Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

1982. június 9-, szerda Megkezdődött a KGST XXXVI. ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) időben történő teljesítése eb­ben az esztendőben — mon­dotta Wojciech Jaruzelski. Constantin Dascalescu, a román minisztertanács el­nöke elöljáróban országa VII. ötéves tervének sajá­tosságairól és teljesítéséről adott átfogó képet, kiemelte az energiatermelés, a nyers­anyag-gazdálkodás és a me­zőgazdaság fontosságát. Beszédének a nemzetközi politikával foglalkozó részé­ben utalt arra. hogy az USA, a NATO szankciós po­litikája. diszkriminatív in­tézkedései valamennyi or­szág gazdasági érdekei szempontjából károsak. Ak­tív békepolitikára, minden haladó erő összefogására van szükség, hogy. a világ- politika valamennyi vitás kérdését békés úton rendez­zék. L ubomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök be­vezetőben elmondotta: az el­ért eredményeket a szocia­lista közösség egészét figye­lembe véve pozitívan érté­kelhetjük. Tudatában va­gyunk azonban annak, hogy az elkövetkező években a feladataink még bonyolul­tabbak lesznek. — Figyelmet érdemlő ered­ménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazdasága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is összességében és alapjában véve az előirányzott tervek­nek megfelelően fejlődött, megtartotta, sőt növelte a vi­lággazdaságban elfoglalt részarányát. Ez is arról ta­núskodik, hogy a tőkés ál­lamok egyes diszkriminatív intézkedései és az Egyesült Államoknak az a szövetsége­seire gyakorolt nyomása, hogy a Lengyel Népköztár­saság államtanácsának a né­pi állam védelmére hozott múlt év decemberi szuverén döntéseit ürügyül felhasz­nálva, gazdasági és pénzügyi bojkottot léptessenek életbe országainkkal szemben j— gondjainkat növelték ugyan, de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. A nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok fejlődésének' normális menetét károsító lépések elő­rehaladásunkat nem állít­hatják meg, mert közössé­günk hatalmas potenciállal rendelkezik, s mint koráb­ban mindig, most is számít­hatunk egymás, és minde­nekelőtt a Szovjetunió in­ternacionalista segítőkészsé­gére, erőt meríthetünk a KGST keretében folytatott két- és sokoldalú együttmű­ködésből. Megújulási képességünk­ről, társadalmi rendszerünk fölényéről tanúskodó, sokat mondó tény, hogy a mai, fe­szültségekkel és gazdasági válságokkal terhes világban úgyszólván csak a szocialista országok képesek fenntarta­ni a teljes foglalkoztatást, biztosítani a tudomány, a kultúra, az egészségügy, s általában az életkörülmé­nyek fejlesztéséhez szüksé­ges feltételeket. Ezért van az, hogy a szocializmust, kommunizmust építő kö­zösségünk, s annak legfőbb gazdasági intézménye to­vábbra is vonzó példát je­lent a társadalmi felemelke­désért küzdő népeknek. Amikor mérleget készí­tünk — folytatta Lázár György —. megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhangzott megjegyzé­sekkel. magam is úgy vélem, az utóbbi évek fejleményei, s a mai helyzet fontos tanul­ságokkal szolgálnak szá­munkra. Megerősítik annak a felismerésnek a helyessé­gét, hogy még szorosabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági integráció elmé­lyítésével meg kell gyorsíta­nunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést, s az ehhez szükséges —- tudomá­nyos-műszaki, közgazdasági. Csehszlovákia egyetért az­zal a programtervezettel, amely a mikroprocesszor­technika fejlesztését és szé­les körű alkalmazását irá­nyozza elő a KGST-tagor- szágokban e programtól a társadalmi termelékenység növekedését, a termelés mű­szaki színvonalának és a ter­mékek ' minőségének javulá­sát várjuk, s számítunk e téren a tőkés országok szál­lításaitól való függőség csökkenésére is — mondta Lubomir Strougal. Zvone Drágán, a jugoszláv delegáció vezetője kijelentet­te: egyetért az ülésszak elé terjesztett program- és egyezménytervezetekkel, és különösen a mikropurocesz- szoros technika közös fej­lesztésében való jugoszláv érdekeltséget emelte ki. Ezt követően szólaltak fel a megfigyelőként részt vevő küldöttségek: az Angolai Né­pi Köztársaság, az Afganisz­táni Demokratikus Köztár­saság, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Szo­cialista Etiópia küldöttségé­nek vezetője. A felszólalók sorát Lázár György minisz­terelnök zárta. szervezeti — feltételek komplex rendszerének ki­építését. Ez az egyedül járható út­ja annak, csak így érhetjük el, hogy szellemi és anyagi erőinket hatékonyabban ki­használva olyan színvonalra emeljük gazdaságaink telje­sítőképességét, amivel a je­lenleginél hatásosabban tud­juk semlegesíteni a tőkés gazdasági válság és a kon­junkturális ingadozások szá­munkra hátrányos következ­ményeit. Ezt követően a magyar népgazdaság fejlesztésének feladatairól szólt. Gyakorla­ti munkánk alapja — mon­dotta — pártunk XII. kong­resszusának határozata. Erre az ötéves tervidőszakra sze­rény növekedést irányoz­tunk elő. Fő feladatul azt tűztük ki, hogy helyreállít­suk a világgazdaság szá­munkra hátrányos változá­sai következtében megbom­lott külgazdasági egyensúlyt, s eközben megőrizzük elért vívmányainkat. Adottságaink miatt a külkereskedelmi for­galomban bekövetkezett ár­veszteség akkora — csereará­nyaink mintegy 20 százalék­kal romlottak —. hogy a be­hozatal és a kivitel egyen­súlyba hozása és fizetési kö­telezettségeink teljesítése — aminek a jövőben is mara­déktalanul eleget kívánunk tenni — hatékonyabb terme­lés mellett is csak úgy lehet­séges, ha a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználását mérsékeljük. Mivel az egyen­súly helyreállítása mellett a másik fő célunk az elért életszínvonal megőrzése, a felhasználás mérséklésére nem maradt más megoldás, mint az, hogy csökkentsük a felhalmozási hányadot, és szigorú takarékossági intéz­kedésekkel mérsékeljük a költségvetés igazgatási ki­adásait. A növekedési ütem jelen­tős mérséklése és á nemzeti jövedelem felhasználásának radikális átrendezése ezek­ben az években elkerülhetet­len és szükségszerű. A végső megoldást azonban nem eb­ben. hanem az intenzív fej­lődésre való áttérés meg­gyorsításában, a termelés korszerűsítésében, jövedel­mezőségének és exportképes­ségének megjavításában, ez­zel együtt a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — elsősorban a szocialista országokkal foly­tatott együttműködésünk — elmélyítésében látjuk. Az intenzív fejlődés ter­mészetéből és az átalakult világgazdasági környezetből fakadó körülmények — álla­pította meg a kormány el­nöke — minőségileg külön­böznek mindattól, aminek a megelőző időszakban kellett megfelelnünk. Ezért hatá­roztuk el iparunk és mező- gazdaságunk termelési szer­kezetének adottságainkkal összhangban álló korszerű­sítését, ezért kezdtünk hoz­zá olyan újabb programok megvalósításához, mint a mikroelektronika fejlesztése, az energiagazdálkodás racio­nalizálása, a fehérje-takar- mánybázis kiszélesítése, a másodnyersanyagok haszno­sítása, s jelenleg készítjük elő az anyagtakarékosság fo­kozásának komplex prog­ramját. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az irány, amit kö­vetünk, jó. Erről fontos té­nyek tanúskodnak. 1981-ben növekedett a termelés, meg­őriztük az elért életszínvona­lat, javítottuk a külgazdasá­gi egyensúlyt. Ötéves ter­vünk jóváhagyása óta azon­ban a világgazdaságban — a kereskedelmi és a pénzügyi szférában egyaránt — to­vábbi romlás következett be. Gondjainkat növeli, hogy más, gyakran a saját mun­kánk fogyatékosságaiból származó okok miatt is vol­tak forráskiesések. . Helyzetünket, gondjainkat, a megoldásra váró feladato­kat népünk ismeri, azokat nemcsak megérti, de nagy felelősségérzettel, szocialista nemzeti egységbe tömörülve részt vállal azok megoldásá­ban. — A KGST Végrehajtó Bi­zottsága jelentése — folytat­ta — helyes és figyelmet ér­demlő elemzést ad a legutób­bi ülésszak óta végzett mun­káról. Szívesen csatlakozom azokhoz a megállapítások­hoz, amelyek méltatják együttműködésünk hozzájá­rulását országaink gazdasági fejlődéséhez, ugyanakkor he­lyeslem a kritikai megjegy­zéseket is. Különösen fontos­nak tartom azt a figyelem- felhívást, amely kiemeli, hogy az aktuális tennivalók között első helyen az érvény­ben levő megállapodások kö­vetkezetes végrehajtása, az áruforgalom és a kooperáci­ós kapcsolatok kölcsönös és folyamatos bővítése áll. A jelenlegi helyzettel nem le­hetünk megelégedve. A két- és sokoldalú kötelezettségek teljesítésében az elfogadha­tónál gyakrabban következik be zavart okozó fennakadás. Közös érdekünk, hogy intéz­kedéseket tegyünk a szerző­dések betartása és a szállítá­si fegyelem megjavítása cél­iából. Ehhez kapcsolódva szólt arról Lázár György, hogy a Magyarországon felhasznált villamos energia közel 25 százalékát a szocialista or­szágokból importáljuk, s ezért számunkra különösen •fontos a KGST-tagállamok egyesített energiarendszeré­nek zavartalan működése. Beszédét a következőkkel folytatta: Aligha lehet kétséges, hogy a KGST-tagállamok ipará­nak. sőt szélesebb értelemben számos más ágazatának ha­tékonyságát nagyban befo­lyásolja az elektronikai ipar, a robottechnika fejlesztése, a mikroprocesszorok gyártása és alkalmazása. Az ülésszak alkalmával aláírásra kerülő sokoldalú általános egyez­mények megfelelő kereteket biztosítanak ahhoz, hogy or­szágaink e rendkívül fontos ágazatokban a kutatási, fej­lesztési feladatok megoldása, a termelési tapasztalatok kölcsönös átadása és haszno­sítása terén eredményesen működjenek együtt. Hason­lóképpen megelégedéssel szólhatok arról, hogy a jövő szempontjából ugyancsak meghatározó jeleiftőségű atomenergetikai gépgyártás­ban már kialakult, illetve ki­alakuló munkamegosztás, iparágaink egész sorában új ösztönzést és lendületet ad a különleges igényeket kielé­gítő technikai színvonal el­érésére. Az első olyan atom­erőmű. amelynek megvalósí­tásában több ország tervsze­rű együttműködésére van szükség, éppen hazánkban épül. ezért mi különösen ér­dekeltek vagyunk a kor­mányközi megállapodások fe­gyelmezett végrehajtásában. Az 1986—1990. évi terv- koordináció programjáról szólva a Minisztertanács el­nöke hangsúlyozta: egyet­értve Tyihonov elvtárs fel­szólalásával, a magunk ré­széről is nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együttmű­ködésben a gazdasági haté­konyság növelésével és a termelés intenzifikálásával összefüggő feladatok kerül­jenek előtérbe. Örömmel nyugtázom — mondotta —, hogy a terv- koordináció programja szá­mol e követelményekkel. Ne­vezetesen azzal, hogy a nép- gazdasági tervezés és koor­dináció eszközeivel is több biztosítékot teremtsünk a műszaki-tudományos ered­mények gyorsabb bevezetése, az energia- és anyagmegta­karító technológiák fejlesz­tése, a gyártásszakosítás és a kooperáció elmélyítése szá­mára. Ez utóbbi annál fon­tosabb, mert a feldolgozó iparágakban, de főleg a gép­iparban és a vegyiparban jellemző, hogy — az ajánlá­sok és a jól felfogott gazda­sági érdekek ellenére — még mindig tanúi lehetünk pár­huzamos fejlesztésnek, erős az ún. végtermékszemlélet, ami az ésszerű szakosítást és a részegyjség-koöperációt egyaránt hátráltatja. Ezen mindenképpen változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy együttműködésünk bővítésé­ben a feldolgozóipar a je­lenleginél nagyobb szerepet töltsön be. A gyorsabb elő­rehaladáshoz természetesen fontos feltétel az alkatrész- ellátás és a szerviz maga­sabb színvonalú megszerve­zése is. A továbbiakban Lázár György röviden utalt az együttműködés feltételrend­szerének javításával kapcso­latos teendőkre. Ma — mon­dotta —, amikor a gazdasági integrációt is elsősorban az intenzív fejlődés kibontakoz­tatásának szolgálatába kell állítani, minden korábbinál nagyobb szükség van rá. hogy a KGST közgazdasági rendszere aktívabban támo­gassa a termelési, tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désben kitűzött feladatok megvalósítását, erősítse az együttműködés kiszélesíté­sében való érdekeltséget, és több garanciát nyújtson a kötelezettségek kölcsönös és tervszerű teljesítésére. Hasonlóképpen nagy fon­tosságot tulajdonítunk an­nak, hogy kezdeményezőek legyünk a KGST-n kívüli országokkal folytatott egyen­jogú és a kölcsönös előnyök­re alapozott gazdasági együttműködés bővítésének elősegítésében. Indokoltnak tartjuk, hogy a KGST tagál­lamai kiemelt figyelmet for­dítsanak a fejlődő országok­kal való kapcsolatok szélesí­tésére. Ügy véljük, a különböző társadalmi berendezkedésű országokkal, ideértve á fej­lett tőkés országokkal fenn­álló, a kölcsönös érdekekre és az egyenjogúságra alapo­zott gazdasági kapcsolatok feilesztésének szorgalmazá­sával nem csupán gazdasági, hanem politikai érdekeket is szolgálunk, mert ezek ré­szei azoknak az erőfeszíté­seknek, amelyeket országa­ink az enyhülési folyamat­hoz való visszatérés érdeké­ben tesznek. Végezetül szeretném biz­tosítani önöket, hogy ami minket illet, pártunk hatá­rozatainak, népünk akaratá­nak és legsajátabb nemzeti érdekeinknek megfelelően — a jövőben is mindent meg­teszünk. hogy aktív részvé­telünkkel hozzájáruljunk a szocialista gazdasági integrá­ció teljesebb kibontakoztatá­sához, közös ügyünk szolgá­latához — fejezte be felszó­lalását Lázár György. * * * A KGST ülésszaka ma folytatja munkáját. (MTI) Lázár György beszéde Kádár János és Wojciech Jaruzelski megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, kedden a Központi Bizottság szék­házában megbeszélést folytatott Wojciech Jaruzelskival, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, kormányfővel, aki a KGST XXXVI. ülésszakán részt vevő lengyel delegáció vezetőjeként tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi és baráti légkörű találkozón véle­ményt cseréltek a két pártot kölcsönösen érintő kérdésekről. (MTI) flz ötnapos munkahét tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról) lett a hétvégi bevásárlás napja. A MÁV is rugalma­san, szinte zökkenőmentesen oldotta meg a személyszállí­tást. A Volán helyi autóbusz- járatainál különösen regge­lenként azonban nagy a zsú­foltság. Ennek megszünteté­sére Békéscsabán, a városi tanács hozzálátott a lépcső­zetes munkakezdés bevezeté­sének előkészítéséhez. A leg­több gond a hírközlés terüle­tén mutatkozik. Elsősorban a postahivatalok nyitva tartá­sának rendje miatt. Sok a panasz a segélykérő telefonok műszaki állapotá­ra. Gond a községekben hét végén a telefonálás, a táv­irat feladása. Valóban indo­kolt, hogy a posta jobban igazodjon a lakosság igényei­hez. Az ipari szolgáltatást végző gazdálkodási egységek jól alkalmazkodtak az új fel­adatokhoz. Ennek megfelelő­en változtatott szombati nyitva tartásán az autójaví­tó vállalat békéscsabai üze­me, a Patyolat Vállalat, a Körösvidéki Cipész Szövetke­zet. Szombatonként az egész­ségügyi szakrendelések for­galma alacsony, kivéve a sebészetet és a gyermekgyó­gyászatot. A tervezett 10 központi orvosi ügyeletből a községi területeket is ellátó 5 központi -ügyeletet nem tudták biztosítani. A terep­járó gépkocsikat ugyanis még nem kapta meg az egészségügy. Nyár közepén ezt a gondot is megoldják. A három műszakos intézmé­nyekben folyamatos a beteg- ellátás. A békéscsabai kór­házban a hét végén érkező betegeknek már kialakítot­ták a felvételes osztályokat. Az ügyeletes gyógyszertárak forgalma nagy. de a felmé­rések szerint a hét végén beváltott vények 60—90 szá­zaléka régebbi keletű és nagyrészt nem sürgősségi jellegű. Az oktatásban az öt­napos tanítási hét kísérleti bevezetésének tapasztalatai kedvezőek. A közművelődési intézmények a szabad idő el­töltésének lehetőségeit fo­kozatosan bővítik. A tapasz- álatok szerint azokon a te­rületeken, ahol a megyei szakigazgatási szervek dön­tése alapján került sor az át­térésre, ott kevesebb a gond. Ez adódik a megye sajátos­ságaiból is. A postai szolgál­tatás központi szabályozása a nagyközségekkel rendelke­ző megyénket hátrányosab­ban érinti az apróbb falvas megyékhez képest. A jelentést hozzászólások­kal. javaslatokkal fogadta el a testület, majd a megyei ta­nácsülés előkészítéséről tár­gyalt. A végrehajtó bizottság ülé­se bejelentésekkel ért véget. (Scrédi) Javul! a készletgazdálkodás A békéscsabai városi Népi Ellenőrzési Bizottság 1980- ban vizsgálta meg a békés­csabai bútoripari, a RUTEX Textilruházati Iipari Szövet­kezetben, valamint a Mező- berényi Faipari Szövetkezet­ben a készletgazdálkodást. A népi ellenőrök a vizsgálat so­rán több hiányosságot álla­pítottak meg, és javaslatot tettek a készletgazdálkodás javítására. Tegnap, kedden Mészáros Gáborné elnökletével a vá­rosi NEB ülést tartott Mező- berényben. a faipari szövet­kezetben. A bizottság a vizs­gálat óta tett intézkedések hatását tárgyalta meg. A tájékoztató jelentések és a helyszíni ellenőrzések alap­ján a népi ellenőrök megál­lapították, hogy az alapvizs­gálatot követő intézkedések eredményesek voltak. Javult a készletek bevételezése, el­számoltatása, utalványozása. az elfekvő készletek feltárá­sa és értékesítése. Az előző évekhez képest nagy gondot fordítanak a társadalmi tu­lajdon védelmére. Ám to­vábbra is hosszú a megren­delési idő. A kötbérezéssel sem élnek megfelelően. A népi ellenőrök megállapítot­ták, hogy a szövetkezetek, az anyagszállítók és a kooperá­ciós partnerek szerződéssze­gése esetén — egy esetet ki­véve — azért nem éltek köt­bérezéssel. mert a jó kap­csolatot fontosabbnak tartot­ták, mint az esetleges köt­bérjóváírást. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság megtárgyalta és elfogad­ta a tanulók nyári és őszi munkavégzésével kapcsola­tos vizsgálat programját is. A vizsgálatot. a népi ellen­őrök a városi KlSZ-bizott- sággal közösen folytatják le. S. J. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. JÜNIUS 8-ÁN Trabant Lim. Hyc. (BpJ 13 322 Trabant Hyc. Combi (Bp) 15 Trabant Lim. (Bp.) 9 283 Trabant Lim. (Győr) 6 756 Trabant Lim. (Debrecen) 5 504 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 7 053 Trabant Lim. Spec. (Győr) 6 814 Trabant Lim. Spec (Debr.) 3 273 Trabant Combi (Bp.) 3 829 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 4 311 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 689 WTartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 150 Wartburg Tourist (Bp.) 3 804 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 091 Skoda 105 S (Győr) 5 014 Skoda 105 S (Debrecen) 4 686 Skoda 120 L (Bp.) 8 648 Skoda 120 L (Győr) 6 356 Skoda 120 L (Debrecen) 4 945 Lada 1200 (Bp.) 16 459 Lada 1200 (Debrecen) 10 863 Lada 1200 (Győr) 4 468 Lada 1300 (Bp.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 280 Lada 1500 (Bp.) 7 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1 905 Lada 1600 (Bp.) 2 870 Lada 1600 (Debrecen) 1 591 Lada Combi (Bp.) 3 891 Lada Combi (Debrecen) 1 656 Moszkvics (Bo.) 11 363 Polski Fiat 126 P (Bp.) 11 487 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 121 Polski Fiat 1500 (Győr) 2 745 Dacia (Bp.) 5 110 Dacia (Debrecen) 4 311 Zasztava (Bp.) 663 /

Next

/
Thumbnails
Contents