Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 17., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Korom Mihály fogadta Kiril Koszevet Újra aratnak a földeken Ülésezett a mezőgazdasági operatív bizottság Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Kirí; Koszév vezérezredest, a bolgár néphadsereg politikai főcsoport- főnökét, miniszterhelyettest. A szívélyes, elvtársi légkörű A sikeres tanulmányokról szóló oklevelek ünnepélyes átadásával befejeződött pénteken a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban a nemzetközi hidrológiai továbbképző . tanfolyam. Az UNESCO felkérésére és a TESCO, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából — a mostanival együtt — az utóbbi másfél évtizedben 13 angol nyelvű továbbképző tanfolyamot szerveztek, amelyen eddig 45 országból, elsősorban a fejlődő országokból több mint 200 hidrológus bővítette elméleti és gyakorlati ismereteit, Elsajátították a különböző víz-, csatorna-, öntözőhálózatok tervezésének, szervezésének, üzemeltetésének tudnivalóit, s megismerték a legújabb kutatási módszereket, korszerű vizsgálati eljátalálkozón részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg; politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes. Jelen volt Vaszil Baev követtanácsos, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. fásokat és műszereket. Ezúttal’ 15 végzett tanfolyami hallgató búcsúzik a magyar és külföldi szakemberekből szervezett tanári kartól, ám ez a búcsú a korábbi tapasztalatok szerint nem lesz végleges, hiszen a régebbi tanfolyamok egykori hallgatóinak jelentős részével azóta is állandó kapcsolatot tartanak a magyar vízgazdálkodási kutatók. Kérésükre továbbra is rendszeresen küldenek nekik összefoglaló anyagokat különböző tudományos témák újabb fejleményeiről, s szükség esetén szakmai tanácsot, véleményt adnak számukra. A hidrológusok budapesti nemzetközi oktatási bázisán végzett hallgatók egy része tudományos pályára lépett, sokan pedig hazájuk vízgazdálkodásának irányításában kaptak fontos beosztásokat. Az elmúlt, héten a megyei tanács mezőgazdasági osztályának operatív bizottsága azt állapította meg, hogy jól halad az aratás. Az ezt követő napokban azonban esős idő köszöntött be, és leálltak a kombájnok. A dél-békési területeken (49,3 milliméter csapadék is esett, ezért nem tudták a gazdaságok folytatni a betakarítást. Július 12- én az 1KR taggazdaságai közül egyedül Tótkomlóson vágták a búzát. A csapadék hátráltatta ugyan az aratást, de július 11-én már több nagyüzemben újra arathattak. Egy hete azt remélték a szakemberek, hogy néhány gazdaságban e héten már befejezik a gabona betakarítását, erre azonban vasárnap, .július lilán lesz csak valós esély. A lassúbb ütemű munkák miatt vasárnapra a gabonának 45—50 százaléka kerül le a földekről. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer taggazda- 'ságait nyolc körzetre osztotta fel. A 4000-es kirendeltséghez Békés és Csongrád megyei nagyüzemek tartoznak. A már hagyományosan megrendezésre kerülő szánBordás Mihály véleménye szerint a mérések alapján megállapítható, hogy az esős idő csak kismértékben rontotta a gabona hektolitersúlyát. A mezőgazdasági osztály vezetője, Murányi Miklós felhívta a gazdaságok figyelmét arra, hogy a szállító járművek ne szórják a gabonát, valamint a tarlóégetésnél és a járulékos munkáknál óvják a természet értékeit. Végül az operatív bizottság július 16-i ülésén észrevételezte, hogy tapasztalataik szerint több gazdaságban leállították a még működőképes SZK kombájnokat. Kérik a gazdaságokat, hogy ezekkel, valamint a betakarítás után felszabaduló kombájnokkal segítsék ki az aratásban lemaradt gazdaságokat. Az igényeket és a felajánlott gépek irányítását a tsz-szövet- ség koordinálja. Sz. J. tóversenyt az idén Puszta- földváron, a Lenin Tsz-ben rendezték meg a körzet taggazdaságai között, három kategóriában. Július 14-én délelőtt 10 órakor kezdődött a, verseny. Az első feladat nyitó barázda szántása volt, majd ezt a barázdát kellett összeszántani, s a’ harmadik feladat: úgy elvégezni a talajlazítást, hogy az előző, s az új barázda között 10 cm- nél nagyobb eltérés nem lehet. A bíráló bizottság vizsgálta á szántás felszínét, a barázdaszeletek egyenletességét, az utolsó fogás pontosságát. A végeredmény kihirdetésekor a bíráló bizottság elmondta, hogy jól végezték el a feladatokat a versenyzők, hiszen minimális különbségek alapján lehetett a rangsort elkészíteni. A Rába Steigerrel ifjúsági kategóriában Varga József, az eleki Lenin Tsz dolgozója lett az első, második: Sebök István Derekegyházi Állami Gazdaság, harmadik: Sárkány Ferenc Makó, Úttörő Tsz. A Rába Steigerrel felnőtt csoportban: Valaczkai Sándor, a pusztaföldvári Lenin Tsz traktorosa lett a győztes. Öt követte Papp Zoltán, a csanádpalotai Szabadság Tsz, s a harmadik: Nádasdi András, a pusztaföldvári Lenin Tsz dolgozója. Az MTZ munkagéppel dolgozók, közül: Tóth Pál, az eleki Lenin Tsz, Kassa János, a Derekegyházi Á. G. és Lipták Mihály, a tótkomlósi Viharsarok Tsz dolgozói végeztek az első három helyen. Az első helyezetek részt vesznék a bábolnai napokon, ahol lebonyolításra kerül az országos döntő. flprófalvak nagy gondjai Aprófalvak, kisközségek, kistelepülések. Csupa kicsinyítő jelző, amit a lélekszám tesz indokolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hétköznapok során az úgynevezett kistelepülések háttérbe szorulnának fontos, az életkörülményeket meghatározó kérdésekben. Nemrégiben láthatuk. hallhattuk a tévében. olvashattuk az újságban a belkereskedelmi miniszter országgyűlési beszámolóját, s az azt követő vitát. Ennek lényege —„ ha az ember országos léptékben gondolkodik —, hogy áruellátásunk színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Nem túlzás: nemegyszer megbámulják külföldi vendégeink élelmiszerboltjainkat, a bővülő választékot, s ha nem is minden árucikkünk korszerű, legalább kapható. Igaz. a minőséggel esetenként már komoly bajok vannak. Az országos összkép nem rossz. Csakhogy az ember képtelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, megértő állampolgár. Budapest, s nagyvárosaink nem panaszkodhatnak. már ami a lehetőségeket illeti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is zavart a kereskedelemben, azért vásárolni végül is lehet. S tapasztalható, hogy épülnek az új üzletházak, áruházak, s az áruértékesítést megpróbálják már szolgáltatással is összekapcsolni. Mindez a kistelepülésekről nem mondható el. Az országgyűlésen több felszólaló hosz- szú perceket szentelt a kistelepülések ellátásának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókörzetében 13 olyan falu van. ahol még ezren sem laknak. E faliakban korszerűtlen az üzlethálózat, rend- szertelen az áruszállítás, kiszámíthatatlan a nyitva tartási idő. s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit elibük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul járnak: már egy köz- ségnyi, kisvárosnyi lakosság. Magyarországon minden második község kistelepülés. De akik itt élnek, az alapvető élelmiszer- és iparcikkek tekintetében ugyanolyan igényűek, mint a vásárlók. Kenyér, tej, zseblámpaelem éppúgy kell, mint a friss hús, vagy T dugó. Az idő itt is pénz,1 a, vásárlásra fordított energia itt is idegeket emészt. Érthető, hogy minden településen nem épülhet üzletház, bevásárlóközpont, hiszen nem érné meg, óm az alapvető cikkek kínálata a legkisebb faluban is életbe vágóan fontos. Sokan úgy vélik: valamiféle megkülönböztetés tapasztalható a kistelepülésekkel szemben. Jó példa erre néhány iparvállalat „kereskedelmi" politikája. Van község, ahol kisüzemet tart fenn egy anyavállalat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mellett. Vagy kedvezményes vásárlást tesz lehetővé a helyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubelieknek már nem. A viszonylagos elmaradottság oka e téren is gazdasági természetű. Pontosabban: érdekeltségi kérdés. Üzletet, kisboltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont — s ez már országos jelenség — a kisboltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgoznak, alig van nyereségük. . Ami reménykeltő lehet: a belkereskedelmi miniszter válaszában egyértelműen leszögezte; olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, hogy érdemes legyen kisboltokat üzemeltetni a legapróbb falvakban is. Ha a boltvezető, s alkalmazottjai üzletet látnak a boltban, minden bizonnyal javulni fog a kistelepülések ellátása. Megyesi Gusztáv Befejeződött a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam Körzeti szántóverseny Pusztaföldváron Ez év január elsejétől — az AGROTRÖSZT megszűnése óta — önálló vállalatként tevékenykedik a Békés megyei AGROKER. Lényeges változásokról még nem számolhatunk be, hiszen egy félév tapasztalatai nem adhatnak hű képet a vállalat gazdálkodásáról. Az azonban máris látszik, hogy vezetői igyekeznek kihasználni az önállóság adta lehetőségeket. Többek között gyártókat keresnek itthon is előállítható hiánycikkekre. Erről és az aratást megelőző gépforgalmazásról szól tudósításunk az oldalon Fotó: Fazekas László Hely az óvodában Jut-e minden, a felvételre jogosult kisgyermeknek hely az óvodában Mezökovácsházán? A megkérdezett szülök szerint igen. Megerősítették e kedvező véleményt a nagyközségi tanácsnál hallott adatok is. Túrosán Lászlóné igazgatási csoportvezető egyebek között elmondta, hogy minden jelentkezőt felvettek az 1982—83-as évre. Persze, gond is akad azért. Erről Berták Ferenc vb-titkár beszélt, miként a tervekről s az épülő új bölcsődéről is. Minderről lapunk 4. oldalán számolunk be. flz „Extra” piaca A Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat az utóbbi években a legnagyobb hazai üdítőgyártók közé küzdötte fel magát. Rendszeresen megjelenő új termékeik' jó minősége ismertté tette őket a piacon. A zöldalma és a barack szénsavas, valamint az Arola diabetikus üdítők a legkedveltebbek, de egyre többen keresik különféle szörpjeiket is. Róluk írunk az 5. oldalon. i Vendégünk vnlt: dr. Papp István Az energiaárak rohamos emelkedése minden országot — így minket is — rákényszerített az energiával való ésszerűbb gazdálkodásra, takarékosságra. Hazánkban e munka tekintélyes részét az Energiagazdálkodási Intézet végzi. Az intézet széles körű tevékenységéről, Békés megyei kapcsolatairól és a hazai energiagazdálkodás néhány időszerű problémájáról tettünk fel kérdéseket Papp Istvánnak, az ÉGI vezérigazgatójának. (7. oldal.) JyVD0/01I /\ / Orosházára, Békéscsabára. /\L// \ L/0 //ilz ifjúságára emlékezik és zeneszerzői munkásságáról vall a Kodály-tanítvány. Hajdú Mihály Andódy Tiborral folytatott beszélgetésében. Bemutatjuk Sütő András Évek — hazajáró lelkek című, a Kriterionnál megjelent kötetét, közöljük Csongor Rózsa és Pataki Edit tárcáját, valamint Csanády János, Szeder Katalin és Vajnai László egy-egy versét. Meskó Anna és Póka György ex librisei egészítik ki kulturális mellékletünk anyagát. (8—9. oldal.) Minikörkép A közelebbi ismeretség úgy kezdődött, hogy Edit és Zita tévedésből a 34-es szobába kopogtatott be, és sűrű bocsánatkérés közben már csukták volna be az ajtót, de Natasa, Tánya, Irina és társaik marasztalták, hellyel kínálták őket. Szofival, a francia lánnyal pedig a zongoránál barátkoztak össze. Történt mindez a Barátság nemzetközi úttörőtáborban, Békéscsabán, a KISZ-vezetőképző iskolán, amely a tábornak otthont adott. Szovjet, csehszlovák, francia és magyar gyerekek töltenek itt vidám napokat júliusban. Róluk szól riportunk a 11. oldalon, a Minimagazinban. Sz. J.
