Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LOPJA 1982. JÜLIUS 25., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Tizenegy Békés megyei kiállíté tizenhárom díjat nyert a Szegedi Ipari Vásáron Á. Tegnap, július 24-én ünne­pélyes keretek között osztot­ták ki a szombaton megnyílt Szegedi Ipari Vásár díjait. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának nagydíját nyerte el a Szege­di Szalámigyár, valamint a Budaprint. Szeged megyei város Tanácsának nagydíját Odessza testvérvárosának ki­állítása, illetve a jugoszláviai Bácskatopolyai Bútorgyár, a Kecskeméti Konzervgyár és a lódzi Textilimpex színvo­nalas kiállítása érdemelte ki. Az ipari vásár nagydíjait a Rábatextnek, a Pécsi Kesz­tyűgyárnak, a Szentesi Ba­romfifeldolgozónak, a Csong­rád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, a Ganz Kapcsolók és Készü­lékek Gyárának, a MIRKÖZ Hűtőtechnikai Szövetkezet­nek, a kecskeméti DUTÉP- nek, valamint Turku test­vérvárosának ítélték oda. A zsűri különdíjazottai kö­zött három Békés megyei ki­állító szerepel: a Békés me­gyei Zöldség-, Gyümölcske­reskedelmi Vállalat diétás sonkás felvágottjával, a BÉ- KÖT női és gyermek kapuc­nis köntöseivel, a Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása pedig színvonalas kiállításával érdemelte ki az elismerést. Nyolc Békés megyei kiál­lító összesen 10 vásári díjat nyert termékeivel az eddig elmondottakon kívül. A Kö­rösi Állami Gazdaság pneu­matikus szerszámrendszere, a körösladányi METAKÉMIA Ipari Szövetkezet Csillag • tisztító- és Tomi-Csillag tex • tilöblítő szerei, a Gyulai Húskombinát Pokol-kolbá­sza, a DÉGÁZ KPE-összekö- tő idomcsaládja, a Vetőmag Vállalat orosházi területi központjának színvonalas ki­állítása és a Kner Nyomda bemutatkozása nyerte meg • ebben a kategóriában a zsű­ri tetszését. A Békéscsabai Konzervgyár és az Üdítőital­ipari Vállalat két vásárdíjat is magáénak mondhat: a konzervgyár zöldség-gyü­mölcs- és ivólékészítményei­ért, valamint glutinmentes, diabetikus száraztésztáiért, az üdítőital-ipari vállalat Arola diabetikus szénsavas narancsitaláért, illetve zöld­alma-, barack- és meggyita­láért kapta meg a vásárdí­jat. KÉP Fotó: Lónyai László Magyar kulturális kiildüttség utazott Mexikóba Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes vezetésé­vel magyar delegáció utazott Mexikóba, az UNESCO II. kultúrpolitikai világkonfe­renciájára. Befejeződött a szakmunkástanulók honismereti tábora Tegnap Szegeden befejező­dött a szakmunkástanulók V. országos honismereti tábora. Huszonöt ipari szakmunkás- képző intézet száz tanulója vett részt a továbbképzést szolgáló kurzuson; vala­mennyien az iskolai honis­mereti szakkörökben végzett kiváló munkájukkal érde­melték ki a meghívást. A szakmunkástanulók két- hét alatt előadásokat hallgattak, s megismerkedtek a népi épí­tészet egy-egy remekével, a makói hagymásházzal, az ópusztaszeri skanzennel, Sze­ged, Makó, Hódmezővásár­hely múzeumaival, a^márté- lyi művészteleppel. flz első félév az iparban t-------------------------------------;----------------------------------------------------­A z év első felében nem következtek be a világgazda­ság helyzetében a tavalyi előrejelzésekben szereplő ked­vező változások, a külpiac élénkülése még várat magá­ra Ez a hazai ipar fejlődésének külgazdasági feltételei­ben további' romlást okozott, kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségeket jelentett. Az ismert, politikai indítékú diszkriminatív intézkedések még tovább nehezítették az első félévi tervek realizálását. Az ipar első félévi gaz­dálkodásáról, tapasztalatairól Zsednai Pál, az Ipari Mi­nisztérium vállalatfelügyeleti főosztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — A kedvezőtlen helyzet ellenére az iparvállalatok termelése a második negyed­évben megélénkült, s összes­ségében a félévben — a ter­vek számításainak megfele­lően — átlagosan mintegy 2 százalékkal bővült. Az ága­zatok közül a legdinamiku­sabban a gépiparban és a vegyiparban nőtt a termelés. A tavalyi erőteljes csökke­nési folyamat a kohászatban megállt, lényeges változás azonban nem következett be. Az egész évi kilátásokra vi­szonylag megbízható infor­mációt nyújt, hogy az ipar 1981. évi rendelésállománya biztosítja a nemzeti jöve­delem teremléséhez az elő­irányzott mértékű hozzájá­rulást. A rendelések összeté­tele azonban nem minden­ben kielégítő. Erre figyel­meztetnek az első félévi ada­tok, amelyek szerint növe­kedett a belföldi felhaszná­lás, a nem rubelelszámolású kivitel pedig — az ipar egészét tekintve — kissé visszaesett. Dinamikusan nőtt viszont a szocialista or­szágokba irányuló kivitel. Az ipari ágazatok közül a nem rubelelszámolású piaco­kon nagyobb növekedést csak a gépipar tudott elér­ni. A nem rubelelszámolású exportot nagymértékben ne­hezítették a kedvezőtlen kül­gazdasági körülmények. A vállalati gazdálkodás gyenge­ségei is szerepet játszottak az export alakulásában. Az Ipari Minisztérium számos intézkedést tett, amelynek hatására a második félév­ben pozitív irányú változás­ra, az export növekedésére lehet számítani. Az ipari vállalatok megvizsgálták, hogy szabad kapacitásaikkal az eredeti előirányzatokhoz képest milyen mértékben vállalkozhatnak a nem ru­belelszámolású export növe­lésére. Ez az akció az év egészében folytatódik. E fel­adatok a vállalatok és a gaz­dasági irányítás részére az eddigieknél is összetettebb és szigorúbb követelményt támasztanak. Ezt fejezik ki egyebek közt a július 1-től életbe lépett szigorúbb gaz­dasági szabályozók. A nemzeti jövedelem fel­használási arányainak biz­tosítása szempontjából az ipar jelentős feladata, hogy a beruházások ne haladják meg az előirányzott mérté­ket. Az állami beruházások összességében ezt nem lép­ték túl, a vállalatok saját fejlesztései azonban tovább­ra is meghaladták a terve­zettet. Az eddig érvénybe lépett és az előkészítés alatt levő központi intézkedések ezt a kedvezőtlen folyama­tot várhatóan mérséklik, sőt megállítják. Az idei első félévben is folytatódott az iparban dol­gozók létszámának csökke­nése. Elérte a népgazdasági tervben szereplő két száza­lékot, s ez nem igazolta a vállalatok terveit, átlagosan ugyanis félszázalékos csök­kenésre számítottak. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kétszázalékos termelésnö­vekedést a munka termelé­kenységének növekedésével érték el. A munkaerőmoz­gás a tapasztalatok szerint tervszerűtlenebb volt a kí­vánatosnál, de megkezdődött a tudatos átcsoportosítás, a munkaerő-gazdálkodás ked­vező folyamata is, erre első­sorban a nagyobb ipari vál­lalatok — a Csepel Művek, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Medicor Művek, a hűtőgépgyár — adtak pél­dát. Az iparban a bérek és ke­resetek első félévi növekedé­se meghaladta az előirány­zott mértéket. A növekedés üteme a második félévben várhatóan mérséklődni fog, így a személyi jövedelmek előreláthatóan a gazdaság- politikai céloknak megfele­lően alakulnak.. Az Ipari Minisztérium a II. félévi feladatok teljesíté­se érdekében megkülönböz­tetett figyelemmel kíséri a gazdasági foylamatok alaku­lását, és felkészült arra, hogy menet 'közben, késedelem nélkül megtegye a szükséges intézkedéseket, elsősorban a nem rubelelszámolású ex­port növelésére, a behoza­tal mérséklésére,» s ezáltal a gazdasági egyesúlya javítá­sára. Bnna-bál Balatonfüreden Balatoníüreden, a SZOT szanatóriumi dísztermében tegnap este ünnepélyesen megnyitották a 157. Anna- bált. A balatoni idény ran­gos eseményére négy konti­nens tizenkét országából ér­keztek vendégek. Sok külföl­dön élő magyar hozta el el­ső bálozó unokáját. A bál programja ezúttal is őrizte az utóbbi két évtized­ben kialakult hagyományo­kat. A nyitótáncot a KISZ Központi Művészegyüttes tánckara adta elő, a Rajkó­zenekar kíséretében. Az An­nák keringőjét a Fővárosi Művelődési Ház modern tánckarának tagjai kezdték meg, majd az első bálozó lá­nyok táncában gyönyörköd­hetett a közönség. Az est fénypontja ezúttal is Anna- bál szépének megválasztása volt. A Balaton-parton tegnap este még több mint húsz ét­teremben, csárdában rendez­tek Anna-bált. KISZ-juliális Debrecenben KISZ-juliális ’82 elneve­zéssel egész napos programot szervezett fiataloknak a Deb­recen melletti pihenőköz­pontban, a Vekeri-tónál a KISZ Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága, valamint a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ. Az im­már hagyományosnak tekint­hető, s az idén ötödik alka­lommal megtartott kulturális és sportrendezvényen mint­egy húszezer hajdú-bihari fiatal vett részt. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Csanádapácán Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Kovács Erzsébet Tartalmas munka a szarvasi nyári egyetemen (Tudósítónktól) Szarvason az idén negyed­szer rendezte meg a TIT me­gyei és városi szervezete a Tessedik Sámuel mezőgazda­sági nyári egyetemet. Az elő­adások: „A komplex melio­ráció' szerepe a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében” témakörben mozogtak. A négy év hallgatói átlaga száz körül mozog. Jelenleg 86 mezőgazdasági szakterületen dolgozó szakember érdeklő­dött a gazdag program iránt. A rendezvényeknek a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Ka­ra adott otthont. A megnyitó július 19-én, a záró ünnep­ség július 24-én volt. A második napon, július 20-án dr. Thyll Szilárd főis­kolai tanár előadása hang­zott el „Térségi melioráció síkvidéken és dombvidéken” címmel. Ezt követte Rózsa Tamás műszaki-gazdasági ta­nácsadó, aki a meliorációs társaságok működéséről, a tapasztalatokról és a jövő­beni feladatokról beszélt. A délutáni városnéző progra­mot este igen színvonalas hangverseny követte az ó templomban. Július 21-én az aktuális agrártörténeti hagyományok felvázolásával kezdődött a program. „Tessedik és a me­lioráció, különös tekintettel a talajjavításra” címmel dr. Tóth Lajos tartott előadást. Ezután „A légi felvételek fel- használása a meliorációs munkák tervezésében” cím­mel Veréb Adám MÉM— NAK főelőadó tartott refe­rátumot. Délután a hallga­tóság a gyakorlati meliorá­ciós munkát tanulmányozta a helyszínen, a programveze­tő Köhler Mihály, a DATE Termelésfejlesztési Intézeté­nek műszaki-gazdasági ta­nácsadója volt. A negyedik napi program dr. Szántosi Antalnak, a fő­iskolai kar igazgatójának elő­adásával kezdődött. Témája: „A komplex melioráció hasz­nosítása”. Ehhez jól illesz­kedett Soltész József előadá­sa: „A melioráció fejleszté­sével összehangolt vízrende­zési feladatok a hatodik öt­éves terv időszakában”. Dél­után megtekintették a rész­vevők a szárazmalmot, Ru- zicskay György Kiváló Mű­vész és Bessenyei Antal fes­tőművész műtermét. Július 23-án dr. Perényi Károly a vízhiány pótlásá­nak új útjait ismertette, gaz­dag hazai és nemzetközi ta­pasztalatait közreadva. Öt dr. Nyíri László, a DATE Karcagi Kutató Intézetének igazgatója követte: „A komp­lex melioráció jelentősége or­szágrészenként” című referá­tumával. Délután öntözési bemutatón vettek részt az egyetem hallgatói. A záró nap utolsó előadá­sát dr. Hegedűs Lajos, a MÉM—NAK főosztályvezető­je tartotta: „A MÉM—NAK meliorációs fejlesztési és el­lenőrzési feladatai” címmel. Ezt követően dr. Tóth Lajos összegezte és értékelte az 1982-es szarvasi nyári egye­tem munkáját, majd kiosz­totta a részvételt igazoló ok­leveleket. Medgyesi Lászlóné Megnyílt a nemzetközi Bartók-szeminárium Tegnap ünnepélyesen nyílt meg szombathelyen, a ta­nárképző főiskola dísztermé­ben a XVI. nemzetközi Bar­tók-szeminárium. A Nemzet­közi Zenei Versenyek és Fesztiválok Irodája 1967-től rendez évente mesterkurzust a Bartók-művek tökélete­sebb, hitelesebb előadásának elsajátítása érdekében. A szemináriumra a világ min­den részéből, húsz országból több mint száz hallgató és zenepedagógus érkezett. Olyan távoli országokból is jöttek részvevők, mint Ja­pán, Szíria, Kuba és Vene­zuela. Zongora-, hegedű-, vo­nósnégyes és karmester sza­kon oktatnak az idén. A kurzusok vezetői Bartók volt kollégái, tanítványai, bará­tai, tisztelői, műveinek leg­jobb tolmácsolói. A kurzus hallgatói augusz­tus 8-án nyilvános hangver­sennyel búcsúznak majd a vendéglátó várostól.

Next

/
Thumbnails
Contents