Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

1982. jálius 25.. vasárnap

SZERKESSZEN VELÜNK!

Honnan igyanak a kocsorhegyiek?

A vizet a tiltó tábla ellenére jelenleg is használják

Gyomaendrőd határában, a Hármas-Körösön átívelő hídon túl, közvetlen a védőgát tövében terül el a kocsorhe- gyi település. Több család lakik itt még most is, kiket eddig közvetlen az iskola mellett levő fúrott kút látott el ivóvízzel.

Egy hónappal ezelőtt azonban egy tábla került a kútra, ezzel a figyelmeztető felirattal: Nem ivóvíz. Eleinte

a községbe karikáztak be kerékpáron az itteni lakók néhány kanna vízért, de bizony esős időben a felázott gáton beragadtak a kerekek. Így aztán nem törődve a figyelmeztető táblával, újra az eddig használt kútjuk vizét kezdték fogyasztani, és az udvari ásott kutakból — ahol van — vedreznek. Mert hát inni ezután is kell, a főzéshez, mosáshoz is jelentős

mennyiségű víz szükséges, sőt a házaknál nevelt jószágok is sűrűn kívánják a vizet.

Vajon az illetékesek mikor intézkednek, hogy a kútról lekerüljön a figyelmeztető tábla? Erre kíváncsiak a kocsorhegyiek. Mert a kút vizét a tábla ellenére is kénytelenek használni.

Kép, szöveg: Sztanyik Károly

Köszönet a segítségért

Nyíri Sándor békéscsabai olvasónk szép példáját említi levelében annak, hogy miképpen nyújtott segítséget az országúton az egyik autós. Gépkocsival utaztak a József Szanatóriumból. Anyósát vitte Szeghalomba. A doboz—vésztői úton gépkocsijának jobb hátsó kereke durrdefektet kapott. Az utat nem tudta folytatni, mivel hiányzott a pótkerék. Időközben ezen az úton közlekedett Flóra Nagy Lajos, a békéscsabai Lenin Termelő- szövetkezet dolgozója. Megállt és felajánlotta, hogy segít a bajbajutottakon. Azt mondta, hogy hamarosan hoz egy belső gumit. Ezután elhajtott, ők pedig ott álltak az út mentén, a nagy melegben a beteg, idős asszonnyal. Egy Lada gépkocsi vezetője is megállt mellettük. Ám hamarosan megérkezett Flóra Nagy Lajos. Hozta a tömlőt, és segített a kereket felszerelni. Levélírónk ezután folytatta az útját Szeghalomba. A segítség a legjobbkor jött.

Levelekből —

Vasas Pál, Békéscsaba: Június 27-én a gyulai Várfürdőből Szentesre közlekedő autóbuszon hagyta el kézitáskáját, személyi igazolvánnyal, más fontos igazolványokkal, orvosi iratokkal, kulcsokkal a pénzzel együtt. Az egyik utas megtalálta és átadta a busz vezetőjének. Nyugdíjas olvasónk levelében köszöni meg az ismeretlen megtalálónak és a Volán dolgozójának közreműködését.

Petyka István, Békéscsaba: Levelében azt írja, hogy gyakran van derékfájdalma. Arra szeretne választ Jcapni, milyen alapon kaphatna felmentést polgári védelmi kill hiteles mérleg

M. Istvánné arról ír levelében, hogy az eleki piacon rendszeresen ellenőrzik a mérlegek hitelességét. Ebből gyakran támad veszekedés. Az ellenőr ugyanis mindig talál olyan árust, 'akinek régi a mérlege, vagy pedig konyhamérleggel méri az áruját, amit nem lehet hitelesíteni. Olvasónk azt írja, hogy jogos az ellenőr eljárása, hiszen piacokon csak hiteles mérleggel szasorokban

képzés alól. Levelét továbbítottuk a Békés megyei Polgári Védelmi Parancsnokságra.

Fekete József, Battonya: Levelében az Ady és a Klapka utcáról ír. Két éve ásták ki az árkokat. a kereszteződésben, s azóta nem tették rendbe. Panaszát intézkedés végett elküldtük a battonyai tanácshoz.

Iványiné, Huny a: A község több lakosa nevében írt levelet szerkesztőségünkbe. Szóvá teszi, hogy az élelmiszerboltban gyakran hangzanak el sértő szavak. Levelét kivizsgálásra továbbítottuk a megyei tanács vb kereskedelmi osztályára.

bad mérni. Igen ám, csakhogy van az éremnek másik oldala is. A legtöbb árus. vagy őstermelő szívesen vásárolna piaci mérleget, ha lehetne kapni. Többen kifakadnak emiatt. Az ellenőrnek az volt a válasza, vásároljanak olyan mérleget, melyet hitelesíteni lehet. A vasboltban, ha lehet kapni, akkor is csak konyhamérleget, amit nem lehet hitelesíteni. Levélírónknak az a javaslata, hogy az ipar gyártson hitelesíthető piaci mérleget. így. kevesebb összetűzés lenne az eleki piacon.

Reform előtt a polgári perjog

Beszélgetés dr. Gáspárdy László kandidátussal

Manapság gyakori panasz, hogy elárasztják életünket a jogszabályok, a paragrafusok. A túlszabályozás valóban megnehezítette szinte valamennyiünk számára az eligazodást —■ ám az is kétségtelen, hogy a rendelkezéseknek a változó életviszonyokhoz is kell igazodniuk. Ebben az esetben pedig egyáltalán nem felesleges, hanem éppen szükséges a már elavulttá vált szabálygyűjtemények átalakítása. Ez megy végbe napjainkban és még tart jó ideig, az egyik legalapvetőbb törvénykönyvben, a polgári perrendtartásban. Ezért is rendezett nemrégiben az MTA miskolci bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei szervezetének polgárjogi szakosztálya Egerben vitát a polgári perjog legfontosabb kérdéseiről. E témakörről beszélgettünk dr. Gáspárdy László kandidátussal, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Intézete civilisztikai tanszékének docensével, aki maga is előadott a vitaülésen.

— A magyar jogalkotás folyamatos és tervszerű — mondotta. — A Minisztertanács meghatározta az 1981— 85. közötti időszakra azokat a jogalkotási feladatokat, amelyeket mindenképpen meg kell oldani. Ennek része a polgári perrendtartás átfogó újraszabályozása. Az első lépés közös koncepció kialakítása, ami már tavaly megkezdődött, s az igazságszolgáltatással kapcsolatos különböző szervek, valamint jogászok dolgozták és dolgozzák ki elképzeléseiket. Magam is egyik résztvevője vagyok ennek a munkának, így gondolataim még nem tekinthetők hivatalos álláspontnak.

— Mi teszi szükségessé az újraszabályozást?

— Elsősorban az, hogy a polgári jog körébe tartozó, szerteágazó rendelkezések, azaz a mi nyelvünkön az anyagi jogszabályok az elmúlt három évtizedben je- léntősen megváltoztak, igazodva az új életviszonyokhoz. A per nem más, mint a törvény életmódja, tehát, az eljárási rendelkezéseknek az anyagi jogot kell kiszolgálniuk.

— Milyen elképzelések születtek a polgári eljárási jog rendelkezéseinek átformálására? •

— A magam elképzelései szerint kétféle megoldás kínálkozik: egyrészt e szabályozási rendszer fejlesztése, ez már korábban is megtörtént, mégpedig négy alkalommal. Másrészt, az egész eljárási joganyagot a maga teljességében vizsgálva kell szemlélni, formálni. Szerintem ez az utóbbi látszik a helyesebb megoldásnak.

— Mit ért ezen?

— Mindenekelőtt az anyagi, jogilag már szabályozott új konfliktushelyezetekhez kell alkalmazkodniuk a per- rendtartás paragrafusainak is. Például a vállalat és az alapítószerv között, vagy a vezető testületek egymásközti viszonyában a különféle döntések meghozatalánál. Szélesíteni lehetne, és kell is, a polgári perekben a bírósági utat, például a magasabb vezető állásúak bizonyos jogvitáiban. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy — főként a gazdasági perekben — szakelnökök működjenek közre. Ismeretes az az alapelv is, hogy mindenkinek joga van arra, hogy polgári jellegű ügyében tárgyalást tartsanak. A gyakorlat azonban ennek is ellentéte. Az új szabályozásnál erre is oda kell figyelni.

— A Minisztertanács célul tűzte ki a perek gyorsítását, egyszerűsítését. Menynyiben követik ezt majd az új szabályok?

— Ha a nemzetközi gyakorlatot nézzük, e tekintetben egyáltalán nincs szé- gyelnnivalónk. Bizonyos esetekben viszont valóban meg kell találnunk a hatékonyabb eszközöket az eljárás gyorsítása érdekében. Egy példát említek: az alperes legkésőbb a tárgyaláson nyilatkozik a per tárgyává tett ügyről. Főleg vagyonjogi perekben van ez így. Ily módon az első tárgyalás tulajdonképpen perfelvételi eljárás. Helyénvaló lenne, hogy az alperes már a keresetlevél benyújtása után köteles legyen nyilatkozni. Az esetleges beismerés vagy elismerés esetén ugyanis így meggátolható az ügy elhúzódása. A pereskedő felek felelősségérzetének növelése érdekében az új szabályokban magasabb mércét, nagyobb követelményeket kell állítani eléjük is. Főleg azért, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges eljárási cselekmények. Hatásosabb szankciók- kel kell sújtani azokat iá, akik valamilyen perbeli kötelességüket elmulasztják. Egv másik témakör: a perköltség mindig a per tárgyához igazodik, de teljesen érzéketlen az eljárás tartalmára, arra, hogy a felek jó, avagy rossz hiszeműek-e, érzéketlen az ügy bonyolultságára, a bírák munkával való terhelésére. A perköltség, pontosabban viselésének más szabályozásában ezen a helyzeten is lehet és kell változtatni. Még egy megjegyzés: a készülő per jogreform önmagában kivitelezhetetlen, szükséges tehát hozzá a kapcsolódó jogszabályok átformálása is.

Szalay Zoltán

Ki veszi észre?

Már hosszú idő óta (1), ha Békéscsaba felett átvonul egy kiadós zápor, órákig, de sokszor még másnap is elképesztően siralmas állapotok uralkodnak az őr Utca kötöttárugyár melletti szakaszán! Hogy pontosabb legyek: a környék ettől rendszeresen szenvedő és felháborított lakóin kívül, vajon ki veszi ezt észre? Mert részükről a vészjelzések már jó ideje tam tamot vernek, úgy látszik azonban, hogy ezek elvesznek az űrben.

A mostanában sűrűn hulló zápor valósággal' árvizet idéz elő az ör utcában. Az úttestet a 15—18 centiméteres kikövezett szegélyeinek magasságáig ellepi a szennyes viz. Ha órákon át egyfolytában tart a zápor, még ki Is önt az úttest, néha egészen a járdákig. A mintegy 150 méternyi útszakasz parkolóiban álló gépkocsikba lehetetlen beülni, avagy azokból kiszállni, ha történetesen ilyenkor érkeznek haza a lakók. Egy áthaladó tehergépkocsi, akár lecsökkenteti sebességgel is, ha ezen a szakaszon kénytelen menni, óhatatlanul a tetők magasságáig végigförcsköli a parkoló kocsikat a mindig különböző színű, hol szürke, hol bordó, hol sárgás — aszerint, hogy milyen színnel festenek a gyárban — vízzel, s ez a „külön” áldás (mint legutóbb V. B. Trabantjában) zárlatot is okoz, mely miatt, ha már elvonni az ár, akkor sem tudnak elindulni a gépkocsik.

Legutóbb a 19*es tömb C lépcsőházában már közvetlenül a lakókat is elérték az .árvíz hullámai”: a lefolyó csöveken egyenesen visszafolyt a víz, az előszobák szekrényeiből vödörszámra kellett kimerni azt. Egyelőre csak egy lakást ért baj, de mi lesz a jövőben, ha tovább tart ez az áldatlan állapot?

Az árvízért — mondják a lakók — nemcsak a záporok a felelősek, hiszen más uteákban nem okoznak semmi bajt. Az ör utcai lefolyók egészen a rácsokig teljesen eltömődtek, láthatóan a gyárból eresztett, erősen tex- tilbolyos szennyvíz „besegítésétől” is, amely miatt a levezető csatornákon nem tud elfolyni a csapadék. Az utca nem megfelelő lejtése, a csatornázás fogyatékossága, mind-mind belejátszik az áldatlan állapotok kialakulásába.

De hát meddig? Ne halogassák az illetékesek a , beavatkozást addig, amíg valamennyi lakásban kárt nem okoz az utcai árvíz! y. D.

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÖ

8.05: öt kontinens hét napja.

8.21: Énekszóval, muzsikával.

9.00: „Tövisek és virágok.”

10.03: Kalandos vakáció.

10.43: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa népdalokat énekel.

11.00: Vasárnapi koktél.

12.05: Harminc perc alatt a föld körül.

12.50: Csajkovszkij: V. szimfónia.

13.41: Szonda.

14.11: Népdalkörök pódiuma.

14.36: Ütőn Kodályhoz. VI/2. rész.

15.05: Művészlemezek.

16.01: Irodalmunk a két világháború között. Ősök és utódok.

17.05: Volt egyszer egy kemence — avagy a törökbálinti iD'ék.

17.35: A hegedű .virtuózai.

18.40: Bögöly. (Vihar Itália felett.)

19.49: Zenemúzeum.

20.44: Takács Béla nótákat énekel.

21.06: Mesterkurzus ’82.

22.20: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók- hangversenye a pozsonyi fesztiválon.

23.39: Josquin des Prés műveiből.

00.10: Magyar művek rézfúvókra.

PETŐFI RÁDIÓ

6.00: Népszerű muzsika — korán kelőknek.

7.00: A római katolikus egyház félórája.

7.30: Vasárnapi orgonamuzsika.

8.05: A milétoszi hajós.

9.30: Lucille Starr felvételeiből.

10.00: Szerpentin.

II. 00: Híres történetek — nagy

egyéniségek. A Malgasok királya.

12.00: Tló ebédhez szól a nóta.

13.00:

..........megláttam a törv

ényt.” Szabó Lőrinc versei.

13.07: Gumimanó.

14.00: Erről beszéltünk. 1957. július.

14.35: Táskarádió.

15.35: Poptarisznya.

17.30: Húszas stúdió.

20.35: Társalgó.

22.00: A tegnap slágereiből.

III. MŰSOR

7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora.

8.11: Zenekari muzsika.

9.45: Kritikus füllel.

10.45: öt kontinens hét napja.

11.06: Szvjatoszlav Richter felvételei. XXX/8. rész. Schu- mann-művek.

12.03: Népszerű operarészletek.

12.55: Kis magyar néprajz.

13.05: A Van Halen zenekar felvételeiből.

13.35: Bach-művek.

15.00: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából.

15.30: Offenbach operettjeiből.

16.25: Kamarazene.

17.28: Zenekari muzsika.

19.03: A vonósnégyes játék mesterei.

20.09: Takács Klára operaáriákat énekel.

20.30: Filmsztárok és filmslágerek — sztereóban.

21.30: Népdalok, néptáncok.

22.00: Irodalmunk a két világháború között. Királyhágó.

22.46: Jenufa. Részletek Janaoek operájából.

SZOLNOKISTÜDIÖ

8.30: Szlovák nyelvű műsor.

9.00: Hírek — Közlemények — Programajánlat — Lapszemle.

9.10 : Visszapergetés. Tallózás a hónap műsoraiban. Szerkesztő : Kardos Ernő.

9.50: Hangszervirtuózok.

9.58—10.00: Műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Óvodások filmműsora: 1. Mackó Misi kalandjai. 14. rész: Mackó Misi a víz alatt. (ism.) 2. A négy mókamester. 1. rész: Tornázzunk.

8.25: Varázskor — magyarul beszélő szovjet film.

9.30: „Csepű, lapu, gongyola.” Vidám vetélkedő gyerekeknek. I. elődöntő: Bógyisz- ló, Sióagárd.

10.30: Hírek, (f.-f.)

10.35: Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot. Bábfilm.

11.35: A mi házunk toronyház.

15.00: Bohócok, artisták és társaik — francia film.

15.25: Reklám, (f.-f.)

15.30: Mocsári arabok. Angol ismeretterjesztő rövidfilm.

16.15: Szamos Rudolf: Kántor. Történetek a híres nyomozókutyáról. VA. rész: A külvárosi őrszoba, (ism.)

17.05: Vasárnapi muzsika.

17.50: Reklám, (f.-f.)

17.55: Műsorainkat ajánljuk!

18.20: Reklám, (f.-f.)

18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója.

18.40: Tévétoma.

18.45: Esti mese.

19.00: A Hét.

20.00 : Hírek — Totóeredmények.

20.05: Madigan. Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. A lisszaboni ügy.

21.15: Kapcsoltam.

21.55: Varaderi ’81 — Emlékek egy fesztiválról.

22.25: Hírek.

II. MŰSOR

20.00: Hírek, (f.-f.)

20.05: A modem szobrászat mesterei. III/2. rész: Túl a ku- bizmuson.

21.00: J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny.

21.15: Telesport. •

21.45: Hadd hazudjunk. Magyarul beszélő osztrák tévéfilm.

BUKAREST

8.00: Iskola-televakáció.

8.40: Egészséges életmód.

10.00: A falu életéből.

10.30: A zene örömei.

11.45: A gyermekek- világa.

13.00: Vasárnapi album.

17.40: Folytatásos színház. 4. rész.

18.40: Kis képernyő a gyermekeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.25: Országjárás.

20.40: Adoptált. . . szülők — olasz film.

22.20: Tv-híradó.

22.30: Könnyűzenei stúdió.

BELGRAD. I. MŰSOR

11.10: Barázdák — faluműsor, utána gyermekműsor.

12.00: Tv-napló.

12.15: Mezőgazdasági adás.

13.15: A delfin.

14.45: Jugoszlávia, jó napot! 15.30: Pro et contra.

16.00: Külföldi dokumentumadás. 16.45: Népi muzsika.

17.15: Napkelte.

18.55: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Mesék a tele vonalon át. 20.55: Reklám.

21.00: Dokumentumriport.

21.30: Sportszemle.

22.00: Tv-napló.

II. MŰSOR

15.40: Autóversenyek Franciaország nagydíjáért.

16.40: Atlétika.

17.10: Zenés délután.

19.00: Nagy kiállítások.

19.27: Ma este.