Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNáCS LAPJA lí)82. JŰLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 152. SZÁM Magyarországra látogat a Francia Köztársaság elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Francois Mitterrand, a Fran­cia Köztársaság elnöke július 7—9. között hivatalos látogatást tesz a Magyar Népköztársa. Ságban. (MTI) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület tagjai meghallgatták Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoz­tatóját az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről, majd Kovács Jenő, a KISZ KB titkára adott tá­jékoztatást a nemzetközi if­júsági és diákmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A Központi Bizottság jó­váhagyólag tudomásul vette a lenini Komszomol XIX. kongresszusán részt vett ma­gyar delegáció jelentését, és támogatásáról biztosította a kongresszus kezdeményezé­seit, melyek a világ haladó, demokratikus ifjúsági szer­vezeteinek összefogását cé­lozzák a háború elkerülése, a béke megőrzése, a leszere­lés és a társadalmi haladás ügyéért vívott harcban. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy , ifjúsági szövet­ségünk a jövőben is kiemel­kedő jelentőséget tulajdonít a Komszomol és a KISZ kö­zötti kapcsolatok' erősítésé­nek, a közös céljaink meg­valósítását segítő tapaszta­latcsere és együttműködés el­mélyítésének, a népeink, if­júságaink közötti barátság kiszélesítésének. A Központi Bizottság jó­váhagyta a DÍVSZ XI. köz­gyűlésén részt vett magyar delegáció munkáját Meg­állapította, hogy a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség közgyűlésén elfogadott ha­tározatok a világ haladó if­júsági szervezetei számára olyan cselekvési programot nyújtanak, amelynek megva­lósítása jól szolgálja a béke megőrzéséért, a leszerelésért, Olajos Józsefnek, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal elnökének vezetésével kül­döttség utazott az NDK-beli Neubrandenburgba, ahol ma kezdődik a KGST szavány- ügyi együttműködési állandó bizottságának ülése. A 20 éve alakult bizottság a mostani ülésen mintegy 240 KGST- szabvány jóváhagyásáról dönt. A jóváhagyásra kerülő fontosabb szabványok — melyek közül 25-öt magyar szakemberek dolgoztak ki —, a fémforgácsoló szerszám­gépek, a villamos felvonók fő paramétereit, a könnyű­ipari gépek típusait, a trak­torok, mezőgazdasági gépek, valamint az ásványolaji ter­mékek vizsgálati módszereit szabályozzák. A tanácskozáson megvitat­ják a KGST-szabványok ki­a nemzetközi együttműködés elmélyítéséért küzdő fiatal nemzedék világméretű har­cát. Támogatásáról biztosí­totta a XI. közgyűlés által „Egységbe ifjúság, jogunk van a békéhez!” jelszóval meghirdetett békevilágkam- pányt, és megerősítette, hogy ifjúsági szövetségünk hazai és nemzetközi munkája során kész tevékeny szerepet vál­lalni az akció sikeyes meg­valósításában. A XI. közgyűlésen a DÍVSZ főtitkári tisztségére ismét a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget válasz­tották. A főtitkári feladatok ellátásával a Központi Bi­zottság újból Barabás Mik­lóst, a KISZ KB titkárságá­nak tagját bízta meg. Ezután Juhász András, a KB titkára az 1981—82-es ifjúsági parlamentekről adott tájékoztatást, amit a KB jó­váhagyólag tudomásul' vett. Ezután állásfoglalást foga­dott el a rendezvénysorozat tapasztalatairól és az ifjúsá­gi parlamentek rendszeré­nek továbbfejlesztéséről. Az ifjúsági parlamentek alapve­tően' betöltötték funkcióju­kat — hangsúlyozza az állás- foglalás. Módot adtak az állami ifjúságpolitikai tevé­kenység ellenőrzésére, moz­gósították a fiatalokat a tár­sadalom előtt álló feladatok megoldására, lehetővé tették a fiatalok számára vélemé­nyük és javaslataik kifejtését az őket és a közösségeiket érintő kérdésekben. A viták igazolták a KISZ X. kongresszusán elfogadott, az ifjúság élet- és munka- körülményeivel, tanulási, dolgozásának jövő évi mun­katervét is. Az elképzelések szerint 1983-ban a szocialis­ta országok nemzetközi szervezete összesen 1900 té­mában álkot új vagy kor­szerűsít régi szabványokat. Ezek közüj néhány — az in­tegráció szempontjából- is jelentős —, szabvány a me­zőgazdasági gépek, számító­gépek, gépkocsik, villamos- sági berendezéseinek műsza­ki követelményeit, az autó­buszok biztonságtechnikai követelményeit, valamint az élelmiszerek vizsgálati mód­szereit szabályozza majd. Az ülésen aláírják azt a megállapodást is, amely a mérőeszközök típusvizsgála­tának és hitelesítési ered­ményeinek kölcsönös elisme­rését szabályozza. művelődési, testedzési lehe­tőségeivel kapcsolatos meg­állapítások és kezdeményezé­sek helyességét. Néhány he­lyen azonban kedvezőtlen tapasztalatok, szervezési hi­bák is voltak. Nem minde­nütt számoltak be az intéz­kedési tervek végrehajtásá­ról, egyes helyeken nem él­tek eléggé a KlSZ-jogosít- ványok adta lehetőségekkel. Az állásfoglalás hangsúlyoz­za, hogy az ifjúsági parla­mentek megrendezésének alapelvei, főbb funkciói időt­állónak bizonyultak. Ezen belül azonban szükség van az ágazati sajátosságoknak jobban megfelelő, differenci­áltabb szabályozásra. A Központi Bizottság hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban a KlSZ-szerveze- teknek nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fia­talok a parlamenteken el­hangzott minden észrevétel­re, javaslatra érdemi választ kapjanak. Fontos feladat az intézkedési tervekbe foglal­tak megvalósításának folya­matos ellenőrzése és a fia­talok rendszeres tájékoztatá­sa a végrehajtás tapasztala­tairól. A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalatának áruforgalma az alapítástól eltelt négy év alatt csaknem megkétszereződött, de ha^ a szolgáltatásokat is beszámít­juk, az összforgalom két és félszeresére emelkedett — hangzott el a Termelőszövec- kezetek Országos Tanácsá­nak tegnapi elnökségi ülé­sén, ahol áttekintették a TSZKER eddigi munkáját. Rámutattak: a vállalat ala­pításával az volt a cél, amit ez idő alatt el is értek, hogy a nagy, önelszámolású me­zőgazdasági egységek mun­káját összehangolják, az egyes területi központok köz­reműködésével megszervez­zék az áruforgalmat, szolgál­tatásaikkal segítsék a tag­szövetkezetek termelését, jobb anyag- és áruellátását. A TSZKER-t 9.60 termelő- szövetkezet hozta létre, ma 1195 tagja van, s így tevé­kenységében az ország közös gazdaságainak csaknem 90 százaléka érdekelt. A válla­lat működésének anyagi alapját a tagszövetkezetek ^vagyoni betétek összeadásá­val teremtették meg. Jelen­leg ez a vagyon meghaladja a 140 millió forintot. A beté­tek közötti szóródás igen nagy, tízezertől kétmillió fo­rintig terjed. Mivel cseké­lyebb vagyoni hozzájárulás­sal rendelkező szövetkezetek kevésbé érdekeltek a forga­Elfogadták a MTESZ cselekvési programját A MTESZ Országos Elnök­sége tegnap Fock Jenő el­nökletével ülést .tartott, ame­lyen egyebek közt megvitat­ták és elfogadták a szerve­zet 1982—86. közötti időszak­ra kidolgozott cselekvési programját. A MTESZ fokozottan segí­ti az állami szerveket olyan tervek, szabályozók kidolgo­zásában, amelyek jobb fel­tételeket teremtenek az in- novizáció kibontakozásához. A tagegyesületek — a gaz­dasági és műszaki értelmiség kezdeményezéseit hasznosít­va — fokozottan részt vesz­nek a gazdaságirányítás korszerűsítését szolgáló ter­vek előkészítésében, majd végrehajtásában, az iparfej­lesztési és struktúraváltozta­tási programok kidolgozásá­ban. A cselekvési program na­pirendre tűzi az üzemi szer­vezetek munkájának korsze­rűsítését. Ezek — a szak- szervezetekkel és a KISZ- szervezetekkel együttműköd­ve — jelentősen hozzájárul­hatnak a vállalati fejlesztési feladatok megoldásához, ér­demi segítséget nyújthatnak a dolgozóktól származó öt­letek. javaslatok, az újítások, találmányok hasznosításához és elterjesztéséhez, a szocia­lista brigádok és a dolgozó kollektívák tevékenységéhez. Az üzemi csoportok elősegít­hetik azt is, hogy a vállalat- vezetés a jelenleginél aktí­vabban vonja be a műszaki, gazdasági és agrárértelmisé­get a vállalati döntések elő­készítésébe. lom bővítésében. A jövőben — az elnökség véleménye szerint — növelni kell a ta­gok hozzájárulását. Töreked­ni kell arra is, hogy a TSZKER az árut megbízás alapján, közvetítőként érté­kesítse, most a betéti összeg jelenleg csak kereskedelmi feltételek megteremtéséhez elegendő, megvásárlásukra pedig nem. A vállalat to­vábbi hatékony működésé­hez elengedhetetlen újfajta szakágazati önálló egységek szervezése. Ezek országos szinten képesek apró, kisebb jelentőségű mezőgazdasági termékek exportfeldolgozásá­ra, a meglevő pénzeszközök hasznosítására és a tsz-ek kiegészítő tevékenységének fejlesztésére. A TSZKER fontos üzletpolitikai felada­tának tekinti, hogy a gazda­ságokat munkájukhoz szük­séges gépekkel, eszközökkel, anyagokkal is ellássa. Foly­tatni kívánják azt a sikeres tevékenységet, amely az egyes, felesleges kapacitással rendelkező termelőszövetke­zeteket összehozza az ipari Üzemekkel. Az ilyen ügynöki tevékenységből származó be­vételt az ipari termelés fej­lesztésére fordítják. A jövő­ben tovább fokozzák a la­kosság ellátásában való rész­vételt, a gazdaságok által megtermelt termékeket — a legrövidebb úton — saját boltjukból juttatják el a fo­gyasztókhoz. Szabványügyi tárgyalás a KGST-ben Értékelték a TSZKER munkáját Augusztus 20-ig tekinthető meg a Szolnoki Galériában a II. alföldi fazekas tricnnálé. A kiállításon az alföldi fazekas népi iparművészek legjobb munkáit mutatják be (MTI-fotó — Csikós Ferehc felvétele — KS) Tanácskozás a hajtatott zöldségfélék növényvédelméről Két megye — Békés és Csongrád — növényvédelmi szakemberei, nagyüzemi gazdaságok és hajtatásos zöldségtermeléssel foglalko­zó aktív kistermelők talál­koztak tegnap, június 30-án Orosházán, a művelődési központban. A Magyaf Agrártudomá­nyi Egyetem Növényvédelmi Társasága, továbbá a Békés és Csongrád megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állomások vezetői, kutatói rendeztek itt . nagy érdeklő­dés]: kiváltó szakmai tanács­kozást. A megjelenteket dél­előtt 10 órakor Gaál Sándor főosztályvezető, a MAE nö­vényvédő szer kémiai és hi­giénés szakosztály titkára köszöntötte, majd bejelen­tette: a tanácskozás címsza­va: „Hajtatott zöldségfélék növényvédelme házikertben és nagyüzemben”. Ezután'ar- ról szólt, hogy a növény­védő szerek mindinkább nagy fontosságúak, az egy­re jobban meghonosodó zöldségtermelésben. Alkal­mazásuk azonban csak akkor hozza meg a kívánt ered­ményt, ha a kisgazdaságok­ban, a nagyüzemekben is­merik azok hatását. Ezután hangzottak el a szakmai előadások. Dr. An­tal Attila, a zárttéri nö­vénytermesztés humántoxi­kológiájáról, dr. Budai Csa­ba a hajtatott zöldségfélék megoldatlan növényvédelmi kérdéseiről, Csatlós Imre és Király Jenő a szermarad- vány-vizsgálatok eredményei hajtatott kultúrákban, dr. Füzesi István és dr. Nagy László Az Actellic 50 SC, Bi 58 EC, Ambush 25 EC expozíciós vizsgálata üveg­házi paradicsomtermesztés­ben címmel tartott nagy fi­gyelmet kiváltó előadást. Az előadók elmondották, hogy e tanácskozást meg­előzően, a Békés és Csong­rád megyei termelőknél, a helyszínen szereztek tapasz­talatokat, hogy milyen nö­vényvédő szereket, milyen technológiával használnak a fólia alatti hajtatásos ter­melés esetén. Ezen a tanács­kozáson felhívták a jelen­levők figyelmét arra, hogy a kistermelőknek is perme­tezési naplót kell vezetniük. Ugyanis megállapították a látogatások során, hogy sok termelő felelőtlenül dolgozik »a mérgekkel, védekező­eszközöket nem használ, s ezáltal mindenekelőtt saját magát károsítja. Ugyanakkor veszélyezteti a fogyasztó egészségét is. mert igen sok termelő a várakozási idő letelte előtt adja piacra fris­sen permetezett áruját. A jövőben — hangsúlyozták az előadók — a növényvédelmi és agrokémiai állomások fo­kozzák a szermaradványok kimutatását szolgáló vizsgá­latokat és élnek hatósági jog­körükkel. Az előadásokat hozzászó­lások követték. E ritka al­kalommal élve a jelenlevők közül, sokan tettek fel kér­déseket 'a Magyar Agrártu­dományi Egyetem Növény- védelmi Társasága, valamint a Békés és Csongrád megyei növényvédelmi és agroké­miai állomások kutatóihoz, szakembereihez. Balkus Imre Napirenden: a munkahelyi demokrácia Érdekes vita bontakozott ki tegnap délután, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak székházában, azon a ke- rekasztal-konferencián, ame­lyet a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szak- szervezetének központja szervezett a HVDSZ1 Békés megyei Bizottságával. A vi­tán, amelyet a HVDSZ-köz- pont szervezési és káderosz­tályának képviseletében Or­bán János vezetett, az ága­zati szakszervezet megyei bi­zottságának tagjai, illetve a szakszervezethez tartozó vál­lalatok és intézmények szb- titkárai vettek részt. A ke- rekasztal-konferencia napi" rendjén ezúttal a munkahe­lyi demokrácia helyzete és továbbfeljesztése szerepelt. A meghívottak saját mun­kahelyük tapasztalataiból ki­indulva minősítették az üzemi demokrácia fórumai­nak eddigi működését, tar­talmának alakulását, formá­it és bevált módszereit, s ugyanezen az alapon tettek javaslatokat az üzemi de­mokráciát szélesítő határo­zatok tartalmasabb végre­hajtására. Utóbbival össze­függésben, legtöbben azt hi­ányolták, hogy a vállalatok gazdasági vezetőit a felügye­leti szervek nem ellenőrzik elég rendszeresen. A tegnapi békéscsabai be­szélgetés része annak a ta­pasztalatszerző sorozatnak, amelynek Tanulságait a HVDSZ-központ ez év őszén készül összegezni. KÉP

Next

/
Thumbnails
Contents