Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

1982. július 16., péntek A népművelők ünnepén Szarvason Már soha nem fog kide­rülni, hogy a mostani a má­sodik vagy a harmadik juliá- lis volt; hogy a megyei ter­mészetvédelmi kiállítás al­kalmával a szabadkígyósi kastélyparkban tartottat szá­mítják elsőnék, vagy a tava­lyi összejövetelt. De nem is ez a fontos, hanem hogy me­gyénk népművelőinek az el­múlt hét végén a szarvasi tanács vendégházában meg­tartott egész napos .juliálisa jól, sőt: kitűnően sikerült. Van ebben valami, a külső szemlélőnek bizonnyal érthe­tetlen fintor. A Magyar Nép­művelők Egyesületének me­gyei szervezete, amikor ta­vasszal megalakult és elfo­gadta éves munka- és reo- dezvénytervét, abban külön hangsúllyal kaptak helyet az úgynevezett szabad idős, közös programok is. Nos, az egyik ilyen volt ez a bohó- kás, vidám juliális. Azért hogy Békés megye több száz népművelője' pár órára, egy szűk napra kiszakadjon a megszokottból, kikapcsolód­jék, de törődjön a művház, a könyvtár bajával... Az egyik résztvevő így fogal­mazta meg ezt a fintoros el­lentmondást: mi most is dol­gozunk ... Hát lehet ezt más­képpen? Igen, mi, a közön­ség, őket szidjuk, ha a köz- ségben-városban elmarad a beígért program, ha hideg van a színházteremben, ha későn jön haza szakköri fog­lalkozásról a gyerek, ha .. . Ha észrevesszük jelenlétüket, munkájukat, a bennünket se­gítőt. De ez a kellemes szombati nap a szarvasi holtág mel­lett az övék volt. A tréfás csapatverseny („Hogy eszi a népművelő, amit kitalál?, avagy: ha megfőzted, edd is meg!”) nagyszerű hangulatán azonban pillanatra áttetszett, hogy ez akár tapasztalatcse­rének is jó, hogy unos-unta- lan szakmai dolgok kerülnek szóba, hogy „jé, legközelebb mi is csinálunk ilyet a ját­szóházban!”, hogy nem lehet igazán átkapcsolni. De hát bármelyikünk tud-e, akár kö­tetlen munkaidőben, akár egy, de akár több, de nyolc­órás műszakban dolgozik? Munkahelyről hazafelé a gép, az íróasztal, az eladópult mellett hagytuk-e jó és rossz, kellemes és kellemetlen, már a holnapra tervező gondola­tainkat, gondjainkat, sérel­meinket? Lehet és szabad-e igazándiból kikapcsolódni?! Ilyen nagy ügy lenne ez? Ha azt nézzük, hogy ekkor Szarvason vagy másfél száz népművelő „így dolgozva” jól érezte magát a megyénkben élő több százból, s ugyanak­kor a többiek „úgy dolgoz­va” — a közönségnek prog­ramokat, kirándulásokat, mű­sorokat szervezve — nekünk okoztak ezen a napon is él­ményeket, felüdülést, kikap­csolódást és szórakozást, ak­kor mindenképpen az. (N. L.) Június 29., reggel öt óra. Váratlan fordulat; a kórus egy emberként útra kész. Kivéve Békéscsabára sza­kadt hazánkfiait, akik ké­sőbb csatlakoznak. (Most bezzeg mindenki pontos.) Utazunk. Lelki szemünk előtt a fényújság sorai: — A gyu­lai Erkel Ferenc vegyes kar a prágai tanítónők kórusá­nak meghívására Prágában ad koncertet. — Fényújság ugyan sehol, mégis ... Uta­zunk. A buszban kellemes zson­gás. helyezkedések, unalom­űző és mélyről fakadó óriási evészetek. Az idő teltével a zaj és az evés erősödik. A mosonmagyaróvári búcsú­ebéd után vám. Pozsony. Elhúzunk az egy­lábú híd mellett. Büszkén nézzük, magyarok építették. Lehet, hogy azért van csak az egyik oldalon felfüggeszt­ve? Itt már hegyek övezik az autósztrádát, alföldi szemnek ígéretes változatos­ság. Már nem sok út van Prágáig. Rövid pihenő, az első sör. Igen, Csehszlová­kiában vagyunk. Prága. Sikerül megtalálni vendéglátóinkat.. Vacsora, szállás, szobaosztás, kicsoma­golás. Az érkezéssel járó tennivalók, néhány meglepe­téssel. Csőtörés, lajtkocsi, vödrök, hideg víz. Ringatni azonban senkit sem kell, kü­lönösen azokat nem, akik már az első este felderítő útra indultak. II koncert Az előzmények reggel 7 órára nyúlnak vissza. Akkor volt ugyanis a reggeli, majd pánikszerű városnézés déli egy óráig. Magyarul jól tu­dó háziasszonyok készítik elő a fellépésünket. Mire egyen­ruháinkba bújunk, a prágai női kar is felsorakozik. , Az első üdvözlő szám az övéké. Kölcsönös üdvözlések', az el­szoruló torkok kissé felen­gednek. A második szám után már érezzük, melegek, bátorítóak a tapsok, a terem jóformán teljesen megtelt zeneszerető prágaiakkal. A magyar blokk után (Ko­dály, Petrovics, Maros) igazi sikertaps: a karnagy úr hu­nyorít: jól van gyerekek! A szólóbetét is nagyon jó, együtt örülünk Pál Olgával. Pedig, hogy izgult! Madri­gálok következnek. Látszik, legtöbbjét itt is ismerik. Na, és a romantikusok — Schumann, Mendelssohn. Most már nem lehet baj, fel­szabadultan énekelünk. Kö­zönségszámunk két cseh dal, az egyik csehül. Enyhe de­rültség a sorok között. Ké­sőbb kiderül, hogy „krou- zek”-nek írott szót nem kru- zseknek. hanem — meglepő (legalábbis számunkra) — „krouzseknek” kell ejteni. Legközelebb úgy kerekítünk, hogy erre külön tapsot ka­punk. Taps, taps, taps. Úgy tűnik, nem akar vége sza­kadni. Virágok, ajándékok, felfokozott hangulat. Érez­zük, örültek nekünk, szépen énekeltünk. Az est méltó befejezése az U Fleku sörözőben. Eredeti cseh barna sör, originál ma­gyar népdalok. Akármi jön még, már nem jöttünk hiába. Egy műsoron kívüli fellépés Rázga karnagy urat min­denhol ismerik. Ezt Magyar- országon eddig is tudtuk. NDK-beli kőrútjainkon ed­dig is sejtettük. De h'ogy Prágában is így van, ezt nem reméltük. A sorsszerű­ség a Prágai Idegenforgalmi Hivatal munkatársának sze­mélyében teljesült be, akiről kiderült, hogy Rázga tanár úrral tanított... ki tudja hány esztendővel ezelőtt Ma­gyarországon. Mindennek köszönhetően kiváló idegenvezetésben ré­szesültünk, párhuzamos ma­gyar—cseh förténelem-tan­anyaggal fűszerezve. Az Ulászló-teremben még azt is megengedi, hogy a trónhoz vezető lépcsőkön dalra fa­kadjunk. (Mjnt odasúgja, ko­rábban ő is altos volt.) Cso­dálatos akusztika. Saját han­gunktól megilletődve tény­leg szépen énekelünk. Hall­gatjuk és gyönyörködünk egymás hangjában. A láto­gatók mozgása lelassul, majd odagyűlnek körénk. Az egyik nagyobb csoportról kiderül, hogy egy bolgár kórus. (Egy másikról, hogy magyarok.) Néhány szám után helycse- rés támadás, és most már mi állunk szájtátva, gyönyör­ködve énekükben. A két kar­nagy gyorsan címet cserél. Lehet, hogy jövőre a rilai kolostorban találkozunk? Ki tudja?! Viszontlátásra Kladnéban A kladnói Smetana Slo- vanska férfikar a tavasszal látogatott ei Gyulára. Vi­szontlátásra Kladnóban! — mondtuk akkor. Hát most itt vagyunk. Műsorunkat szere­tettel fogadják, a munkás­kerület aprócska kultúrházá- ban. A kórus már nem olyan feszült, ez sajnos egyáltalán nem szolgál előnyünkre. így is jói megy minden, nagy ovációval köszönik meg sze­replésünket. Baráti est. A vacsora után egy üzemi kultúrtermet né­pesítünk be, itt folytatjuk a barátkozást. Bor, sör. tánc. és éneklés. Ajándékok cse­rélnek gazdát. A hangulat a tetőfokán — most kell ab­bahagyni. Búcsú, egyéni él­ménybeszámolók a buszban. Hazafelé. Amilyen jó érzés megérkezni, olyan szörnyű a csomagolás, a „nem hagyunk itt valamit?” érzés. De igen, amennyit elhozunk egy vá­rosból, egy országból, annyit itt is hagyunk magunkból. Legalábbis reméljük, hogy most is így történt. A kórus — egy hét eltelte után — ha­zafelé indult. Fábián Agnes Bródy-est a Korzóban Ez már nem a „nagycsapat”... Ami tízmillióknak volt Lennon—McCartney, az volt nekünk Szörényi—Bródy. Az összehasonlításban az első „volt” a tények múlt ideje, a második pedig egy fájó, de igaz felismerésé. Nem azért, mintha már nem dolgozná­nak együtt a „nagycsapat” szerzői, követői, a magyar beat-pop-rock szellemi irá­nyítói. Csak valahogy el­fogyott alóluk az út, s aho­gyan Bródy is énekli: A vá­ros, ahová hívlak, nincs a térképeken... Azazhogy: új térképet adtak ki azóta ... Természetesen zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a bé­késcsabai Korzó étterem, ahol a Megyei Művelődési Központ az évad utolsó If­júsági presszó estjét tar­totta. A vendég — s nem­csak itt, hanem megyénk több közművelődési intéz­ményében — Bródy János volt. Nos, igen, a közönség! Butikruhákban, öltönyben. Akik jó néhány évvel ez­előtt még például a csabai szabadtéri nézőterén is más öltözetben verték tenyerü­ket az Illésnek, a Fonográf­nak, a többieknek. S ma már azzal a gonddal, hogy a gyerek vajon elaludt-e már a nagymamánál, szomszé­doknál ... S akkor értük- értünk izgultak a szülők ... De ez nem nosztalgia! Tény és jó, hogy így van! Amikor Bródy számait, egy szál gi­tárral kísért énekét hall­gattuk, mégis eszünkbe kel­lett, hogy jussanak ezek a látszólag kicsinyes és min­denképpen távoli dolgok. Muszáj, hiszen csak így tud­juk megmagyarázni, miért hiányzott valami ebből az önmagában szép, kerek, él­ményt nyújtó és színvonalas estből. Bródy János mint előadó- művész is megállja helyét, állja az összehasonlítást. De ebben a vonatkozásban is hiányérzetünknek kell han­got adnunk. Az öt—három— két évvel ezelőtt komponált- írt számok előadása önma­gában kevés. De kevés az az ugyancsak önmagában ta­láló, szellemes, politikus ösz- szekötöszöveg is, amit szá­mai, dalai között mond. No­ha, a korzóbeli est vendé­gének azt is megbocsátot­tuk, hogy alaposan megvá­rakoztatta a közönséget, és háromnegyed órát (!) ké­sett. Szerencsére, az étterem személyzete minden tőle tel­hetőt megtett ez alkalommal is, hogy azért jól érezhes- sük magunkat. S hogy mi ez a hiányér­zet? A bevezetőben jelzet­teken túl egy szavakkal aligha megfogalmazható szenvtelenség, amely az első benyomások szintjén még pótolni látszik azt a bizo­nyos elfogyott utat, a háttér­nélküliséget. Profánul ez va­lahogy így hangzana: már nem az igazi! A töltés ele­venségét, az újszerűség va­rázsát, a többet és mást akarás elemi forrongását nem pótolhatja az évek alatt megszerzett előadói rutin, gyakorlat, a dalok művészi­esztétikai csiszoltsága. Csa­lódtunk volna? Lehet, sőt bizonyos, hogy nem kevesen ezzel a szájízzel hagyták el a Korzó mégis kellemes lég­terét. De ez mégsem telje­sen csalódás. Több is, keve­sebb is. Valahogy olyan, amit a NÉV, az el nem évü­lő ÉRDEM feloldani, elfedni képes. A kérdés mindössze annyi, hogy még vajon meddig?... És: minek az okán?! Nemesi László Egy szál gitárral a kézben — Bródy János Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Galuppi: A vidéki filozó­fus. 10.05: Kököjszi és Bobojsza. 10.24: Magyar mondák. 10.42: Evokáció egy csillaghoz. 10.47: Kelen Péter operettfelvéte­leiből. 11.00: Világszínház magazin. 12.45: Híres énekesek Budapes­ten. 13.44: Zirkuli Péter világirodal­mi könyvszemléje. 14.14: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik. Bárány Pál László nótákat énekel. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Miniszter kerestetik. Mik­száth Kálmán elbeszélései. 15.50: Ének az esőben. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Bemutatjuk új felvételein­ket. 17.40: Magánerőből. 18.05: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálokat énekel. 19.15: Nóták. 19.35: Hídfők- a végtelenben — rv. rész. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől fáig. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Zenei Üjság. 23.05: Operarészletek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Dalok a ..Fáklyavivők” cí­mű hanglemezsorozatból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Magnósok, figyelem! 9.21: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban.. 14.00: Kettőtől ötig . .. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta. híres nóta. 20.35: Szórakoztató irodalmi ma­gazin. 21.35: Ritmus — Patti Austin fel­vételeiből. 22.05: Népdalkörök pódiuma. 22.30: Nem szentírás. 23.20: Nyár éji muzsika éjfélig. III. MŰSOR 9.00: Sztravinszkij-hangverseny a pesti Vigadó hangver­senytermében. 10.09: Pilar Lorangar operaáriá­kat énekel. 10.30: Szimfonikus könnyűzene. 11.05: Glenn Gould zongorázik. 12.21: Madrigálok. 13.07: Fejes Endre: A fiú. akinek angyalarca volt. 13.17: Szimfonikus zene. 14.40: Világújság. 15.00: A szimfonikus zene foly­tatása. 15.30: Olasz szerzők műveiből. 17.05: A középkor és a rene­szánsz. 17.35: Kluck operáiból. 19.05: Nagy siker volt! Közben: 19.59: Zsebrádiószínház. 20.19: A hangverseny-közvetítés folytatása. 20.52: Dixielanddel Amerikában. II. rész. 21.30: Oper&-művészlemezek. 22.31: Irodalmunk a két világ­háború között. SZOLNOKI STŰDIŐ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Deseő Csaba és együttese játszik. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesz­tő: Cseh Éva. 17.30: Színésznők a mikrofon előtt. Udvaros Dorottya és Sebestyén Éva énekel. 17.40: Diákszemmel. Braun Ágos­ton jegyzete. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, L MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Első számú közellenség. 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.30: Postafiók 250. 18.45: öt perc meteorológia. 18.50: Aratás ’82. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Az ABBA együttes. 21.15: Hatvanhat. Vendég: dr. Balogh György alezredes, a vám- és pénzügyőrség or­szágos parancsnokának he­lyettese. 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Alexis különös utazása. II. MŰSOR 18.20: Még egyszer — gyerekek­nek ! 18.50: Pedagógiai intézet Veszp­rémben. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jelenetek egy házasságból. Svéd tévéfilmsorozat. 6/1. rész: „Ártatlanság és pá­nik.” (ism.) 20.50: öt perc meteorológia. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Forrás. A szegedi körzeti stúdió műsora, (f.-f.) 21.45: Richard Strauss: Don Ju­an. 22.05: Vívó-világbajnokság. BUKAREST 15.05: Szünidei matiné. 15.30: A volánnál — autóvezetők­nek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A képernyő a kicsinyeké. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Aktuális gazdasági kérdé­sek. 20.40: Kulturális-gazdasági mű­sor. 21.00: Monda a világról. Brazil filmbemutató. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.10: Magyar nyelvű tv-napló. 15.20: Videooldalak. (Zg.) 15.30: Nyári délután. (Bg.) 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Búzavirág — gyermekmű­sor. 18.45: Telestart — könnyűzenei 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Hill Street Blues — film­sorozat. (Zg.) 20.55: Reklám. (Zg.) 21.00: Drago Mlinarec és barátai — könnyűzenei adás. (Zg.) 21.50: Tv-napló. 22.05: A szív kultúrája. (Zg.) 0.05: Hírek. (Zg.) n. MŰSOR 19.00: Tudomány. (Bg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Komoly zene. 20.45: Reklám. (Zg.) 20.50: Hírek. (Zg.) 20.55: Nagyítás — dokumentum­sorozat. (Zg.) 21.40: Reklám. (Zg.) 21.45: Életem legjobb nője — csehszlovák játékfilm. (Bg.) VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 16-án, pénteken 17 órakor a Várfürdőben: GYALOGCSILLAG MOZI Békési Bástya: 4 és 6 árakor: Szóljon a rock! 8 órakor: Zsaru vagy csirkefogó? 22 órakor: Szól­jon a rock. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Vérvonal. Békés­csabai Kert: Szabadlábon Velen­cében. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 6 órakor: Kéjutazás Las Palmasba, 8 órakor: Segít­ség. Help! Békéscsabai Terv: Éjszaka történt. Gyulai Erkel: Tűzszekerek. Gyulai Kert: Hon- da-lovag. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Hárman a slamasztiká- ban. 8 órakor; Dekameron, 22 órakor: Hárman a slamasztiká- ban. Orosházi Béke: 5 órakor: A nők városa I.. H. rész. Orosházi Partizán: fél 6, fél 8. fél i0-kor: Meztelenek és bolondok. Szarvasi Táncsics: Egy kis romantika. A gyulai Erkel Ferenc vegyes kar Prágában (Szabálytalan útleírás) ,

Next

/
Thumbnails
Contents