Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
1982. június 5., szombat Hogyan fűtött az Ősember? „Napkályha” a lakásban Napenergiával látott lakóház Budapesten Tudomány - technika Az ideális iskolagép Nem árt tudni: hogyan fűtött az ősember? Egy sötét színű követ kitett a napra, majd este begörgette a barlangjába, ahol a kő vissza, adta a magába fogadott hőt. A napenergia-hasznosítás modern változata: az üvegházhatás. A magas frekvenciájú napsugarak csaknem száz százaléka áthatol az üvegen, és felmelegíti a belső teret. A visszasugárzott alacsony frekvenciájú hullámok nagy részét viszont levágja — nem engedi át — az üveg. A napenergia passzív hasznosításával — az épület megfelelő tájolásával, telepítésével és az üvegházhatás felhasználásával — a fűtési energia akár felére is csökkenthető. Számottevően nem nő az építési költség sem, amennyiben a terveket már e szellemben készítik. Az utólagos megoldások ugyanis költségesek, és kevésbé hatékonyak, sőt leggyakrabban megvalósíthatatlanok. Japánban — Magyarországgal azonos szélességi körön — már 0-energi- ás házakat is építettek. Ezekben minden fogyasztót napenergia táplál. Ilyen például a Mitchubichi kísérleti épület. Az angolszász szakiroda- lomban green house-nak (zöld háznak, azaz szollári- umnak) nevezett megoldás az üvegházelven alapul. Lényege, hogy megnyitják, és üveggel fedik a lakás válaszfalait és a födémet. AnNem a gyógyszerekről akarok írni. hanem arról a pszichés tényezőről, hogy az egyszeri vérnyomásmérés adata valósággal bevésődik a beteg tudatába, és attól kezdve közérzetének minden változását azzal magyarázza. Olyankor elkezdődik a vérnyomást emelő gyógyszerek végeláthatatlan szedése, a beteg nyugtalansága, és azzal párhuzamosan önmagának — állapotának — aprólékos fi- gyelgetése, ami gyakran véget nem érő hibás körben folytatódik: gyógyszereket szed, önmagát figyeli, ismét gyógyszert szed, és így tovább. Gyakran említik maguk a betegek is, hogy az alacsony vérnyomás — éppúgy, mint a magas — számos betegségnek lehet a tünete és következménye. Lehet. Valóban lehet. De ezeket az alapbetegségeket az orvosi vizsgálat rendszerint kideríti. Ha pedig nincs más, mint a vérnyomás alacsony volta, akkor sincs okunk sem a nál több energia kerül a belső térbe, minél hosszabb ideig süti az üvegfelületeket a Nap. (Ezért jut fontos szerep a telepítésnek.) Ráadásul tetőablakon át az északi fekvésű szoba is kaphat napfényt, vagy a helyiségek egybenyitásával átengedhető egyikből a másikba az ott képződött hő. A szollárium másik változatában a sugárzást magába szívó sötét színű padló alá hőtároló anyagot — például követ — helyeznek. Napnyugta után a felmelegedett kő visszasugározza a hőt, akár egy napenergiával működő hőtárolós kályha. Hasonló elven működik a Trombe-fal. Az épület falát — vagy annak egy részét — feketére festik, majd némi távolságot hagyva, üveglappal burkolják'. Az üveg felső és alsó élénél nyílásokat hagynak a 'falban. A napfény felmelegíti az üveg mögötti falat, az pedig az üveg és a fal közti levegőt. A felfelé szálló meleg levegő a felső nyíláson bejut a házba, ahol átadja hőjét a bent levő hidegebb levegőrészecskéknek, majd leszállva, az alsó nyíláson visszajut az üveglap mögé. A tervezésnél persze ügyelni kell arra, hogy a cirkuláció ne járjon huzattal. A nyílások csappantyúval 'szabályozhatók, szükség esetén lezárhatók. A napenergia aktív hasznosításának ■ leggyakoribb módja a vízmelegítés, szaknyugtalanságra, sem az izgalomra. Az alacsony vérnyomás — még akkor is, ha néha kellemetlen tüneteket okoz — valójában ártalmatlan jelenség-. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a hipotoniások általában hosz- szabb életűek, mint a normális vérnyomású embertársaik. A magas, sovány emberek — főként melegben és egy helyben álláskor —- hajlamosak arra, hogy egy- egy pillanatra megszédüljenek. Ez azonban semmivel sem aggasztóbb tünet annál, amit bárki érezhet, ha napozás közben fekvő helyzetéből hirtelen feláll, vagy ha munka közben hajlott tartásból hirtelen felegyenesedik. Ebben a helyzetben az alsó testrészek ereinek kell összehúzódniuk ahhoz, hogy az agy a szükséges vérmeny- nyiséget változatlanul megkapja. A hirtelen vérnyomásesés a szervekben, főleg az agy vérellátásában zavart okoz, pillanatnyi szédülés, gyengeség forrása lehet. Ettől azonban nem szabad zsargonban: a melegvízkészítés. Ez legegyszerűbben és legolcsóbban az úgynevezett thermoszifonos eljárással valósítható meg. A rendszer egy felfelé tekeredő csőkígyóból és a fölé szerelt tartályból áll. A csőkígyóban felmelegedő víz az elnyelt hő hatására felfelé áramolva jut a hőszigetelt tartályba. A keringés nyomán átlag 60 Celsius-fokra melegszik a víz. Borús napokra éjszakai árammal működő fűtőpatront építenek a tartályba. Egy ilyen melegvízkészítő berendezés költsége 5-6 év alatt megtérül. Fejezzük be ott, ahol elkezdtük: az ősembernél. Bár nem volt hőmérője, mégis tudta, hogy a barlang melegebb a föld felszínénél. Ma viszont megmérhetjük, hogy a földbe süllyesztett épület fala állandóan 15 Celsius-fo- kos. Így télen csak néhány fokot kel] „rásegíteni” fűtéssel, nyáron viszont szol- láriummal melegíthető a ház. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a lakó. ablakán kitekintve csak lábakat és kerekeket lát, ez pedig rossz közérzettel jár. Az építészek igazat adtak nekik, ezért az ablakokat — a felülvilágítóhoz hasonlóan — ferde síkba helyezték, a járdát, utcát pedig kissé távolabb vezetik. A kettő közé növényeket telepítenek, ezek néznek be a föld alatti — underground — ház ablakán. megijedni! Ez az alacsony vérnyomás ártalmatlan és veszélytelen, feketekávé fogyasztásával jól befolyásolható, más gyógyszerre csak a legritkább esetben van szükség. A vérnyomásemelő gyógyszerek általában javítanak a beteg közérzetén, és ha orvos rendeli, szedjék is be. De a gyógyszerszedés ne váljék valamiféle rossz bidegzettsé- gé, szenvedéllyé, mindenféle apró kellemetlenség miatt ne nyúljanak mindjárt a gyógyszeres dobozhoz. Nincs olyan ember, akinek a vérnyomása a nap folyamán ne változna, ne emelkedne vagy süllyedne. A vér a szervezetben bizonyos nyomás alat kering: enél- kül nem lenne vérkeringés. Ám ez a nyomás mindig a szervezet igényéhez igazodik. Ha valaki megerőltető munkát végez, az izmoknak több vérre van szükségük, ha a szervezet pihen, a szív is megengedheti magának, hogy lassuló ütemben dolgozzék. Ne tekintsék tehát vérnyomásuk adatait „bűvös számoknak”. Ha figyelnek is rájuk, ne idegeskedjenek. Ne nyugtalankodjanak miattuk. Dr. Buga László Röviden Csiszolás jéggel Az optikai lencsék csiszolására mind ez idáig koptatóport tartalmazó vizes szuszpenziót alkalmaztak. Egy szovjet mérnök a koptatóanyaggal telített vizet megfagyasztotta, s az így készített csiszolószerszám alakját a kívánt lencseprofilnak megfelelően alakította ki. A lencse felülete és a jégszerszám közötti súrlódás hatására fejlődő hő a jeget vékony rétegben megolvasztja, a csiszolópor kifejti koptatóhatását, a víz pedig megfelelő kenést biztosít. Mivel a víz és az üveg hővezető képessége majdnem azonos, mód van a folyamat szabályozására, hogy a jég csak olyan vékony rétegben olvadjon meg, ami a lencsék tökéletes csiszolásához és polírozásához elegendő. Ez az eljárás nem csupán nagy csiszolási sebességet biztosít, de a hőmérséklet emelésével, illetve csökkentésével lehetővé teszi a szerszám keménységének változtatását is: —50 C-fokon hűtött csiszolószerszámokkal a legkeményebb fémek is polírozhatok. Űsmajmok Amerikai kutatók Egyiptomban különleges lelőhelyre bukkantak, ahol igen nagy számú és sokféle fajhoz tartozó csontvázat találtak. A leletanyag legérdekesebb része a nagy számú ősmajom- maradvány, ezeknek kora 36 —25 millió év között változik. Ezek segítségével tisztázni lehetett egyes részleteket a főemlősök kialakulásának kezdeti szakaszát illetőleg. Akik szeretik a történelmi nevezetességű helyeket, a romantikus, természeti szépségekben gazdag tájakat, azoknak az alcsuti kastély és őspark különleges élményt nyújthat. A Bicskétől mindössze 15 kilométerre fellelhető kastély valaha a Habsburg főhercegi uradalom központjában épült Pollack Mihály tervezésében. A terület gazdája, József nádor támogatta a klasszicista építészetet, így nem csoda, hogy kastélya — barokkos stílusjegyeket is magán viselve — a korabeli építészet remekei közé tartozott. A XIX. század elején egy régi prépost- ság helyére épített, majd a II. világháború alatt leégett kastélyból jelenleg romos állapotban bár, de a legszebb rész, a homlokzat látható. Az épületmaradványokat körülölelő őspark vetekszik a vácrátóti botanikus kert rendezett szépségével. Az épület mögött József Nádor valaha angolkertet létesített. Erinek, természetesen, tervszerű gondozás híján, ma már csak emlékei lelhetők fel. Az óriási park egésze azonban igen érdekes és lenyűgöző példája a természet sajátos fejlődéstörvényeket kialakító erejének. A megszámlálhatatlan díszcserje, díszfa, különleges bánásmódot igénylő egzotikus növény közül igen jelentős rész az idők folyamán hozzáalakult természeti-éghajlati viszonyokhoz, és gondozás hiányában egészen egyedi, sajátos képződményeket alakított ki. Aki szereti a természeti különlegességeket. nem hiányolja a tudományos feliratokat az egyes látnivalókhoz, az igazi, vadon élő, gazdagon burjánzó, igen különleges ösz- szefonódásokat mutató, ősA vitorlázó repülőgépekről tudjuk, hogy akárcsak a gólya, a meleg légáramlás felhajtó erejét igyekeznek kihasználni a magasságnyeréshez. A földről felszálló meleg levegő csavarvonalhoz hasonlítható utat jár be, ezeken a körökön kell „megkapaszkodnia” a vitorlázógépnek is. Ha megszűnik a kedvező áramlás, a gépmadár fokozatosan süllyedni kezd, hacsak nem találkozik újabb áramlattal. Arra mindenkor ügyelni kell, hogy a sebesség ne csökkenjen hirtelen, mert* a repülőgép lendületét vesztve a földre pöröghet. Van egy hazai , konstrukciójú és építésű géptípus, a „Góbé”, amely kevéssé hajlamos a „dugóhúzóra”, ha pedig a pilótariövendék gyakorlatlansága következtében mégis előfordul ilyesmi, könnyen kivehető a zuhanás-pörgésből. De érdemes többet is megtudni erről a világviszonylatban is kitűnő gépről. Először is azt, hogy igen könnyű, mindössze 220 erdei hangulatot idéző parkban sétálhat. A Dunántúlra oly jellemző változatosság jóvoltából Alcsuttól nem messze észak felé mintegy félórás—órás autózással meglátogathatja a kalandos történetű vár- gesztesi várat. E rendkívül szép helyen épült várunkat 10—15 évvel ezelőtt rekonstruálták, termeiben turista- szálló létesült. A vár hatalmas erdőség közepén, .magas, kúp alakú domb tetején épült a XV. században, mint királyi erődítmény. Valaha a környék 51 községe tartozott hozzá, kalandos története nagy történelmi nevek fényét sugározza. Eredetileg a Hohenzollern-család tulajdona volt, a továbbiakban aztán részint fegyveres harcok, részint családi örökségképpen igen sokféle tulajdonban volt. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: birtokolta a Rozgonyi család, Kanizsai György, két ízben is török uralom alá került, majd kiló, s ez a maga nemében világrekord. A „Góbé” váz- szerkezete zömmel alumínium ötvözetből készül, de ahol csak lehet, vászon helyettesíti a fémrészeket. A szárnyon és a vezérsíkokon nincsenek merevítő bordák: a fémfelület hullámos kiképzése pótolja őket. A kabinnak csak a kerete van alumíniumból, és a lemezeken lyukakat vágtak: néhány dekányit így is megtakarítottak. A rakéta formájú repülő szárnyai valamelyest rövidebbek és szélesebbek, mint a vitorlázó- gépeké általában; a viszonylag kis súly miatt képezhették ki ilyenre. Főként ennek köszönhető, hogy nagyon kis körön tud megfordulni, könnyen manőverezhet. A „Góbék” dicséretéül szolgál az is, hogy csak 1500 repült óra után kell őket nagyjavításnak alávetni, és még további 500 órát tölthetnek a levegőben a kiszuperálásig. Képünkön az ideális, kétüléses iskolagépet láthatjuk felszálláshoz készülődve. (KS) a 'felkelés alatt Bocskai hatalmában volt, végül a csák- vári Eszterházy család következett. Magyar várainkhoz méltó, küzdelmes évszázadai során több ízben szenvedett súlyos károkat, majd hosszas romos állapotából az 1960-as években állították helyre eredeti szépségében. Ha valaki elsősorban mégis a táj, a természet szépségeinek csodálatánál akar maradni, akkor Alcsuttól dél felé kanyarodva ugyanennyi idő alatt eljut Válra. A Vajda János költőnk által oly páratlan gazdagsággal megörökített hatalmas váli erdő hazánk legszebb, legrégibb és legnemesebb anyagú erdői közé tartozik, melyet tudatos fejlesztéssel, gondozással tett páratlan értékké a járási erdőgazdaság. Vajda János egykori házában, mely az erdőség legszebb helyén fekvő egyszerű parasztház, emlékmúzeumot rendeztek be. Németh K. Géza Egészség - higiénia amikor esik a vérnyomás
