Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 17., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Korom Mihály fogadta Kiril Koszevet Újra aratnak a földeken Ülésezett a mezőgazdasági operatív bizottság Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó Kirí; Koszév vezérezredest, a bolgár nép­hadsereg politikai főcsoport- főnökét, miniszterhelyettest. A szívélyes, elvtársi légkörű A sikeres tanulmányokról szóló oklevelek ünnepélyes átadásával befejeződött pén­teken a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Központ­ban a nemzetközi hidroló­giai továbbképző . tanfolyam. Az UNESCO felkérésére és a TESCO, valamint az Orszá­gos Vízügyi Hivatal megbízá­sából — a mostanival együtt — az utóbbi másfél évtized­ben 13 angol nyelvű tovább­képző tanfolyamot szervez­tek, amelyen eddig 45 or­szágból, elsősorban a fejlődő országokból több mint 200 hidrológus bővítette elméleti és gyakorlati ismereteit, El­sajátították a különböző víz-, csatorna-, öntözőháló­zatok tervezésének, szervezé­sének, üzemeltetésének tud­nivalóit, s megismerték a legújabb kutatási módszere­ket, korszerű vizsgálati eljá­találkozón részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg; poli­tikai főcsoportfőnöke, mi­niszterhelyettes. Jelen volt Vaszil Baev követtanácsos, a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. fásokat és műszereket. Ezút­tal’ 15 végzett tanfolyami hallgató búcsúzik a magyar és külföldi szakemberekből szervezett tanári kartól, ám ez a búcsú a korábbi tapasz­talatok szerint nem lesz vég­leges, hiszen a régebbi tanfo­lyamok egykori hallgatóinak jelentős részével azóta is ál­landó kapcsolatot tartanak a magyar vízgazdálkodási ku­tatók. Kérésükre továbbra is rendszeresen küldenek nekik összefoglaló anyagokat kü­lönböző tudományos témák újabb fejleményeiről, s szük­ség esetén szakmai tanácsot, véleményt adnak számukra. A hidrológusok budapesti nemzetközi oktatási bázisán végzett hallgatók egy része tudományos pályára lépett, sokan pedig hazájuk vízgaz­dálkodásának irányításában kaptak fontos beosztásokat. Az elmúlt, héten a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának operatív bizottsága azt állapította meg, hogy jól halad az aratás. Az ezt köve­tő napokban azonban esős idő köszöntött be, és leálltak a kombájnok. A dél-békési területeken (49,3 milliméter csapadék is esett, ezért nem tudták a gazdaságok folytat­ni a betakarítást. Július 12- én az 1KR taggazdaságai kö­zül egyedül Tótkomlóson vágták a búzát. A csapadék hátráltatta ugyan az aratást, de július 11-én már több nagyüzem­ben újra arathattak. Egy he­te azt remélték a szakembe­rek, hogy néhány gazdaság­ban e héten már befejezik a gabona betakarítását, erre azonban vasárnap, .július lil­án lesz csak valós esély. A lassúbb ütemű munkák mi­att vasárnapra a gabonának 45—50 százaléka kerül le a földekről. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatója. Az Iparszerű Kukoricater­mesztési Rendszer taggazda- 'ságait nyolc körzetre osztot­ta fel. A 4000-es kirendelt­séghez Békés és Csongrád megyei nagyüzemek tartoz­nak. A már hagyományosan megrendezésre kerülő szán­Bordás Mihály véleménye szerint a mérések alapján megállapítható, hogy az esős idő csak kismértékben ron­totta a gabona hektolitersú­lyát. A mezőgazdasági osztály vezetője, Murányi Miklós fel­hívta a gazdaságok figyel­mét arra, hogy a szállító jár­művek ne szórják a gabo­nát, valamint a tarlóégetés­nél és a járulékos munkák­nál óvják a természet értéke­it. Végül az operatív bizottság július 16-i ülésén észrevéte­lezte, hogy tapasztalataik sze­rint több gazdaságban leállí­tották a még működőképes SZK kombájnokat. Kérik a gazdaságokat, hogy ezekkel, valamint a betakarítás után felszabaduló kombájnokkal segítsék ki az aratásban le­maradt gazdaságokat. Az igényeket és a felajánlott gé­pek irányítását a tsz-szövet- ség koordinálja. Sz. J. tóversenyt az idén Puszta- földváron, a Lenin Tsz-ben rendezték meg a körzet tag­gazdaságai között, három ka­tegóriában. Július 14-én dél­előtt 10 órakor kezdődött a, verseny. Az első feladat nyi­tó barázda szántása volt, majd ezt a barázdát kellett összeszántani, s a’ harmadik feladat: úgy elvégezni a ta­lajlazítást, hogy az előző, s az új barázda között 10 cm- nél nagyobb eltérés nem le­het. A bíráló bizottság vizsgál­ta á szántás felszínét, a ba­rázdaszeletek egyenletessé­gét, az utolsó fogás pon­tosságát. A végeredmény ki­hirdetésekor a bíráló bizott­ság elmondta, hogy jól vé­gezték el a feladatokat a versenyzők, hiszen minimá­lis különbségek alapján le­hetett a rangsort elkészíte­ni. A Rába Steigerrel ifjúsági kategóriában Varga József, az eleki Lenin Tsz dolgozója lett az első, második: Sebök István Derekegyházi Állami Gazdaság, harmadik: Sár­kány Ferenc Makó, Úttörő Tsz. A Rába Steigerrel fel­nőtt csoportban: Valaczkai Sándor, a pusztaföldvári Le­nin Tsz traktorosa lett a győztes. Öt követte Papp Zoltán, a csanádpalotai Sza­badság Tsz, s a harmadik: Nádasdi András, a puszta­földvári Lenin Tsz dolgozó­ja. Az MTZ munkagéppel dolgozók, közül: Tóth Pál, az eleki Lenin Tsz, Kassa Já­nos, a Derekegyházi Á. G. és Lipták Mihály, a tótkomlósi Viharsarok Tsz dolgozói vé­geztek az első három he­lyen. Az első helyezetek részt vesznék a bábolnai napokon, ahol lebonyolításra kerül az országos döntő. flprófalvak nagy gondjai Aprófalvak, kisközségek, kistelepülések. Csupa kicsinyítő jelző, amit a lélekszám tesz indokolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hétköznapok során az úgyneve­zett kistelepülések háttérbe szorulnának fontos, az életkörülményeket meghatározó kérdésekben. Nemrégiben láthatuk. hallhattuk a tévé­ben. olvashattuk az újságban a belkeres­kedelmi miniszter országgyűlési beszámo­lóját, s az azt követő vitát. Ennek lénye­ge —„ ha az ember országos léptékben gondolkodik —, hogy áruellátásunk szín­vonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás pró­báját is. Nem túlzás: nemegyszer megbá­mulják külföldi vendégeink élelmiszerbolt­jainkat, a bővülő választékot, s ha nem is minden árucikkünk korszerű, legalább kap­ható. Igaz. a minőséggel esetenként már komoly bajok vannak. Az országos összkép nem rossz. Csak­hogy az ember képtelen állandóan orszá­gos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, megértő állampolgár. Budapest, s nagyvárosaink nem panasz­kodhatnak. már ami a lehetőségeket ille­ti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is zavart a kereskedelemben, azért vásárolni végül is lehet. S tapasztalható, hogy épülnek az új üzletházak, áruházak, s az áruértékesítést megpróbálják már szolgáltatással is összekapcsolni. Mindez a kistelepülésekről nem mondható el. Az országgyűlésen több felszólaló hosz- szú perceket szentelt a kistelepülések ellá­tásának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókörzetében 13 olyan falu van. ahol még ezren sem laknak. E fal­iakban korszerűtlen az üzlethálózat, rend- szertelen az áruszállítás, kiszámíthatatlan a nyitva tartási idő. s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit elibük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul járnak: már egy köz- ségnyi, kisvárosnyi lakosság. Magyarországon minden második község kistelepülés. De akik itt élnek, az alapvető élelmiszer- és iparcikkek tekintetében ugyanolyan igényűek, mint a vásárlók. Kenyér, tej, zseblámpaelem éppúgy kell, mint a friss hús, vagy T dugó. Az idő itt is pénz,1 a, vásárlásra fordított energia itt is idegeket emészt. Érthető, hogy minden településen nem épülhet üzletház, bevá­sárlóközpont, hiszen nem érné meg, óm az alapvető cikkek kínálata a legkisebb falu­ban is életbe vágóan fontos. Sokan úgy vélik: valamiféle megkülön­böztetés tapasztalható a kistelepülésekkel szemben. Jó példa erre néhány iparválla­lat „kereskedelmi" politikája. Van község, ahol kisüzemet tart fenn egy anyaválla­lat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mellett. Vagy kedvezményes vásárlást tesz lehetővé a helyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubelieknek már nem. A viszonylagos elmaradottság oka e té­ren is gazdasági természetű. Pontosabban: érdekeltségi kérdés. Üzletet, kisboltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont — s ez már országos jelenség — a kisboltok rendkívül alacsony haszon­kulccsal dolgoznak, alig van nyereségük. . Ami reménykeltő lehet: a belkereske­delmi miniszter válaszában egyértelműen leszögezte; olyan ösztönzési rendszert dol­goznak ki, hogy érdemes legyen kisbolto­kat üzemeltetni a legapróbb falvakban is. Ha a boltvezető, s alkalmazottjai üzletet látnak a boltban, minden bizonnyal javul­ni fog a kistelepülések ellátása. Megyesi Gusztáv Befejeződött a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam Körzeti szántóverseny Pusztaföldváron Ez év január elsejétől — az AGROTRÖSZT megszűnése óta — önálló vállalatként tevékenykedik a Békés megyei AGROKER. Lényeges változásokról még nem számol­hatunk be, hiszen egy félév tapasztalatai nem adhatnak hű képet a vállalat gazdálkodásáról. Az azonban máris látszik, hogy vezetői igyekeznek kihasználni az önálló­ság adta lehetőségeket. Többek között gyártókat keres­nek itthon is előállítható hiánycikkekre. Erről és az aratást megelőző gépforgalmazásról szól tudósításunk az oldalon Fotó: Fazekas László Hely az óvodában Jut-e minden, a felvételre jogosult kisgyermeknek hely az óvodában Mezökovácsházán? A megkérdezett szülök szerint igen. Megerősítették e kedvező véleményt a nagy­községi tanácsnál hallott adatok is. Túrosán Lászlóné igazgatási csoportvezető egyebek között elmondta, hogy minden jelentkezőt felvettek az 1982—83-as évre. Persze, gond is akad azért. Erről Berták Ferenc vb-titkár be­szélt, miként a tervekről s az épülő új bölcsődéről is. Minderről lapunk 4. oldalán számolunk be. flz „Extra” piaca A Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat az utóbbi években a legnagyobb hazai üdítőgyártók közé küzdötte fel magát. Rendszeresen megjelenő új termékeik' jó mi­nősége ismertté tette őket a piacon. A zöldalma és a ba­rack szénsavas, valamint az Arola diabetikus üdítők a legkedveltebbek, de egyre többen keresik különféle szörpjeiket is. Róluk írunk az 5. oldalon. i Vendégünk vnlt: dr. Papp István Az energiaárak rohamos emelkedése minden országot — így minket is — rákényszerített az energiával való ésszerűbb gazdálkodásra, takarékosságra. Hazánkban e munka tekintélyes részét az Energiagazdálkodási Intézet végzi. Az intézet széles körű tevékenységéről, Békés me­gyei kapcsolatairól és a hazai energiagazdálkodás né­hány időszerű problémájáról tettünk fel kérdéseket Papp Istvánnak, az ÉGI vezérigazgatójának. (7. oldal.) JyVD0/01I /\ / Orosházára, Békéscsabára. /\L// \ L/0 //ilz ifjúságára emlékezik és ze­neszerzői munkásságáról vall a Kodály-tanítvány. Hajdú Mihály Andódy Tiborral folytatott beszélgetésé­ben. Bemutatjuk Sütő András Évek — hazajáró lelkek cí­mű, a Kriterionnál megjelent kötetét, közöljük Csongor Rózsa és Pataki Edit tárcáját, valamint Csanády János, Szeder Katalin és Vajnai László egy-egy versét. Meskó Anna és Póka György ex librisei egészítik ki kulturá­lis mellékletünk anyagát. (8—9. oldal.) Minikörkép A közelebbi ismeretség úgy kezdődött, hogy Edit és Zita tévedésből a 34-es szobába kopogtatott be, és sűrű bocsánatkérés közben már csukták volna be az ajtót, de Natasa, Tánya, Irina és társaik marasztalták, hellyel kí­nálták őket. Szofival, a francia lánnyal pedig a zongorá­nál barátkoztak össze. Történt mindez a Barátság nem­zetközi úttörőtáborban, Békéscsabán, a KISZ-vezetőképző iskolán, amely a tábornak otthont adott. Szovjet, cseh­szlovák, francia és magyar gyerekek töltenek itt vidám napokat júliusban. Róluk szól riportunk a 11. oldalon, a Minimagazinban. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents