Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-20 / 168. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 30., kedd Véget ért a honismereti akadémia Zöldbabtermesztési bemutató Békéscsabán Meggyőző eredményeket hoztak a kisparcellás fajtakísérletekben az új zöldbabfajták Fotó: Jávor Péter (Tudósítónktól) Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán rendezték meg július 12 —17. között a X. országos honismereti akadémiát, mintegy 140 vendég részvételével. Neves előadók beszéltek a résztvevőknek a honismereti mozgalom jelenlegi és jövőbeni feladatairól. Fő téma volt a falvak társadalmi átalakulásának helyzete és következményei. Ebbő] adódóan jelmondatot is a Hazafias Népfront VII. kongresszusán elhangzottakból választottak: „öntudatos a nép... ha ismeri a múltat, vállalja a jelent és a jövőt”. A tanácskozáson a honismereti mozgalom önkéntes szorgalmazóin kívül képviseltették magukat az országos és megyei közművelődési és közgyűjteményi intézetek is. Békés megyéből öten vettek részt: Békéscsabáról, Mezőkovácsházáról, Orosházáról, Szeghalomról, Telekgerendásról népművelők, könyvtárigazgatók, népfrontképviselők. Kiss Horváth Sándorné A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés für- jesi kísérleti telepén immár két éve folynak azok a kisparcellás fajtakísérletek, vetési és gyomirtási kísérletek, amelyeknek célja: új. bőven termő, hűtőipari és konzervgyári feldolgozásra alkalmas gyümölcs- és zöldségfajták meghonosítása és elterjesztése. Ezeket a kísérleteket a hűtőház közreműködésével a svéd Findus-Nordreco cég végzi, mintegy kilenc hektáron ribiszkével, spárgával, futóborsóval, zöldbabbal és a legutóbb piacra dobott tökfélével: a cukkinivel, amelyből a Békéscsabai Konzervgyár újdonságát, a Cukkisá- rit előállította. A kísérletek főszereplője a BAGE kísérleti telepén a zöldbab, amely az említett kilenc hektárból kettőt köt le. Az eddig elért eredményekről számoltak be tegnap, július 19-én délután a kísérletek vezetői a BAGE telepén rendezett zöldbabtermesztési bemutatón, amelyen az agráripari egyesülés szakemberei vettek részt. Békéscsabán az egészség- ügyi szakközépiskola volt a színhelye a Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a megyei tanács művelődésügyi osztálya közös szervezésében a felnőttnevelők egyhetes nyári akadémiájának. Ez a most negyedszer sorra került konferencia rendkívül jelentős esemény volt a felnőttoktatásban. öt évre szóló gyakorlati és elméleti alapokat adó ismereteket szerezhettek rajta a részvevők. A gazdag szakmai programban az egyes szakterületek legjobb ismerői adtak elő. A szakmai program mellett mód nyílott arra is, hogy a részvevők megismerkedjenek megyénk legszebb tájaival, nevezetességeivel. A felnőttnevelők negyedik nyári akadémiája vasárnap délelőtt fejeződött be. Fotó: Lónyai László II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JULIUS 20-TÓL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6611,39 6618,01 6624,63 3900,97 3904,87 3908,77 80,71 80,79 80,87 446,06 446,51 446,96 555,71 556,27 556,83 1396,34 1397,74 1399,14 148,71 148,86 149,01 2975,72 2978,70 2981,68 13321,51 13334,84 13348,17 602,00 602,60 603,20 1542,35 1543,89 1545,43 27,47 27,50 27,53 219,14 219,36 219,58 45,44 45,49 45,54 34,21 34,24 34,27 1798,69 1800,49 1802,29 623,13 623,75 624,37 2597,40 2600,00 2602,60 3836,59 3840,43 3844,27 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚLIUS 20-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. íoo egys. bankjegyforintban címletek Angol font 50 6419,47 6816,55 Ausztrál dollár 50 3787,72 4022,02 Belga frank 5000 78,37 83,21 Dán korona 1000 433,11 459,91 Finn márka 100 783,42 831,88 Francia frank 500 539,58 572,96 Görög drachma 500 57,31 60,85 Holland forint 1000 1355,81 1439,67 Japán yen (1000) 10000 144,39 153,33 Jugoszláv dinár 100 67,86 72,06 Kanadai dollár 100 2889,34 3068,06 Kuvaiti dinár 10 12934,79 13734,89 Norvég korona 1000 584,52 620,68 NSZK márka 1000 1497,57 1590,21 Olasz líra (1000) 50000 26,68 28,33 Osztrák schilling 1000 212,78 225,94 Portugál escudo 5000 44,13 46,85 Spanyol peseta 5000 33,21 35,27 Svájci frank 1000 1746,48 1854,50 Svéd korona 100 605,04 642,46 Töröl líra 1000 23,39 24,83 USA dollár 100 3725,22 3955,64 Megszűnt a Finomkerámia-ipari Művek Az építőanyag-ipar szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszerének tavaly megkezdett korszerűsítése júliusban újabb változással folytatódott. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érdekelt állami, párt- és társadalmi szervezetekkel egyetértésben július 1-éyel megszüntette a Finomkerámiaipari Műveket, ezzel eev időben a műveknek mind a hat gyára '■— az alföldi, a budapesti, a Zsolnay és a Kőbányai Porcelángyár, valamint a Romháriyi Építési Kerámiagyár és a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár — önálló vállalattá alakult. önállóságuk feltételeit csaknem két évtizedes munkával, a korszerű hazai fi- nomkerámia-ipar létrehozásával maga a nagyvállalat, a FIM teremtette meg. Termelésüket szakosította, korszerűsítette, s a hazai igények kielégítésén túl elismerésre méltó sikereket ért el az exportpiacokon is. A főként kézműipar jellegű munkát végző herendi és hollóházi gyár a múlt év januárjában vált ki a nagyvállalatból. Az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás fejlesztéséről szóló kormányhatározat azonban indokolttá tette, hogy a Kőbányai Porcelán- gyár, mint a hazai híradás- technikai • kerámiagyártás központja éppen a fejlesztési program eredményesebb megvalósítása érdekében ugyancsak kiváljon a nagy- vállalatból és az Ipari Minisztérium felügyelete alá kerüljön. Ily módon tovább csökkent volna a nagyvállalati központ feladata a gyáregységek munkájának koordinálásában. Ám ennek létjogosultságát is megkérdőjelezték azok a kedvező tapasztalatok, amelyeket a másfél éve önálló vállalatként működő hollóházi és herendi gyárban szereztek a hazai és a külföldi piac igényeinek rugalmasabb kielégítésében, a gazdálkodás fejlesztésében. önálló kezdeményezéseikkel meggyorsították a termelési szerkezet korszerűsítését és jelentősen szélesítették piackutatási és kereskedelmi tevékenységüket. A kapcsolatok nem szakadnak meg az új vállalatok között: elhatározták, hogy néhány iparági szintű feladat ellátására közös vállalatot hoznak létre. Egyebek között ez a közös vállalat gondoskodik majd a fontosabb import alapanyagok és alkatrészek beszerzéséről, a közös számítógéppark üzemeltetéséről és a KGST-or- szágokkal kialakított műszaki-tudományos kapcsolatok ápolásáról, fejlesztéséről is. Új házasságkötő terem Kaszaperen (Tudósítónktól) Július 17-én, szombaton került sor Kaszaperen az újjáépült tanácsháza épületének, benne a családi ünnepek társadalmi színteréül szolgáló házasságkötő terem ünnepélyes átadására. Az ünnepségen megjelent Moharos Józsefné, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője, a járás és község párt-, állami, gazdasági vezetői, Tóth Ernő fiatal festőművész, kinek életszerű alkotása ékesíti a házasságkötő termet, és megjelentek azok a kollektívák, szocialista brigádok képviselői, akik társadalmi munkában sokat tevékenykedtek a tanácsháza megújításáért. A meghitt hangulatot egy szavalat és az orosházi Petőfi Művelődési Központ vonósnégyesének előadásában Vivaldi- és Mozart-művek tették teljessé. Moharos Józsefné ünnepi beszédében méltatta a kaszaperi tanácsigazdasági vezetők társadalmi-gazdasági kollektíváknak a művelődésügy érdekében tett lépéseit, majd Moharos Józsefné a község tanácselnökének átadta a Művelődési Minisztérium 25 ezer forint értékű ajándékát, valamint Mile József tanácselnöknek eredményes munkája elismeréséül átnyújtotta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Szaszák György Moharos Józsefné avatóbeszédét tartja Fotó: Gajda László Fogalmak okán kérdezik manapság egyrrjástól, hogy a megindult nagyarányú filozófiai könyvkiadás Vajon nem valamiféle kulturális adó-e. A kultúra érdekében, úgy látszik, adóznia kell a magyar könyvkiadásnak — mondják —-, tehát megjelenteti egymás után Kanttól A tiszta ész kritikáját, Hegeltől az Ifjúkori műveket, Marcuse- től az Ész és forradalmat, és sok más alkótást. Azt mindenki elismeri, hogy minden társadalomnak szüksége van — többek között — a maga műveltségi színvonalának fenntartására, és ehhez hozzátartozik a valamikor klasszikussá vált művek kiadása. Amit azonban sokkal kevésbé látnak, az az, hogy kiadásuk nagyon is konkrétan gondolatébresztő lehet. Pedig valós tény, hogy a klasszikus alkotások történetileg mindig is gondolat- ébresztőek voltak. A régi fogalmak állandóan újra feltámadtak, megmutatták erejüket, és kiderült róluk, hogy frissek. Platón régen élt, de az új platonizmusban, a XV. és XVI. században megint csak reneszánsza volt, és aki ismeri a reneszánsz igazi történetét, nagyon jól tudja, hogy Platón nélkül nem zajlott volna le úgy, ahogy lezajlott. De menjünk tovább. Lessing éppen úgy megújította Arisztotelész fogalmát a drámai megtisztulásról, a katarzisról, mint ahogyan a maga módján a francia forradalom megújította az antik demokrácia." csaknem minden jelszavát. Fölelevenítette többek közt a demokratizmus fogalmát, a szokratészi egyenlőség-gondolatot stb. E2en nincs mit csodálkozni. Nagy osztályok, nagy történelmi mozgások onnan merítenek, ahonnan tudnak. Moliére-t idézhetném ezzel kapcsolatosan, aki midőn megkérdezték tőle, hogy miért vett át egy egész felvonást Cyrano de Bergerac darabjából, azt válaszolta csupán: „Ami nekem kell, azt onnan veszem, ahol találom”. De ez nemcsak művészi magatartás. A történelem is mindig onnan meríti a gondolatokat, ahol találja, a haladó történelem onnan, ahol a haladó gondolatok vannak, a reakciós történelem pedig onnan, ahol a retrográd gondolatok rejtőznek. De ideje visszatérni eredeti kérdésünkre. Vannak-e a filozófiai történelemben ma is felhasználható gondolatok? Persze nem a marxizmus klasszikusaira célzok, akiknek nagyon sok alapvető gondolatát ma is naponta felhasználjuk. Azt hinnők, hogy a pusztán polgári gondolatok egyáltalán nem használhatók már napjainkban, különösen azért nem, mert a múltra .vonatkozóan a múlt légkörében hangzottak el, és több évszázados gondolatokat nem érdemes feleleveníteni. Pedig velük is éppen az történik, mint az arisztotelészi gondolattal Lessing idején, vagy mint a platónival a reneszánsz korában. Egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni, melyet igen sokszor nem értenek meg, vagy félreértenek. Ez a gondolat a felvilágosodás idején alakult ki: az értelmes önzés gondolata. Persze paradox problémafelvetés. Különösen paradox mindazok szemében, akik az önzés mellé teljesen képtelenek volnának egy pozitív jelzőt társítani. Valami vagy értelmes, vagy önző — általa- ban ez a felfogás uralkodik, s nemcsak most, hanem évszázadok óta a köznapi életben. Illetve: az önzés az valami egészen más fogalom, mint az értelem. Az önzés pusztán etikai, helyesebben szólva negatív etikai fogalom, az értelmesség viszont ismeretelméleti, pozitív ismeretelméleti fogalom. Ne keverjük tehát össze a fogalmakat — szokták mondani. Ugyan ki is értené meg egy ismeretelméleti és egy etikai fogalom kapcsolatát különösen akkor, ha az egyiket negatívnak, a másikat pozitívnak tekintjük. Hangsúlyozni szeretném, hogy a felvilágosodás idején eleinte szintén nagy ellenállásba ütközött ennek a két kategóriának a párosítása. De azután szinte divattá vált. Mert mit jelentett az értelmes önzés? Voltaképpen a polgárság nagy illúzióját. Azt jelentette, hogy ha az ember nem szűklátókörűén gondolkozik, hanem például uzsora helyett befekteti a pénzét valamiféle vállalkozásba, akkor ennek az eredménye kettős lesz. Egyfelől saját érdekeit is szolgálja, hiszen a vállalkozáson nyer, keres, és- a vállalkozás eredményeként meggazdagszik. Másfelől az új vállalat új munkaalkalmat teremt, felgyorsítja a társadalmi létben a technika fejlődését, továbbá szükségszerűvé tesz olyan — a társadalmi élet szűkebb körében is végbemenő — változásokat, mint amilyen például a lakosság tömörítése, vagy a harmadik rend, a polgárság erősödése, melyeknek jelentősége az egész társadalmat érinti. Ebben a vonatkozásban már lehet értelmes önzésről beszélni. Értelmetlenül önző ember Moliére Harpa: gonja, akinek éppen ezt a vonását emelte ki Márkus László mostani Harpagon- alakítása. Az értelmesen önző ember egészen más, az a társadalomnak is hasznára van. Beaumarchais A sevillai borbélyban azt mondatja Figaróval Almaviva grófnak, hogy el kell csábítania és feleségül kell vennie Rosinát, amivel egyszerre két nagyszerű dolgot visz véghez: a saját érdekét is képviseli, hiszen szereti Rosinát, másfelől egy öreg zsarnokot, Rosina gyámját is megszégyeníti ezáltal. Mármost a zsémbes öregember megszégyenítése — társadalmi érdek. Miért ébresztgetjük ma az értelmes önzés fogalmát? Nyilván nem azért. hogy valamiféle kapitalista vállalkozásokat és azok pozitívumait propagáljuk. Az értelmes önzés egy más vonatkozásban, új interpretációval a szocialista társadalomban is hasznos fogalom lehet. Engels egyszer azt mondta: „Hisz mindannyian érdekből vagyunk kommunisták.” S ezzel azt jelezte, hogy a szűk látókörű emberek nem veszik észre: a társadalmi érdek . előbb* utóbb a szocializmus felé irányítja az embereket. S fűzzük hozzá, hogy az érdekek és az értelem összhangja, vagyis az, hogy mindenkinek legyen érdeke okosabban, pontosabban dolgozni, mivel a társadalom értelmesen méltányolja, anyagilag is, erkölcsileg is elismeri — már a szocializmusban is létező fogalom. Ha az érdek nem ütközik össze a szocialista közösség tendenciáival, ha tehát a szocialista társadalom az egyéni és a közérdeket egyesítő gazdaságirányítást dolgoz ki, akkor szintén az értelmes önzés lehetősége jön létre, ami azt is jelenti, hogy a szocialista társadalomban az egyén boldogulása és boldogsága, valamint a társadalom előrehaladása nem képzelhető el egymás nélkül. égi fogalmat ébresztettünk fel. Azért tettük, mert a fogalom egyre aktuálisabb társadalmunkban. Az értelmes önzés fogalma élesen szemben áll ugyanis a harácso- lással, az értelmetlen, a közvetlenül hasznosnak tűnő, de a közérdeket eltaposó önzéssel, de szembekerül azzal az álönzetlenséggel is, mely sokszor a tehetetlenséget, az ötlettelenséget és a pontatlanságot is eltűri és leplezi. Ezért aktuális e csaknem háromszáz éves fogar lom ma, a szocializmusban, s az ilyen példák magyarázzák: miért aktuális a régi filozófusok mai közreadása. Hermann István
