Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
o 1982. július 17-, szombat Az „Extra” piaca Kevés iparágunkra jellemző az a bőséges kínálat, ami az üdítőital-gyártásra, ahol a vevők valóban válogathatnak sokféle, jó minőségű termékekből. Számos gyártónak ugyancsak igyekeznie kell piaci szerepe növeléséért vagy megtartásáért. Milyen eszközöket használ e cél eléréséhez a verseny egyik érdekeltje, a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat? Vezértermékek — Az egykori szikvíz és szeszipari vállalat — kezdi a beszélgetést dr. Verebi Fe- rencné, a kereskedelmi osztály vezetője — folytonos termékszerkezet-alakítással, gépvásárlásokkal lassan átáll az üdítőital-gyártásra. Ezt a folyamatot tetőzte be az 1977-ben elkészült beruházásunk, az üdítőital-gyár felépítése. Ekkor már két automata gépsoron készültek az üdítők. Ezek a gépek üzemelnek egyébként ma is, 50 ezer palack az óránkénti teljesítményük. A megalakulást követő 25 év fejlődése elképesztő: egymillió 400 ezer forintról 175 millió forintra nőtt a vállalat termelési értéke. A legdinamikusabb fejlődés az utóbbi néhány esztendőben tapasztalható. Még 1964-ben is a termékek kiszállításához elegendő volt egy lovas kocsi, két tehergépkocsi és két háromkerekű motor- kerékpár. Ma 54 saját és 10 bérelt tehergépkocsi viszi nap mint nap az ország tizenhét megyéjébe az Extra üdítőket. — Tízféle üdítőt gyártunk — mondja d'r. Verebi Fe- rencné —, a legkeresettebb a zöldalma-, a barack- és az Arola-italaink. Ezek a vezértermékek. Termelésünknek több mint a felét adják. Néhány esztendeje kerültek csak forgalomba, sok helyen még újdonságnak számítanak. És az újdonság varázsszó a fogyasztók körében, de az, hogy a varázs tartós lesz-e, az a gyártón múlik. — Két dolgot tartunk szem előtt az új termékek kifejlesztésénél — folytatja az osztályvezetőnő. — A meghatározó a fogyasztói, a lakossági igény. Emellett arra törekszünk, hogy hazai alapanyagból készüljenek az üdítők. Újítások Igen alapos előkészítő munka után kerülnek az üzletekbe az új termékek. Vizsgálatok sokaságát követően csak akkor döntenek a sorozatgyártáról, amikor minden szempontból kifogástalannak ítélik az italt. Később is folyamatosan, jól felszerelt laboratóriumban őrködnek a minőségen. A fogyasztók pedig — ahogy erről sok-sok levél tanúskodik — elégedettek. Egy ózdi maszek például saját gépkocsiján szállítja üzletébe a zöldalmát és a barackot, mondván, hogy még így is megéri a forgalom fellendítése érdekében. A szakma is elégedett, nincs egy hónapja, hogy Egerben az országos bor- és üdítőital-versenyen a barack ezüst-, az Orange pedig bronzérmet nyert. — Évről évre nagy arányban növeljük a termelésünket — jegyzi meg Verebi Fe- rencné —, mégsem tudunk minden igényt kielégíteni. Az ágazat termelése az elmúlt évben hat—nyolc százalékkal nőtt, a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalaté ezzel szemben ötven százalékkal. Az idén 30 százalékos növekedéssel számolnak, jóval túllépve az ágazati 8—10 százalékon. Tervek Nem kétséges, hogy sikerül, piacpolitikájuk megalapozott. Még az ősszel új termékekkel jelentkeznek ismét a fogyasztók érdeklődésének ébren tartása és a piac növelése végett. — Az újdonságok és a jó minőség rendkívül fontos — magyarázza az osztályvezetőnő —, párosulnia kell azonban korrekt, pontos szállításokkal, szerződési fegyelemmel. Ezek együttesen alakítják a vállalat hírnevét, megítélését. Jelenleg a legnagyobb gyártók egyike a békéscsabai üzem, és ezt a pozíciót — úgy tűnik —■ tartani is tudják. Sikeres termékeik mellé mindig újabbakat és újabbakat szeretnének felsorakoztatni. Az újítási kedv a gazdálkodó egységben állandósult és a kereslet, illetve a termelés volumenének emelkedésében testesül meg. Szatmári Ilona Fotó: Fazekas László Növekvő termelés a gyomaendrödi kisgazdaságokban A gyomaendrödi termelő- szövetkezetek közgyűlése által választott háztáji bizottságok az elmúlt évben mintegy háromezer tag részére 175U hektár földterület kimérésében, illetve terménnyel, pénzzel történő megváltásában működtek közre. A mezőgazdasági nagyüzemek a háztájin kívül juttatásokkal és szolgáltatásokkal is támogatják a szervezett kisáruter- melést. A kedvezményes áron juttatott termények értéke eléri a húszmillió forintot. A termelési feltételek biztosítására az OTP és a takarékszövetkezet jelentős hitelt nyújt. Ennek összege meghaladta a 15 millió forintot. Az állattartás, takarmányszükségletének részbeni kielégítésére a gabonaforgalmi vállalat a kistermelők részére 1500 vagon tápot, takarmányt értékesített, 67 millió f int értékben. A Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ termelést szervező tevékenysége sokoldalú. Figyelembe véve a szakcsoporti tagok és hozzátartozóik saját fogyasztását, a szabad piaci értékesítést, az előállított termelési érték meghaladja a 10 millió forintot, az egy tagra jutó termelési érték pedig a húszezer forintot. Várhatóan tovább növeli a termelési kedvet a szakcsoporti tagok korábbi óhajának megvalósulása: jogot szerezhetnek nyugdíjra, amennyiben fő foglalkozásként a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem eléri évente a 36 ezer forintot. Az ÁFÉSZ termelést szervező tevékenysége kiterjed a szakcsoportokon kívüli kistermelőkre is. Elsősorban sertés, baromfi, zöldség-gyümölcs, gyógynövény, ipari növény szerződéses termeltetésére. Különböző akciók keretében többek között 90 ezer darab naposállat, 1200 pár tényészgalamb, 127 te- nyésznyúl, 14 anyakoca, 20 ezer . paprika-, paradicsom-, uborkapalánta, 37 tonna vetőburgonya, 3 ezer facsemete és 1500 szőlőoltvány kihelyezése történt meg. Segíti a termelést, hogy bővült a kínálat a korszerű termelési anyagokból és eszközökből. Több mint félmillió forint értékű növényvédő szer, 29 tonna műtrágya, csaknem 200 permetező, 40 kistraktor, 18 ezer négyzetméter fólia jutott a gyomaendrödi kisgazdaságokba. Lelassult a kereskedelmi hálózat fejlődése Élelmiszerekből, ruházati és iparcikkekből a megye kereskedelme kielégíti a mennyiségi és jórészt a minőségi igényeket. Az idei évre tervezett H milliárd forintos kereskedelmi forgalom tekintélyes része azonban kicsiny, korszerűtlen üzletekben bonyolódik le. Sajnos, ez a helyzet az idén nem sokat javul. A tavalyi jelentős fejlődés után ebben az évben kevés új kereskedelmi üc- ruházás lép üzembe. A múlt évben elkészült a békési 2 ezer négyzetméteres ipar- cikkáruház, átadták Orosházán a 126 ágyas Hotel Alföldet, a hozzá tartozó éttermekkel együtt. 310 négyzetméteres áruházzal gazdagodott Békéscsaba és Orosháza. Ezzel szemben az idén egyetlen jelentős vendéglátóipari létesítmény készült el: átadták az 1200 négyzetméteres békéscsabai Korzó önkiszolgáló éttermet, ahol egyszerre 1200 vendég étkezhet kulturáltan és gyorsan. A 28 millió forintos létesítményt a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti. Ha a kereskedelmi hálózat nem is. a szálláshelyek száma azért némileg bővült az e téren meglehetősen rosszul ellátott Békés megyében. Legfőbb idegen- forgalmi központunkban. Gyulán a megyei idegenforgalmi hivatal megnyitotta 50 ágyas be- nedeki vendégfogadóját, és elkészült egy 45 ágyas turistaszálló is. Épül Gyulán egy 600 négyzetméteres önkiszolgáló étterem és egy 300 négyzetméteres bar- kácsbolt. L. L. Kombájnok, kooperációk, kiállítások Gyorsfénykép az AGROKER-ről Jócskán benne járunk már az aratásban. A Békés megyei AGROKER Vállalatnál lezajlott a betakarítást megelőző gépvásárlási csúcs. Hogy milyen sikerrel — erről kérdeztük a vállalat igazgatóját, Molnár Lajost, és a géposztály vezetőjét, Duda Benedeket. Népszerű a Hesston Legkelendőbbek természetesen a kombájnok voltak. A mezőgazdasági nagyüzemek a szovjet SZK—5-ös, az NDK E—516-os típusból választhattak. Sajnos, ez utóbbi gépek egy része ezúttal is késve érkezett. Az emiatt „hoppon maradt" gazdaságok — úgy tűnik — találtak más megoldást a vásárlás helyett, mert eddig nem vették át a megkésett gépeket. Jelenleg 10—12 betakarító vár vevőre. Számítanak arra az AG- ROKER-esek, hc^gy lesz rájuk igény, hiszen az időjárás alakulása arra kényszerítheti a termelőket, hogy újabb gépek bevetésével gyorsítsák meg az aratást. Ha szükséges, lánctalpasokat is beszerezhetnek a szövetkezetek, gazdaságok — bár jobb' volna, ha erre nem lenne szükség. Ha mennyiségben nem is, de minőségben többet adhatott az idén az AGROKER azoknak, akik gabonatárolóik technológiai felszereltségét kívánták javítani. Különösen az NDK gyártmányú Petkus-típusú magtisztító berendezésből fogyott sok. Elszállították a megrendelők a telephelyre érkezett hatvan Hesston típusú körbálázót. Beszerezhették a betakarítás egyéb fontos kellékeit, a kötözőzsineget, takarófóliát és a zsákokat is. A korábbi éveknél kevesebben igényelték az aratás utáni talajmunkák gépeit, pedig nemcsak nagy teljesítményű Rába, K—700-as és T—150-es traktorok állnak az AGROKER udvarán, hanem a hozzájuk szükséges talajművelő eszközök is. Az érdektelenséget a kereskedők a fejlesztésre fordítható üzemi pénzek csökkenésével, az új közgazdasági szabályzók hatásával magyarázzák. Partner kerestetik A múlt héten még csak próbálták, most már széles körben használják az AG- ROKER-nél az új CB-rádió- kat. Könnyen kapcsolatot teremthetnek így bármelyik alkatrészre szoruló üzemmel, hiszen a szokásos aratási ügyelet a telex és telefon mellett a praktikus kis készülékeken is elérhető. A tapasztalatok szerint az új „forró drót"-nak van jövője a mezőgazdasági termelésben, s a legtöbb szövetkezet már beszerezte a CB-rádió- kat. Szinte már közhelynek számít. hogy még mindig kevés Vevőre várva... az alkatrész, azaz: sok a hiánycikk. Ha ezt leírják, kimondják, azzal semmi nem oldódik meg — vallják az AGROKER-nél. Ezért már az év eleje — önállósulásuk — óta keresik a gyártókat az itthon is előállítható alkatrészekhez. Eddig nyolc vállalattal kötöttek szerződést. Az orosházi Üj Élet Tsz bálázókhoz szükséges alkatrészeket gyárt. A kondorosi Egyesült Tsz réz és alumínium alátéteket, pótkocsi-oldalfalakat készít, az Örkényi Béke Tsz kardántengelyek felújítására vállalkozott. A kooperációs kapcsolatok közül kiemelkedik a DATE mezőtúri Gépészeti Főiskolai Karával létrejött megegyezés: az iskola tanárai a gyártásokhoz nélkülözhetetlen tervdokumentációk elkészítését vállalták. És egy érdekesség. Korábban sehol nem lehetett hozzájutni a kalapácsos darálók „leikéhez", a kalapácshoz. A csabai AGROKER szerződést kötött a helyi MEZŐGÉP Vállalattal a gyártásra, azóta az egész országban forgalmazza a nemrég még hiá-* ba keresett szerkentyűt. Létrejött egy hármas kooperáció is. A békéscsabai Lenin Tsz baromfitelepek technológiai felújításába kezdett. Hogy ehhez meglegyenek a szükséges felszerelések, ismét a helyi agrárkereskedők segítettek. Ezúttal a tatabányai Delta Ipari Szövetkezettel egyeztek meg. A Komárom megyei vállalat termékeit országosan és a Lenin Tsz számára is a békési AGROKER teszi hozzá-, férhetővé. Együttműködésüket bizonyára jól példázza majd a július 23. és augusztus 1. között megrendezésre kerülő szegedi ipari vásár, ahol a három partner közös pavilonban mutatkozik be. Megszűnt a gumigond A jó kapcsolatokról szólva feltétlenül meg kell említenünk a központi ellátó vállalatot, az AGROTEK-et. Tavaly és azt megelőzően is égető hiánycikknek számítottak a különböző erőgépgumik. Az idén fordul a helyzet. Még a fehér hollónak számító MTZ-hátsókerék- gumiból is van bőven. Hogy miként sikerült szert tenni rá, maradjon üzleti titok. A legfontosabb, hogy megszűnt a kereskedők egyik nagy gondja, hogy miképp osz- szák el azt, amit meg sem kaptak. A héten egyébként alkatrészbörzét is tartottak az AGROKER-nél. A szaknyelven „lassan mozgó" készleteket kínálták eladásra. A jövőben több hasonló, engedményes vásárt tartanak. A vállalat vezetői remélik, hogy a gyakori, kiállításokon való jelentkezések és ezek az akciók növelik a készletek forgási sebességét, egyben a bevételt. Néhány szót a „kicsikről”. Folyamatosan érkeznek a vállalat telephelyére a T—16 —M és f—25 típusú kistrak- torok, valamint az ezekhez szükséges munkagépek, rotációs kapák; egyéb. kiskertekben, magántermelőknél használható eszközök. Ezeket a 'vetőmagboltokban és kijelölt egységekben szerezhetik be az igénylők. M. Sz. Zs. Rajtra kcsz a vállalat javítórészlege, az AGROSZER Fotó: Fazekas László
