Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

1982. június 4., péntek NÉPÚJSÁG Játszótérnézőben <T> 5# „Ez megint csak egy fel­buzdulás. Most csinálnak egy csomó játszóteret, aztán jö­vőre már senki nem törődik velük. Letudták, kész! Nem lehet kampányszerűen csi­nálni a gyermekévet!” — mondta egy korban is igen fiatal, sok unokás nagyapa a nemzetközi gyermekév első napjaiban. <iV Akkor minden agitálókész­ségemet latba vetettem, hogy meggyőzzem állítása helyte­lenségéről. Ma, két eszten­dővel az elhangzottak után, magam is kételkedem az ak­kori ígéretek és nekibuzdu­lások hagyományt teremtő erejében. De kezdjük a jó példa felemlítésével a bár­melyik nap, bárki által meg- ismételhétő játszótérnéző sé­tánkat. A helyszín Békéscsaba, a megyei KISZ-bizottság ve­zetőképző iskolája. Jobban mondva a mindenki által egyszerűen csak KlSZ-tábor- nak ismert népszerű kirán­dulóhely egyik igen fiatal létesítménye, a sporttelep. A jóval több mint tízezer embernek lakást adó Lencsé- si lakótelep szélén fekszik, kapuja mindig nyitva áll a focizni, kosarazni, kézilab­dázni, csak úgy, rugdosni szerető tizen-, huszonévesek, és idősebb korosztályok kép­viselői előtt. Aztán az el­múlt hetekben itt történt valami. Az egyik napról a másikra egy játszótér nőtt ki a földből, s nem is akár­milyen. De a történetét mondassuk el Tóth Károly lyal. az iskola igazgatójá­val. — Az ötlet márciusban született. Munkatársammal, aki fiatal népi iparművész, fíovács Géza fafaragó, nos vele gondoltuk ki. Mert ide. a pályára, a zöldbe százak járnak, például vasárnap apukával jönnek a lurkók, hogy a mama addig nyugod­tan főzhesse az ebédet. A srácok egy-darabig nézik az alkalmi meccset, aztán elun­ják, lődörögnek, lábatlan­kodnak. Aztán gyakran sé­táltak erre a lakótelepi la­kásóvodák apróságai. A lé­nyeg az, hogy Géza összehív­ta fafaragó barátait, a gyulai erdőgazdaságtól vettünk anyagot, s így megszületett a — véleményem szerint — szép, esztétikus, a gyerekek formaérzékét is tán vala­hogy befolyásoló játszótér. Gondoltunk a napközis tá­bor lakóira is. Persze, még nincsen teljesen készen, ösz- szel befejezzük a parkosítást, „felnőtt" fákat telepítünk. Padokat állítunk fel a sza­badtéri játékok közé. Két új kézilabdapályát is szeret­nénk, meg egy műanyag bo­rítású teniszpályát.- S ha a tanács segít, akkor világítás is lesz. Csak annyit kérünk a játszótér használóitól, hogy ne rongálják. Ha valame­lyik hinta, játék meghibá­sodna. szóljanak. A földbe ásott rönkök pedig arra vannak, hogy ha valame­lyik srácnak kedve van hozzá, azt faraghassa. S ne a már kész játékokat! Á „csak úgy”, jobban mondva kongresszusi fel­ajánlásra készített, pár hét alatt kivitelezett játszótér alkotói megérdemlik, hogy nevüket leírjuk. Nos, a név­sor: Kovács Géza, Nagy Kris­tóf, Dián Tibor, ifj. Orodán Imre, Gerlai Ferencné, Tóth Sándor, Bende Imre, Sza­mosi László és Szelekovszky László. VA> Maradjunk továbbra is a megyeszékhelyen. Azért is, mert a most következő rossz példák — sajnos — nemcsak ... s pár száz méterrel odébb állnak az ugyancsak most készülő sakkasztalok, vagyis bal­esetveszélyes maradványaik. Még teljesen el sem készült az aszfaltozás ... Folytassam a sort? Azt hiszem, felesleges. A befeje­zés azonban legyen optimis­ta, bizakodó. Akiket illet — városi tanács és vállalatai — bizonyítsák be, hogy felesle­ges a kétkedés, s nincs, mert nem lehet igaza az idézett nagyapának. Legyen az idei év is a gyermekeké... A KlSZ tábori új játszótér minden olyan gyermeket vár, aki megbecsüli, nem rongálja Békéscsabára jellemzőek. A helységnevet megyénk szinte valamennyi településnevével be lehet helyettesíteni. S maradjunk az említett lakó­telepnél. S még egy apró, de lényeges kitétel! Hogy egy játszótér — s itt a már mű­ködő, létező, korábban épí­tettről van szó — megfelel­jen eredendő' hivatásának, az elsősorban nem pénz, nem költségvetés kérdése! Hanem a szándéké és az akaraté, hogy valaki oda­figyeljen, törődjön ezekkel a gyermekparkokkal. Nos, például az F—10-es ház mellett rozsdás vasszö­gekkel telivert léc- és desz­kadarabok sokaságát, elkor­rodált drótfonatköteget talál­nak „játékul” a gyerekek. A Haán Lajos térre hellyel- közzel kozmetikázott vastra­verzeket szállítottak mászó­ka gyanánt, s elfelejtették felállítani azokat. A már lé­tező játszótereoskék homoko­zói üresek, hiányzik belőlük a homok. Legutóbbi feltölté­sük a gyremekévben volt. .. Nos, a Szabó Pál téren újat készítenek, ezekben a napok­ban. Áll már a két vasszélű, betonból készült (!) ping­pongasztal. Naponta mennek haza vérző fejjel a gyere­kek, mivel apró gyöngyka­viccsal (!) szórták be alatta a most készült aszfaltot! Mellette négy, betonból ké­szült sakkasztal — lenne. Csakhát már most elporladt belőle kettő, a csupaszon ma­radt acélváz pedig igencsak balesetveszélyes. Fotó: Fazekas László Nemesi László Illés Endre nyolcvan éves A Felvidéken született egy kis falyban, ott, ahol a Sza- polyaiaknak volt és van ká­polnájuk, Csütörtökhelyen. Azt mondja magáról, hogy magányos, vézna kisfiú volt, aki a varázslatos tátrai er­dőben már gyerekkorában kereste a csodát, és akit már akkor megfogott annak a magányos kápolnának a szép­sége. Innen került az „eret­nek városba”, a Felvidék Sienájába, Lőcsére. Itt töl­tötte diákéveit, ebben a gyö­nyörű városban, amely per­sze elsősorban a gyermekko­ri emlékekben szép, amikor felnőttként tér oda vissza, mint mindenkinek, neki is összezsugorodik. A vézna kisfiúból erős, művelt, gon­dolatteremtő ifjú lesz,' akire különösebben még a lőcsei tanár, a katedrán ülő Pan- tagruel se hatott. Aki pedig maga volt Szabó Dezső, és franciát tanított a lőcsei gimnáziumban, szertelen, sza­badosán, szabódezsősen. Innen kerül a fiatal Illés Endre Pestre orvostanhallga­tónak. De 'már akkor író akar lenni.. Nem tudok magyar írót, aki oly szenvedélyesen küz- dene a mondattal, a szavak helyértékével addig, amíg té­vedhetetlen érzéke .szerint nem . pontosan azt fejezi" ki, amit ő akar általuk kifejez­ni. Mesterségünk, hivatásunk legtudósabb tanára. Ha vol­na kritikus-tanszék ebben az országban, ő kellene, hogy le­gyen a professzor, de ha vol­na íróiskola, ott is neki kel­lene igazgatónak lennie, mert ma senki nem tud többet a magyar irodalom stíluslehe­tőségeiről, mint ö. Leghíre­sebb kötete, a Krétarajzok csak 1957-ben jelent meg, de mégis, már korábban is, min­den élő kortárs tanult tőle. Mert vannak már fiatal ko­rukban olyan emberek, akik nemzedékük tanáraként biz­tos értékrend-meghatározók, tájékozódási pontok. Először novellái jelentek meg a Pes­ti Naplóban, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Illyés Gyu­la, Tóth Aladár voltak a ba­rátai, Babits és Mikes a se­gítői, de ez még csak a ké­szülődés ideje. Sokáig tartott az erőgyűjtésnek ez a kor­szaka. Ezalatt írt irodalom- és színházi kritikát, esszéket, portrékat, és kialakította azt a követendő kritikusi alap­magatartást, amelynek kulcs­szavai : a megértés és a meg­értetés. Hosszú évtizedek óta ő a magyar irodalom egyik leg­fontosabb szerkesztője. Sok­szor mondták róla, és.„jogo­san, ő az nekünk egysze- mélyben, ami volt az ő fia­tal korában Babits, Mikes, Osváth. S ez nem túlzás. Il­lés Endre élő irodalmunk lektora, ideális szervezője, akinek hozzáértése, támoga­tó hite sok generáció tehet­séges alkotóját segítette fel­nőni, és akinél — különösen ebben az elmúlt 25 évben — csak nagyon kevés ember te­hetett többet az alkotó ma­. J A mrnMm. gyár szellemért. Hát persze, könnyű neki, hiszen ő egy- személyben szervező, kriti­kus, irodalomtörténész, mű- fordító es iro. Esszéi, tudós kritikái mel­lett két olyan területe van az irodalomnak, ahol mara­dandót alkotott. Az egyik a novella, a másik a dráma. Fura módon nincsenek regé­nyei, noha novellái üzérei egy sajátos írói világ mitológiai körképét adják, összefüggő­en olvashatók, és mint egy totális nagyregényben, felfe­dezhetők benne az elmúlt öt­ven év magyar életének ösz- szes- fontos típusai; a megér­tés és a kegyetlen pontosság egymásra vetülésében. Drámái a hazugok, a tör­tetők, az értelmetlenül fél életet élők, az élet elöl elfu­tok, az önmagukat becsapok színpadi vizsgálatai, de nem egyszerűen novelláinak drá­mai vetületei, sokkal inkább emberismeretének, az ebből fakadó élményvilágnak na­gyítóüveg alá helyezett ké­pei. Az emberi jellem, a pszichikum anatómiai vizs­gálatai ezek a színpadi mű­vek. A drámai cselekmény szinte érdektelen bennük, és ha nem az, csak azért nem, mert segít felkutatni a jel­lem velejét, felvillantja an­nak éles pillanatképét. Első igazi nagy sikerét 1941-ben a Komédia és erkölcsrajz al­című Törtetőkkel aratta, ezt azóta még tizenöt mű követ­te, köztük mesejáték (per­sze nem gyerekeknek, ha­nem felnőtteknek szóló), tör­ténelmi dráma, Vas István­nal közösen két másik mű. és megkísérelte Stendhal Vö­rös és feketéjét, Julien Soréi tragédiáját magyar színpad­ra állítani. Azt, hogy Illés Endre a legrangosabb ma­gyar műfordítók között fog­lal helyet, nemcsak a már idézett Stendhal, de a Mau- passant-összes és a drámák világában Albert Camus Ca­ligulája is jelzi. Illés Endre 80 éves. Élet­műve, ma is friss, alkotó szellemisége átívelő híd a Nyugat nagy nemzedéke és élő irodalmunk között. Mind­nyájunk tanítója. Szigorú, szerető segítője mindannak, amit mai irodalomnak neve­zünk. Köszönet érte. S/.alontay Mihály Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Händel: Hallei szonáták. 8.53: Természetvédelem és me­zőgazdaság a Kiskunsági Nemzeti Parkban. 9.03: „Vár egy új világ.” 10.05: A kincses sziget. 10.35: Anyám könyve. Garai Gá­bor versei. 10.40: A Stúdió 11 újabb felvé­teleiből. 11.00: Intermikrofon. H.20: Kétszázadik születésnap. 11.30: Verbunkosok, népdalok. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Zenekari muzsika. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Népdalok. 15.28: Hobbi-Dominó. 16.00: 400 év és 1 nap. 17.05: Mozart: G-dúr vonósné­gyes. 17.36: Feszült helyzetben. 18.01: Filmzene. 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Homo' ludens. 19.35: Történet a szerelemről és a halálról. 20.3.2: Operettkedvelőknek. 21.30: Haragvó hagymások. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Zenei Üjság. 23.20: Lortzing operáiból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A King’s Singers együttes énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Nyár előtt. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.35: Energiáink. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Slágerei mindenkinek. 19.40: Régi nóta. híres nóta. 20.35: 25 éves a vetélkedő! 21.35: Mindig szép idő van. 21.45: Magnóról magnóra. 22.30: Engedje meg! 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Magyar zeneszerzők. 9.36: Dzsesszfelvételeinkből. 10.05: Mindenki zeneiskolája. 11.05: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 12.28: Fúvósátiratok. 13.07: Muszorgszkij: Borisz Go­dunov. 14.18: Darvas József: A léleknek kenyere. 14.28: Az operaközvetítés folyta­tása. 16.46: Holnap közvetítjük... A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. 17.06: Muzsikáló fiatalok. 17.36: Reneszánsz kórusmuzsika. 18.10: Üj Zenei Üjság. 19.05: Népdalok, néptáncok. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. 20.20: Világújság. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.25: Dzsesszkvartett. 22.45: A progresszív beat híres előadói. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Gilbert O’Sulivan slágerei­ből. 17.15: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. 17.40: Ami csak a szolnoki stú­dió hullámhosszán * hallha­tó. Zenéi ajánlóműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.27—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. kör: Moulin Rouge. TV. BUDAPEST, I. MŰSOR 15.45: Hírek, (f.-í.) 15.50: Regensburg — a 2008 éves város. 16.45: Kazlovicsi kenyere. Ri­portfilm. 17.10: A pécsi körzeti stúdió mű­sora. (f.-f.) 17.40: Öt perc meteorológia. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.55: Eredmények, gondok a vízgazdálkodásban. Vízi­társulatok. 18.15: ..Ezer szállal.” 3. rész. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A fele sem igaz! Vetélke­dőműsor. (f.-f.) 20.55: 25 éves a Magyar Televí­zió. V/4. rész. 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Komplexusok. Magyarul beszélő olasz—francia film- vígjáték. (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Ki fizeti a révészt? Vn/7. 20.50: öt perc meteorológia. (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.25: Magyar kapcsolat. 21.55: Pannónia Kupa. Nemzet­közi súlyemelőverseny. Közvetítés Tatabányáról. BUKAREST 15.30: A volánnál. Autóvezetők­nek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.Ö0: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.45: A gyermekkor virágos­kertje. Játékfilm. 22.00: Kulturális figyelő. 22.30: Tv-híradó. 22.45: Dalok, táncok. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Az udvar. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A fiatalok szava. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-naplói I. 9.55: 'Reklárrj. 20.00: Tigrisbrigádok. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.45: Művelődési adás. 19.15: Tudta-e? 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.80: Az én zenei világom. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Találkozások. 21.50: Reklám. 21.55: Játékfilm. 23.35: Üjvidéki színházi fesztiváli krónika. SZÍNHÁZ 1982. június 4-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Pinokkió-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Móri ez-bérlet 1982. június 5-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Kató na-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: ... És megint dühbe jövünk. 8 órakor: Picasso kalandjai. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: A fekete kalóz. Békéscsabai Kert: Ratataplan. Békéscsabai Szabadság: 10, 4 és 6 órakor: A Kobra ríapja. 8 órakor: Hideg­vérrel. Békéscsabai Terv: Az élet szép. Gyulai Erkel: Hurri­kán. Gyulai Kert: Mennyei na­pok. Gyulai Petőfi: Szexis hét­vége. Orosházi Béke: A remény joga. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: A festmény titka, 8 óra­kor: Moulin Rouge.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents