Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 21., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Portugál kommunista pártküldöttség Öntözési szakemberek tanácskozása Szarvason Szarvason, a Debreceni Agrártudományi Egyetem kihelyezett főiskolájának nagytermében tegnap dél­előtt fél 11-kor kezdődött az a tanácskozás, amelyen csak­nem 100 vízgazdálkodási, mezőgazdasági és kutató szakember vesz részt. A ven­dégeket dr. Kiss Károly, az ÖKI igazgatója köszöntötte, majd dr. Marjai Gyula tu­dományos igazgatóhelyettes mutatta be az intézményt. Többek között kiemelte: ha­zánkban ma több millió hektár öntözött területen gazdálkodnak a nagyüze­mek, ami már önmagában is megköveteli, hogy ezzel a jelentős témával ne csak a kutatásban, hanem a gya­korlatban is foglalkozzanak a szakemberek. Tény, hogy ma még a termelést szolgáló agrotech­nika, a műszaki feltételek kihasználása nem mindig alkalmazkodik a termőterü­letek ökológiai adottságához. Az azonban már önmagában eredmény, hogy a vízgazdál­kodás, az öntözés jelentős helyet foglal el a víz-, a te­rületrendezésben és a talaj- javításban. Évek óta folynak a vizs­gálatok, miként lehetne a meglevő berendezéseket mind jobban kihasználni. Vannak ugyanis meddő csa­tornarendszerek, amelyeket több tízezer hektáron nem használnak. Az uniformizált tervezés eredményeként ala­kult ki, hogy adott területre, adott mennyiségű vizet jut­tattak, ezért gyakran elő­fordult, hogy túl sok csa­padék jutott a talajba. Töb­bek között a tanácskozásnak is célja, hogy a szakemberek előtt felvázolja, mekkora je­lentősége van az adott hely' sajátos talajtani adottságai­nak. Az öntözéses gazdaságok­ban évek óta mérik a ho­zamtöbbleteket. Tény, hogy egy öntözött hektárral 0,2—0,25 hektár szántót le­het felszabadítani. Azt is megállapította a tanácsko­zás, hogy jelenleg magasak a berendezések költségei, sokba kerülnek a rekonst­rukciós beruházások, a gaz­dasági szabályozórendsze­rek sem ösztönzik a mező- gazdasági nagyüzemeket ar­ra, hogy ilyen beruházások­ba fogjanak, s megtermel­jék a terméktöbbletet. A tegnap naphoz hasonló­an ma, július 21-én délelőtt további szakmai előadások hangzanak .el, majd délután helyszíni betnutatókon vesz­nek részt a szakemberek. Sz. J. Magyar—szovjet épitőipari együttműködés Az ÉMEXPORT fővállal­kozó vállalat a szovjet Technosztrojexport külke­reskedelmi egyesüléssel ke­retmegállapodást kötött har­madik piaci építőipari együttműködésről. A megállapodás szerint egyeztetik piackutatási mun­kájukat, s elsősorban a fej­lődő országokban keresnek a kölcsönös érdekeknek meg-­felelő, és közösen elvégez­hető munkákat. Az elképze­lések szerint elsősorban kor­szerű lakások, kommunális létesítmények, kulturális és művelődési központok épí­tésére kínálnak kedvező le­hetőségeket. Korábban a magyar és a szovjet partne­rek együttműködtek szállo­daépítésben is. A megállapodás kiterjed különböző építőanyag-ipari üzemek harmadik piaci kö­zös szállítására is. A szovjet partner nagy­ipari létesítményeket épít külföldön, s a magyar fél egyebek között vasúti vas- betonalj-gyárak, betonelem- gyártó üzemek, üveggyárak, egészségügyi kerámiagyárak és cementgyárak szállításá­val járulhat hozzá a közös munkához. látogatása megyénkben Értekezlet az OTP-nél Névadó ünnepség a 611. sz. Szakmunkásképző Intézetben Tegnap, kedden dr. Szir­mai Jenő, az OTP vezér- igazgatója munkaértekezle­ten találkozott a Békés me­gyei , OTP Igazgatóság ve­zető munkatársaival. A ve­zérigazgató vázolta az ötéves terv hátralévő ' időszakának feladatait, és szólt az elért eredményekről is. Értékelte a középvezetők munkáját, és tevékenységüket jónak ítél­te. Végezetül elismeréssel szólt arról a munkáról, ame­lyet az OTP megyei igazga­tóságának szakemberei vé­geztek az átutalási betét­számla és a takarékcsekk ál­talánossá tétele érdekében. A Villamosszigetelő- és Műanyag Gyárban egyre több gazda­ságosan eladható terméket állítanak elő. Egyik ilyen gyárt­mányuk a hőre zsugorodó kábelcső, amelyből az idén egy amerikai cég háromszázezer dollár értékben vásárol. A ká­belcső érdekes tulajdonsága, hogy nagy energiájú elektron besugárzásával „emlékezővé” tehető, így hő hatására korábbi alakjára képes visszazsugorodni. Képünkön: besugárzásra készítik elő a műanyag csövet (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Tegnap délelőtt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a Portugál Kom­munista Párt Santarém megyei bizottságának küldöttségét Békéscsabán, az MSZMP szék­házában Július 19-én Américo Ber­nardo Abaladának, a Santa­rém megyei végrehajtó bi­zottság tagjának vezetésével portugál kommunista párt­delegáció érkezett megyénk­be. A küldöttséghez tartozik António Pereira Ramalho megyei vb-tag, valamint Joaquim Alcobia Matias vá­rosi tanácselnök, az alpiar- cai pártbizottság tágja. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta a portugál vendége­ket, majd Békés megye éle­téről tájékoztatta őket. Az elvtársi, baráti légkörű ta­lálkozón Csatári Béla és Nagy Jenő, a megyei pártbi­zottság titkárai vettek részt. A delegáció ezután a 611. sz. Szakmunkásképző Intéze­tet kereste fel, ahol a városi párt- és állami szervek kép­viselőinek, az iskola oktatói­nak és diákjainak jelenlété­ben névadó ünnepséget ren­deztek az épület előcsarno­kában. A szavalatot és a megnyitót követően László István, az intézmény igazga­tója mondott avatóbeszédet abból az alkalomból, hogy nem sokkal utána leleplezték Alfrédo Lima emléktábláját. lála azonban nem volt hiá­bavaló. A portugál munkás- osztály, és a portugál nép ha­talmas áldozatok árán 1974. ánrilis 25-én végül is győzel­met aratott a fasiszta dikta­túra felett. A beszéd elhangzása után Américo Bernardo Abalada, a portugál pártküldöttség ve­zetője leleplezte Alfrédo Li­ma emléktábláját, majd Joaquim Alcobia Matias mél­tatta az esemény jelentősé­gét. A tanulóifjúság nevében Vetési Gábor, az iskola KISZ-titkára tett fogadalmat arra, hogy méltók lesznek névadójuk emlékéhez. A ko­szorúzást követően az Inter- nacionáléval fejeződött be az ünnepség. A portugál vendégek még a délelőtt, folyamán megte­kintették az iskolát. Délután a megyei tanács épületében Araczki János elnökhelyettes a választási rendszerről és egyéb témákról tájékoztatta őket. Ma délelőtt a küldött­ség Orosházára látogat, és a MEZŐGÉP helyi gyárában munkásgyűlésen vesz részt, délután pedig az Üj Élet Termelőszövetkezetet keresi fel. —y — n A 19 éves alpiarcai mező- gazdasági munkás az 1950. június 4-i tüntetésen vált a fasiszta terror áldozatává. A fiatal kommunista mártírha­Leleplezték Alfrcclo Lima portugál kommunista mártír emléktábláját a békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetben Fotó: Fazekas László Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — — Araczki János megyei tanácselnök-helyettes vezetésé­vel — július 20-án, tegnap ülést tartott. A napirendek a következők voltak: — Jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról. — Méhkerék községi tanács vb-muijkája, különös te­kintettel a lakossággal való kapcsolataira. — A tanácsi szervek tervező és gazdálkodó tevékeny­ségének tapasztalatai és a további feladatok. — A megye jelentősebb tanácsi beruházásainak elő­készítése. — Bejelentések. A testületi ülésen részt vett Castiglione Endre, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-he­lyettese. A vb-határozatok végre­hajtásáról szóló napirend megvitatása után a végre­hajtó bizottság a méhkeréki Községi Tanács munkáját értékelte. E napirend tár­gyalásán ott' volt Szigeti Zoltán, a gyulai Járási Hi­vatal elnöke, Kozma János, az MSZMP méhkeréki köz­ségi pártvezetőségének titká­ra és Bóka Mihályné, a köz­ség tanácselnöke. Mint az előterjesztés megállapította, a községben csaknem 2500- an élnek és a lakosság 98 százaléka román nemzetisé­gű. A községi tanács 33 ta­gú, 25 százalékuk fiatal, 37 százaléka nő, és 48 százalé­ka fizikai dolgozó. A testü­leti üléseken a tanácstagok megjelenése jó, aktivitásuk fejlődött. A tanács önkor­mányzati jellege, meghatá­rozó szerepe jól érvényesül a napirendek tárgyalása során, melyek a helyi és a társa­dalmi érdekek összhangját segítik elő. A tanácstagok kapcsolata a választókkal kedvező, rendszeresek a ta­nácstagi beszámolók, és évenként megtartják a falu­gyűlést. Hatékonyan műkö­dik együtt a tanács a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel, gazdálkodó egységek­kel. A község az utóbbi években rendkívül sokat fejlődött, kommunális ellá­tottsága jó. Ami az egyes intézményeket illeti, a nap­közi. otthonos óvoda, amely román tannyelvű, megfele­lő feltételekkel rendelkezik. Az általános iskola szintén román tannyelvű, s három­százhuszonegy a tanulólét­szám. Ez 20 százalékkal több az 1974. évinél. A községért sokat tettek lakói is, az V. ötéves tervben több mint 5,6 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek, amelyből mintegy négymillió forint értékű volt az útépí­tés. Ezzel az eredménnyel a községek versenyében az el- •ső helyezést érték el. Tavaly másfél millió forint értékű volt a társadalmi munka. Az előterjesztésen és a já­rási hivatal kiegészítő jelen­tésén túl a vitában szó esett a községben gazdálkodó ter­melőszövetkezetről, amely — mint köztudott — több éve veszteséges. Jelenleg is erő­feszítések folynak a rende­zésre, amely remélhetőleg hosszú távra megoldja e gon­dot. A végrehajtó bizottság összességében megállapítot­ta, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának munkája javult, példás a le­nini nemzetiségi politika gyakorlati, megvalósítása, jó a lakosság közreműködése a község fejlesztésében. Felhív­ta ugyanakkor a figyelmet az intézményi integráció megvalósítására, á nemzeti­ségi nyelv esetleges haszná­latára a testületi üléseken. A tanácsi szervek tervező és gazdálkodó tevékenységé­nek tapasztalatairól, felada­tairól szóló^ előterjesztés be­vezetőben megállapította, hogy a VI. ötéves tervre elő­irányozható fejlődést alapve­tően meghatározta az elért életszínvonal megőrzésére és az életkörülmények további javítására irányuló törekvést. Ez fokozott követelményeket támasztott a tanácsi terve­zőkkel szemben. E munka módszerbeni és tartalmi vo­natkozásában is gazdagodott. A tanácsok már a koncepció szakaszában bekapcsolódtak a tervezésbe, amely így a népgazdasági és a helyi" ér­dekek egyeztetését szolgálta. A tanácsok többsége a fej­lesztési politika súlypontját az alapellátásra helyezte; jól mozgósította a lakosság kez­deményező- és segítőkészsé­gét. Olyan célokat jelöltek meg, amelyek a lakosság ré­széről egyetértésre és támo­gatásra találtak. Ami a gazdálkodást illeti, a tervek végrehajtását alap­vetően a pénzeszközök és a koordinációs és lakossági erő­források, 'valamint a kapaci­tás határozta meg. A taná­csok egyre tervszerűbben és szervezettebben vették igény­be a gazdálkodó szervek és a lakosság segítőkészségét. En­nek eredményeként számos létesítmény valósult meg. A testület ezután foglalko­zott a tanácsi beruházások előkészítésével, valamint a gazdálkodással összefüggő egyéb kérdésekekel. A vég­rehajtó bizottsági ülés beje­lentésekkel ért véget. S. F.

Next

/
Thumbnails
Contents