Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

1982. június 4., péntek

Örökhagyók és örökösök

Beszélgetés dr. Sál Mária közjegyzővel

A járásbíróságok mellett működő közjegyzőségek igen fontos jogkörrel vannak felruházva. Foglalkoznak hagyatéki ügyekkel, okiratszerkesztéssel, per előtti előzetes bizonyítással, elveszett betétkönyvekkel. A közelmúltban újabb ügykört kaptak. Közvetlen közjegyzői letiltást is eszközölhetnek. A gyulai járásbíróság mellett működő közjegyző illetékessége az egész járásra kiterjed. 1970 óta a közjegyzői teendőket dr. Sál Mária látja el. Jogi tanulmányait 1969-ben fejezte be Szegeden. azóta dolgozik' a bíróságon. Több mint egy évtizedes. kiemelkedő munkájáért a közelmúltban kapta meg a „Kiváló Munkáért” kitüntetést. Vele beszélgettünk a közjegyzői munkáról, elsősorban a hagyatéki ügyekről.

— Havonta több mint 120 üggyel foglalkozunk. Ezek közül mintegy -80 tárgyalással, a többi tárgyalás nélkül fejeződik be. A hagyatéki ügyek vannak többségben. Ezek a legfontosabbak, az állampolgárokat közvetlenül érintik. Örököse mindenkinek van, legvégső soron, ha természetes személy nincs, akkor a magyar állam. Akinek ingatlana van, azután feltétlenül örököl valaki, és a hagyatéki eljárást le kell folytatni. Az elért életszínvonal következtében egyye több az olyan személy, aki úgy hal meg, hogy ingatlan marad utána. Ezzel magyarázható, hogy a hagyatéki ügyek száma szinte évről évre emelkedik.

— A hagyatéki eljárás során mi okoz a legtöbb gondot?

. — Jogrendszerünkben az örökös a hagyaték megnyílásakor — tehát az örökhagyó halálakor — megszerzi a hagyatékot, elfogadó nyilatkozat nélkül. Az eljárási jog ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent örökös tíjvolléte a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza, a hagyaték tehát átadható a törvényes örökösöknek külön nyilatkozat, illetőleg megjelenésük hiányában is. Ezzel kapcsolatosan rendkívül gyakori probléma, hogy azok, akik az örökséget bármilyen ók miatt megszerezni nem kívánják — mondván, hogy: „Úgysem kérek semmit” — a tárgyalásra nem jönnek el, nyilatkozatot nem tesznek, holott ezekben az esetekben lenne feltétlenül szükség a megjelenésükre. illetőleg nyilatkozat- tételre.

— Mégis, hogy lehet akkor az öröklésről lemondani?

— A lemondás tulajdonképpen az örökhagyónak a majdani örökössel kötött írásbeli megállapodása, szerződése, melyben az örökös lemond az öröklési jogáról, és ezt az örökhagyó tudomásul veszi. A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozat, melyet sokan tévesen lemondásnak neveznek, rendszerint az örökösök között létrejött ajándékozás. mely azonban illetékfizetés szempontjából nem minősül átruházásnak, tehát csak az öröklési illetéket kell leróni. Szóban és írásban is meg lehet tenni ezeket a nyilatkozatokat. Ilyen esetekben az élők közötti jogügyletek szabályai érvényesülnek. Akinek javára szól a nyilatkozat. annak az elfogadásról is nyilatkoznia kell.

— Az örökhagyók minden esetben végrendelkeznek?

— A hagyatéki ügyek1 mintegy egynegyedében készül végrendelet. A legtöbb gondot azok a végrendeletek okozzák, amikor az idős szülő nem a gyermekeivel él. és úgy készíti el a végrendeletet, hogy rájuk semmit sem hagy. Előfordul, hogy a gyerekek a szüleiket becsülettel gondozó végrendeleti örökössel szemben a köteles rész iránti igényüket érvényesítik. Ha a végrendeleti örökös által nyújtott szolgáltatások értéke eléri a hagyaték értékét, akkor a le- származók nem kapnak köteles részt. A köteles rész alapja ugyanis a hagyaték tiszta, tehermentes értéke.

— Milyenek a végrendeletek? Megfelelnek-e a jogszabályok által támasztott alaki és tartalmi feltételeknek?

—1 Egy tökéletesen szerkesztett végrendelet lehet igen egyszerű és rövid, mégis tudás és hozzáértés kell az elkészítéséhez. Elsősorban azért, mert az esetleges hibák, hiányosságok az .örökhagyó halála után már nem orvosolhatók, s igen gyakran a végintézkedés érvénytelenségéhez vezetnek. Találkoztam olyan végrendelettel, melyet hivatalból, szívességből készítettek egy írástudatlan idős asszonynak, aki kereszttel jelölte meg a nevét. Ez nem volt- tekinthető végrendeletnek. Ha egy végrendeletnek olyan hiányossága van, mely érvénytelenségét eredményezheti, ezt csak annak a személynek a kifogása alapján lehet megállapítani, aki az érvénytelenség következtében örököl, vagy tehertől mentesül. Írástudatlanok, süketnémák, illetve korlátozottan cselekvőképesek, csak közjegyző előtt végrendelkezhetnek. Általában a végrendeletek elfogadhatóak. Többségüket maguk az örökhagyók írják meg. Előfordult azonban, hogy az örökhagyó végintézkedését a lányának diktálta le. Ezt a végrendeletet nem lehetett érvényesnek tekinteni. mert nem örökölhet az, aki közreműködik a végrendelet elkészítésében. Sem ő, sem a hozzátartozója.

— Előfordulnak szóbeli végrendeletek?

, — A szóbeli végrendelet ritka. Szigorúak a feltételek. Ha valakinek módjában áll írásban rögzíteni végakaratát, akkor szóbeli végrendeletet nem alkothat.

— Hogyan viselkednek az örökösök a hagyatéki tárgyaláson?

— Megilletődve jönnek el a hagyatéki tárgyalásra, piszén ezt haláleset előzte meg. Ám előfordulnak megdöbbentő, késhegyre menő viták, veszekedések a rokonok között, hogy ki kapjon többet az örökségből. Különösen az olyan esetek lehangolok, amikor kiderül, hogy a gyerekek szüleikkel alig törődtek, de a. hagyatékon veszekszenek.

— Megyénkben sok családnak van a közeli országokban rokona. Mi az irányadó akkor, ha külföldi az

örökös?

— Külföldi állampolgárok hagyatéki ügye akkor tartozik a közjegyzőhöz, ha az ingatlan vagyon Magyarországon van. Ilyen esetben a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

— És akkor, ha az örökös magyar állampolgár. de a hagyaték külföldön van?

— Ha az örökös magyar állampolgár és külföldön örököl, akkor a külföldi közjegyző jár el. Kérelemre mi öröklési bizonyítványt állítunk ki annak igazolására, hogy a magyar jogszabályok szerint ki az örökös. Abban az esetben, ha magyar állampolgár tudomást szerez arról, hogy külföldön örököl, célszerű, ha a devizahatósághoz fordul. Ezekben a kérdésekben felvilágosítást és segítséget kap ettől a hatóságtól.

— Mi a különbség a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás között?

— Jelentős formai és tartalmi különbségek vannak. Az öröklési szerződés kétoldalú jogügylet. Azt megváltoztatni, vagy megszüntetni csak közös megegyezéssel, vagy polgári peres eljárással lehet. Érvényességéhez az illetékes tanács jóváhagyása szükséges. Az az előnye a végrendelettel szemben, hogy az öröklési szerződéssel lekötött hagyaték ellen köteles részigényt nem lehet érvényesíteni. A végrendelethez viszont az örökhagyó nincs kötve. Azt bármikor megváltoztathatja, újat alkothat. A köteles rész iránti igény viszont érvényesíthető, ha az arra jogosultakat, mégpedig a leszármazókat vagy házastársát nem tagadja ki érvényesen a végrendelkező. Halál esetére szóló ajándékozásnál ugyanazok az alak- szerűségek érvényesek, mint az öröklési szerződésnél. Általában gondozás, tartás fejében kötik meg a halálkor meglevő vagyonra.

— Előfordulnak-e ' olyan esetek, amikor az örökhagyó a leszármazottjait kitagadja?

— A kitagadás a gyakorlatban ritkán fordul elő. Szigorúak a feltételek. Gyakran beleveszik -a végrendeletbe, de az okot ' ritkán jelölik meg. Leggyakrabban azonban, ha meg is jelölik az okot, az nem egyezik meg a Polgári Törvénykönyvben felsorolt kitagadási okokkal. Így maga a kitagadás sem jön létre.

— A közjegyzőségek elég gyakran foglalkoznak az elveszett betétkönyvekkel. Ha névre szól a betétkönyv, viszonylag egyszerű az eljárás. Az OTP intézkedik. Mi a helyzet a bemutatóra szóló takarékbetétkönyv esetében?

— Évente 30—40 ilyen eset fordul elő, amikor a bemutatóra szóló takarékbetétkönyv, vagy értékpapír eltűnik. illetve ellopják. A bemutatóra szóló betétkönyveket bárki felveheti. Ennek megelőzésére szolgál a megsemmisítési eljárás. A közjegyző a betétkönyv száma, illetve elnevezése alapján hirdetményt bocsát ki, és meghagyja az OTP-nek. hogy a megjelölt takarékbetétkönyv alapján ne teljesítsen fizetést. Így, aki a betétkönyvet megtalálta, vagy esetleg ellopta, nem juthat hozzá a pénzhez. Ha időközben előkerül az értékpapír, az addig tett intézkedések hatályukat vesztik. Ez nagyon hasznos eljárás. A közelmúltban egy idős néninek eltűnt a betétkönyve. Kérésére megindítottuk a megsemmisítési eljárást. Néhány nap múlva a betétkönyvet a postaládában megtalálta. Ezzel az eljárással sok visszaélést meg lehet előzni.

Serédi János Fotó: Fazekas László

Lanyhult a versengés iránti lelkesedés?

Az utóbbi években a Kiváló cím elnyerésére pályázó vállalatok, szövetkezetek előzetes kötelezettségvállalásban rögzítik gazdasági, társadalmi és mozgalmi elképzeléseiket. A KPVDSZ Békés megyei bizottság köz- gazdasági bizottsága megállapította, hogy erre az évre jóval kevesebb kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat és szövetkezet készített pályázatot a Kiváló cím elnyerésére, mint 1981-ben. Az említett közgazdgsági bi- bozttság ennek okát abban látja, hogy tovább növekedtek a gazdálkodás követelményei. Jóllehet a verseny alapvető célkitűzései nem változtak. A múlt évhez hasonlóan, most is az ellátás szinten tartása, illetve a gazdálkodási hatékonyság növelése, s a dolgozók élet-1 és munkakörülményeinek javítása a fő feladat. Mégis, mintha most több vállalatnál, szövetkezetnél látnák teljesíthetetlennek e feltételeket. mint 1981-ben. Vagy a versengés iránti lelkesedés lanyhult volna?

A benyújtott pályázatokból ugyanakkor megállapítható az is, hogy az árbevétel növelését általában 5—6 százalékban jelölték meg, mely igen jóijak ítélhető. Ugyanakkor az ágazatonkénti fejlődés ütemét nagy eltérés jellemzi. Így például az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat ruházati forgalmát 4,6, míg a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ 7,2 százalékban kívánja növelni az idén. A vegyesiparcikk-forgalmazás- ban viszont fordított az arány: az említett ÁFÉSZ 6,6, az Univerzál 8,3 százalékos fejlődést tervezett. Az is kiderül a pályázatokból, hogy az ÁFÉSZ-ek vendéglátó ágazatában tervezett forgalomnövelés mértéke alatta marad a 8,5 százalékos fejlődési ütemnek, melyet a Békés megyei Vendéglátó Vállalat kíván elérni.

A pályázó vállalatok, szövetkezetek 1981-hez képest csak nagyon szerény nyereségnövekedést terveztek. Sőt, néhány pályázó tervezett nyeresége a bázisidőszakban teljesítettet sem éri el. így rendkívülinek számít a megyei vendéglátóipari vállalat elképzelése, amikor az 1981. évihez képest csaknem kétszeresére tervezte idei nyereségét. Tervüket egyértelműen a szerződéses rendszerre való áttérés előnyeire, az álló- és forgóeszköz-hatékonyság javulására építik.

Pozitív jelenség, hogy a pályázatokban olyan egyéb vállalások is helyet kaptak, melyek jobb ellátási, sőt. népgazdasági jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor több előzetes kötelezettségvállalásban — akárcsak a brigádvállalásban — könnyen felismerhető az általánosság, mely aligha viszi előbbre a munka verseny-mozgalmat.

Mindent egybevetve — és ezt nagyon egyértelműen állapítja meg a KPVDSZ köz- gazdasági bizottsága által készített jelentés —■ az előpályázó vállalatok, szövetkezetek számának csökkenése azt is jelzi, hogy a gazdálkodó szervek vezetői közül többen eleve Ehetetlennek tartják jelenlegi [,eredményeik ismeretében a magasabb elismerés megszerzését. Ez azonban nem vezethet el oda, hogy a munkahelyi versenymozgalomban törés következzen be. Éppen ezért évközben vizsgálatot kell tartani az előpályázatot nem készített vállalatoknál, szövetkezeteknél a versenyszellem helyzetének felmérésére.

Balkus Imre

Kisgyerek a kórházban

A kisgyerek számára nem mindennapi megpróbáltatást jelent a kórházi kezelés. Nem is elisősorban az elszenvedett fájdalmak viselik meg — a tűszúrás, a sebkezelés, infúzió stb. —, hanem a családból való kiszakadás érzése. A kisgyerek a kórházi tartózkodás napjait teljes magányosságban éli le. Visszahúzódó a társaival, a nővérekkel, az orvosokkal ritkán teremt kapcsolatot. Erre helyzeténél fogva se nagyon van alkalma. Nincs mozgáslehetősége. Ez. pedig nagyon fontos a kisgyerek kapcsolattteremtésénél, hiszen többnyire játék közben barátkozik meg pajtásaival. A kórházban többnyire nem hagyhatja el a rácsos ágyát, alig látszik ki belőle, így legfeljebb az ágyszomszédjával próbál szót váltani.

De nem is ezek az igazi ártalmak, hanem az, ha nem készítjük fel kellőképpen a kisgyereket a kórházi tartózkodásra, s az az érzése támad, hogy a szülei végleg otthagyták, soha nem viszik haza, meg akarnak tőle szabadulni.

Ez az érzés akkor támad a gyerekben, ha azt mondjuk neki. hogy nem marad ott a kórházban, csak kezelésre visszük. Vagy otthagyjuk ugyan, de rögtön érte jövünk, csak kiszaladunk valamiért. Ez a kegyes csalás komoly törést okozhat a gyerekben, s a szülőkbe vetett bizalom elvesztésével járhat. Hallottam olyan esetet is, amikor egy év is beletellett, míg helyreállt a szülőkkel a szeretetteljes, bizalmas kapcsolat, a gyerek biztonságérzete újra megszilárdult.

Könnyebb ugyan búcsú nélkül megszökni a gyerektől, vagy félrevezetni, de ne tegyük. Vállaljuk az igazságot, a sírást, az elkeseredést, a választ a sok aggódó kérdésre, vállaljuk a felkészítést, mert így a gyereket bent a kórházban már nem érheti meglepetés, és ez a legfontosabb.

A mi négy és fél éves Zsoltinkat is operálták nemrégiben. Mikor megtudta, hogy be kell mennie a kórházba, bizony sírva fakadt. Aztán az volt az első kérdése, ugye, meglátogattok? Ez is fontos dolog! A gyereket látogatási időn kívül nem szabad zavarni, a többi kis beteg érdekében sem. A látogatási időben viszont feltétlenül be kell mennünk, mert nehezen kiheverhető csalódást okozunk neki, ha hiába vár.

Hogyan készítettük fel a gyereket? A beutalás előtt Zsoltival elmentünk megnézni a kórházépületet. Elmondtam, hogy ide kell jönnünk, több gyerekkel egy szobában, fehér ágyon fog feküdni. Doktor bácsi, nővér néni fog vigyázni rá. Injekciót is adnak majd biztosan, fájni is fog, de attól gyógyul meg hamar. Kiszámoltuk, hányat kell ’aludni a látogatásig, és addig, míg hazajöhet.

A kórházba indulás reggelén sírva ébredt, útközben sem volt jókedve. Sírt, amikor pizsamára vetkőztettem, és amikor elköszöntem tőle a kórterem ajtajában. Amikor eljött a látogatás napja, nem mutatott kitörő örömet, mikor meglátott bennünket. Egykedvűen feküdt az ágyban, és véresre cu- mizta az ujját. Aztán- ismét sírt, a búcsúzáskor is.

De amikor érte mentem, már örömmel fogadott:

— Tudtad, hogy hazaviszlek? — kérdeztem.

— Tudtam — nevetett —, mert számoltam, hányat kell aludni.

A kórházból kijövet nagyokat köszönt. Ha nem is emlegeti azóta se a bent történteket — mert mindenképpen kellemetlen élmény az egy kisgyereknek —, de készségesen válaszol a kórházzal kapcsolatos kérdésekre. Mikor négy nap múlva visszamentünk kötözésre, nem volt félelem benne. Meg se fordult a fejében, hogy újra ott kell maradnia a kórházban. Mindez annak a következménye, hogy feltétlenül megbízik a szavunkban. Sose csalatkozott bennünk, mert a kellemetlen és kényes dolgokban is az igazat mondtuk mindig.

Atányi László

Hanga István 10 éve javítja a kecskeméti üregtemplom toronyóráját, melynek számlapja négy és fél méter átmérőjű. A jó hírű órásmester évente többször mássza meg az óra szerkezetéhez vezető 220 lépcsőfokot, hogy az óra pontosan üssön

(MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS)