Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

1982. június 8., kedd NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT A békésiek bejutónak a területi bajnokságba Békés—T. Cipő 1—0 (1—0) Labdarúgó osztályozó mérkőzés a területi bajnokságba ju­tásért. Békés, 2500 néző. V: Huták. Békés: Makai — Szabó, Papp, Balogh, Vágási — Gonda (Kerepeczki), Felegyi, ónodi — Zseák (Vozár), Kátai, Bobcsek. Edző: Jenei Sándor. Tisza Cipő: Németh — Fürtös, Borza, Mihovits, Sütő — Szántai, Kesjár, Vass — Nyitrai, Kókai, Kardos. Edző: Szűcs János. A nagy tét rányomta bélye­gét az osztályozó mérkőzés kime­netelére, a helyiek sokat kap­kodtak. és az egyik gólhelyze­tet a másik után hagyták ki. A vendégek helyenként ügyesen, szervezetten játszottak, de a hely. zetek kihasználásával ók is ha­dilábon álltak. A győztes gól az első félidő 27. percében esett, egy gyors bal oldali támadás végén Bob- esek élesen a kapu elé lőtt, lab­dáját Németh csak kiütni tud­ta. és a jókor érkező Kátai a hálóba talált, 1—0. Ezután mindkét oldalon több helyzet maradt kihasználatlanul. A mérkőzés végén a két és fél ezres, lelkes közönség sokáig ünnepelte a bajnokságot nyert, és immáron a területi bajnok­ságba jutott csapatot. Jó: Sza­bó. Balogh, Vágási, Ónodi, ill. Mihovits, Kesjár, Kókai. Békéscsabai győztes a 11-es régé verseny döntőién A váci magyar—szovjet öregfiúk focishow előtt rendezték meg a Szovjetunió című folyóirat által meghirdetett 11-es rúgó verseny döntőjét, amely a serdülőknél békéscsabai sikerrel zárult; Kozák Tibor lett az első. Képünkön Grosics Gyulától veszi át a díjat. Jobb­ról Bányász Béla, a lap főszerkesztője Herr Sebes! Hz a harmadik gól... NEVE — FOGALOM. HA BÁRMERRE KIEJTIK, SENKI SEM KÉRDEZI MHJG, MIÉRT KELL ÖT ISMER­NI. . ÉPÜLETLAKATOS SZAKMÁBAN KAPOTT ELŐ­SZÖR OKLEVELET, 1023-BAN, DE A RONGY-, GUMI- ÉS BÖRLABDA HATÁROZZA MEG ÉLETÉT; 'A VA­SASBAN ÁLLÍTJÁK KI ELSŐ IGAZOLÁSÁT, MAJD HÁROM ÉV PÁRIZSBAN, AZTÁN VISSZA AZ MTK- HOZ, A HUNGÁRIÁBA, ÁLTALÁBAN BALÖSSZEKÖ­TŐ ÉS JOBBFEDEZET. EGYSZERES VÁLOGATOTT, 1936. MÁRCIUS 15-ÉN, AZ ÜLLŐI ÚTON, A NÉMET­ORSZÁG ELLENI 3—2-ES GYŐZELEMMEL VÉGZŐ­DÖTT TALÁLKOZÓN VISELI A CÍMERES MEZT. 1941- TÖL EDZŐ. 1949-TÖL 1956 JÚNIUSÁIG SZÖVETSÉGI KAPITÁNY, KÖZBEN AZ OTSB ELNÖKHELYETTESE, UEFA-ALELNÖK. 76 ÉVES. HARMINC ÉVE (DE LE­HET, HOGY ENNÉL IS RÉGEBBEN) LEGTÖBBEN ÍGY SZÓLÍTJÁK: ^GUSZTI BÁCSI Még a Gellért-hegy olda­lába épült utcába is beszo­rult a hirtelen támadt káni­kulai meleg, összesen egy au­tóját spriccelő utcabelivel találkozom. ... 12 B. Ez az. Kiss, Vár­hegyi, Fodor, Botfa . . . Vilá­gítás. Még nincs kint név­tábla, nemrég lakik itt. Fe­hér Adidas-ipóló, hasonló rövid nadrág, mintha csak futóedzésre készülne. — Szoktam elég gyakran kocogni, itt a környéken, mondják a tv-tornában is, egy kis mozgás mindenki­nek kell. Vw Szundi otthagyja a mű- ' csontot, a vendég ölébe te­lepszik. teljes a megértés ré­széről. Lopva körbenézek. Az íróasztalon tucat levél, a leg­frissebb a Budafoki MTE meghívója, mellette az MLSZ legközelebbi ülésére invitáló sorok. — A múlt héten Karcagon jártam, most Veszprémbe és Debrecenbe hívnak, ahová tudok, szívesen lemegyek. Azt nem lehet itt felsorol­ni. mi minden látható a pol­cokon. Egy darab magyar futballtörténelem. Közép­nagyságú kupán díszes fém- táblácska, ezt az egyet mégis lemásolom: „Guszti bácsi­nak. az angolok elleni 6-3- as győzelem emlékére. Alat­ta autogramok. Az arany­csapaté. Mégsem ezt mutat­ja elsőnek, hanem egy ko­pottas, piros dobozkát, ben­ne kerek érem:. ..Az úttörő- sportért. 1973. A Pajtás Szer­kesztősége.” — Látja ott azt a srácot — mutat egy fényképre, azt szeretem idézni, a fiatalsá­gom, akkoriban igazoltak le a Vasashoz. Számtalan for­dulata volt életemnek, a pá­rizsi évek, az MTK. majd az odzőség. a kapitányi kispad. Már az első meccs után, a prágai 5—2-es fiaskó után lemondtam, de Reisz István, a szövetség elnöke magához hívatott, és azt mondta, ne csüggedjek, próbáljak javí­tani, ők segítenek. Akkor ta­nultam meg. hogy a kudar­cokat is el kell tudni visel­ni, s mindig kell lennie erő­nek a talpraálláshoz. 0 Mi történik, ha a berni dön­tőn Puskás veheti át a Kimet Kupát? — Nem ő vette át, hanem Fritz Walter, így pontosan nehéz lenne erre válaszolni, de az bizonyos, hogy már ak­kor is több fiatal neve sze­repelt a noteszomban, így Fenyvesié, Komáromié, Kö­tésié, Várhidié és másoké, akik közül egyik-másik már szóhoz is jutott, úgyhogy folytathattuk volna a sike­reket, de ugye, később más is közbeszólt. Csak egy pél­da arra, hogy éppenséggel nem érdemelte meg a csa­pat azt a kegy vesztést: 55- ben 12 válogatott mérkőzé­sünkből tízet megnyertünk, kettő döntetlen lett. És még*- is ... de bennem is gyak­ran felvetődik; vajon mit rontottam el? Amit egyedül másképp csinálnék: Czibort visszavittem a bal szélre szü­netben. Ha holnap játsza­nánk, végig a neki egyéb­ként nem szokatlan poszton szerepeltetném, vagyis a bal­szélen, ahol komáromi lab­darúgóként sokat játszott. Ezt csak azért említem, mert emiatt sokan támadtak a 2—3 után. Persze voltak an­nak a meccsnek döntőbb pil­lanatai, ami szerintem job­ban befolyásolta az ered­ményt. Előveszi a Kicker egybe­fűzött példányait. Képes ösz- szeállítás, az egyik fotó mel­lett tintával írt széljegyzet: „Czibor két perccel a vége előtt 3 méterről mellbe lövi Turekot.” Egy másik felvé­tel, arról a bizonyos meg nem adott gólról, ami miatt Griffitsh nevét megtanultuk, a megjegyzés pedig: ..3—3. Turek. Liebl ich Puskás előtt, akkty miért les?” djs> •Íí’ — Ezt magyar újság sem hozta le. Vagy az a .film. amit 75. születésnapomra kaptam az NSZK szövetsé­gétől, s bizonyítja, hogy sza­bályos gólt rúgtunk. A VB- döntő negyedszázados jubi­leumán a banketten azt mondja nekem Helmuth Rahm: Sebes űr, az a har­madik gól teljesen szabályos volt... Csaknem három órája be­szélgetünk, már csak néhány villámkérdésre marad idő. 0 Igaz, hogy azért nem szeret­te Sándort, mert Csikar egyszer azt mondta; ő majd eldönti, hogy a felesége rúzsozhatja-e a száját és festheti-e a körmét? — Nem kértem ilyenre, de különben is, miért mondtam volna, az én feleségem az E)nke kávéház vezetője volt, és ő is használt körömlak­kot. 0 Legutóbbi emlékezetes talál­kozásai? — Kettő is van. Amikor Samaranch nemrég Magyar- országon járt, engem is meg­hívtak. A NOB elnöke a nya­kamba borult és azt mond­ta, régóta vár erre a talál­kozásra. szeretne személye­sen gratulálni a 6—3-hoz. amelyről újságíróként tudó­sított. A másik egészen a kö­zelmúltból való; Kádár elv­társ születésnapján lehettem jelen, úgy emlékszem, egye­dül a régi sportvezetők kö­zül. Nagy megtiszteltetés volt számomra. 0 Mikor járt Békés megyében? — Egyszer jártam, már edző voltam. 42-ben vagy 43-ban. az ottani trénereknek tartottunk előadást, és tehet­ségeket kerestünk. És Békés­ből hoztam fel később a Hon­véd egyik vezetőjét, a nevé­re sajnos hirtelenében nem emlékszem. Mit vár a Mundialon a mie­inktől? — Egy kicsit borúlátó va­gyok. mintha az utóbbi he­tekben. hónapokban elvesz­tette volna hitét a csapat, az előkészületi meccsek ered­ményei, a játék sem valami biztató. Bárcsak tévednék. Ma ismét magyar—szovjet lesz, mondom, szívesen ki- vjnném Guszti bácsit, ha már így alakult. Mire ő: „ahhoz már fáradt vagyok, hogy kivonatozzak Vácra, de ha fnár így alakult, el­fogadom”, s már öltözik is. A pesti .rakparton hala­dunk, a Margitszigetnél já­runk, amikor megszólal: ■ — Kérdezte, hogy milyen volt a lelki ráhangolás a meccsekre. Eszembe jutott az osztrákok elleni meccs, a Megyeri úton játszottunk, s itt készültünk a szigeten. Elég nyomott volt a hangu­lat, hiszen előzőleg nagyon kikaptunk Prágában. Lyka Antal edzővel csónakba szálltunk, hogy átmenjünk Nádas Adolfhoz, a Fradi el­nökéhez. Félúton lehettünk, amikor két vontatóhajó úgy megtáncoltatta a vizet, hogy alig bírtam tartani a csó­nakot. Már úgy volt, hogy megússzuk, amikor a part­hoz közeledve»Lyka kiugrott, emiatt mégis felborultunk. Nyakkendőben voltam, vize­sen szálltam a buszra, mert már indultunk is ki a meccs­re. A fiúk a hasukat fogták — és 6—1-re verték az oszt­rákokat. No. ezt inkább szto­rinak mondtam el. s nem mint egyedül üdvözítő han­gulatjavító ötletet. át V Az Izzó-pálya' előtt morc rendező állja el az utat, s amikor Sebes Gusztáv meg­mutatja belépőjét, az alkal­mi rendcsinálók magabiztos­ságával vágja, rá, „nem jó!". Aztán pironkodva bocsána­tot kér. Még pár lépést te-, szünk csak a kapun belül, amikor autogramvadászok állják körbe, Kaláp, a ná­polyiárus. rigmust rögtönöz. Sokára tud kiszabadulni a rajongók köréből. Odabent, az öltözőben jólesik a hideg 'hosszúlépés, aztán Jasin érkezik. Puskás viccelődik, ő sem rest: „Mi van öcsi, ik­reid lesznek?”, s látom most már. újra otthon érzi magát Guszti bácsi. A banketten, a Kőkapu ét­teremben, még egy halk nó­tát is kezd. amikor odaha­jol a prímás. Fábián István * * * Holnaptól részleteket köz­lünk Sebes Gusztáv Örömök és csalódások című könyvé­ből. s A versenysport háttere K ersenysport nem­zetközi élmezőnye sndkívül dinami­kusan fejlődik, amit legin­kább egy-egy négyéves idő­szak, avagy egy olimpiai cik­lus alatt lehgt lemérni. A sportot'kedvelő közgazdasági szakemberek számadattal is igyekeztek ezt bizonyítani: 15—20 százalékos fejlődés megy végbe a világban olimpiától olimpiáig. Ezt ér­zékletesen bizonyítja például az úszás, ahol egy-egy ko­rábbi olimpiai bajnok ered­ménye a következő olimpián már csupán a döntőbe jutás­hoz, az azt követően már ahhoz sém elég. S hogy a világ ' sportja ide fejlődött, ebben rendkí­vül nagy szerepe van a tu­dománynak. De ugyanilyen mértékben befolyásolja a di­namizmust az ismeretek fel­gyorsult terjedése, s az a tény, hogy a világon egyre több országban „központi üggyé” vált az egészség megóvása, s így természete­sen a sport fejlesztése is. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a különböző nagy cé­gek, s ezen belül főleg a sportszergyártó cégek, üz­letkötéseiknél felhasználják az élsportolók nevét, ami természetesen visszahat a nemzetközi mezőny gyor­suló fejlődésére is. Mindezek együttes hatásá­ra az élsport a jövedelem­szerzés forrásává is válik — erről beszélt a közelmúlt­ban Páder János, az OTSH elnökhelyettese is Békéscsa­bán. Mindinkább biztosítja minden rendszer — a szo­cialista és a kapitalista is — a tehetségek előrehaladását, támogatva azt anyagilag, er­kölcsileg, s megteremtik hoz­zá a feltételeket is. S ha már az anyagi ösztönzések­nél tartunk, az is megálla­pítható, mind gyakoribbak a pénzdíjas versenyek. Például egy Moses vagy Ovett csu­pán azért, mert egy nemzet­közi versenyen rajthoz áll, ötezer dollárt vág zsebre. Amennyiben nyer, hát ennél jóval többet. De hazai példá­val is élhetünk: kimondva, kimondatlanul Taróczy Ba­lázs önmaga képes fenntar­tani a honi teniszsportot. Vagy ha csapatsportágról beszélünk. A magyar labda­rúgó-válogatott azért, mert a selejtezőkön túljutva részt vesz a spanyolországi labda­rúgó-világbajnokságon, egy­millió dollárt inkasszál — az állam javára. Amennyi­ben a 12 közé jutnának, to­vábbi 650 ezer dollárral gya­rapítanák e pénzösszeget. Egy-egy olimpiát, világver­senyt követően nem hivata­los, államok közötti ranglis­tákat , fs megállapítanak. Többfélét is: éremszám-, vagy olimpiai pontrendszer alapján .. . S van egy olyan összehasonlítási alap is. mi­szerint az adott ország lélek- számához viszonyítják az eredményességet. Nos. e te­kintetben rendszeresen az élen állók között található Magyarország is, ami nem véletlen. Pedig sokszor elő­fordul — vegyük az öttusát alapul —, hogy azt a négy versenyzőt, akik a világver­senyen válogatottunkat kép­viselik, mindössze 80—100 sportolóból válogathatják ki. Ugyanakkor például a Szov­jetunióban több ezer fiatal közül kerül ki ugyanaz a né­gyes, amely a világverse­nyen rajthoz áll. De ugyan­ez igaz a vízilabdára, a jég­korongra. ... A szűk bázisnak rengeteg hátulütője van. A nálunk le­vő kevés tehetséges verseny­zőre „rajtol" tulajdonkép­pen minden edző, szakosz­tályvezető. Velük akar pro­dukálni. belőlük élsportolót faragni. Ez eredményezi a sok helyütt felbukkanó játé­kosuralmat. jogtalan követe­lést. Éppen ezért elsődleges feladat, hogy a jelenlegi ke­vés jó adottságú tehetségek körét, eredményesebb kuta­tómunkával bővítsük. S mindennek egyik alapja az iskolai testnevelés, a sport­iskolák hatékonyabb műkö­dése lehet. A fiatal az isko­lába kerülve, a testnevelés­órán ismerkedik meg a moz­gás örömeivel, szabályaival, lehetőségeivel és természete­sen a sportágak széles ská­lájával. Hazánkban ez a le­hetőség legtöbb helyen adott, annak ellenére, hogy a test­nevelőtanár- és tornaterem­ellátottság — a legutóbbi adatok szerint — 67 száza­lékos. Magyarországon 30 ezer testnevelés tagozatos iskolást számlálhatunk, s ugyanak­kor 30 ezer a sportiskolába leigazolt fiatal, azaz 60 ez­res az az utánpótlásbázis. A két számadat persze nem minden tekintetben azonos a jó értelemben vett utánpót­lással. Mit értsünk ez alatt? A 30 ezer testnevelés tagoza- ' tos iskolás jelentős hányada nem odavaló. Szülői nyo­másra .vagy egyéb módon jut be eme felkapott típusú iskolákba, elvéve a helyet az arra rátermettebbek elől. A sportiskola eltér ettől, hi­szen ide eleve olyan kivá­lasztott fiatalok kerülnek, akikből a fizetett fő-, vagy mellékfoglalkozású edzők „profitálni” kívánnak. Per­sze, előfordul itt is, hogy fel-felbukkan egykét kevés­bé jó adottságú gyerek. Nos, ez a két utánpótlásképzési forma is csupán 60 ezer fia­talt takarna, ha az imént említettek mindezt nem re­dukálnák körülbelül 45 ezer­re. S hogy ez kevés, a követ­kező, nem pontos, de szin­te minden szakember állítá­sával egybevágó tény bizo­nyítja: száz sportot választó diákból tíz jut el a hazai szintnek nevezhető 1 —IV. osztályú minősítésig, illetve e tízből egy akad, aki a nemzetközi versengésben is megállja a helyét. (Persze, ez sportáganként is válogat­ja.) Mindezek után érthető, hogy az utóbbi évtizedben hazánkban mindössze 275 ezer rendszeres testedzést és versenyzést folytató igazolt sportolót számlálhatunk. (Ebben nem szerepelnek, akik ugyan rendszeres test­mozgást végeznek, de csu­pán tömegsport szinten, az önön egészségük érdekében.) S ha arra keressük tovább a választ, hogy miért csupán ennyi, hozzá kell fűznünk azt is, sajnos, sok egyesüle­tünknél még mindig az a szempont, hogy több szak­osztályt működtessenek és minél több igazolt sportoló­juk legyen. Sietve hozzá kell tenni, mindez nagyon jó, mert a nagy számok törvé­nye alapján a sok fiatal kö­zül kerül ki az élversenyző, de az is megállapítható, hogy éppen e nem szabályozott, nem pontosan kiválasztott sokaság miatt helyenként nem jut elég idő a verseny­zők edzésének levezetésére, vagy nem jut egy bizonyos versenyzői tömegre megfe­lelő számú edző. Mindez an­nak ellenére is igaz, hogy az elmúlt 15 esztendő során, mintegy ezer főfoglalkozású, új edzőt vontak be a klu­bok a munkába. D kiválasztás rendjét is felül kellene vizsgálni, s az eddigi gyakorlattól eltérően, a jö­vőben a gyermek képessé­geit szem előtt tartva válo­gatni. Vagyis nem azt néz­ni. hogy az adott sportágban tehetségtelen. hanem úgy. hogy melyik sportágban van jó adottsága. A nemzetközi szintű majdani helytállás­hoz a helyes utánpótlás- kiválasztás és -nevelés le­het az előbbre lépés kulcsa. S mindez csak további tár­sadalmi összefogással — is­kolai. klubszintű, az úttörő- szövetség és a KISZ aktivi­zálásával — valósulhat meg. Jávor Péter BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. PL: 111. Munkácsy u. 1. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem firzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents