Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

NÉPÚJSÁG 1982. július 14., szerda A békéscsabai nyár eseménysorozatának részeként ma, szer­dán este mutatkozik be először a közönség előtt a megyei tanyaszínház társulata. Az Amphitruo című kétrészes, az ókori Róma idején játszódó komédiát írta és rendezte Ungár Tamás. Azielső előadást 20 órától a Korzó étteremben tart­ják. Képünk a íőpróbán készült: Vajda Márta és Tomanek Gábor a darab egyik jelenetében Fotó: Fazekas László Űzpörköltfőző- és skeetverseny Érdekes versenykiírást tett közzé a MAVOSZ Békés me­gyei Intéző Bizottságának if­júsági bizottsága. Eszerint augusztus 14-én Gyomaend- rődön őzpörköltfőző- és skeettudományukat mérnék össze a vadásztársaságok azon csapatai, amelyeket tár­saságonként a két legidősebb, illetve a két legfiatalabb va­dászból állítanának össze. Az intéző bizottság július 24-ig várja a nevezéseket, s a ren­dezők úgy tervezik, hogy amíg a gyomaendrődi MA- VOSZ-lőtéren a skeetverseny folyik, addig a kondérokban is el kell dőlnie a vetélkedő­nek. Elképzelhető, hogy az igazi megpróbáltatás csak ez­után kezdődik, mivel a ver­senyzőknek meg is kell en­niük, amit főztek. kép Közlemény „»Lopásért 5 hónap sza­badságvesztés« cím alatti 1982. március 10-én megje­lent közleményben szereplő Oravecz Tamás és Csicsely Zoltán medgyesegyházi lako­sokat a büntető bíróság íté­letével a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól men­tesítette.” Mezőgazdasági könyvújdonságok Augusztusban ismét jó pár, a mezőgazdaságban dolgozóknak és^ az ágazat iránt érdeklődőknek szóló könyvet tesz közkinccsé a Mezőgazdasági Könyvkiadó. Ér­demes kiemelni néhányat a rö­videsen boltokba kerülő kiad­ványok közül. Bálizs Lajos és Hada Róbert „Mindenkit hazavárnak” című sorozatának utolsó — harmadik — munkavédelemmel foglalkozó kötete ezúttal az alaptevékeny­ségen kívüli tevékenységek mun­kavédelmét elemzi. Szól az épít­kezéseken. külszíni bányákban, a fagazdaságban, faiparban, szá­rításban, hűtésben. szemester- mény-feldolgozásban, élelmiszer­feldolgozásban legfontosabb óvó intézkedésekről. A munkavédel­mi jogszabályokat nem tartal­mazza a gazdagon illusztrált könyv, tehát azok és a műszaki előírások * beszerzését nem teszi fölöslegessé. A növények és a víz címmel James Sutcliffe műve jelenik meg a Natura-sorozatban. A víz mindnyájunk tudatában úgy él. mint az élet nélkülözhetetlen és ha igen, mihez kell a víz? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. A dolgok jobb megér­tése és könnyebb magyarázata érdekében a fiziológusok beve­zették a kozmotikus potenciál, illetve a vízpotenciál fogalmát. E kettőről is részletes, összefog­laló leírást kap az olvasó — magyar nyelven először. A sört nem elég csak szeret­ni. nem árt, ha az ember tudja, mit iszik valójában, hogyan alakult ki a — különösen nyá­ron — kedvelt, üdítő hatású ital? Az érdeklődő sörkedvelők­nek ad ebben segítséget Emil Ulischberger: Sörivóknak való című munkája. A szerző végig­vezeti az olvasót a ,.folyékony kenyér” öt évezredes történe­tén. majd bemutatja a modern sörgyártást, sőt: a sörivás vi­lágbajnokát is. A kiadó a kül­földi író müvét kiegészítette — hazai igényeknek megfelelő — magyaros vonatkozású adatok­kal, sörkészítési recepttel és magyaros ..sörkorcsolya” készí­tési eljárások leírásával. fan-e. m. sz. zs. rszámok: Lada 1200 (Bp.) 16 459 12 340 Lada 1200 (Debrecen) 10 863 9 283 Lada 1200 (Győr) 4 468 > 7 542 Lada 1300 (Bp.) 6 498 5 822 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 3 836 Lada 1300 (Győr) 1 280 3 406 Lada 1500 (Bp.) 7 827 7 468 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 4 075 Lada 1500 (Győr) 1 905 9 148 Lada 1600 (Bp.) 3 139 4 495 Lada 1600 (Debrecen) 1 591 1 689 Lada Combi (Bp.) 3 943 1 150 Lada Combi (Debrecen) 1 656 3 815 Moszkvics (Bp.) 11 363 1 612 Polski Fiat 126 P (Bp.) 13 175 6 117 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 243 5 085 Polski Fiat 126 P (Debrecen) — 4 817 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 014 8 863 Dacia (Bp.) 5 365 6 892 Dacia (Debrecen) 4 408 5 483 Zastava (Bp.) 934 1982. JÚLIUS 13-AN Trabant Lim. Spec. (Bp.) Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Lim. (Bp.) Wartburg Lim. (Győr) Wartburg de Luxe (Bp.) Wartburg Tourist (Bp.) Wartburg Tourist (Győr] Skoda 105 S (Bp.) Skoda 105 S (Győr) Skoda 105 S (Debrecen) Skoda 120 L (Bp.) Skoda 120 L (Győr) Skoda 120 L (Debrecen) Kérünk egy sztorit A Magyar Népművelők Egyesülete Kérünk egy szto­rit címmel pályázatot hirdet. A pályázat nyilvános, bárki részt vehet rajta, aki az alábbi tartalmi követelmé­nyeknek eleget tesz. Pályáz­ni lehet olyan rövid (maxi­mum 10 gépelt oldal terje­delmű) történetekkel, ame­lyek — valóságos eseményt írnak le — témájuk a műve­lődésügy valamelyik szelete, jellemzők és érdekesek. A beérkezett munkákat a ki­írók által felkért szakmai zsűri bírálja el. A pályázat jeligés, a pályamunkákhoz zárt borítékban mellékelendő a szerző neve, foglalkozása, beosztása és a lakcíme. Az alkotásokat három gépelt példányban kell a Magyar Népművelők Egyesülete cí­mére, Budapest I., Corvin tér 8. szám alá (1250) beküldeni. A legjobb pályázatok szerzői a minőségtől függően, a ter­jedelemtől függetlenül 1000— 2000 forint közötti jutalom­ban részesülnek, amely egy­ben szerzői honorárium is. Az értékes pályázatok önálló kötetben jelennek meg. Építőtábori mozgóbutik Az idén először járja a na­gyobb táborokat a KISZ KB építőtáborok bizottságának mozgó butikja. Nagy a kelet­je a divatos szabadidő-ru­háknak , amelyeket előre ki­jelölt időpontokban, önkölt­ségi áron, 100—200 forintért árusítanak. A mintegy két­ezer szoknyához, nadrághoz az anyagot a Panyova, a kel­lékeket pedig a Pamutfonó­ipari Vállalat, a Röltex és a Húzózárgyár soron kívül ké­szítette el. A terveket Ágos­ton Péter, a Május 1. Ruha­gyár fiatalja ötlötte ki. A ru­hákat" a budapesti, a Győr- Sopron, valamint a Hajdú­Bihar megyei ruhaipari szak­iskolások varrták vizsgamun- kaként, illetve termelési gya­korlatukon. Mint a KISZ KB építőtáborok bizottságán el­mondták: e kezdeményezés­sel tapasztalatokat gyűjtenek egy nagyobb szabású építő­tábori butikakcióhoz, ame­lyet 1983-ban kívánnak meg­valósítani. Ennek kapcsán di­vatpályázatot terveznek kiír­ni a fiatalok számára, hogy megismerjék ruházkodási igényeiket, elképzeléseiket ötleteik felhasználásával bő­víteni fogják a haszon nél­küli ruhakínálatot az építő­táborokban. Vízminőség-védelmi, kárelhárítási gyakorlat A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőség-vé­delmi osztálya és műszaki biztonsági szolgálata július 12 —14. között vízminőség-vé­delmi, kárelhárítási gyakor­latot tartott. A gyakorlat keretében az Élővíz-csatornán a sikkonyi zsilip és a békési torkolat közötti szakaszon egy új tí­pusú levegőztető berendezés oxigénbeviteli hatásfokát vizsgálták, valamint azt, hogy a vízlevegőztetési mód­szer mennyire csökkenti Bé­kés város Élővíz-csatornából eredő bűztartalmát. A bemu­tatót mintegy 20 érdekelt or­szágos és Békés megyei szerv képviselője tekintette meg. Aszfaltszőnyegezést végeznek Gyomaendrödön Billenős gépkocsi szállítja az. összedolgozott anyagot a íiniser gépbe (Tudósítónktól) A lehullott csapadék és a téli fagyok, továbbá a gép­járművek forgalma a Gyo­maendrödön áthaladó úthá­lózatot is gyengítették, meg­bomlasztották. Ezért végez­nek most is jelentős munká­latokat az Aszfalt Ütépítő Vállalat örményesi építésve­zetőségének gépei és dolgo­zói. Az átlag 5—10 centimé­ter vastagságú aszfaltsző­nyeg-terítést a 443-as számú szarvasi útszakasz 5-ös ki­lométerkövénél kezdték, me­lyet Gyomaendrödön át a 46-os úton folytatnak Csár­daszállásig. Mint Illés Károly és Sö- reg István művezetők, a munkálatok irányítói elmon­dották, mintegy tizenöt kilo­méter hosszúságban nem­csak vastagítják, hanem két oldalon 50—50 centiméterrel szélesítik is a műutat. így az elkövetkezendő időben az eddigi 5 méterrel szemben, hatméteres szélességű sávon közlekedhetnek a járművek. A mintegy 30 millió forintos 'beruházással épülő út, annak ellenére, hogy folyamatos műszak van (szombat, vasár­nap is dolgoznak) mintegy két hónapot vesz igénybe. Az aszfaltszőnyeg simítását különben a VÖGELE elne­vezésű új finiser végzi, mely az egyik legmodernebb nyu­gatnémet gép. Egy hónappal ezelőtt öt darabot vásárolt ebből a vállalat. Kép, szöveg: Sztanyik Károly Mit kell tudni a takarékbetétről? Takarékbetétet bárki díjmente­sen elhelyezhet a takarékpénztár fiókjainál, a postahivatalokban vagy a takarékszövetkezeteknél. A takarékbetétbe elhelyezett ösz- szegek kamatoznak vagy külön­féle nyereménysorsoláson vesz­nek részt. Takarékösszeg bemu­tatóra szóló vagy fenntartásos betétkönyvben helyezhető el. A bemutatóra szóló betét­könyvből a pénzt a felvétel jo­gosultságának vizsgálata nélkül a betétkönyvet bemutató személy­nek visszafizetik. Takarékbeté­tet fenntartással csak a betétes nevére lehet elhelyezni, és a ta­karékbetét csakis a személyi iga­zolványát felmutató betétes alá­írásával fizethető vissza. Nemzeti érdek E .v hosszan tartó, folyamatos fejlődés új minőségi je­gyeit felfedezni — nem is olyan magától értetődő dolog. Kivált akkor nehéz ez, ha bonyolult folya­matról van szó, mint a szocialista országok gazdasági együttműködése. A KGST 33 évvel ezelőtti megalakulása idején a mainál lényegesen átláthatóbb, egyszerűbb kapcso­latból szövődött ez az együttműködés. Inkább a segítség volt a fő cél, kevésbé a kereskedelem. A kapcsolatok nagyobb része a segítségnyújtás — például az ingyenes műszaki doku­mentációcsere —, kisebb része az egyszerű (adok-veszek) külkereskedelmi árukapcsolatokban jelentkezett. Ezek már akkor is hallatlan jelentőségű kapcsolatok voltak, különösen a nyersanyagban, gépekben, energiában szűkösen álló, az iparosodás küszöbét éppen hogy átlépő, fiatal népi demokra­tikus országok számára. 1 Az azóta eltelt évtizedek alatt a KGST keretében folyó gazdasági együttműködés és a szervezet tagállamainak gaz­dasága hatalmasat lépett előre. Az együttműködés ma már a hagyományos árukapcsolatoktól a több oldalú, szakosított, hosszú távú technológiai fejlesztési, programok kidolgozásá­ig, közös végrehajtásáig terjed. Ma már ennek a kibontako­zott együttműködési rendszernek a továbbfejlesztésére hosz- szú távú stratégiai program összeállítása szükséges. S ez a feladat azt jelzi, hogy a KGST-tagállamok gazdaságának többsége a széles körű gazdaságpolitikai, tervezési, elszámo­lási, kutatásfejlesztési és termelési-értékesítési integráció ki­alakításának időszakába lépett. A továbbiakban az első számú feladat nem a termelő ka­pacitások gyarapítása — mint 33 éve —, hanem a kiépült, korszerű termelőerők hatékonyságának növelése, gyors és racionális továbbfejlesztése. Ezt a folyamatot ösztönzik a világgazdaságban az utób­bi évtizedben bekövetkezett változások is: mindenekelőtt az energia, a nyersanyagok' és a legkorszerűbb technika nagy mértékű felértékelődése; továbbá az utóbbi években a világ- politika fordulatai, az enyhülés ellen ható amerikai'politika, a gazdasági szankciók. A KGST legutóbbi, budapesti ülésszakán, ahol folytatódott az együttműködés új stratégiai irányvonalának tavalyi ki­dolgozása, ezért kapott teret a nyugati országoktól egyes területeken fennálló importfüggőség mérséklésének, majd felszámolásának programja is. Szó sincs azonban arról, hogy ez a program valamiféle ellen-diszkriminációt jelentene, in­kább a diszkrimináció ellensúlyozását szolgálja. Az egyes területeken mutatkozó importfüggőség felszámo­lása a fejlett tőkés országoktól nem jelent gazdasági, poli­tikai elzárkózást, hanem olyan nemzetközi gazdasági, bizton­sági rendszer megalapozását célozza, amely megakadályoz­hatja a gazdasági kapcsolatok politikai célokra történő fel- használását. E cél elérését — s egyben a szocialista, országok gazdasági integrációjának elmélyítését, valamint az egyes tagországok előtt álló gazdasági feladatok megoldását — napjainkban el­sősorban a korszerű technológiák sokaságának közös kialakí­tásával és alkalmazásával — részletes szakosítási és kooperá­ciós program megvalólsításával — lehet szolgálni. Ezért ke­rült most a közös érdeklődés homlokterébe az atomerőművi technika, valamint a mikroelektronika szakosított fejlesztési programjának kidolgozása. Ezek megalapozzák a másik (stratégiai) fejlesztési fő irány előrevitelét is: a nyersanyag- és energiatakarékosságot hosszú távon elősegítő műszaki fejlesztést. Ez is új, minőségi változást Ígérő vonás az együttműködés továbbfejlesztésében. Mert a program a szakosítás és a kooperáció bővítését nem általában a feldolgozó iparban szorgalmazza, hanem a tudományos-technikai forradalom eredményeit közvetlenül alkalmazó ágazatokban. A modern technológiai alap kiépítését képviseli a nukleáris technika, a mikroelektronika, a robottechnika. Mindez saját munkánk javítása érdekében is szükséges. Hiszen — mint a budapesti, a 36. ülésszakon megállapították — az 1981-es tanácskozás óta, továbbra is csak nagy nehéz­ségek árán sikerült biztosítani a KGST-tagországok fűtő­anyag- és energiaszükségletét. Egyes tagállamok jelentős tő­kés importra kényszerültek. Nem zökkenőmentes az orszá­gok közötti gép-, berendezés- és alkatrészigények kielégítése sem a közösségen belüli kölcsönös szállítások növelése révén. Előfordul a szállítási fegyelem megsértése. Pénzügyi kapcso­latainkban gondot okoz egyes országok elszámolási egyensú­lyának megingása. Ezek a gondok, az elért eredmények mel­lett változatlanul kísérik együttműködésünket. Számottevően előreléptünk azonban az atomerőművek kö­zös építésében. Az 1981—85-re tervezett kölcsönös berendezés- szállítások csaknem egyharmadát a tagországok teljesítették. Eddig szovjet segítséggel 4500 mW atomerőművi teljesít­ményt helyeztek üzembe a tagországokban. 13 ezer mW tel­jesítmény létrehozása már a kivitelezés, vagy a műszaki ter­vezés szakaszában van. Ezen az úton — a korszerű alaptechnológiák közös fej­lesztésének, valamint a nyersanyag- és energiaszükséglet együttes előteremtésének, illetve a nyersanyag és energiava- gyon „megkímélésének” progi'amjában — kell most gyorsí­tani az előrehaladást. A legfontosabb az egységnyi termelés­re fordított energia és nyersanyag mennyiségének jelentős csökkentése. A kitermelés költségei ugyanis a KGST-tagor- szágokban a 70-es évek során átlagosan a duplájára, a szov­jet kőolaj-kitermelés ráfordításai 15 év alatt több mint a két és félszeresére emelkedtek. A KGST-országok további fejlődése szempontjából tehát valóban a legnagyobb jelentőségű feladat az anyag- és ener­giatakarékosság növelése. Meg kell szervezni például" — s ez nem feltétlenül kor­mányszintű feladat —, hogy a konkrét vállalati gyakorlat jó tapasztalatai az egész KGST-ben közkinccsé váljanak. El kell érni azt is, hogy a megtakarításokat hozó technológiai újítá­sok és fejlesztések közösen kerüljenek bevezetésre, lehetőleg mind több tagországban. A közös, szakosított mikroelektronikai program kidolgozá­sa ebből a szempontból is fontos. Ez a program azonban a korszerű termékszerkezet kialakítását is megalapozza: a miniatürizálás, a magas és versenyképes műszaki színvonal elérésének feltételeit javítja. ■PH/ok a közös programok egybeesnek a magyar gaz- lafl daság érdekeivel, adottságainknak, szükségletemk­épp® nek megfelelnek. A következő évekre szóló nemzeti programjainkban ugyanezek a célok fogalmazódtak meg. A magyar gazdaság exportképességének növelését a KGST- tagországokkal egyeztetett közös programok teljes mértékben segítik, hiszen az exportképesség növeléséhez szükséges a műszaki előrelépés, tehát például az elektronizáció, s a rá­fordítások csökkentéséhez kell a kisebb energia- és anyag­felhasználás. Tehát valamennyi munkahelyen és poszton tá­mogatni kell a KGST közös programjait, és mindenben ele­get kell tenni a szocialista országokkal közösen vállalt nem­zetközi kötelezettségeknek. Gerencsér Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents