Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
\ 1982. július 24., szombat aTm 1----------------------------------------------------------------------------------------A Budapest—Becs közötti légipostajárat ünnepélyes indítása 1918. július 4-én Akik Szilágyi Erzsébet levelét vélik az első légipostái küldeménynek. bizonyos, hogy nem az egzakt tudományok emberei. A magyar légiforgalom szakemberei, kutatói ugyanis az első hazai légipostát jó néhány száz évvel későbbre teszik. Egy Komárom megyei gyógyszerész. Tatár János például az első magyar légipostái szállítást Prodam Guidó. az első hivatásos magyar pilóta, a nagy nevű aviatikus nevéhez társítja. Prodam — mint azt a szerző a Filaté- liai Szemle idei. májusi számában leírja — 1912. májusában szülővárosába. Fiúméba repült légi bemutatóra. Május 16-i felszállása alkalmával postát is vitt magával, s a nemzeti, valamint fiumei szalagokkal átkötött csomagot — gépével siklórepülésben 100 méterre leereszkedve — a part közelében ledobta. Több mint tízezer főnyi közönség lelkes ovációja mellett. Mindez nem egészen egy évvel azután történt — s az idén éppen 70 éve —. hogy London és Windsor között megindult a világ első posta repülőgépe. A Közlekedési Múzeum szakemberei dokumentációk alapján valamivel későbbre. 1918-ra teszik a magyarországi kezdetet. Az Osztrák—Magyar Monarchia legjobban bevált géptípusa volt az első világháború idején a Brandenburg elnevezésű repülőgép; nos. ilyen gépek Bécs—Budapest. illetve Bécs—Budapest— Krakkó—Kijev útvonalon szállították először rendszeresen a légipostát. Nem sokáig; mivel a gépekre és a pilótákra a hadszíntéren volt szükség — néhány hétig. A háború befejezése után újraéledt a magyar légi forgalom és vele a légiposta. 1920-ban alakult meg az el- .ső hazai légiforgalmi társaság. a Magyar Aeroforgalmi Rt., belföldi forgalomra, és feladatául vállalta a jó és rossz hírek továbbítását is. Az egykori krónikák szerint 1920. május 12-én szállt fel az első postajárat az albertfalvai repülőtérről Szeged felé. Lisztics János pilótával és Barkász Emil megfigyelővel a fedélzetén. A küldemény 1000 darab újság volt. Az első — szegedi — járatot nem sokkal később követte a szombathelyi, majd 1921 tavaszán a miskolci. A néhány ismert számadat arról tanúskodik, hogy a közlekedő 28 gép 1920-ban — hét hónap alatt — 1382, 1921-ben pedig négy hónap alatt 002 kilogramm terhet továbbított, főleg újságot és természetesen — levelet. Volt tghát igény a légiposta iránt, ám megint csak hiába; a légi járatokat az antant a békeszerződésre hivatkozva betiltatta, a gépeket megsemmisítette. A bátor pilóták számára nem létezett kedvezőtlen időjárás, s ez — mai szemmel nézve az akkori repülőgépeket és a földi irányítást — valóban rendkívüli tett volt. A repülőszállításnak pedig különösen megnőtt a szerepe akkor, amikor — 1921-ben — a rendszertelen szénellátás miatt a MÁV közlekedési korlátozásokat volt kénytelen életbe léptetni. Mintegy segítségként a társaság szombatonként és vasárnaponként különjáratokat is indított a vidéki városokból Budapestre, s a gépek még aznap vissza is indultak újságokkal. levelekkel. 1922-ben külföldi monopóliummá vált a magyar légiposta. és az maradt tíz éven át. A Franco—Rou- maine Légitársaság elsőként ismerte fel a Budapest kedvező földrajzi helyzetében rejlő lehetőségeket, s Pá-- rizsbó] induló gépei, útban Konstantinápoly felé. leszálltak Mátyásföldön. És hozták-vitték a leveleket is. 1923-ban 30 562 kilogramm, egy évvel később már 87 785 kilogramm küldeményt továbbítottak. Az FRL, majd utódja, a CIDNA (mindkettő az »Air France elődjének tekinthető) repülőgépein magyar pilóták is teljesítettek szolgálatot. egyebek között ez volt a magyar állam feltétele a vonalengedély. illetve a légipostarmo- nopólium fejében. A harmincas évek elején a magyar légiposta szerkezete kezdte elnyerni ma is ismert formáját. Az 1922- ben alakult, és 1928-ban átszervezett Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (MALÉRT) korszerű gépek birtokába jutott, és belföldi légi járatai mellé kiépítette külföldi vonalhálózatát. A küldeményeket gépei és külföldi légitársaságok Budapestet is érintő járatai továbbították. Általánossá vált a légiposta. Ebben az időben már a postahivatalokban közismert volt a vékony papírú, könnyű légiposta-boríték. és Budapest városképéhez hozzátartoztak a kék színű légipostaládák. A mutatós légipostabélyegek pedig a gyűjtők igazi csemegéjének számítottak. S közben előrevetítette árnyékát a II. világháború. Horthyék a polgári repülést is katonai irányítás alá helyezték. az egész magyar aviatikát céljaik szolgálatában állították. A légiposta krónikájának része: 1940ben a bécsi döntésre a MALÉRT gyorsan reagált, október 7-én megindította postajáratát Budapest—Marosvásárhely—Székely udvarhely —Csíkszereda—Kézdi vásárhely—Sepsiszentgyörgy útvonalon. Marosvásárhelyen le tudtak szállni a gépek, a kisebb településeken azonban nem. A postazsákokat a ,.repülő postások" a legelő, vagy a l'utballpálya fölé érve egészen egyszerűen kidobták, akárcsak annak idején Prodam. vagy 1920—21- ben a szegedi járat pilótái Cegléd. Kecskemét határában. A levegőből érkező küldeményt pedig már várták a „földi postások", és szekérrel, kerékpárral szállították tovább. Nem volt ismeretlen ez a módszer a háború után sem, amikor a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Társaság (MA- SZOVLET) kis LI—2-es gépei szelték a levegőt. Nemcsak a magyar repülést, hanem a repülőtereket is romjaikból kellett újjáépíteni, a légiposta azonban az első szolgáltatások között kelt életre. Mára nagyon messzire kerültünk a kezdetektől. Napjainkban gyakorlatilag valamennyi országba el lehet juttatni légi úton a levelet. Ahová MALÉV-gépek mennek, oda azok segítségével, ahová nem. külföldi légitársaságok útján. New Yorkba alig valamivel hosszabb ideig megy a küldemény, mint történetesen Ceglédre. Igaz. ma már a ceglédiek nem légből kapják a hírt, vonat viszi oda. Ha némiképp lassabban is. de biztosan célhoz érve. D. G. Röviden A nehézipari üzemekben sokféle eszköztől különféle minőségű zajok keletkeznek (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A MÉHKIRÁLYNÖ „GÁTLÓ ANYAGA" A méhkirálynő váladéka sterilizálja a dolgozó méhe- ket — állapította meg egy angol tudós. A méhanya váladékának szagával ellenállhatatlan vonzó hatást gyakorol a fiatal dolgozókra, olyannyira. hogy testét, szőrzetét nyalogatják. Ennek azonban az a következménye, hogy petefészkük nem fejlődik ki. A méhkirálynő által temelt „gátló anyagot" sikerült alkohollal és aceton- nal kivonni. Ha a dolgozók nem fogyasztanak elegendő mennyiséget a váladékból, akkor elhanyagolják a méhanya körüli teendőket. A dolgozók ezt a váladékot egymásnak át is adják, mégpedig két egyed között szájon keresztül történő élelemcsere útján. AZ ELEFÁNT VÉRE 150 liter vére van az elefántnak, állapították meg a baseli állatkertben, amikor egy emberre veszélyessé vált elefántot meg kellett ölni. Az állatot narkotizálták, és elvéreztetése során állapítot- tá.: meg ezt az eddig ismeretlen adatot. Az embernek kb. 7 liter vére van. HABSZIVACS A VÍZVEZETÉKBEN A vízvezeték-hálózatban lerakodott laza — főleg szerves eredetű — szennyeződések eltávolítására alkalmazzák Angliában a habszivacsból készült kaparókat. Hatékony, egyszerű és olcsó módszer keresése vezetett a habszivacs bevezetéséhez. A henger alakú habszivacsdugó a vízzel telt csővezetékben halad előre a víz nyomásától hajtva, és maga előtt tolja a lekapart szennyező anyagokat, melyeket egyes pontokon eltávolítanak. Az útjába kerülő akadályokat, amelyek sok esetben előre ismeretlenek, a habszivacs 50 százalékos tömörödési képessége folytán, minimális sebességgel kikerüli. A legmodernebb üzemekben is érhetik a dolgozókat olyan hatások, amelyek egészségüket időszakosan vagy tartósan veszélyeztetik. A veszélyek elhárítása részben a technológia javításával, részben szervezéssel, részben pedig egyéni védőeszközök használatával lehetséges, s természetesen döntő fontosságú az időszakos és rendszeres egészségügyi ellenőrzés. Sok üzemben ilyen veszélyt jelenthet a zaj. A zaj az emberben kellemetlen érzést okoz, pszichikailag idegesítő, és elvonja a figyelmet. Hatására a szervezetben átmeneti változások vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki. A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. A hang vagy zaj magasságát a frekvencia, erősségét pedig a hangnyomás határozza meg. A különböző iparágak munkafolyamatainál keletkező zajt ösz- szefoglaló néven ipari zajnak nevezzük. Időbeli lefolyás alapján a zajok állandóak vagy folyamatosak, illetve impulzívak lehetnek, ez utóbbiak ritmusosan vagy váratlanul jelentkeznek. Egyenletes intenzitású zaja van például az elektromos motornak, viszont időben erősen változó, erős lökésekből álló zaj keletkezik kalapácsoláskor. Frekvenciaösszetevőik szerint a zajok magasakra és mélyekre, illetve a zajt okozó frekvenciák szélessége szerint keskeny sávú és széles sávú zajokra oszthatók. A sípoló hangok élesek és magasak, s a keskeny nyílásból kiáramló gázok vagy gőzök okozzák. A jármüvek zaja általában mély tónusú. A különböző üzemek zajának jellegét a munkafolyamatokhoz használt gépek és eszközök hangjának keveréke és a munkahely akusztikai viszonyai (hangelnyelés, hangvisszaverődés) adják meg. Ennek megfelelően az üzemi zajt vagy állandó morajnak vagy időközönként visszatérő zörejnek, de igen sokszor nem várt időben keletkező erős csattanásnak halljuk. Állandó, de közel azonos frekvenciájú zajt okoz például a fúvókazörej, levegőmozgás csövekben vagy nyílásokon keresztül, erőműveknél a gőzlefúvó zaja, a szirénák, körfűrészek, gyaluk, transzformátorok, gáz- sugármotorok kompresszora. Impulzusszerű zaj a gőzkalapács, a lyukasztógépek, a présgépek hangja, a kutyaugatás, a pisztolylövés, a vonatfütty, ajtócsa- pódás stb. Az ipari üzemek zaja általában széles sávú, tehát többféle minőségű és forrásból eredő zajok keveréke. Időszakosan jelentkezik a repülőgépek, gépjármüvek, fúrógépek zaja. A tizenkét tó és vidéke A turista, aki különös vonzerőt talál Vas megye meglepetésekben bővelkedő tájaiban a Csörgető patak folyásának nyomon követésekor, a kíváncsi „utazó" pedig, ha a 8-as út mentén Hosszúpereszteg nevével találkozván nem sajnálja utazásának megszakítását — sajátos természeti élményt ismerhet meg. Az Alpok nyúlványai éppen e községig érnek. Az ebből adódó jellegzetes szépséget azonban még fokozza, hogy a Csörgető patak medrének sajátosságai alkalmat nyújtottak 12 mesterséges tó kialakítására, melyek halastavakból önálló turisztikai érdekességgé, pihenőhellyé alakítható környezettel rendelkezve Szajki-ta- vak néven kezdtek ismeretessé válni ismét. A szajki parkerdő — mely mintegy 50 hektáron terül el — a megye első parkerdője volt. Patinás értékeit elsősorban faállománya fémjelzi. Ebben az erdőgazdaságban bukkanunk az egymást hosz- szú láncban követő tavak gyöngysorára. melyeknek környéke szokatlanul ízlésesen, a tájat védve, abba szinte észrevétlenül beilleszked-, ve fejlődik, épül. A tizenkét tóból napjainkban hat halastó neveli a ritkább, jellegzetesen dunántúli halfajtákat, míg a másik hat fürdésre, csónakázásra, horgászásra alkalmas. A fürdésre kijelölt tavak közvetlen partszegélye homokos vagy változatos, gömbölyű kavicsokkal tarkított, vizük mélysége egyaránt alkalmas gyermekeknek, de mély vizet kedvelő úszóknak is, hiszen a természetes medrekben tervszerű egymásutánban követik egymást a különféle rendeltetésű fürdőhelyek. Pár száz méterrel odébb a csónakázók és á horgászok paradicsoma következik. Tulajdonképpen a Velencei-tó kicsinyített másait látjuk magunk előtt, természetesen a célnak — kisebb területen, lévén — még gazdaságosabb kihasználását megteremtve. A tél) idényre a „hideg" sportok kedvelői számára is egyre több lehetőség kínálkozik itt, tehát a hó és a jég örömeit is élvezhetik mindazok, akik nyáron már megszerették ezt a vidéket. A rendkívül változatos vidéken az erdő-mező szerelmesei éppúgy megtalálják a maguk örömét, mint a vizek- halak természetkedvelői. És érdemes körülnézni a közvetlen környéken is.' A Szajki- tavak közelében, mintegy 12 km-es körzeten belül két, több szempontból is érdekes községre bukkanunk. Bőgőiére például úgy vezet szinte észrevétlenül a parkerdei út. hogy nem is fedezzük fel: már másik erdőben járunk, a Nagyerdőben, melynek gondozott faállománya régiségeivel tűnik ki. Az erdő büszkesége a 30 méter magas. 5 meter kerületű, hatalmas, ragyogó életerőnek örvendő kocsányos tölgy. A községben megtekinthető — sajnos nem a legjobb állapotban — az a „reformiskola”, melyet századunk első éveiben hozott létre szegény zsellérgyermekek részére Batthyányi Ervin gróf, mégpedig Szabó Ervin tanácsára. Az iskolában a nevelés angol és német mintára, természettudományos alapokon folyt, és ebben az iskolában kísérleteztek először hazánkban a politechnikai oktatással, Kellemes erdei-mezei séta vezet át a Szajki-tavak környékének másik érdekes községébe, Hosszú pereszteg- re, mely a 8-as út vonalán fekszik, és melynek határában jelentős ősállat- és ősnövénymaradványokat találtak. Építészeti érdekességei közé tartozik a XV. századi, gótikus, barokk stílusban átépített katolikus templom, valamint népi építészeti emlékei. például az alsóhegyi pincék jellegzetes formát adó. szabálytalan alakzatú sora régi fapréseievel. a szőlőművelés távoli és közelmúltjából származó egyéb eszközeivel, vagy világítóan fehérre meszelt, tornácos, régi lakóházaival. Közvetlen környékén — Mikosdpusztán, Cse- himindszenten — romantikus, műemlék jellegű, szépen rendbe hozott kastélyok hívják fel magukra a figyelmet. Rcvy Eszter
