Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

1982. június 5., szombat Hogyan fűtött az Ősember? „Napkályha” a lakásban Napenergiával látott lakóház Budapesten Tudomány - technika Az ideális iskolagép Nem árt tudni: hogyan fű­tött az ősember? Egy sötét színű követ kitett a napra, majd este begörgette a bar­langjába, ahol a kő vissza, adta a magába fogadott hőt. A napenergia-hasznosítás modern változata: az üveg­házhatás. A magas frekven­ciájú napsugarak csaknem száz százaléka áthatol az üvegen, és felmelegíti a bel­ső teret. A visszasugárzott alacsony frekvenciájú hullá­mok nagy részét viszont le­vágja — nem engedi át — az üveg. A napenergia passzív hasznosításával — az épület megfelelő tájolásával, tele­pítésével és az üvegházhatás felhasználásával — a fűté­si energia akár felére is csökkenthető. Számottevően nem nő az építési költség sem, amennyiben a terve­ket már e szellemben készí­tik. Az utólagos megoldá­sok ugyanis költségesek, és kevésbé hatékonyak, sőt leggyakrabban megvalósít­hatatlanok. Japánban — Ma­gyarországgal azonos széles­ségi körön — már 0-energi- ás házakat is építettek. Ezek­ben minden fogyasztót nap­energia táplál. Ilyen példá­ul a Mitchubichi kísérleti épület. Az angolszász szakiroda- lomban green house-nak (zöld háznak, azaz szollári- umnak) nevezett megoldás az üvegházelven alapul. Lé­nyege, hogy megnyitják, és üveggel fedik a lakás vá­laszfalait és a födémet. An­Nem a gyógyszerekről akarok írni. hanem arról a pszichés tényezőről, hogy az egyszeri vérnyomásmérés adata valósággal bevésődik a beteg tudatába, és attól kezdve közérzetének minden változását azzal magyarázza. Olyankor elkezdődik a vér­nyomást emelő gyógyszerek végeláthatatlan szedése, a beteg nyugtalansága, és azzal párhuzamosan önmagának — állapotának — aprólékos fi- gyelgetése, ami gyakran vé­get nem érő hibás körben folytatódik: gyógyszereket szed, önmagát figyeli, ismét gyógyszert szed, és így to­vább. Gyakran említik maguk a betegek is, hogy az alacsony vérnyomás — éppúgy, mint a magas — számos betegség­nek lehet a tünete és követ­kezménye. Lehet. Valóban lehet. De ezeket az alapbe­tegségeket az orvosi vizsgá­lat rendszerint kideríti. Ha pedig nincs más, mint a vérnyomás alacsony volta, akkor sincs okunk sem a nál több energia kerül a belső térbe, minél hosszabb ideig süti az üvegfelületeket a Nap. (Ezért jut fontos sze­rep a telepítésnek.) Ráadá­sul tetőablakon át az északi fekvésű szoba is kaphat nap­fényt, vagy a helyiségek egybenyitásával átengedhető egyikből a másikba az ott képződött hő. A szollárium másik változatában a sugár­zást magába szívó sötét szí­nű padló alá hőtároló anya­got — például követ — he­lyeznek. Napnyugta után a felmelegedett kő visszasugá­rozza a hőt, akár egy nap­energiával működő hőtárolós kályha. Hasonló elven működik a Trombe-fal. Az épület falát — vagy annak egy részét — feketére festik, majd némi távolságot hagyva, üveglap­pal burkolják'. Az üveg fel­ső és alsó élénél nyílásokat hagynak a 'falban. A nap­fény felmelegíti az üveg mö­götti falat, az pedig az üveg és a fal közti levegőt. A fel­felé szálló meleg levegő a felső nyíláson bejut a ház­ba, ahol átadja hőjét a bent levő hidegebb levegőrészecs­kéknek, majd leszállva, az alsó nyíláson visszajut az üveglap mögé. A tervezésnél persze ügyelni kell arra, hogy a cirkuláció ne járjon huzattal. A nyílások csap­pantyúval 'szabályozhatók, szükség esetén lezárhatók. A napenergia aktív hasz­nosításának ■ leggyakoribb módja a vízmelegítés, szak­nyugtalanságra, sem az iz­galomra. Az alacsony vér­nyomás — még akkor is, ha néha kellemetlen tüneteket okoz — valójában ártalmat­lan jelenség-. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a hipotoniások általában hosz- szabb életűek, mint a nor­mális vérnyomású embertár­saik. A magas, sovány em­berek — főként melegben és egy helyben álláskor —- hajlamosak arra, hogy egy- egy pillanatra megszédülje­nek. Ez azonban semmivel sem aggasztóbb tünet annál, amit bárki érezhet, ha napo­zás közben fekvő helyzeté­ből hirtelen feláll, vagy ha munka közben hajlott tar­tásból hirtelen felegyenese­dik. Ebben a helyzetben az alsó testrészek ereinek kell összehúzódniuk ahhoz, hogy az agy a szükséges vérmeny- nyiséget változatlanul meg­kapja. A hirtelen vérnyo­másesés a szervekben, főleg az agy vérellátásában zavart okoz, pillanatnyi szédülés, gyengeség forrása lehet. Et­től azonban nem szabad zsargonban: a melegvíz­készítés. Ez legegyszerűbben és legolcsóbban az úgyneve­zett thermoszifonos eljárás­sal valósítható meg. A rend­szer egy felfelé tekeredő csőkígyóból és a fölé szerelt tartályból áll. A csőkígyóban felmelegedő víz az elnyelt hő hatására felfelé áramolva jut a hőszigetelt tartályba. A keringés nyomán átlag 60 Celsius-fokra melegszik a víz. Borús napokra éjszakai árammal működő fűtőpat­ront építenek a tartályba. Egy ilyen melegvízkészítő berendezés költsége 5-6 év alatt megtérül. Fejezzük be ott, ahol el­kezdtük: az ősembernél. Bár nem volt hőmérője, mégis tudta, hogy a barlang mele­gebb a föld felszínénél. Ma viszont megmérhetjük, hogy a földbe süllyesztett épület fala állandóan 15 Celsius-fo- kos. Így télen csak néhány fokot kel] „rásegíteni” fű­téssel, nyáron viszont szol- láriummal melegíthető a ház. Az ellenzők azzal ér­veltek, hogy a lakó. ablakán kitekintve csak lábakat és kerekeket lát, ez pedig rossz közérzettel jár. Az építészek igazat adtak nekik, ezért az ablakokat — a felülvilágí­tóhoz hasonlóan — ferde síkba helyezték, a járdát, utcát pedig kissé távolabb vezetik. A kettő közé növé­nyeket telepítenek, ezek néz­nek be a föld alatti — un­derground — ház ablakán. megijedni! Ez az alacsony vérnyomás ártalmatlan és veszélytelen, feketekávé fo­gyasztásával jól befolyásol­ható, más gyógyszerre csak a legritkább esetben van szük­ség. A vérnyomásemelő gyógy­szerek általában javítanak a beteg közérzetén, és ha orvos rendeli, szedjék is be. De a gyógyszerszedés ne váljék valamiféle rossz bidegzettsé- gé, szenvedéllyé, mindenféle apró kellemetlenség miatt ne nyúljanak mindjárt a gyógyszeres dobozhoz. Nincs olyan ember, akinek a vérnyomása a nap folya­mán ne változna, ne emel­kedne vagy süllyedne. A vér a szervezetben bizonyos nyomás alat kering: enél- kül nem lenne vérkeringés. Ám ez a nyomás mindig a szervezet igényéhez igazodik. Ha valaki megerőltető mun­kát végez, az izmoknak több vérre van szükségük, ha a szervezet pihen, a szív is megengedheti magának, hogy lassuló ütemben dol­gozzék. Ne tekintsék tehát vérnyomásuk adatait „bűvös számoknak”. Ha figyelnek is rájuk, ne idegeskedjenek. Ne nyugtalankodjanak miat­tuk. Dr. Buga László Röviden Csiszolás jéggel Az optikai lencsék csiszo­lására mind ez idáig kopta­tóport tartalmazó vizes szuszpenziót alkalmaztak. Egy szovjet mérnök a kop­tatóanyaggal telített vizet megfagyasztotta, s az így ké­szített csiszolószerszám alak­ját a kívánt lencseprofilnak megfelelően alakította ki. A lencse felülete és a jégszer­szám közötti súrlódás hatá­sára fejlődő hő a jeget vé­kony rétegben megolvasztja, a csiszolópor kifejti koptató­hatását, a víz pedig megfe­lelő kenést biztosít. Mivel a víz és az üveg hővezető ké­pessége majdnem azonos, mód van a folyamat szabá­lyozására, hogy a jég csak olyan vékony rétegben ol­vadjon meg, ami a lencsék tökéletes csiszolásához és polírozásához elegendő. Ez az eljárás nem csupán nagy csiszolási sebességet bizto­sít, de a hőmérséklet eme­lésével, illetve csökkentésé­vel lehetővé teszi a szerszám keménységének változtatását is: —50 C-fokon hűtött csi­szolószerszámokkal a legke­ményebb fémek is polírozha­tok. Űsmajmok Amerikai kutatók Egyip­tomban különleges lelőhely­re bukkantak, ahol igen nagy számú és sokféle fajhoz tar­tozó csontvázat találtak. A leletanyag legérdekesebb ré­sze a nagy számú ősmajom- maradvány, ezeknek kora 36 —25 millió év között válto­zik. Ezek segítségével tisz­tázni lehetett egyes részlete­ket a főemlősök kialakulásá­nak kezdeti szakaszát illető­leg. Akik szeretik a történel­mi nevezetességű helyeket, a romantikus, természeti szépségekben gazdag tája­kat, azoknak az alcsuti kas­tély és őspark különleges élményt nyújthat. A Bicské­től mindössze 15 kilométer­re fellelhető kastély valaha a Habsburg főhercegi urada­lom központjában épült Pol­lack Mihály tervezésében. A terület gazdája, József nádor támogatta a klasszicista épí­tészetet, így nem csoda, hogy kastélya — barokkos stílus­jegyeket is magán viselve — a korabeli építészet remekei közé tartozott. A XIX. szá­zad elején egy régi prépost- ság helyére épített, majd a II. világháború alatt leégett kastélyból jelenleg romos ál­lapotban bár, de a legszebb rész, a homlokzat látható. Az épületmaradványokat kö­rülölelő őspark vetekszik a vácrátóti botanikus kert ren­dezett szépségével. Az épü­let mögött József Nádor va­laha angolkertet létesített. Erinek, természetesen, terv­szerű gondozás híján, ma már csak emlékei lelhetők fel. Az óriási park egésze azonban igen érdekes és lenyűgöző példája a termé­szet sajátos fejlődéstörvénye­ket kialakító erejének. A megszámlálhatatlan dísz­cserje, díszfa, különleges bánásmódot igénylő egzoti­kus növény közül igen je­lentős rész az idők folyamán hozzáalakult természeti-ég­hajlati viszonyokhoz, és gon­dozás hiányában egészen egyedi, sajátos képződmé­nyeket alakított ki. Aki sze­reti a természeti különleges­ségeket. nem hiányolja a tu­dományos feliratokat az egyes látnivalókhoz, az iga­zi, vadon élő, gazdagon bur­jánzó, igen különleges ösz- szefonódásokat mutató, ős­A vitorlázó repülőgépekről tudjuk, hogy akárcsak a gó­lya, a meleg légáramlás fel­hajtó erejét igyekeznek ki­használni a magasságnyerés­hez. A földről felszálló me­leg levegő csavarvonalhoz hasonlítható utat jár be, eze­ken a körökön kell „megka­paszkodnia” a vitorlázógép­nek is. Ha megszűnik a ked­vező áramlás, a gépmadár fokozatosan süllyedni kezd, hacsak nem találkozik újabb áramlattal. Arra mindenkor ügyelni kell, hogy a sebes­ség ne csökkenjen hirtelen, mert* a repülőgép lendületét vesztve a földre pöröghet. Van egy hazai , konstruk­ciójú és építésű géptípus, a „Góbé”, amely kevéssé haj­lamos a „dugóhúzóra”, ha pedig a pilótariövendék gya­korlatlansága következtében mégis előfordul ilyesmi, könnyen kivehető a zuha­nás-pörgésből. De érdemes többet is megtudni erről a világviszonylatban is kitűnő gépről. Először is azt, hogy igen könnyű, mindössze 220 erdei hangulatot idéző park­ban sétálhat. A Dunántúlra oly jellem­ző változatosság jóvoltából Alcsuttól nem messze észak felé mintegy félórás—órás autózással meglátogathatja a kalandos történetű vár- gesztesi várat. E rendkívül szép helyen épült várunkat 10—15 évvel ezelőtt rekon­struálták, termeiben turista- szálló létesült. A vár hatal­mas erdőség közepén, .ma­gas, kúp alakú domb tetején épült a XV. században, mint királyi erődítmény. Valaha a környék 51 községe tartozott hozzá, kalandos története nagy történelmi nevek fé­nyét sugározza. Eredetileg a Hohenzollern-család tulajdo­na volt, a továbbiakban az­tán részint fegyveres harcok, részint családi örökségkép­pen igen sokféle tulajdonban volt. Hogy csak a legfonto­sabbakat említsük: birtokol­ta a Rozgonyi család, Kani­zsai György, két ízben is tö­rök uralom alá került, majd kiló, s ez a maga nemében világrekord. A „Góbé” váz- szerkezete zömmel alumíni­um ötvözetből készül, de ahol csak lehet, vászon he­lyettesíti a fémrészeket. A szárnyon és a vezérsíkokon nincsenek merevítő bordák: a fémfelület hullámos ki­képzése pótolja őket. A ka­binnak csak a kerete van alumíniumból, és a lemeze­ken lyukakat vágtak: né­hány dekányit így is meg­takarítottak. A rakéta for­májú repülő szárnyai vala­melyest rövidebbek és szé­lesebbek, mint a vitorlázó- gépeké általában; a viszony­lag kis súly miatt képezhet­ték ki ilyenre. Főként ennek köszönhető, hogy nagyon kis körön tud megfordulni, könnyen manőverezhet. A „Góbék” dicséretéül szolgál az is, hogy csak 1500 repült óra után kell őket nagyjaví­tásnak alávetni, és még to­vábbi 500 órát tölthetnek a levegőben a kiszuperálásig. Képünkön az ideális, kétülé­ses iskolagépet láthatjuk fel­szálláshoz készülődve. (KS) a 'felkelés alatt Bocskai ha­talmában volt, végül a csák- vári Eszterházy család kö­vetkezett. Magyar váraink­hoz méltó, küzdelmes évszá­zadai során több ízben szen­vedett súlyos károkat, majd hosszas romos állapotából az 1960-as években állították helyre eredeti szépségében. Ha valaki elsősorban mé­gis a táj, a természet szép­ségeinek csodálatánál akar maradni, akkor Alcsuttól dél felé kanyarodva ugyanennyi idő alatt eljut Válra. A Vaj­da János költőnk által oly páratlan gazdagsággal meg­örökített hatalmas váli erdő hazánk legszebb, legrégibb és legnemesebb anyagú er­dői közé tartozik, melyet tu­datos fejlesztéssel, gondozás­sal tett páratlan értékké a járási erdőgazdaság. Vajda János egykori házában, mely az erdőség legszebb helyén fekvő egyszerű parasztház, emlékmúzeumot rendeztek be. Németh K. Géza Egészség - higiénia amikor esik a vérnyomás

Next

/
Thumbnails
Contents