Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
Szakmunkástanulók megyei olvasótábora Békésen Folyamatosan érkezik az újbúza a békéscsabai István-malomba Fotó: Fazekas László Építési tanácsok Folyamatosan érkeznek a gabonaszállítmányok a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat telekhelyeire. A vállalat kereskedelmi osztályvezető-helyettesének, H. Kovács Endrének a tájékoztatásából kiderül, hogy a várható termés 56 százaléka már megérkezett. A búza minősége kedvezőbb, mint tavaly ilyenkor volt, és jobb a hektolitersú- lva is. A malmi búza minőségi mutatói jobbak, viszont a minőségi búza nem éri el a követelményeket, az eddig megvizsgált tételek alapján. A szállítás a jól szervezett munka eredményeként folyamatos. Az egyes termelőszövetkezetekben. állami gazdaságokban szombaton és vasárnap is folyik az átvétel, sőt néhány szövetkezetben éjszaka is dolgoznak az átadótelepeken. A szerződött szövetkezetekkel kötött együttműködési megállapodás eredményeként a tárolóhelyek mennyisége megfelelő, így még étkezési búza exportjára is lehetősége nyílik a vállalatnak. K T Augusztus 1-én egyhetes olvasótábor nyílik Békés- Tarhoson, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben. A táborba megyénk szakmunkástanulóit várják a rendezők. A változatos, vonzó programban többek között irodalmunk közelmúltját és jelenét bemutató .előadások, konzultációk, viták szerepelnek, de rendeznek majd többiord u lós szavalóversenyt is. A tábm' vendége lesz a megyei múzeumi .szervezet osztályvezetője, Réthy Zsig- mond is, aki megyénk természetvédelmi területeiről Az építőipar egyik legfontosabb és legnagyobb meny- nyiségben felhasználásra kerülő anyaga a beton. Előnyei ismertek: könnyen formálható, időálló, tűzálló, más anyagokkal összehasonlítva kevesebb. olcsóbb karbantartást igényel. Ha az építkezésnél transzportbetont használnak, kevesebb energiára. munkaerőre, szállítási kapacitásra van szükség, s a kivitelezés ideje is lényegesen csökkenthető — állapítja meg az Építési Tájékoztatási Központ építési tanácsokat, tudnivalókat ismertető kötete, a Magánépíttetők Kincsestára ’82. A Budapesti Transzport- beton Társaság rendelésre a kívánt szilárdságban és mennyiségben elkészíti, billenő platós teherautón, keverő gépkocsin az építkezéshez nyújt tájékoztatót. Petrozsé- nyi Eszter színművész és Pri- bojszky Mátyás citeraművész Szerelmes Vidámságok címmel tart előadói estet. Pénteken Sik Ferenc, a gyulai Várszínház művészeti vezetője a színházművészetről beszél a résztvevőknek. Az említetteken kívül megannyi szabadidős foglalkozás színesíti a programot, így sport- verseny, vetélkedő, gyulai és békéscsabai kirándulás, műterem- és színházlátogatás. A tábort augusztus 7-én, szombaton este tábortűzzel zárják, a résztvevők másnap délelőtt utaznak haza. (ni) — a betonról is szállítja a felhasználásra kész betont. A helyszínre szállításon kívül a társaság betonszivattyút is biztosít a megrendelőnek. A szivattyúval történő bedolgozás ott jelent előnyt, ahol legalább 15—20 köbméter beton szükséges a zsaluzáshoz. A szakemberek arra is felhívják a transzportbetont felhasználók figyelmét, hogy a beton „romlandó anyag”, azaz az elkészítéstől számítva viszonylag rövid idő alatt megkezdődik benne a szilár- dulási folyamat, vagy ahogyan a köznyelvben mondják: kötni kezd. Fontos tudnivaló: a betont a helyszínre szállítás után azonnal, de legkésőbb 1 órán belül a zsaluzatba be kell dolgozni, ezért a megrendelőnek körültekintően, pontosan kell meghatároznia a szállítás időpontját. Megújulás eltttt az építötábori mozgalom A 92 központilag szervezett építőtáborban már javában dolgoznak a III. turnus diákmunkásai, hogy két héten át napi 6 órás, intenzív munkával segítsék a mezőgazdasági idényfeladatok elvégzését, vagy építkezésen próbálják ki erejüket. A negyedszázados építőtábori mozgalom helyzetét a KISZ KB intéző bizottsága a közelmúltban áttekintette és továbbfejlesztéséről elvi döntést hozott. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát Nagyistók László, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkára. Az intéző bizottság egyebek között megállapította, hogy kötelező érvényű jogszabályban kell rendezni az építőtáborok létesítésével és működésével kapcsolatos álÚtépítés Mezőkovácsházán (Tudósítónktól) Mezőkovácsházán, a nagyközségi tanács által javasolt és elfogadott tervek alapján jó ütemben halad az előirányzott útépítési program. A VI. 5 éves terv keretén belül elsősorban a legelmaradottabb beruházást tartják fontosnak: az útépítést. A belterületen a Szabadság utcán mintegy 2,5 kilométer hosz- szú és 5,5 méter széles burkolt út épül. Ez elsősorban a község belterületét mentesíti a mező- gazdasági gépek forgalmától. Ugyanakkor épül egy KPM által beruházott út, amely a község déli részén az orosházi és battonyai forgalmat köti össze. Ez az út mentesíti a községet a forgalmi torlódástól, baleset- veszélytől. Itt találhatók a község ipartelepei, ez az útszakasz 7 méter széles lesz, országos közúti hálózat előírásainak megfelelően kerül kiépítésre. A kiemelt útépítés mellett fontosnak tartja a tanács a reformátuskovácsházi Táncsics és Kocsis utca közötti szakasz kiépítését, amely a temetőhöz vezet. A tanács eleget tesz a lakosság azon régi panaszának, amely valóban jogos volt, mivel a temető felé nem tudtak közlekedni, most egy jó kővel épített utat biztosít e falurésznek. Hetényi György lami feladatokat. Erre az új rendelkezésre azért van szükség, mert az építőtáborokról 1977-ben megjelent KISZ— ÁIB-irányelveket a vállalatok, a szövetkezetek több esetben nem tekintették kötelezőnek magukra. A fiatalok élet- és munkakörülményei — szállás, étkezés, szabadidős programok feltételei — sok esetben kívánni valót hagytak maguk után. Nemegyszer jelentett problémát a diákok folyamatos ellátása munkával, a bérezések körül is támadtak viták. E problémákat kívánják megelőzni a terv szerint az év végén kiadandó állami rendelettel, amely kötelező normatívákat ír majd elő az építőtáborok létesítésére. Az elképzelések szerint módosul a szerződéskötések eddigi menetrendje is. 1983 tavaszán már a diákokat szervező megyei, illetve egyetemi és főiskolai KISZ- bizottságok közvetlenül köthetnek megállapodást a termelőegységekkel. Versenyeztethetik a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságokat, a vállalatokat abban, ki ad több bért, és ki nyújt jobb élet- és munkakörülményeket. Ennek célja, hogy a fiataloknak a legjobb feltételeket kínáló cég nyerje el az építőtáborok létesítésének jogát. A tervek szerint a megyei tanácsok a KISZ-bizottságokkal együtt fogják ellenőrizni a jogszabály és a szerződések megtartását. Ha a gazdasági egységek nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket, akkor megvonják tőlük az építőtábor üzemeltetésének jogát. A szerződő KlSZ-bi- zottság peres .úton érvényesítheti követelését a fiatalok érdekében. A jogszabály mellett a KISZ KB építőtáborok bizottsága még ebben az évben megjelenteti az építőtáborok szervezeti és működési szabályzatát, amely a mozgalom számára határozza meg a szervezéssel, a működéssel kapcsolatos feladatokat. A tervezet szerint a tanulókat fokozottabban kívánják bevonni a táborok vezetésébe. Arra törekszenek, hogy a fiatalok nagyobb arányban kapjanak képviseletet. A mostani gyakorlat szerint például a középiskolásoknál csak egy diák képviselte a tanulók közösségét a vezetőségben. A szabályzatban az eddigieknél pontosabban körülhatárolják a táborgyűlés és -tanács, valamint a brigádvezetők jog- és hatáskörét. A Kondoros! Takarmánykeverő Közös Vállalat telephelyén a régi négy siló mellé újabb négy épül a kondorosi Egyesült Tsz és a kecskeméti MEZŐGÉP kivitelezésében. Ügy tervezik, hogy a kukoricabetakarítás kezdetére üzembe állítják valamennyit. Felvételünkön: két egység már kész, jobbról a harmadik építése is jól halad, az előtérben alapozzák az utolsó silót Fotó: Jávor Péter Kevesebb anyagból, korszerűbb technológiával Minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyta az anyagtakarékossági és technológia-korszerűsítési programot. Nem nehéz megjósolni, hogy erről a szaknyelven megfogalmazott programról még sokat fogunk olvasni és hallani, s előbb-utóbb az élet minden területén érezni fogjuk hatását. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról a felismerésről — és erre nálunknál gazdaságilag és technikailag sokkal fejlettebb országok is rájöttek —, hogy a föld és az egyes országok nyersanyag- forrásai végesek, az embernek pedig — ha továbbra is szeretne kényelmesen élni — meg kell tanulnia ésszerűbben, takarékosabban, okosabban gazdálkodnia ezekkel a forrásokkal. A közelmúltban jelent meg az ENSZ európai gazdasági bizottságának egy tanulmánya e témában, s ebben a következők olvashatók : „Az anyagtakarékosság problémája komplex kérdés, és megoldása nem lehet kampányfeladat. A gépipari ágakban — azok gyors fejlődése, és aránylag nagy anyagfelhasználása miatt — különös fontossága van az anyagtakarékosságnak. A gépipari ágak döntő fontosságúak, a fejlődés bármely fokán is áll az adott ország; ki kell elégíteniük a gazdaságok valamennyi ágának állandóan növekvő igényeit modern és hatékony berendezésekből. így a problémával globálisan foglalkozva, még a látszólag szerény gazdaságok is jelentős megtakarításokat tudnának felmutatni. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az anyagtakarékosság sok esetben az energia gazdaságosabb felhasználását is eredményezi, és hozzájárulhat a környezetvédelemhez is”. Nyilvánvaló tehát, hogy e komplex feladat alaposan átgondolt és körültekintően előkészített programot igényel. A VI. ötéves terv időszakára már készültek programok az energiagazdálkodás hatékonyságának javítására, a fafelhasználás ész- szerűsítésére, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására. Ezek beépültek a népgazdaság tervezési rendszerébe, és eredményei már érzékelhetőek. A kényszerítő gazdasági körülmények közepette azonban egyre inkább szükségessé vált a termelésben felhasznált anyagok ésszerűbb hasznosításának átfogó programja. Ennek végső célja, hogy az egyes ágazatokon belül az egységnyi végtermékekhez felhasznált anyagok mennyiségét a legszükségesebbre csökkentsük: Hogy erre mennyire szükség van, azt néhány kiragadott nemzetközi összehasonlítási adat is alátámasztja. A magyar öntvények például 20—30 százalékkal súlyosabbak, mint a nemzetközi átlag. Ez fölöslegesen köt le gépkapacitást, növeli az élőmunka-, az anyag- és az energiaköltségeket, és ezáltal megdrágítja, sokszor versenyképtelenné teszi termékeinket, miközben nehezen és drágán beszerzett importanyagokat építünk be — funkció nélkül, merő technológiai lazaság miatt — termékeinkbe. Ezt pedig nem tudjuk vevőinkkel megfizettetni ! Hasonló a helyzet az öntöttvas-radiátorokkal, számos szerszámgépünkkel, városi autóbuszainkkal, sőt még a hullámpapírral is. A nálunk gyártott alumíniumajtók és ablakok például 15 százalékkal több anyagot tartalmaznak, mint a nemzetközileg ismert konstrukciók. A példákat hosszan lehetne sorolni, de talán ennyi is elegendő a bizonyításhoz, hogy a fejlett ipari országokhoz képest számos alága- zatban és gyártási kultúrában jelentős a lemaradásunk. A termelés anyagigényességét tehát feltételenül mérsékelni kell ahhoz, hogy versenyképességünket növelni tudjuk. Ennek egyik fontos eszköze lehet a technológiai és a gyártmánykorszerűsítés. Mint ahogy azt a kormány is megállapította, a jövőben a gazdasági növekedésnek egyik legfontosabb mozgósító és mozgósítható erőforrása épp a gazdaságos anyagfelhasználás lehet. Mert tartalékok bőven vannak! Ez azonban nem jelentheti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatnánk a minőségi követelményeket, az exportképességet, vagy a bérköltségeket! Az efféle magatartás veszélyei nem kicsik. Erre korábban szervezett akciók figyelmeztetnek. A programhoz tehát olyan gazdasági feltételek és eszközök létrehozása, olyan ellenőrzési és beszámoltatási rendszerek kialakítása is hozzátartozik, amelyek csak a tényleges eredményeket felmutató vállalatok tevékenységét ismerik el. A kormány elé — a programok kiegészítéseként — külön akciótervet is terjesztettek, amely tartalmazza a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, illetve a vállalatok konkrét feladatait is. Az akcióprogram a fémekben, műanyagokban, textil", bőr-, papír-, gumi- és cementipari alapanyagokban elérhető konkrét — 1985-ig 17 milliárd forintra becsülhető! — megtakarítási lehetőségeket veszi számba. A közgazdasági környezet kényszerítő hatásán kívül fontos, hogy az anyagfelhasználásban érdekelt legfontosabb résztvevők szemlélete is megváltozzon. Nagy lehetőségek rejlenek a munkaversenyben, a szocialista és ifjúsági brigádmozgalomban, az Alkotó Ifjúság pályázataiban éppúgy, mint az újítómozgalomban. Minisztertanács ezért felkérte a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy a programból adódó teendőket kezeljék megkülönböztetett figyelemmel, és segítsék az anyagokkal való takarékosabb gazdálkodás szemléletének és gyakorlatának mind szélesebb körű elterjedését. Á. T. Orgonahangverseny Békéscsabán Éveken át jó hagyomány volt, hogy a békéscsabai evangélikus nagytemplomban nyaranta egy-egy jeles koncert gazdagította a kulturális életet. Most, amikor felújítják a patinás épületet, a Filharmónia nem hagyja cserben a zeneszerető közönséget. Ezúttal ugyanis az V. kerületben, a jaminai evangélikus templomban szerveztek hangversenyt. Kovács Endre orgonaművész és Szabó F. Attila kürtművész voltak az est közreműködői. Bach-művektől Hidas Frigyes-kompozícióig széles skálán mozgott a repertoárjuk. Meghitt hangulatú koncertjük talán kezdetét jelzi a munkáskerület zenei élete pezsdülésének.
