Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

NÉPÚJSÁG 1982. július 15., csütörtök Jövő héten nyit a szegedi vásár Élelmiszer-gazdaságunk is bemutatkozik A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben fejlesztették ki rendszert, amelyet a vásáron is bemutatnak a szalagos kitragyazo- Fotó: Fazekas László Békés megye termelő­üzemei, vállalatai, immár hagyományos kiállítói a kétévente megrendezésre ke­rülő Szegedi Ipari Vásárnak. A jövő héten, pénteken, jú­lius 23-án nyíló és augusz­tus elsejéig nyitva tartó vá­sáron ismét szép számmal vonulnak fel a Békés me­gyeiek, az ipari üzemek mel­lett termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, és az élelmi szerfeldotgozók is be­mutatkoznak. •v* ve A békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezet két témá­ban is érdekelt az idei sze­gedi vásáron. A szakembe­rek itt láthatják majd a ter­melőszövetkezetben kifejlesz­tett új Plygéne-szalagos ki- trágyázót, amely egy újítás­ra alapozottan könnyebb és higiénikusabb, egyben ener­giatakarékosabb megoldást hoz a baromfiólak tisztán tartásában. A békéscsabai Lenin Tsz 1969 óta foglalkozik nagy­üzemi tojástermeléssel, s így különösen sok gonddal küz­dött a lehulló trágyát gyűjtő üveglapok kezélésében, a so­rozatos törések miatt. Az üveglapok helyére szerelt szá llítószalag minimum ra rövidíti a kitrágyázási időt, ráadásul ezzel a megoldás­sal elegendő két-három na­ponként a műveletet elvé­gezni, miután a baromfi­trágya így száraz körülmé­nyek között tárolódik. A Plygéne szalagos' kitrá- gyázót ettől az évtől kezdve a békéscsabai Lenin Tsz a tatabányai Delta Ipari Szö­vetkezettel kooperációban gyártja, alkatrészeit pedig a békéscsabai AGROKER for­galmazza. Az előbb említett szerkezet mellett a termelőszövetkezet faiskolája is a nagyközönség elé lép. A tsz 50 hektáros fa­iskolájából évente mintegy 200—250 ezer facsemete ke­rül a hazai nagyüzemekbe és kiskertekbe, 100 ezer pe­dig a határon túlra. A bé­késcsabai faiskola ma már saját szaporításé alapanya­got kínál a gyümölcsterme­lőknek, s hogy milyen mi­nőségben, arról a legutóbbi OMÉK-en a szilvaoltvánnyal elnyert aranyérem tanúsko­dik. A faiskola tevékenységé­ben a házi kerti igények egy­re nagyobb figyelmet kap­nak. almából, körtéből, birs­ből és naspolyából, ősziba­rackból, kajszibarackból, meggyből, cseresznyékből és szilvából, mandulából meg dióból szaporítóanyaggal nemcsak a mennyiségi igé­nyeket képes a termelőszö­vetkezet kielégíteni, hanem időről időre újdonságokkal is jelentkezik. 'ií1 Újdonságokat visz a vá­sárra a Békéscsabai Konzerv­gyár is. A fogyasztók előtt már ismert zöldségkonzer­vek, különféle sűrítmények, savanyúságok, rostos gyü­mölcsnektárok és száraz­tészták mellett Szegeden ta­lálkozhatnak a vásárlók a gyár Sári nevezetű konzerv- családjával. Így a piros pa­radicsompaprikából készült olajos lecsóval, a Gogosárí- val, a laskagomba és para­dicsompaprika felhasználá­sával készült Gombasárival, % tök és az uborka hibridjé­ből, a cukkiniből előállított Cukkisárival és a padlizsánt tartalmazó Padlisárival. Min­denképpen érdeklődésre tart­hat számot az év terméke: az aszalt szilva vörös borban, amelyet a gyáriak dunán­túli aszalt szilvából és egri vörös borból hoztak össze. A reklámokból, de az üz­letekből is ismerhetjük, so­kan biztos még is kóstolták már az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalat azon új­donságnak számító konzerv- készítményeit, amelyeknek előállítását a legutóbbi idők­ben kezdték meg. A barom­fi konzervek gyártása te­rén az orosházi üzem vi­szonylag nagy hagyományok­ra tesz szert, hiszen régen piacra dobták már azokat* a különféle krémkónzerveket, pástétomokat, amelyekhez li­bamájat használnak fel, és nem kell külön bemutatni az itt dobozolt libazsírt, meg a pácolt libamellet sem. Szegeden, az ipari vásáron, az orosházi gyár az Orsi család tagjaitól — a szár­nyas felvágottól, a baromfi- mortadellától, a pulykafel­vágottól és a pulykajavától — várja az igazi sikert. kép Az Egyesült Izzó Gépfcjlcsztési Intézetétől a Westinghouse cég kanadai vállalata tavaly de­cemberben rendelte meg a hagyományostól eltérő lámpafeliratozó és minőségellenőrző au­tomata gépsorokat, amelyek most elkészültek. A két gépsor egyenként és óránként hétezer lámpát feliratoz és ellenőriz egy kezelő felügyeletével. A képen: próbaüzem átadás előtt (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Plastolus: Több labda — kevesebb energiával Szabályozók sokasága őr­ködik hosszú idő óta a bér- színvonal alakulására, vi­gyázva, nehogy túl magasra szökjenek a keresetek a ter­melékenységhez, a gazdáikon dás hatékonyságához viszo­nyítva. Amilyen régi keletű azonban a bérrel való taka­rékoskodás, oly rövid múltra tekinthet vissza az anyag- és energiatakarékossági prog­ram, noha a termelés költ­ségeiben ezek képviselik a nagyobb hányadot. Későn „ébredtünk”, gyártmányaink fajlagos anyag- és energia- igénye jóval meghaladja a világpiaci átlagot. Visszapil­lantva az e területeket átfogó, ma már hatályon kívül he­lyezett szabályozókra ez a helyzet teljesen érthető. Az árképzés mechanizmu­sa nem ösztönzött az anyag- és energiatakarékosságra, az állami támogatások olcsóvá tették az energiát, egyes in­tézkedések pedig, mint pél­dául a bizonyos határon túli elektromos energiafogyasztás preferálása egyenesen pazar­lásra sarkalltak. Most vi­szont. ahogy Hódsági Ferenc, a szarvasi Plastolus Játékké­szítő Szövetkezet főmérnöke fogalmazott, minden gazdál­kodónak kötelessége az ener­giaköltségek elemzése, érde­ke ezek csökkentése. A „ho- gyan"-ra is a szarvasi szi*- vetkezetben kerestünk vá­laszt. Legnagyobb mértékű — éves szinten mintegy 1,4 mil­lió forint értékű — az elekt­romos energia felhasználá­suk. Takarékoskodni fázisja­vítók beállításával, a csúcs­idejű áramfelhasználás csök­kentésével, illetve kisebb üzemeltetési változtatásokkal tudnak. A kalorikus energia­fogyasztást, amelyből több mint 100 tonna az éves szük­séglet. az olajégők rendsze­res vizsgálatával, a hatásfok beállításával, hőtárolós kály­hák üzembe helyezésével és ha lehet, fűtőolajról szén­tüzelésre való áttéréssel igyekeznek csökkenteni. Az eddigiekből is látszik, hogy az energiatakarékosság jórészt beruházásigényes. Szembetűnőbb ez közvetle­nül a termelés jerületén. A magas fajlagos energiafel­használás oka többnyire az alacsony technikai színvo­nalban, az elavult gépek, be­rendezések működtetésében keresendő. Jól példázza ezt a Plastolus legnagyobb elektromos energiafogyasztó­ja, a labdaüzeme, ahol a nemrég végrehajtott gépcse­re következtében egy labda fajlagos energiaköltsége egy forinttal lett kisebb. No, de nem mindenhol van pénz a modernebb technika megvételére, takarékoskodni viszont akkor is kell. Ered­ményes lehet az energiafel­használás alakulásának fo­lyamatos ellenőrzése és elemzése, minden területen, és a gyors beavatkozás na­gyobb eltérések észlelése ese­tén. A különféle energiatakaré­kos módszerek bevezetése mintegy 5 százalékkal- emel­te a nyereséget a szövetke­zetben, bizonyítva, hogy a gazdálkodás hatékonysága nem kis mértékben függ e tényezőktől. — szatmári — Üzeni Méhkeréken Itt asszonyok, lányok dolgoznak Méhkeréken, a TSZKER Szabadság Mgtsz GT. 1. szá­mú budapesti kereskedelmi egységének az üzemében har­mincán dolgoznak. Diót, mo­gyorót válogatnak, törnek, dolgoznak fel, hagymát cso­magolnak, s egyúttal zöldsé­get és gyümölcsöt is felvá­sárolnak itt. Az üzem vezetője, Beré- nyi György, aki elmondja: — Három éve dolgozunk. Most diótörés van soron. A diót Gyálról szállítják ide gépkocsin, a dió- és mogyo­róbelet, valamint a felvásá­rolt zöldséget, gyümölcsöt, a csomagolt hagymát pedig vi­szik Budapestre. — Egész évben van mun­ka? — Igen. Még több is lenne, de kicsi az épület, kevés a hely. Száz asszony, lány fog­lalkoztatásáról tudnánk gon­doskodni. Már kértem: ha a harisnyaüzem fenntartása nem kifizetődő, adják át nekünk az épületet, mi át-» vesszük az asszonyokkal, lá­nyokkal együtt. Jova Jánosné előzőleg a Békéscsabai Konzervgyárba járt dolgozni. Hajnalban kelt, estefelé érkezett visz- sza. Most egészen más. Csak néhány száz méter a távolság ide és innen haza. A kere­sete pedig nem kevesebb. Megjegyzi azonban: — Szeretnék ismét szak- szervezeti tag lenni. Gombos Jánosné közbeszól: — A legtöbben úgy hatá­roztak, hogy szakszervezeti tagok lesznek. — Miért? — kérdezem. — Én is voltam már, és például kaptam üdülői be­utalót, nőnapi ajándékot... Egyébként a szakszervezet, mint érdekvédelmi szerv, megvéd minket mások önké­nyeskedésétől. — Előfordul önkényeske­dés? — Á, szó sincs erről. De azért helyesnek tartom, ha például jutalmazásoknál a szakszervezeti bizalmi is vé­leményt nyilvánít. Kisebb a tévedési lehetőség. — Munkaruhát kaptak? — érdeklődöm tovább. — Pénzt adtak, és mi vá­sároltunk olyat, amilyen tet­szett. Ezért is nem egyfor­mák — mutat körbe. Rúzsa Tirádáméhoz for­dulok: — Panasz nincs? — Nincs, de azért jó len­ne, ha bővülne az üzem, és tágasabb helyen dolgozhat­nánk. Akkor a többi méh­keréki asszony és lány is jö­hetne ide hozzánk. — Nem nehéz a munka? — Nem. És már kezdetben rájöttünk, hogy párban kell dolgozni, akkor jobban ha­ladunk. — Melyik munkát szeretik a legjobban? — A hagymacsomagolást, -mérést, mert az változato­sabb, mint a diótörés. Miliucz Marika 16 éves. az üzem legíiatalabbja. Nem akar továbbtanulni. Előbb a harisnyaüzemben dolgozott, aztán átjött ide. — Miért? Egyetlen érv: — Több a pénz. Tóth Lászlóné megemlíti, hogy már latolgatják: brigá­dot alakítanak, és célul tűzik a szocialista cím elnyerését. Hallott róla ő is, más is, hogy milyen szép eredményeket lehet elérni a munkaverseny­ben. Elsősorban a termelés­ben. hogy jó pénzt tudjon fizetni a vállalat. Az eddigi eredmény sem volt rossz, mert tavaly karácsonykor személyenként ezer forint jutalmat, az idén áprilisban pedig 500 forint nyereségré­szesedést kaptak. De más céljuk is van, ami­ről Tóth Lászlóné így beszél: — A munkaverseny, a kö­zös célok megvalósítására való törekvés erősíti a baráti kapcsolatot, az összetartozást, ami nem utolsó szempont. Szeretnénk, ha szép is, jó is lenne az üzemünk, olyan, ami messziről élárulja, hogy itt asszonyok, lányok dolgoz­nak. Pásztor Béla Miről ir az Autó-Motor ? A/. Autó-Motor július közepén megjelenő. 14. száma sok érde­kes írást tartalmaz. A Látogatás a párizsi hadtör­téneti múzeumban című cikk a híres „marne-i taxik” történe­tével ismertet meg. A történe­lem során ezeket a taxikat al­kalmazták először katonai csa­patszállító eszközként. Elsősorban a Wartburg-tulaj- donosokat érdekli a ..Wartburg 353 W elügyújtásszabályozóval" című írás. Oravecz István és Mészáros György gépészmérnö­kök ismertetik benne, hogyan alakították át Wartburgjuk gyúj­tási rendszerét, és mik a ta­pasztalataik. A Kérdésekre válaszolva című cikk érdekes beszámolót tartal­maz a hatvani ügyfélankétról. ahol az AF1T és a Merkur kép­viselői válaszoltak az autósok jogos észrevételeire. Az Autós történelem című so­rozatban most Gabriel Voisin életével és munkásságával is­merkedhet meg az olvasó. Érdekes beszámolót közöl a lap a IX. veszprémi Lada talál­kozóról. Az Uj szelek a vizsgáz­tatásban című írás a Közleke­déstudományi intézet által ki­dolgozott. mopedesek és moto­rosok részére készülő új vizs­gáztatási rendszert ismerteti. A volánnál című sorozatban ez­úttal Monspart Sarolta tájfutó világbajnoknőnk vall az autózás szépségéről, szeretetéről. mond véleményt-az autózásról. A labdagyártás fajlagos energiaigénye esőkként Fotó: Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents