Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

\ 1982. július 24,, szombat o Aratási körkép északról Nemcsak a szomszédok segítenek Fiatal városok találkozója Péntektől Szabolcs-Szatmár legifjabb városa, Fehérgyar­mat a házigazdája a fiatal városok évenkénti hagyomá­nyos találkozójának. A ren­dezvényen az 1979-ben város rangra emelt települések ve­zetői és fiataljainak képvise­lői beszélik meg közös gond­jaikat. Ezúttal kilenc város — Barcs, Berettyóújfalu, Érd, Celldömölk, Körmend, Lenti, Paks, Vásárosnamény és Fe­hérgyarmat — küldöttségei vesznek részt az eszmecse­rén. Napirendre kerülnek az urbanizációval együttjáró kérdések, tájékoztatják egy­mást a várossá válás óta el­telt esztendők városszépítő mozgalmainak eredményeiről az iparosodás hatásának ta­pasztalatairól. Hemzetközi építőtáborba utaznak Már a harmadik turnus rész­vevői dolgoznak a megyénkben működő központi építőtáborok­ban; a Békéscsabai Konzerv­gyárban. a nagyszénás! október 6. Tsz-ben. a mezökovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben. a Bé­késcsabai Állami Gazdaságban és a Mezöh'egyesi Mezőgazdasági Kombinátban, összesen 800-an. A megyei cimerezötáborokban egy- : et helyen már befejeződött, a többi helyen a hét végén zárul a tábor. Szakmai építőtáborba. Tatabányára a műit hét végén tíz tanuló utazott el Békésből, valamennyien a gyulai szakmun­kásképző iskola lakatostanulói. Az idén magyar csoport is uta­zik a bulgáriai Vidinbe, nem­zetközi ifjúsági építőtáborba, ahol mezőgazdasági munkát vé­geznek. A csoporttal megyénk­ből 20 diák indul július 25-én a nemzetközi táborba, ahol au­gusztus 18-ig dolgoznak a ma­gyar fiatalok. Csütörtök reggel indultunk Csukás Gyulával, a megyei tsz-szövetség titkárhelyette­sével, az észak-békési ter­melőszövetkezetekbe, hogy tapasztalatokat szerezzünk az aratásról. A választás azért esett a gyengébb szövetkeze­tekre, mert kevesebb kom­bájnnal, szállító járművel rendelkeznek, s elképzelhető, hogy az aratás meggyorsítá­sára más üzemek segítségét is igénybe kell venniük. Mint kiderült, valóban így van. Újdonság azonban, hogy nemcsak a szomszédok, ha­nem a megye távolabbi te­rületein gazdálkodó szövet­kezetek is segítenek. A DOBOZI PETŐFI TSZ­BEN a takarmány és étkezé­si búza 65 százalékát vágták le. A 12 kombájnból általá­ban kettő állni kényszerült kisebb alkatrészhiányok, meghibásodások miatt. A szö­vetkezet szakemberei öröm­mel állapították meg, hogy az utóbbi, meleg napok ha­tására teltebbek lettek a bú­zaszemek. Hogy a javuló hektolitersúlyú termést mi­nél előbb biztonságban tud­ják, a hunyai Hunyadi Tsz- től kértek segítséget. A ven­dégekkel egy hétig dolgoz­nak közösen, a vetőmagnak szánt területet már maguk vágják le, a jövő hét elején. Elégedettek a szövetkezetben a gabonaátvétellel, amelyet úgy is gyorsítanak, hogy munkásaik a gabonásokkal együtt dolgoznak az átvevő­vonalnál. A SARKADI LENIN TSZ­BEN 12 saját és 12 vendég kombájn dolgozott csütörtö­kön. A betakarítás felénél tartottak, amikor munkába lépett a külső segítség. A 25 gép várhatóan vasárnap es­tére befejezi a munkát. Igénybe vételüket indokolta, hogy Sarkadon is úgy lát­ják: most vannak a legjobb állapotban a szemek. Az el­késő betakarítás nemcsak a minőséget és a hozamokat csökkentené, hanem lassíta­ná a kombájnokat. Az utób­bi napok időjárásának hatá­sára ugyanis meggyorsult a gyomok fejlődése, ha nem si­etnének a kombájnolással, komoly akadályt jelentené­nek a táblák hívatlan növé­nyei. A KÖTEGYÁNI PETŐFI TSZ-BEN is felénél tartottak a betakarításnak. A 11 kom­bájn közül néhány már nem bírja az erős terhelést, el­romlik. A javítást gyakran akadályozzák a hiányzó al­katrészek. A learatott ter­ményt saját tárolójukba hordják; bértárolás formájá­ban óvják a GMV-nek át­adott gabonát. Jó üzletnek tartják ezt a szövetkezet ve­zetői, és mint mondották, a megyei gabonaforgalmival kialakított partneri viszo­nyuk kitűnő. A MEZÖGYÄNI magyar —bolgár barátság TSZ 10 kombájnjából szer­dán három, csütörtökön pe­dig egy állt, mert elromlott. A gépek nagy része régi, el­használódott. Hogy mégis a betakarítás felénél tartottak, abban sokat segített az idén vásárolt két E—516-os arató­cséplő. A mezőgyániak ta­valy a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben dolgoznak, most ők kapják vissza a segítséget, 6—8 kombájn és szállítójár­művek kölcsönzésével. A ZSADANYI magyar —LENGYEL BARATSÄG TSZ a dombiratosi Béke Ter­melőszövetkezettel vette fel a kapcsolatot. A déli tsz csütörtök estére ígérte, hogy hat kombájnja megérkezik Zsadányba. Szükség van rá­juk, hiszen még csak a bú­zaterület felén jártak a be­takarítok, ideje meggyorsíta­ni a munkát. Megéri kifizet­ni a bérmunkát, mert ennek összege még mindig lénye­gesen kisebb, mint amit az esetleg károsodó búzák mi­atti kiesés jelentene — vall­ják a szövetkezet szakveze­tői. Békéscsaba felé tartva a TESZÖV munkatársa össze­gezte a látottakat. Mint mon­dotta, ha segítséggel is, de minden szövetkezet megta­lálja a partnert, aki rendel­kezésére bocsátja gépeit. És ez nagyon fontos itt, észa­kot hiszen a kevesebbet ter­mő földek hozama is olyan érték, amelyet nem szabad veszni hagyni. M. Sz. Zs. II Gazdálkodás Békés megyei száma „Három a kislány". Nem csalás! A lencsevégre kapott lá­nyok valóban kristálytiszta vizben fürtlenek. Hogy hol talál­ható ilyen strand? A kép Budapesten, Csillaghegyen készült (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Határszemle hőlégballonról Rendhagyó határszemlét tar­tottak a hét végén a Szolnok melletti Palotúsi Állami Gazda­ságban: hőlégballonról vették vizsgálat alá a júliusi határt a gazdaság vezető szakemberei. A mezőgazdaságban eddig kevéssé alkalmazott légi közlekedési esz­közt a MÉM Repülőgépes Szol­gálatának brigádja szállította a helyszínre és bocsátotta a ma­gasba. A kísérleti jellegű út ki­tűnően sikerült, a léghajó uta­sai teljes áttekintést kaptak a kukoricatáblák, a rizskalitkák és egyéb növényi kultúrák állapo­táról. Mint megállapították, a lassú mozgású légi jármű nagy­szerűen használható majd a ko­ra tavaszi belvizek ellenőrzésére, segítséget adhat a hatékony nö­vényvédelemhez, sőt a vadszám­láláshoz is. A palotásiak a hő­légballon segítségével feltérképe­zik majd a nagyüzem teljes te­rületét. Az új szolgáltatást térítés el­lenében vehetik igénybe a me­zőgazdasági üzemek. A Gazdálkodás című lap idei 8. száma, amely au­gusztusban jelenik meg, Bé­kés megyei lesz. Bevezető­ben olvashatunk a lapban megyénk társadalmi és gaz­dasági fejlődéséről, a terme­lőszövetkezetek differenciá­lódásáról, a tsz-szövetség ér­dekvédelmi munkájáról. ír a lap az intenzív kukoricater­melés újkígyósi tapasztala­tairól, a melioráció jelentő­ségéről megyénk mezőgazda­ságában, a keresztezési mun­ka hatásáról, eredményeiről, a gyepgazdálkodás és juhte­nyésztés fejlesztési lehetősé­geiről. Vita című rovatában a rizstermelő terület csök­kenésének okait elemzi. A gazdálkodás gyakorlatá­ból hozott példák alapján is­merteti a búzatermesztés eredményeit Pusztaföldvá­ron, a seprűcirok termelésé­vel kapcsolatos tapasztala­tokat, a takarmányozás új módszereit, a broylerpulyka- hizlalás nagyszénási eredmé­nyeit, az angóranyúl-tenyész- tés békésszentandrási tapasz­talatait és több más érde­kességet. Szemle című rova­tában a tótkomlósi Sertés­hústermelő Szövetkezeti Kö­zös Vállalat tevékenységét mutatja be, szerepel benne a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát gabonatermelésé­ről, a Körösök vidéki hal­gazdálkodás eredményeiről szóló cikk. A tudományos jellegű. írások közül az Ön­tözési Kutató Intézet, a DATE Szarvasi Mezőgazda- sági Főiskolai karának, vala­mint a Hal tenyésztési Kuta­tó Intézet szakembereinek cikkeire hívjuk fel a figyel­met. Olvashatunk továbbá a Gyulai Húskombinát export- és importtevékenységéről, a MEZŐGÉP külkereskedelmi munkájáról, a vadgazdálko­dásról és a természetvéde­lemről. A lap megjelenését követő hónapban, szeptemberben, a Gazdálkodás című lap szer­kesztősége a szerzők, gazda­sági vezetők bevonásával an- kéton vitatja meg a Békés megyei számot. Piaci hírek Gyuláról Véget ért a szakmai gyakorlat Igazi nyári hetipiac volt tegnap, pénteken Gyulán. A zöldségfélék közül papriká­ból, paradicsomból, leveszöld­ségből volt a legbőségesebb a kínálat. A petrezselyem, sárgarépa csomóját 4—5 fo­rintért adták, a paprika ki­lója 10—20, a paradicsom 14—20 forint. Kevesebb a burgonya, ennek 7—10 fo­rintért mérték kilóját. A zöldbab kilónként 6—8 fo­rint, a fejes káposzta 4—5, a karfiol 15—18 forint. Kevés a hagyma, így elég drága, 10 forint kilója. Zöldborsó el­vétve akad, 20 forintért mé­rik. A gyümölcspiacon a teg­napi hetipiaccal kezdődött meg az igazi dinnyeszezon. Görögdinnyéből 5 ezer, sár­gadinnyéből 1800 kilogram­mot vittek piacra a terme­lők, árusok, a görögnek 10— 12 forintért adták kilóját, míg az előző napokon 14, a múlt hét végén pedig 20 fo­rint volt kilója. A sárga­dinnye 7—12 forint. Akadt még 40 kilónyi cseresznye, és ugyanennyi meggy is, mind­kettőnek 20 forint kilója. Sok az őszibarack, 8—30 fo­rint egy kiló, annál kevesebb a sárga, ez kilónként 20—24 forint. Egyre több az alma is, a nyáriból tegnap 900 ki­logrammot árultak, 8—15 fo­rintért mérték kilóját. Drá­gul a tojás, 2 forintot kér­nek darabjáért, és a baromfi is kevés a gyulai piacon. — Nálunk van egy köz­mondás: jobb egyszer meg­ismerni, mint ezerszer halla­ni róla! Ez a közmondás igaz Magyarországra is — összegezték véleményüket a szovjet mezőgazdasági egye­tem végzős hallgatói, akik kéthetes Békés megyei gya­korlat után még tíz napot töltenek hazánkban, majd otthon folytatják a gyakorla­tot, szeptembertől pedig mun­kahelyükön tesznek eleget az elvárásoknak. A végzett ag­rárszakemberek a Békéscsa­bai Állami Gazdaságban és a Lenin Termelőszövetkezetben részt vettek az aratásban, a tervszerű karbantartási mun­kákban, összegezve: mégis­merkedtek a magyarországi mezőgazdasági technikával, termelési technológiával. A búcsúzásra július 22-én, délután 6 órakor a telekge- rendási művelődési otthon­ban került sor, ahol a két gazdaság vezetői értékelték a fiatalok munkáját. Kiemelték azokat, akik többet nyújtot­tak az aratásban, a ventillá­tor szerelésében vagy a szá­rító technikai berendezésé­nek javításakor. Ezután Ba- csa Vendel, az állami gazda­ság igazgatója összegezte a két hét tapasztalatait, s aján­dékokat adott át a szovjet csoport vezetőinek, a két üzem KISZ-titkárai pedig a szovjet fiataloknak. A bú­csúvacsorát a Finish együt­tes kellemes zenéje követte, s másnap, 23-án Budapestre utaztak a fiatalok. Sz. J. Vitainvitálás Q llandó olvasója, sőt művelője vagyok a Népúj­ság sajátos, kommunikációs jellegű, „demokrá­ciaképző” rovatának, a Szerkesszen velünknek. Olyannyira, hogy magam is bábáskodtam születésénél, amelynek lassan 15 esztendős jubileuma lesz. Ez a csak­nem másfél évtized az eredendő célt tekintve, hogy nyílt színi beszélgető, vitázó fórumot teremtsünk a szé­les olvasótábor, s az emberek mozgását befolyásoló in­tézményvezetők eszmecseréjében, egyáltalán nem múlt el nyomtalanul, nagyon is sikeresnek mondható. Senki sem vezetett ugyan statisztikát arról, hogy e 15 esztendő alatt hány közérdekű észrevétel, olvasói pa­nasz, egyedi sérelem orvoslására igényt tartó levél, vagy az adott körülmények jobbítására irányuló javaslat lá­tott napvilágot a Szerkesszen velünk, vagy a lap más hasábjain, de éppen az Illetékesek válaszolnak rovatban rendszeresen közölt reagálások jelzik: a megjelent írá­sok döntő többsége (már azelőtt, hogy rendelet szabá­lyozza a közérdekű bejelentésekre egy hónapon belüli válaszadást) nem talált süket fülekre, ellenkezőleg, megváltoztatta a korábban kedvezőtlen állapotokat. Egyszóval: az eredményeket tekintve hasznos beszél­getések kerekedtek ki a Szerkesszen velünk követítésé- vel vezetők és dolgozók között demokratikus szellemben, amelyek hozzájárultak a helyes vezetői döntésekhez. Nem akarok a másfél évtizedes jubileumra emlékezvén ünneprontó lenni, de azért meg kell jegyeznem: koránt­sem a sajtó feladata lenne elintézni elemi ügyeket, azt például, hogy Szaniszló Istvánná megkapja a Patyolattól a tisztításra bevitt és elveszett ruhájának ellenértékét; hogy Kukla Mihályné (aki csikket talált kenyerében) panaszára induljon KÖJÁL-vizsgálat a kunágotai pék­ségben, mely néhány alapvető fogyatékosságot fed fel; hogy elegendő tüzelőt lehessen kapni Battonyán, stb.. stb. A sajtó, rádió, televízió természetesen közreműkö­dik a problémák megoldásában, ha minden kötél sza­kad, és ezt igénylik az olvasók. De elsősorban az ügy­intézőknek, maguknak a megbírált vállalatoknak, intéz­ményeknek, hivataloknak volna dolguk már eleve el­kerülni a visszásságokat, hiszen ők a felelősök az adott portán. Nyilvánvaló, hogy ha a bizonyos lezsefség he­lyett következetesen, mindenütt így is gondolkodnának, kevesebb energia fogyna el utólagos intézkedésekkel. S itt érkeztünk el a sajtó sajátos, kommunikációs jel­legű demokráciaképző szerepéhez, igazi lényegéhez, amelynek legfőbb eredménye, hogy szókimondásra, vi­tára, harcos állásfoglalásokra készteti az olvasókat lát­szólag a maguk, de valójában a közösség érdekeiért. Eközben szinte észrevétlenül megerősíti bennük a hitet, hogy nem hiábavaló sokszor talán hónapokig, esetleg évekig is beszélni, írni, panaszkodni valamiről, előbb- utóbb meg lesz az eredménye. (Persze, jobb lenne előbb, mint utóbb!) Ez a hit pedig öntudatosít, közérzetet ja­vít, mert egyrészt: jobban érzi magát az ember, ha elmondhatja, kiöntheti magából, mi a baja. kifogása, véleménye az őt szorosan érintő kérdésekről. Másrészt pedig látja, hogy a nyilvános véleménye nyomón az ille­tékes hatóság is változtat korábbi álláspontján, vagyis intézkedik. Intézkedik, ha a döntésig vezető labirintusban nem veszti irányát, nem akad fenn valahol (valamely köz­benső szerven) aZ észrevétel. Igaz, a bürokráciától füg­getlenül is nagy az átkocogási idő egy jól átgondolt ja­vaslattól a belőle származó effektiv döntésig. Hát még mekkora, ha elfelejtődnek a javaslatok! Mert jószerével vannak aztán egyenesen elsikkasztott kérdések, bírála­tok, javaslatok is, amelyekre egyszerűen nem válaszol­nak, hiába az ezt előíró rendelet. Nem országos ügyről van szó (bár lehetne ilyet is ki­keresni). A Népújságban június eleje óta kétszer is meg­jelent bírálat a köztisztasági vállalatról, amelynek fu­varosai egészségügyi okokból elszállították a játszóte­rek homokját, és majd egy hónapig nem gondoskodtak friss homok szétszórásáról, a gyerekek legnagyobb bá­natára. A sajtóban emiatt közölt bírálatok el sem jutot­tak a vállalat egyszemélyi felelőséhez. Mikor azonban az igazgató a lakóbizottsági megbízottaktól személyesen is értesült a dologról, már másnap mindenütt friss szál­lítmánnyal lettek tele a homokozók. Ez a dolog tehát kedvezően elintéződött, talán azzal a tanulsággal, hogy nem kell mindig a legfelsőbb vezető döntésére várni a kisebb ügyek gyors elintézésében. Jóval régebbi keletű (még tavalyra datálható) észrevé­telek hangzottak el a megyeszékhely legszebb parkjának, a Kulich Gyula.térnek állapotáról, minden esetben in- tékedéseket sürgetve, hogy legalább a padokat szállít­tassák vissza a. sétányokra, amiket a környező háztöm­bök lakói, végeredményben társadalmi tulajdont sértve, hurcolták el a maguk portái elé. Egy szép park, amely­nek sétányai némelyikéről hiányoznak a tartozék padok, s a kismamák nem tudnak pihenni, leülni, miközben gyerekeik játszanak a téren. Az illetékes hatóságok egy­évi vissza-visszatérő jelzések, a sajtóban is megjelent bíráló észrevételek ellenére a fülük botját sem mozdí­tották eddig a felszólalásokra. S nem sok eredménye van azoknak a kétségbeesett jelzéseknek sem, amelyek a kötöttárugyár környéki áldatlan állapotokra hívják fel. már ki tudja mióta, az illetékesek figyelmét. n yilvánvaló, hogy nem lehet elrugaszkodni való­ságos helyzetünktől, nagyon is mérhető, ob­jektív lehetőségeinktől, hiszen az anyagiak akadályozzák legtöbb esetben a panaszok megoldását. Ilyen módon természetesen el kell fogadnunk azt is, hogy az észrevételek, panaszok tolmácsolásától hosszú út Vezethet azok megoldásáig. De ha í^y van, ennek magyarázatát sem szabad félretenni, „elsikkasztani”. Lehet, hogy a magyarázatokkal sokan nem értenek egyet, amiből további vita kerekedhet. Ám a nehézsé­gek őszinte feltárása éppen e vitákon keresztül viszi előre a demokratikus és közös állásfoglalások kiková­csolását. A kérdésekre várt válaszok elmaradásából viszont rosszkedvű, indulatos, nem az igazságot hordozó áskálódások fajulhatnak a hivatal, az intézmény ellen. Ez pedig senkinek sem jó. Varga Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents