Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

NÉPÚJSÁG 1982. július 18., vasárnap A megyei tanács, a népfront és a szakszervezet együttműködése A szocialista demokrácia fejlesztését szolgáló elvek és célok megvalósítása ér­dekében a Békés megyei Tanács és a Hazafias Nép­front Békés megyei bizott­sága megállapodása alapján az együttműködés rendsze­ressé vált a két szerv kö­zött. Ez különösen eredmé­nyesnek bizonyult a válasz­tások előkészítésében, lebo­nyolításában, a településfej­lesztő társadalmi munka szervezésében és az állam­polgárok tudatformálásában — állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülésén, amelyen a Hazafias Nép­fronttal és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsával kö­tött együttműködési megál­lapodást fogadták el. Az együttműködés a köl­csönös érdekeken és köte­lezettségeken alapul, a kö­zös tevékenységet a két testület mellérendeltség alapján végzi, a megállapo­dás nem korlátozza önálló­ságukat. A megyei tanács és a Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága mind­ezek alapján javasolja a he­lyi tanácsoknak és a nép­front helyi bizottságainak, hogy az eddigi tapasztala­tokat felhasználva. kösse­nek új együttműködési meg­állapodást. Ez terjedjen ki a lakóhelyi, a területi, a munk'a-, a környezet- és ter­mészetvédelem, a település- fejlesztés területeire. For­dítsanak fokozott figyelmet az idősek, a megváltozott munkaképességűek helyze­tének javítására, a társköz­ségek közéletének erősítésé­re. A lakó- és utcabizottsá­gok öntevékenységének elő­segítésével, működési felté­teleik fejlesztésével, biztosít­sák a lakóterületi mozgalmi és tanácsi munka folyama­tos összhangját. Ami az együttműködés tartalmát illeti, a Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottsága aktívan részt vesz a választások előkészítésé­ben, szervezésében és lebo­nyolításában. Ciklusonként napirendre tűzi a tanácsta­gok tevékenységének értéke­lését, megvitatja a fontosabb tanácsi rendelelterveket. közreműködik széles körű is­mertetésükben. Az. állam- igazgatási munka segítése érdekében a népfront el­nökség összegyűjti, és a ta­nácsi szervekhez eljuttatja az ügyintézés egyszerűsíté­sét, gyorsítását szolgáló ja­vaslatokat. Közreműködik abban, hogy a közigazgatás korszerűsítése, a lakosság körében megértésre találjon, részt vesz a lakosság jelen­leginél konkrétabb tájékoz­tatásában. A két testület kölcsönösen javaslatot kér munkaterveinek összeállí­tásához. s a megyei tanács bizottságai fontos társada­lompolitikai kérdések tár­gyalására meghívja a nép­front képviselőit. A HNF megyei bizottsága részt vesz a településfej­lesztési terv előkészítésében, javaslatot tesz a feladatok“ sorrendiségének kialakítá­sára, aktívan részt vesz a végrehajtás támogatásában. A népfrontbizottságok, a ta­nácsi testületek, a társadal­mi munka szervezése és ter­vezése során nagyobb szere­pet biztosítanak a meglevő értékek megóvásának. az életkörülmények minőségi javításának, az alapellátás fejlesztésének. A népfront segíti a tanácsi oktatási, közművelődési és más ága­zati feladatok végrehajtását. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsával kötött meg­állapodás figyelembe veszi a korábbi évek tapasztalatait, hiszen 1976 óta rendszeres az együttműködés a Békés megyei Tanács és a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa között. Az új együttműkö­dés során, azoknak a gazda­sági, terület- és település­fejlesztési, szolgáltatási, el­látási és más társadalompo­litikai kérdések megvalósí­tására törekednek, amelyek a megye VI. ötéves tervében szerepelnek. Kiemelt feladat a dolgozók életkörülménye­it meghatározó lakásgazdál­kodás megvalósítása, a ma­gánerős és a munkáslakás- épités fejlesztése, az ötnapos munkahét kedvező társadal­mi fogadtatásának további erősítése, a VI. ötéves terv­ben megfogalmazott alap- ellátási formák szélesítése, a magasabb igények — lehe­tőség szerinti — .kielégítése. A szakszervezeti és ta­nácsi szervek közösen mun­kálkodnak a közigazgatás egyszerűsítésének gyakorlati megvalósításán. Szervezik a munkahelyeken a jogsegély- szolgálatot és a közigazgatá­si ügyfélfogadási napokat. Együttműködnek a hatósági munka társadalmi ellenőr­zésében. A közéleti aktivitás fokozásért mindkét testület közvetlenül, illetve helyi szervein keresztül segíti a lakóhelyi demokrácia fej­lesztését. A szakszervezetek szélesítik a képviseletet a városokban és a nagyközsé­gekben. Fokozottabb figyel­met fordítanak az ingázó dolgozók érdekeinek védel­mére. A megállapodás fog­lalkozik a művelődéspoliti­kai, oktatási és közművelő­dési célkitűzések megvalósí­tásával is. Az együttműkö­dés során a két testület to­vábbra is alkalmazza mind­azokat a formákat és mód­szereket, amelyek az eddigi­ek során beváltak. Mind­ezek együttesen lehetővé teszik, hogy mind a nép­fronttal, mind pedig a szak- szervezettel kialakított, együttműködés elérje célját.. Nappali kórház a Széchenyi fürdőben Elkészült a főváros máso­dik nappali kórháza a Szé­chenyi-fürdőben, az egykori női népfürdő helyén. Az alig öt hónap alatt átalakított részben hétfőtől korszerű berendezésekkel gyógyítják a reumás, az ízületi, a trauma­tológiai és az idegsebészeti megbetegedéseket. A betegek — SZTK-be- utalóval — általában három­hetes időtartamban naponta négy órát tölthetnek el a kórházban. Ez idő alatt az itt dolgozó öt orvostól folya­matosan kapják meg azokat a kezeléseket, amilyenekben a más kórházban fekvő ápol­tak részesülnek. Az eltérés csak annyi, hogy a kezelések befejeztével hazatérhetnek otthonukba. Nappali kórház létrehozása tehermentesíthe­ti majd a fővárosi kórházak és rendelőintézetek betegel­látását. A nappali kórház létesíté­se igen gazdaságos, hiszen egy ágy költsége csupán két százaléka annak, amibe egy ágy más kórházban kerül. Hal a ketrecben Üj, korszerű nagyüzemi halhús­termelési eljárással kísérletez­nek a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A siker­rel kecsegtető új technológia szerint a halakat hálóval körbe­vont ketrecekben tartják, s hiz­laljak a vízben. A kétnyaras pontyok negyedkilós átlagsúllyal kerülnek a ketrecekbe, s a szá­mítások szerint októberig el kell érniük a másfél kilós súlyt. A ketreces tartás ugyanis csak eb­ben az esetben ígérkezik eléggé kifizetődőnek. A kis vízfelületei, lényegesen könnyebb és gazda­ságosabb a halak etetése és ál­lategészségügyi ellátása. A módszer kipróbálására és meghonosítására gazdasági tár­sulás alakult, a túrkevei gazda­ság. a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet, a szolnoki Fel­szabadulás Halászati Tsz és a szigetszentmiklósi Szigetfő Ter­melőszövetkezet részvételével. Tél a nyárban a Budapest Sportcsarnokban Nem mindennapi megle­petésben van része azoknak, akik a forró nyári napok­ban keresik fel a Budapest Sportcsarnokot: a légkondi­cionált küzdőtér átalakult óriási jégpályává, ahol reg­gel nyolc órától este nyolc óráig korcsolyázhatnak a téli sport kedvelői. Most nem kell sípulóver, fülvédő és jégeralsó, trikóban, far­merban sem láznak a jégen. A stúdióból szól a zene, s aki elfárad, a pálya széli szék­sorokon pihenhet, vagy a büfében olthatja szomját. A vidékről érkezők, ha nincs korcsolyájuk, akkor sem ma­radnak ki a júliusi téli mu­latságból. mert az Ezermes­ter és Űttörőbolt Vállalat kölcsönöz számukra korcso­lyákat. Kétórás turnusokban váltják egymást a korcsolyázni szerető gyermekek és felnőttek (Hauer Lajos felvételei Hazajönni jó a mikor Judit — Bartók A kékszakállú herceg vára című operájá­ban kitárja az ötödik ajtót, a teljes zenekar és az orgo­na hatalmas, tiszta akkord­jai érzékeltetik a beáramló fényözönt, a fölülmúlthatat- lanul csodálatos látványt. Nem tudhatom, ki ^togyan van ezzel, de én valahány­szor külföldi útról megtérek, és fölcsapódik előttem a ha­társorompó. mindig ezt a himnikus muzsikát vélem fölharsanni. Hazajönni iste­nien jó ebbe a tágas egű. ezer bajú, itt-ott még min­dig poros, ám szemlátomást fiatalodó főnixhazába. Ha­zajönni jó — ezt bizonygat­ta a napokban dr. V. Z.-né s. aki ötvenhatban Nyugat- a szaladt a fia után. de 'H-jelzésű kocsija mostaná­ban mind gyakrabban tűnik föl hazai tájakon. Azért jött most is. hogy jól megszív­hassa tüdejét az itthoni le­vegővel, s jobban bírja oda- ; i nt a következő egy-két esz- vndeig. Csónakázás közben tosszan áztatta kezét a ho- noksárga. békalencsés Ti­szában. s miközben a sze­ne megfényesedett, tűnődve mondta: „A svájci tavak tisz- ' óbbak. de a vizük nem ily selymesen simogató". Ha ezt rezte. higgyük el neki. Ügy van bizony, amint Kádár János mondotta né­hány esztendeje: utazni sze­relő emberek kétszer örül­nek nálunk: amikor elindul­nak valahová, és amikor ha­zaérkeznek, s akkor jobban, amikor újra itthon vannak. De hát hogyan, mitől lett ez a mi országunk marasztaló, lellemes otthonává kommu­nistáknak és hívőknek, ma­gyar és nem magyar anya­nyelvű polgároknak egy­aránt. s mi húzza vissza — legalábbis időnként — a vi­lág más tájékain tántorgó hazánkfiait? Ne áltassuk ma­iinkat a magyar mezők szépségeivel, másutt is lel­ket gyönyörködtet a ki tárul­kozó. dúsan termő rónaság. Hagyjuk a szöveget hegve- nk és lankáink egyedi bá­lról — a glóbusz bővelke­dik még fenségesebb csú­csokban és gazdagabb völ­gyekben. Nincs értelme dön­getni a mellünket. mert szorgalomban. higiéniában, íz új dolgok iránti fogékony­ságban azért vannak, akik előttünk járnak Európában, llát akkor? Mivel magya­rázható, hogy mindnyájan lói érezzük magunkat? Mi­ért kénytelenek elismerni még az ellenségeink is, hogy Magyarországról politikai . kokból már nem disszidál­lak az emberek?". Valóban vsak a „jó evés és jó ivás" onzza hozzánk a turisták ímegeit? A varázsa a párt politiká­iból fakad-e, s az a légkör eszi, amelyben jól érzi ma­iit a tisztességes honpolgár? I gv lehet, mert a párt — amely 750 ezer kommunista időegységét jelenti — meg • idta tényekkel. ered mé­nvekkel győzni a lakosságot írről, hogy övé az ország, s .edvére formálhatja. Szere­tünk énekelni, bajainkból is ’réfát csiholni, s ez messzire hallatszik. Gyakran még ki­nn belőlünk régi rossz énünk — legyintünk az okos szóra, es a keményebb munkától néha húzódozunk —. de 'ért szépen gyarapodik a bizalom. A párt tanította meg az önfejűeket is arra. hogy gondolkodjanak, s ne hangerővel. hanem érvek felvonultatásával győzzenek a vitában. Húsz évvel ez­előtt még jelentős tömegek gyanakodtak arra, akit egy üzem élére kineveztek.' s megesett, hogy az igazgató fennhéjázással és dörgedel­mekkel reagált. Ma pedig, le­számítva a problémákat, a munkások bíznak a vezetők­ben és viszont. Aki tisztes­séggel látja el a dolgát, az valóban nem fél semmitől, de ha huncutságot lát. na­gyon hamar visszavonja a bizalmát. És ebben az eset­ben csak felső pártfogók tarthatják meg — ideig-órá- ig — székében a talajt vesz­tett főnököt. Külföldről azért sietünk haza. mert szeretünk belebe­szélni a közügyekbe. Nincse­nek kacskaringók a párt po­litikájában. biztosan tudnak rá alapozni és építeni az emberek. A párt 25 évvel ez­előtt kimondta, hogy nem­csak a végrehajtásban van szükség az üzemi, intézmé­nyi közösségekre, hanem már a tervezés és a döntés időszakában is. Előfordult, hogy egyesek ezt semmibe vették, de nem is maradtak sokáig a helyükön. A nép egésze mindenre jól emlék­szik, s megjegyzi a politika ígéreteit. Látja, tudja, hogy nincs mellébeszélés. az MSZMP politikájában a tet­tek egybevágnak a szavak­kal. Kertelés nélkül, az or­szág színe előtt beszélünk az ország gondjairól és nem bo- kacsattogtató. hanem medi­táló. meggyőződéses embe­rekhez fordulunk megoldá­suk végett. Alkotó légkörben élünk te­hát, s ez a legfontosabb, mert lehetnének ebben az országban kolbászból a ke­rítések, csokoládéból az út- széli fák; mondhatna a Sta­tisztikai Hivatal csodaszépe­ket a népgazdaság fejlődésé­ről. szónokolhatnának akár a retorika bajnokai is a jelen szépségeiről, ha a társada­lom és benne az egyén köz­életi fájdalmakról panasz­kodna. De amikor föntről jön az óvó figyelmeztetés, hogy a helytálló munkás le­gyen gerinces, és ne hagyja magát ráncigálni — ez ugye jó hatással van a közérzet­re? S okat mérgelődünk azok miatt, akik a múlt­ban is dolog nélkül eresztettek pocakot, de — félremagyarázva a szocialis­ta nemzeti egység fogalmát — ma is a társadalom nya­kán élősködnel^. Ezek is itt élnek köztünk, s a maguk huszadrangú problémáit sze­mérmetlenül azok nevében sírják el. akiknek még a 2-es, 2-as számú gondjait sem tudtuk megoldani. Nem azok a jó magyarok, akik szájaskodnak, hogy meghal­nának a hazáért. hanem azok — bárkik voltak is —, akik csendes szorgalommal munkálkodnak érte. Az ilye­nekkel teljes egyetértésben akarunk küzdeni tovább olyan Magyarországért, amely számunkra a leggyö­nyörűbb, s amelynek hatá­rain mindig örömmel lép­nek be a hazatérők és a kül­földi látogatók egyaránt. F. Nagy István Olcsóbb takarmánygyártás A takarmánykeverő üze­mek többségében nagy meny- nyiségű energia fölhasználá­sával készítik a granulátu­mokat — szemcsézett tápo­kat —, pedig a gépek megfe1 lelő beállításával, rendszeres karbantartásával és az előírt gvártási technológia pontos betartásával a jelenleginek a fele elég lenne. Ezt azon a pénteki, Székesfehérvárott megtartott tanácskozáson hangsúlyozták, ahol a takar­mánygyártási technológia legújabb, energiatakarékos módszereit vitatták meg az évi egymillió négyszázezer tonna tápot előállító Agro­komplex partnergazdaságai­nak és a Gabonatröszt keve­rőüzemeinek szakemberei a Centrál Soya cég képviselői­nek előadása alapján. A téma azért jelentős, mert a hazai állattartó telepek 60- 70 százalékán szemcsézett tá- not etetnek, s így az állat- tenyésztési ágazat jövedel­mezősége szempontjából igen fontos az előállítási költsé­gek csökkentése. A granulá­tumokat célszerű lenne még nagyobb mértékben alkal­mazni, élettani hatásuk ugyanis igen kedvező.

Next

/
Thumbnails
Contents