levágták e napokra, s az őszi meg a tavaszi árpával, más gabonafélével sem állnak rosszul. Ami külön érdekes: búzatermésünknek az előbb említett csaknem háromnegyedével szinte egy hét alatt végeztek. Az'ánti világ ban született generációm hajlamos ilyenkor elgondolkodni azokról az időkről, amikor Péter-Pál- kor — mint mondani szokták széplelkű elbeszélők — megpendültek a kaszák, kezdődött az aratás. Aztán jött a cséplés, a kazlazás, s tartott ez a munka úgy Szent Istvánig, vagyis csaknem két hónapon át. S munkába állt az egész család (már ahol kapott munkát az uraság földjén), s dolgozott hajnaltól sötétedésig, férfi meg az asszony, aki a markot szedte, a szalmakötelet fonta, hogy jól megköthessék a kazal tetejét. Minek is ezt fölemlegetni, amikor a mai gyerek már csak falumúzeumok falán lát kaszát, meg más afféle szerszámot, amiről azt sem tudja, mire jó? Hát legfeljebb csak azért idézzük föl mégis, mert nem volt mind ez olyan nagyon régen, s hogy most egy-két hét alatt tizednyi ember sem végzi azt a munkát, ami akkoriban szinte az egész parasztság teljes nyári elfoglaltságát jelentette. A társadalom struktúrájával sok minden változott. A félelmetes ellenségből — a gépből — barát, nélkülözhetetlen segítőtárs lett. Az aratási szerződésért ácsingózó napszámos-földmunkások Veres Péter egyik elbeszélésében még így szojonganak, ha nem vállalnák el az em-' bertelen munkafeltételeket: „Mit lehet itt tenni? A gépszínekben aratógépek, a folyosón csendőrök, és az országban hárommillió koldus van”. A gép akkor elvette volna a kenyeret, ma minél több a gép, annál hamarabb lesz kenyér. Ezért is dolgozik az idén a földeken a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok hatalmas gabonatábláiban a tavalyinál ezernél több kombájn — amint jogos örömmel tájékoztatta erről a megyei napilapokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Mondván, hogy ennek is köszönhető, hogy az idén a szokottnál gyorsabban és zavartalanabbul folyik a talán legfölemelőbb munka, a termés betakarítása mindennapi kenyerünkhöz. Ami már régen nem pusztán paraszti tevékenység, sőt szinte alig lehet a régi hagyomány értelmében parasztinak nevezni. Az tény, hogy a mezőgazdaság dolgozói a meghatározók, akár kombájnon, akár más módon teszik dolgukat az érett kalászok között. De velük együtt szinte az egész társadalmunk megteszi, ami rajta múlik. Különösen az úgynevezett ipari háttérről van szó, amelynek igen nagy a jelentősége. Tartalmában is, hiszen a munkás-paraszt szövetség egyik kézzel fogható napi gyakorlatú megnyilvánulásának tekinthetjük, ám — noha ez igaz — a realitás sokkalta hétköznapibb. Hiszen talán azok a mezőgépesek, áforosok és mások, akik ezekben a hetekben többletmunkát, speciális feladatokat vállaltak, csak arra gondoltak, hogy rájuk mindenképpen szükség van, ha nem akarjuk, hogy elperegjen a szem, hogy a netán beköszöntő rossz idővel megdőljenek a táblák, vagy ki tudja, mi egyéb baj adódjék. S ez nem csekély dolog! Ilyesmi vezette a MEZŐGÉP Trösztöt, amelynek az idén több mint négyszáz szervizkocsija járja a földeket, hogy segítsen ezt a nagy nyári munkát, s rajta ne múljon egy percnyi kiesés sem. Erre az időre úgy szervezték meg a vállalati termelést, hogy a legjobb szakemberek most ne a gyárakban, hanem a földeken legyenek. S több mezőgazdasági gépgyárban ügyeletes rendszert vezettek be. hogy az esetleges alkatrészhiányon gyorsan segíthessenek, s volt ahol egyedi alkatrészeket külön gyártottak, ha már másként nem lehetett beszerezni. Hallottunk arról is, hogy ahol éppen kombájnosok hiányoztak, oda a hozzáértő munkások a gyárból mentek segíteni, kombájnoshiány miatt nem kellett lábon maradnia a gabonának. Hasonlóan szívén viseli az ÄFOR is az együttműködést ezekben a nagy napokbn: a szükséges üzemanyagszállításokhoz átcsoportosították a tartálykocsikat. egyeztették az igényekkel a nyitva tartási időket, s több helyen még éjszaka is adnak ki üzemanyagot. |bben rejlik a titka — ha ez titok — az idei gyorsabb és zavartalanabb betakarításnak, amiről a miniszter — ezekre is utalva— szólott. Sokat köszönhetően a gépeknek persze, mely „kezesállatunk” lett. de méginkább. amitől azzá vált: a társadalmi öszszefogásnak, a jó együttműködésnek. Amit minapi látogatásakor Kádár János is fölemlített a ráckevei Arany Kalász Tsz hatalmas gabonatábláiban aratókkal beszélgetve. s fölidézve régi aratásokat gyermekkora emlékeiből. saját élményeiből. Nehéz persze, s erőt, helytállást kívánó munka ez a mostani is — amint megbecsülő elismeréssel szólt róla —, de mégiscsak könnyebb és gyorsabb az emberkímélő gépekkel. Meg a jó szervezettséggel és az ipari munkások segítségével, amit ott például a Csepel Autógyár dolgozói nyújtanak, amikor gépalkatrészekben vagy másban adódik gond. összefogva, egymásra támaszkodva könnyebb a munka, jobb az eredmény — ezt láthatta a párt Központi Bizottságának első titkára a ráckevei határban, ahogyan hasonlóval találkozhatna az országban máshol is. Az aratók már becsülgetik a terméseredményeket. Az összkép még eléggé szétszórt, változó vidékenként, sőt gazdaságonként is. Annyi azonban bizonyos, hogy az új kenyér ünnepére az összefogás, a közös munka jó jutalmát megadja a föld. Lőkös Zoltán
