Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TONACS LAPJA 1982. JÚNIUS 29., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 150. SZÁM Felkészült a mezőgazdaság a nyári munkacsúcsra Ülést tartott a mezőgazdasági szervezési bizottság Külföldi vendégelőadók Békéscsabán Megkezdődött a nemzetiségi pedagógusok országos továbbképzése Nemzetiségi pedagógusok központi tanfolyama kezdődött június 28-án, tegnap Békéscsabán, az iskolacentrumban. A délelőtti rendezvényen dr. Sükösd János, az OPI osztályvezetője mondott ünnepi beszédet Kéthetes országos nemzetiségi nyelvi és módszertan ni továbbképző tanfolyam kezdődött június 28-án, tegnap Békéscsabán. A Tevan Andor Nyomdaipari Szak- középiskolában tartott megnyitón — a vendéglátók nevében Csordás Istvánná dr., a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a résztvevőket, valamint az elnökséget, amelynek tagjai között foglaltak helyet: Hüttner Vilmos, a megyei párt- bizottság munkatársa; dr. Virágh László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője; továbbá Hans Oswald, az NDK-beli, Milena Lozanow, a jugoszláv és Valéri Kálnár, a szlovák delegációk vezetői, illetve képviselői is. Ezután dr. Sükösd János OPI-osztályvezető a. Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a tanfolyam vezetősége nevében üdvözölte a megjelenteket, majd beszédében méltatta a nemzetiségi tudat formálását, az anyanyelvi kultúra ápolását segítő erőfeszítéseket. Köztudomású — mint mondotta —, hogy művelődési rendszerünkben egyre nagyobb figyelmet fordítunk mind a nemzetiségi pedagógusok képzésére, mind pedig továbbképzésére, mert az iskola előtt álló cél és a feladatok megoldásában, a felnövekvő nemzedék személyiségének alakításában kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A rendezvényen felszólalt Hans Oswald, az NDK-ból érkezett delegáció vezetője is. Kép, szöveg: Bukovinszky István Murányi Miklósnak, a szervezési bizottság titkárának az elnökletével tegnap, hétfőn ülést tartott a mezőgazda- sági szervezési bizottság. Részt vett az ülésen Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az ülésen a nyári betakarítási munkák feladatait tárgyalták meg a résztvevők. Megállapította a bizottság, hogy a legnagyobb munkára, a gabonafélék betakarítására jól felkészültek az üzemek. Őszi búzát, őszi árpát, tavaszi árpát, zabot, repcét és olaj retket összesen 144 ezer hektáron vetettek a gazdaságok. A hatalmas terület termésének betakarításához rendelkezésre állnak a megfelelő gépek. Több mint ezer kombájn arathat egyszere a megyébe, és ezek óránként ezer hektár learatására képesek. Az esetleges műszaki hibákat, az eső miatti leállásokat is bekalkulálva, várhatóan 16 nap alatt fejezhetik be a legnagyobb nyári munkát. A termés elszállításához ;s Székesfehérvárott, a Technika Házában kezdődött meg tegnap a 110 éves Magyar Földrajzi Társaság harminc- ötödik vándorgyűlése és százhatodik közgyűlése. A háromnapos rendezvényen a szakemberek előadásokat rendelkezésre állnak a megfelelő szállítóeszközök. Mintegy 2 ezer 400 tehergépkocsi, 1800 pótkocsi, 4 ezer 200 traktoros pótkocsi és 2 ezer 500 könnyű és középnehéz traktor várja az aratás kezdetét. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felkészült a termés átvételére, de a tárolás az idén is gondot okoz. Éppen ezért a mező- gazdasági nagyüzemeknek együtt kell működniük a GMV-vel, hogy közösen oldják meg a gabonafélék tárolását. Különösen lényeges, a vetőmagfélék megfelelő, gondos kezelése és tárolása. A mezőgazdasági szervezési bizottság külön is felhívta a nagyüzemek vezetőinek figyelmét a nyári munkák résztvevőiről való fokozott gondosságra. Mindenütt meg kell teremteni a munkához az optimális feltételeket. A földeken dolgozók ellátását meg kell szervezni. A nehéz körülmények között dolgozók ellátásáról megfelelően köteles minden üzem gondoskodni. L. L. hallgatnak Fejér megyéről, a Vértesről és a Velencei hegységről, a velencei-tavi tájvédelmi körzetről. A rendezvény keretében kiállítást nyitottak a társaság tevékenységének dokumentumaiból. Tanácskozás a ruházati ipar termeléséről A ruházati ipari vállalatok első félévi termelése megközelíti, de nem éri el a tervezettet. A rubelelszámolású export és a belföldi szállítások a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak, a nem rubelelszámolású kivitelt azonban eddig nem sikerült a kívánt mértékben növelni. A Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Vezetőségét hétfőn Kelényi Gábor, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta az ágazat első félévi gazdasági eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a textilipar világpiaci dekonjunktúrája továbbra is tart. Jelenleg a vállalatok tevékenységének elbírálásában alapvető szempont az egyensúly, az export-import arányának alakulása. A textilipari vállalatok a második félévben — amellett, hogy változatlanul törekedniük kell a gazdaságos export növelésére — azzal is jelentősen segíthetik a nép- gazdasági egyensúly javítását, hogy ésszerűen takarékoskodnak az importanyagokkal, javítják gazdálkodásukat, s meggyorsítják a korszerű munka- és üzemszervezési módszerek bevezetését. A kenyér becsülete Pontosan emlékszem, a nyitott folyosón körbeültük az asztalt, tojásos köménymagleves, sült szalonna volt vacsorára. A felnőttek fáradtan, csendben ettek, és mi is szótlanok maradtunk ... Ezen az estén valami helyrehozhatatlan történt, kezemből kicsúszott egy darabka kenyér... Lehajoltam érte, és a virágágyások közé dobtam. És akkor fenyegetően villant nagyapám keze... Aratás volt. Amikor mi, gyerekek felébredtünk, apámék már a reggeli pihenőjüket is befejezték. Ha valahol a közelben vágták a búzát, gyakran meglátogattuk őket. Cipőt húztunk, mert az alig egycen- tis tarló szúrta a talpunkat. Néztük a kaszásokat, a marokszerő asszonyokat, küzdelmüket a forró, nyári melegben. Már nagyobbak lehettünk, amikor a termelőszövetkezet megvette az első traktor- vontatású aratógépet. Az emberek csodájára jártak, de sohasem értettem azt a bizalmatlanságot, ahogyan a gépeket fogadták. Valóságos elégtétel volt számukra, amikor a nagy esők, a megdőlt _ gabona miatt újra kézbe vehették a kaszát. Az igazi élmény azonban mégiscsak a Péter-Pállal kezdődő betakarítás befejező mozzanata, a cséplés volt. Talán azért is, mert a gazdák számára ez már igazi ünnep, hiszen biztos helyen érezhették a gabonát, s ez oldott a hetekig tartó feszültségen. A cséplők „napszámosaira” is úgy emlékszem, mint tréfálkozó, munkájukat szerető emberekre. Lehet, másként el sem tudták volna viselni a port, az izzadtságot? Soha nem tudtam meg. Azóta a vacsora óta legalább 25 júniusi Péter-Pál suhant el. És most újra itt az aratás. A negyedszázaddal ezelőtti aratógépek, az első kombájnok már régen múzeumi tárgyak. S a gyerek számára is, aki az első kombájnok tartályaiban kora hajnaltól késő estig igazgatta a magot, hihetetlennek tűnik a fejlődés. Egyszer egy idős embertől hallottam: csak azok a kétszakaszos nyarak ne térjenek vissza soha! Számára a nyár első szakasza a gabona vágását, a második a cséplést jelentette. A gépeket dicsérte. A közelmúltban egy traktoros magyarázta. Az erőgép fülkéje légkondicionált, és ott van a sztereó rádió-magnó. Mennyivel más ez, de talán ő is tudja, ezzel a megállapítással nem munkáját akarom lebecsülni. Mert az aratás változatlanul kemény munka maradt. Amire akkor két hónapot .szántak, arra most legfeljebb két hetet engedélyeznek maguknak a szakemberek. Néhány napja a minden eddiginél gyorsabb betakarításért, a megtermett kenyér- gabonáért kezdtek újabb küzdelmet. Mondják, a két hét alatt annyit keresnek a kombájnosok, mint hasonló időszak alatt a bányászok. Aki ült naphosszat a gép nyergében, ez tudja, ezért a munkáért még ez sem sok. Ilyenkor, és a Péter-Pált követő napokon gyakoribbak az aratásról szóló híradások. A tsz-ek, megyék együttműködéséről, a segítés újabb és újabb példáiról, az alkatrészellátás gondjairól, a felvásárlásról, a kombájnosok, a munkát végzők közérzetéről hallhatunk. A munka sikere az előkészületek befejeztével elsősorban rajtuk múlik. A hajnali kelés, a késő esti lefekvés, a napközben végzett munka együtt jár a megtermett kenyérnekvaló becsülésével. Magam is így voltam, amikor úgy 15 évvel ezelőtt még gyerekfejjel, először álltam őrt a kombájn maggyűjtő tartálya mellett, és este fáradtan estem az ágyba, álmomban egy vacsora emlékei tértek vissza. Ott ültünk az asztalnál, a kenyér kicsúszott a kezemből, és akkor lehajoltam érte, hogy felvegyem! Kepenyes János Vándorgyűlés Székesfehérvárott Tegnap megyénkben megkezdődött az aratás. Képünk késő délután a Békéscsabai Állami Gazdaság 80 hektáros ősziárpa- tábláján készült, ahol nyolc kombájn vágta ezen a hétfői napon a takarmánygabonát Fotó: Lónyai László Támogatás közművelődési célokra Mintegy 25 millió forint úgynevezett céltámogatás odaítéléséről döntött az Országos Közművelődési Tanács elnöksége legutóbbi ülésén. A jókora összeget a megyék és a főváros korábban benyújtott kérelmei alapján különböző, a köz- művelődés céljait szolgáló kezdeményezésekre osztották szét. így például, több mint 8 millió forintot adtak a közoktatás és a közművelődés kapcsolatának fejlesztésére. Ez az együttműködés az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött. Különösen eredményes volt a hagyományos kapcsolatok „továbbépülése”, a rendhagyó irodalomóráktól kezdve a közművelődés különböző módszereinek a nevelő munkába történő beépüléséig. Jó volt az összevont közoktatási és közművelődési intézmények munkája is. Mindezeket a köz- művelődési alapból korábban nyújtott segítség is támogatta, hogy a közoktatási és közművelődési tevékenység mindinkább egymásra épüljön, az eszközöket kölcsönösen használják ki — számos érdekes terv szerepel a most különböző összegekkel támogatott elképzelések között. Egyes megyék a játszóházak, a természettudományos, honismereti, zeneiifjúsági táborok szervezésére kaptak anyagi segítséget. Mások a zeneoktatás és a zenebarát-mozgalom fejlesztéséhez, a múzeumokban történő oktatás kiterjesztéséhez, a múzeumok közművelődési termeinek létrehozásához, v.agy a színházak tanítást és művelődést segítő programjaihoz kértek és kaptak különböző összegeket. Sok egyéb mellett, például a Békés megyében most induló „Hétvégi szabadiskola” elnevezésű programsorozat kap támogatást. A megyei művelődési központ a heti két szabad napra szervez különböző programokat, például nyelvoktatást, műszaki és társadalomtudományi ismeretek terjesztését, jogi, orvosi tanácsadást, gyermekfoglalkoztatást. A kecskeméti Szórakaténusz játszóház tevékenységének bővítésére éppúgy jut a pénzből, minta bajai iskolák és közművelődési intézmények kapcsolatainak feljesztésére. A debreceni lakótelepeken indítandó gyermekprogramok — például játszóház, színház vagy parkokba, terekre „kihelyezett” események — ugyancsak kapnak támogatást, éppúgy, mint a Komárom megyei iskolai és közművelődési könyvtárak ifjúsági tevékenységének bővítését szolgáló elképzelések. A lakótelepek és a kistelepülések kulturális ellátása — bár'a közművelődési alap korábban is támogatta ezeket — csak szerény mértékben fejlődött. A közvélemény ugyanakkor mind jobban figyel e területek változásaira, a lakosság társadalmi munkával is segíti a körülmények javítását. A most e célra átruházott több mint 9 millió forint a lakótelepi iskolák kulturális munkájának továbbfejlesztését, információs központok, lakótelepi klubok, közösségi helyiségek szabadidő-parkok, valamint aprófalvak és tanyák klubjainak munkáját segíti. Mindez természetesen csak kis része az amatőrmozgalom támogatására most „kiutalt”, csaknem 2 millió forintnak, mely még több megyében szolgálja szakmaimódszertani bázisok, alkotótáborok és -házak fejlesztését, vagy egyes amatőregyüttesek programjainak támogatását. Több mint 4 millió forintot juttattak más, úgynevezett szakmai feladatokra. A bácsalmási nagyközségi könyvtár például gyermekfoglalkoztató programokra, a sarkadi művelődési ház települési információs rendszer kidolgozására, a Komárom megyei Művelődési Központ pszichológiai programokra; a tatabányai Puskin Művelődési Központ mobil videostúdió kialakítására, a nagyhalászi könyvtár fonotéka, diatár megteremtésére, a karcagi városi Csokonai Könyvtár zenei részleg létrehozására, a Vas megyei Berzsenyi Dániel megyei Könyvtár gyermekkórházak, szociális otthonok, lakótelepi klubok ellátására, házi kölcsönzés bővítésére kért és kapott tetemes összegeket.
