Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
ES2H0I53------------S ztlas-cseppek férfiaknak 1982. július 24., szombat o Kényszer szülte karrier A Szilas boszorkánykonyhája Ernyedtek az izmai ? <5örcs húzza a lábát? Fáj a torka? Fogyni akar? Segít a Szilas! Lehetnének e sorok jó reklámjai a sokak által ismert és kedvelt Szilas-csep- peknek. Ám többről van itt szó! Egy divatos, mindemellett jól jövedelmező, s tegyük hozzá, az ember egészségét is szolgáló üzletág virágzásáról. A gyógynövénytermelés és -feldolgozás sikeréről, amelyben nem is annyira a siker természetrajza, hanem fejlődéstörténete a fontos. Mert a Szilas- cseppek a legjobb példát szolgáltatják arra, mit jelenthet egy mezőgazdasági termelőszövetkezet életében a tudatosan megválasztott és fejlesztett melléküzemág. A Szilas-cseppeket a kere- pestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezetben készítik A 6.100 hektáron gazdálkodó nagyüzem árbevétele megközelíti az évi egymilliárdot. termelési értéke a 800 milliót. nyeresége pedig a 70 milliót. Porgányi Gyula termelési elnökhelyettes büszkén vállalja a kényszer szülte termelési szerkezetet. — A 4200 hektár szántónk több mint 40 százalékán, 1700 hektáron gyógynövényt termesztünk. 1000 hektáron gabonát. a terület többi részén takarmány, zöldség és gyümölcs van. A 13 aranykoronás földeken gyógynövény nélkül nem élnénk meg. A gyógynövény feldolgozására külön üzemet építettek. A mintegy 30-féle gyógynövény betakarítás után laboratóriumokban, szárítókban, lepárlókban és más boszorkánykonyhákon járja végiga maga útját. Az izsópból, az angelikából, a lestyánból, a macskagyökérből, a benedek- fűből, a ginsenghez hasonló tulajdonságokkal rendelkező leuseábó! és a többi, kevéssé ismert herbáriából lesz szárí.tmány, vagy értékes, kilónként 25 ezer forintot is élő illóolaj. — A gyógynövénnyel sokat kell bíbelődni, a termesztés és feldolgozás minden mozzanatára pontosan ügyelni — folytatja az elnökhelyettes —, de jól meg is lehet belőle élni. Közel 200 milliós termelési értéket hozott tavaly. Szeretik az emberek a természetes anyagokat. Keresik cseppjeinket. Jó a piacunk. Hozzá kell tenni, jobbára idehaza. A Szilas-cseppek ugvan valóban kedveltek, keresik a vásárlók, külföldre mégis kevés jut. Az évi exportforgalmunk alig haladja meg a .'1 millió dollárt, ami a kereslethez képest kevés. Pedig a szövetkezet állja a versenyt. Új növények tucatjával kísérleteznek, új gyógyhatásúkat próbálnak szintetizálni. Évente hét-nyolc új gyógycseppel jelentkeznek a piacon. Van már gyógyír mindenre, még a férfiasság csökkenésére is, legalábbis így ajánlják a most piacra került leusea-cseppjeiket egyes üzletek. Miért nem megy akkor a bolt külföldön? Mert megbuknak a csomagoláson. Miközben a szövetkezetben dicsérik a Kner Nyomdától kapott ízléses és egyre szebb címkéket, panaszkodnak a flakonokra. Csúnyák, rosszul zárnak, sem anyagukban, sem formájukban nem képeA cseppek kiválóak, a csomagolás. Fotó: Lónyai László sek rugalmasan követni az igényeket. Ma már Kerepes- tárcsán is csak nevetnek azon, hogy egy NSZK-belí üzletkötés azon bukott meg, hogy mire kiértek a bőröndnyi cseppel, kifolyt a drog, s illatfelhő terjengett a ruhák között. Marad tehát a különleges csomagolást nem igénylő félkészáruk exportja. Ezek zömét illóolajok és zöldségszá" rítmányok teszik ki. Kere- pestarcsán tudják, hogy a késztermékek eladása jobb üzlet. Csodában — mármint jobb csomagolóanyagban — azonban nem hisznek, inkább arról beszélnek nagy tervekkel, hogy az évi 200 milliós élelmiszeraroma-be- hozatal jó részét ki tudnák váltani. Tőkés importot takaríthatnának meg vele. A gyógynövénytermesztésben szinte korlátlanok a lehetőségek. Üj fajták termesztésbe állítása és a termelés új viszonyainak megjelenése a legjobb példa erre. Legutóbb egy nyugat-európai cég jelentkezett, hogy itt termeltesse meg korábban argentínai farmokon nevelt fajtáit. De termeltet a tsz is, szerte az országban, 8000 hektáron. Kovács László, a szövetkezet párttitkára a tagok boldogulásáról beszél: — A tagság megtalálja a számításait a gyógynövényben. Igaz, nélkülük nem is boldogulnánk. Rendkívül ké- zimunkaigéayes kultúra. Gép nincs, ami ötleteinkből és erőnkből telik, megépítjük. Legutóbb például kamillabetakarító kombájnt készítettünk. Külföldről is eljöttek megnézni és venni belőle. Átlagosan 20 hektáros tábláink vannak. Egyes munkák elvégzését kiadjuk háztájiba szakcsoportoknak. A palántanevelést csak így győzzük. Közös a kockázat. A termelés eredményessége szerint fizetünk, s ha jó a termés, nem is rosszul. Á gyógynövény tehát virágzik a Szilasmenti Termelőszövetkezetben valóságosan és képletesen is. Lehetne akár szimbóluma a Kerepes- tárcsán gazdálkodók többre törekvésének. Keresik mindig az újat, azt, amivel jó üzletet lehet csinálni a piacon. Jó érzékkel vették észre például, hogy a régi, különleges fűszerek reneszánszukat élik. Zöldségszárítmá- nyaikkal, fűszerkeverékeikkel rögvest megjelentek a piacon, és sikert arattak. Persze volt, ami megbukott, mint például a sertéspörkölt, a marhapörkölt, vagy a szé- kelykáposzta-ízesítő, de nem adják fel. Változnak az ízlések. az igények, a szövetkezetben pedig új ételízesítők készülnek Pelle József- né „szerkesztésében”. A Szilas márkanév. Megtalálható gyógycseppeken, ételízesítőkön. újabban ott van antennaerősítőkön és hamarosan talán CB-rádiókon is, megjelenik. A Szilas több, mint márkanév. A korszerű gazdálkodás, az új iránti fogékonyság és a kockázatvállalás jelképe. Árpási Zoltán Hz idő pénz Ha az építőiparról hallunk, félig kész házak, újonnan átadott lakások, esetleg a kivitelezési munkák bosszantó hiányosságai jutnak eszünkbe. Nemigen gondolunk arra, hogy e "vállalatok is gazdálkodnak, és létük, vagy nemlétük — csakúgy mint az iparvállalatoknál — a gazdálkodás milyenségétől függ. Szanálják? Néhány esztendeje elterjedt a hír, bajban van a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat: alaphiányos, a szanálás árnya lebeg felette. Az alacsony hatékonysággal. alacsony jövedelmezőséggel dolgozó vállalat 1.979-ben több pénzt fordított bérfejlesztésre. mint ahogy azt a lehetőségek, a bérfejlesztési mutató engedte. A részesedési alapba „olvadt be" a tartalékalap is. Ennek, valamint a hiteltörlesztéseknek és a szabályozó változásoknak, továbbá az alacsony nyereségszintnek köszönhetően a következő évben, 1980-ban alaphiányossá vált a vállalat, ami gyakorlatilag a működéséhez szükséges feltételek hiányát jelenti. Mégsem szanálták. haladékot kapott. Időt arra, hogy kidolgozza a pénzügyi rendezés tervét, a gazdálkodás hatékonyságnövelési feltételeit, a nagyobb nyereség elérésének koncepcióját. Másfél — nem kétséges igen nehéz — év telt el azóta. — Igen. de nem eredménytelenül — mondja Jámbor Ferenc, az ÁÉV gazdasági igazgatóhelyettese. Tavaly és ez évben is eleget tettünk a pénzügyi rendezés szerint reánk háruló feladatoknak. Sőt. már 1984-es tartozásunkból törlesztőnk előre. Folyamatosan fizetőképesek vagyunk. Veszteséges — nyereséges A vállalat hosszú távú. komplex intézkedési terve hat dolgot emel ki: aktívabb és rugalmasabb vállalkozást, színvonalasabb építéselőkészítést és termelésprogramozást, dinamikus termelés- és termelékenységnövekedést. szigorúbb eszköz- és készletgazdálkodást, tervszerűbb létszám, és bérgazdálkodást. valamin? jelentős mértékű, gyors ütemű, költségcsökkentéssel elérhető eredményjavulást követel. E feltételeknek azonban nem mindegyikét tudják teljesíteni. A dinamikus termelés- növelésnek ellene hat a beruházások visszafogása. A tervszerű munkaerő-gazdálkodásnak is részben objektív akadályai vannak. A múlt évben 170-en mentek el a 2400 fős vállalattól. pedig létszámfelfutást terveztek. A többi célkitűzést azonban sikerült teljesíteni a gyakori, őket mindig hátrányosan érintő szabályozóváltozások ellenére is. — Az első félévben realizált nyereségünk — folytatja az igazgatóhelyettes — 9 millió forint. Tavaly ugyanebben az időszakban egymillió forint volt ez az összeg, azelőtt pedig veszteség. Az 1981-es évi 18 millió forintos eredménytervünket 21.7 millió forintra teljesítettük. Biztató számok, különösen ha belegondolunk, hogy ezt mind a hatékonyság emelésével érték el, jóformán egyetlen eszközzel, a belső szervezettség növelésével. Ezen a területen még ma is vannak tartalékaik, ami azt bizonyítja, mélyről indultak. A vezetők között (egy részük a válságos időszakban került ide) teljes az összhang, olyan programot terjesztettek a kollektíva elé. amelyet az elfogadott és magáévá tett. Bizalommal tekintenek a jövőbe. Szeretnék kihasználni az új szervezeti formákban rejlő előnyöket is. A vállalat vezetősége gazdasági munka- közösségek létrehozását szorgalmazza. Egyébként csak az első félévben 300 lakást adott át az ÁÉV, és 186_ba be is tudtak költözni a lakók. Tavaly még csak százba. Számok és gondok A számok tehát azt mutatják, biztos léptekkel halad előre a vállalat, egyre távolodva a csődtől. De ahogy a közmondás tartja, a szegény embert még az ág is húzza. — Elég elavult eszközállománnyal rendelkezik a vállalat — magyarázza Jámbor Ferenc, bővíteni, fejleszteni kell, de ilyen szabályozók mellett jó, ha a szinten tartást, a pótlást meg tudjuk oldani. Keressük az útját- módját, hogyan lehetne mégis a műszaki-technikai feltételeket javítani, hiszen éppen ez a hatékonyság növekedésének egyik alapvető feltétele. Most van egy lehetőségük; ha megnyerik a rako- dásfejlesztési pályázatot, viszonylag kis saját ráfordítással iparvágányt létesíthetnek új telepükön. Ez nagy előrelépést jelentene, gyorsabb és olcsóbb munkát. Nehéz, izgalmas „játék" a gazdálkodás. Ügy tűnik azonban. a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak sikerül elhagynia a gyengék mezőnyét. Sz. I. Tavaly adták át Békéscsabán a Szabó Pál téri általános iskolát Fotó: Fazekas László Vállalkozások a könnyűiparban Nádat vág és medret kotor A sekély vizű tavak tisztítására alkalmas kotróhajó prototípusát készítették el a dorogi szénbányák bányagépgyártó üzemében. A szénbányák szolgálati szabadalma alapján alakították ki a nagy teljesítményű és gyors munkára alkalmas, új vízi járműveket. A hajó fenekéből kinyúló szerkezet kiko- torja az iszapot, és feltépi a kemény agyagot. Az így kibontott anyagot csőrendszerén keresztül partra szállítja. Óránként. 300 köbméter iszap és 100 köbméter agyag kitermelésére képes az új kotróhajó, ezenkívül alkalmas a tópartot védő rézsűk építésére, éles késeivel pedig könnyedén elvágja a nád gyökerét is. A 28 millió forint értékű dorogi hajó indulásra készen áll a Velencei-tavon, amelynek kotrását, mélyítését és nádtalanítását néhány napon belül megkezdi. A könnyűiparban is egyre többen érdeklődnek az új vállalkozási formák iránt. Az eddigi tapasztalatok szerint az iparágban a legnépszerűbbek a gazdasági munkaközösségek és a kooperációs kapcsolatokat bővítő vállalkozások. A vállalatok sajátosságaiból és a szükségletekből adódóan sokféle elképzelés alakult ki, de ma még kevés a ténylegesen létrehozott új szervezet, a második fél évben számuk várhatóan jelentősen szaporodik. Az már az eddigiek alapján is kitűnik, hogy a kezdeményezések főként azokra a tevékenységi körökre irányulnak, ahol valamiféle hiányt pótolhatnak, kiegészíthetik a vállalat munkáját, így például csaknem minden könnyűipari szakágazatban szerveződtek vagy szerveződnek a karbantartási feladatok jobb ellátására gazdasági munkaközösségek. A pamut- és a gyapjúiparban több kisközösség vállalkozik tmk-munkára vagy klímaberendezések karbantartására, alkatrészek felújítására. Nerrv kevés azoknak a száma sem. akik egyedi, vagy kis sorozatú termékek konfekcionálásában. vagy a hulladékok feldolgozásában látnak lehetőséget. Az elsők között a Magyar Posztógyárban hoztak létre gazdasági munkaközösséget: dunaújvárosi fonodájukat március elejétől hét végére bérbe vette a dolgozók 30 fős csoportja. A tapasztalatok kedvezőek, a termelékenység 25—‘30 százalékkal magasabb az átlagnál, javult a munkafegyelem és a minőség. A gépjavítóüzemben megalakult egy gép- és egy elektromos karbantartó csoport is. További elképzeléseik vannak például arra, hogy a fonoda karbantartását, energiaellátását, anyag- mozgatását is bérbe adják.
