Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
Mennyiségi és minőségi fejlődés az ismeretterjesztésben TIT-kiildöttgyülés Budapesten Szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székházában tartotta meg .VIII. küldött- gv (lését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az elmúlt öt esztendő mérlegét, s a további feladatokat felmérő tanácskozáson a budapesti és a megyei szervezetek 378 küldötte és nyolc ország ismeretterjesztő, felnőttoktatási, művelődési szövetségeinek — a bolgár, a dán, a finn, a francia, a lengyel, az NDK, az NSZK és a szovjet ismeretterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Adám György akadémikusnak, a TIT elnökének megnyitó szavait követően Kurucz Imre főtitkár fűzött kiegészítést a VIII. küldött- gyűlés beszámolójához. A legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt időszakban mennyiségileg és minőségileg egyaránt fejlődött az ismeret- terjesztés. Az évenként megszervezett 650 ezer körüli ismeretterjesztő óra, a 6 milliónyi résztvevő, a társulati tanfolyamok most már 100 ezret meghaladó hallgatói létszáma is azt igazolja, hogy az előző tanácskozás határozatainak megfelelően a társulat számos olyan ismeret- terjesztő programot tudott kínálni, amelyek soron kívül társadalmi-gazdasági feladatokhoz igazodnak. Nőtt az érdeklődés komplex módon szemléltetett, élményszerű, látványos, szórakoztató ismeretterjesztő formák, az országjárás, a csillagászati. műsorok, a távcsöves bemutatók, a vetélkedők és a kiállítások iránt. A főtitkár hangsúlyozta! a társulat alapvető feladata a jövőben is hozzáférhetővé tenni az ismereteket mindazok számára, akik iskolán kívül akarnak tanulni, szabad idejükben kívánják képességüket, készségüket fejleszteni. A cél tehát a minél gazdagabb, változatosabb művelődési, ismeretszerzési lehetőségek megteremtése, sokféle művelődési alkalom szervezése az óvodások játékos foglalkoztatási formáitól a fiatalokat és felnőtteket érdeklő rendezvényeken át áz idősebbeknek szervezett programokig. Mindezeknek a feladatoknak a társulat csak úgy tud eleget tenni, ha támaszkodik a munkáját segítő minisztériumok, országos, hatáskörű szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, a tudományos műhelyek és társaságok, a közművelődési intézmények segítségére. A főtitkár végezetül emlékeztetett rá, hogy a szóbeli ismeretterjesztő formák mellett fontos szerepet töltenek be a tudományos eredmények népszerűsítésében a társulat folyóiratai is. Ezután a küldöttgyűlés beszámolói és dokumentumai fölötti vita következett, amelyben széles körűen elemezték a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elmúlt években kifejtett művelődéspolitikai, ismeretgyarapító tevékenységét, felvázolva a jövőbeni feladatokat. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese a Központi Bizottság és a kormány nevében üdvözölte a TIT több tízezres tagságát, mindazokat, akik azon fáradoznak, hogy a legalapvetőbb és a legújabb ismereteket eljuttassák az emberekhez. Az ilyen tájékozottság — mondta — feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ország minden állampolgára el tudjon igazodni napi dolgainkban, megértse teendőink hátterét. A nyílt és őszinte szó hitelét hangsúlyozta a továbbiakban a Minisztertanács elnökhelyettese, amikor külpolitikai törekvéseinkről beszélt, s — egyebek között — hangsúlyozta, hogy mi nem akarjuk Uniformizálni a nézeteket a világban, exportálni a forradalmat, hanem azt akarjuk — és ezért mindent megteszünk —, hogy egy kérdésben legyen azonos a kormányzatok álláspontja és a népek óhaja: a béke kérdésében ! Köpeczi Béla művelődési miniszter is felszólalt a vitában. s a TIT-ben. társult irodalmi választmányában szerzett tapasztalatai alapján a ma igényei szerinti műveltség tartalmi elemeinek változására mutatott rá. Mindenekelőtt arra, hogy szélesebb körökben a régebbi, jobbára irodalmi, művészeti érdeklődés kitágult, s fókuszába kerültek a természettudományos ismereteken túl, a társadalomtudományoknak olyan területei is. mint például a közgazdaság, a szociológia, a pszichológia. Ma már a kultúrához tartozónak mondunk mindenféle olyan ismeretanyagot — fogalmazott —, amely hozzásegíthet az élet dolgaiban tájékozódáshoz-eligazodás- hoz, s az ilyen ismeretanyag feltárásában és közreadásában rendkívül nagy szerepe van a TIT által művelt, kötetlen tudásgyarapításnak. A TIT mindenfajta tevékenységi körére ráirányították a figyelmet a vita során, amelyben mintegy negyvenen kértek-kaptak szót. Végezetül Kurucz Imre ösz- szefoglalta a tanácskozás tapasztalatait, s ígéretet tett rá. hogy a vitában elhangzott javaslatokat az elkövetkező időszak munkájában figyelembe veszik, hasznosítják. Ezt követően a VIII. küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat új alap- szabályzatát, majd megválasztották a társulat vezetőségét és az országos elnökség tagjait. A TIT elnöke ismét Adám György lett. Alelnö- kei: Osztrovszki György akadémikus, az OMFB nyugalmazott elnökhelyettese, Sipos Aladár, a Közgazdaság- tudományi Intézet igazgatója, Soós Gábor, címzetes egyetemi tanár, államtitkár; Szépe György, a Nyelvtudományi Intézet osztályvezetője; Tüdős Ferenc, a Központi Kémiai Kutató Intézet osztályvezetője. A társulat főtitkára újra Kurucz Imre; főtitkár helyettesévé Vasvá- ry Artúrt, a „Föld és Ég” című folyóirat főszerkesztőjét választották meg. Kodály Zoltán szobrának leleplezésével megkezdődtek a VI. békés-tarhosi zenei napok Losonczi Pál hazaérkezett DélkeletDzsiából Este a tarhosi zenepavilonban Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság elnöke, a békés-tarhosi énekiskola egykori diákja nyitotta meg a VI. békés-tarhosi zenei napokat, melynek dísz^ hangversenyét Kodály Zoltán születése 100. évfordulójának jegyében rendeztek meg. A hangverseny műsorán a Székelyfonó és a Psalmus Hungaricus szerepelt. Közreműködtek a Debreceni MÁV-filharmonikusok. a debreceni Kodály kórus, a Maróthy kórus, Szabó Lász- „ ló, illetve Gulyás György vezényletével, valamint Palcsó Sándor, Köröndi György. Melis György, Takács Tamara, Szabó Anita és Kincses Veronika. . Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton hazaérkezett Budapestre két délkelet-ázsiai országban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Útjának első állomása Burma volt, ahova U San Yu, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke hívta meg. Majd a Fülöp- szigeti Köztársaságba Ferdinand E. Marcos elnök meghívására látogatott az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pált útjára elkísérte felesége. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Váncsa Jenő mezőgaz(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután 18 órakor Békésen, a Dózsa ligetben felavatták Marton László Munkácsy-díjas szobrászművész' Kodály-szobrát. Avatóbeszédet Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke mondott, kiemelve Kodály Zoltán békési kapcsolatait, tevékenységét, mellyel múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar zenei műveltség megalapozásában, terjesztésében. A kitűnő szobrot Ma- koviczki János, Békés tanácselnöke vette át a város nevében, majd Gulyás György vezényletével a debreceni Kodály kórus énekelt. Ma, június 27-én, vasárnap délelőtt 9.30 órakor Békés főterén az országos Kodály Zoltán népzenei, találkozón részt vevő pávaköröSzoboravatás a békési Dózsa ligetben Fotó: Fazekas László Gerendáson Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Bacsa András „nagygödörben” kerül sor Megrakják a tüzet címmel a találkozó gálaestjére. (s—n) két köszöntik, este 19 órakor pedig Sik Ferenc érdemes művész rendezésében Tarhoson, a valamikori BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANACS LAPJA 1982. JÚNIUS 27., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 149. SZÁM Megnyílt a IKSZ XII. kongresszusa Az új-belgrádi Száva központban tegnap délelőtt megkezdődött a JKSZ Xll. kongresszusa. A 2,1 millió párttagot képviselő csaknem 1800 küldöttet, valamint a bélés külföldi vendégeket Dusán Dragoszavac, a KB-elnök- ség elnöke köszöntötte. A jugoszláv kommunisták legmagasabb fórumának munkáját mintegy 130 testvérpárt, továbbá szocialista, demokratikus, haladó párt és mozgalom küldöttsége kíséri figyelemmel. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Az SZKP küldöttsége élén Vaszilij Kuznyecov, a KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyettese áll. Dusán Dragoszavac megnyitó szavai után a kongresz- szus megválasztotta elnökségét, munkatestületeit, majd elfogadta napirendjét. A legmagasabb pártfórum plenáris üléseken és munka- bizottságokban tanácskozik. A küldöttek a Központi Bizottság tevékenységéről szóló jelentést, továbbá „A JKSZ politikai platformja a szocialista önigazgatás, a testvériség-egység és . az együvé tartozás fejlesztéséhez Koszovóban” című dokumentumot, a kongresszus, határozattervezetét, valamint a JKSZ külpolitikai törekvéseit rögzítő okmányt írásban kapták (kézhez. Dusán Dragoszavac bevezető beszédében mély elismeréssel méltatta Tito elnök és legközelebbi munkatársa. Edvard Kardel forradalmi munkásságát éis hangsúlyozta, hogy halálukkal a párt több évtizedes „kimagasló vezetőit vesztette el, de töretlenül tovább folytatja a titoi bel- és külpolitika vonalát. „A szocialista önigazgatás és az el nem kötelezettség Jugoszlávia tartós orientációja.” — emelte ki. A KB elnöke rámutatott, hogy Jugoszlávia az elmúlt években komoly eredményeket ért el a szocialista építőmunkában. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1978. és 1981. között évi 1847 dollárról 2788 dollárra emelkedett. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ország napjainkban komoly gazdasági nehézségekkel küzd, amelyek részben a megromlott világpolitikai és gazdasági helyzet hatásának következményei, de főként a belső gyengeségekből, hiányosságokból fakadnak. „Csak jobb munkával és fokozott felelősség- érzettel tudjuk leküzdeni őket” — mutatott rá. Dragoszavac a továbbiakban az ismert koszovói albán nacionalista, irredentamegmozdulásokkal foglalkozott. Vázolta a múlt év tavaszán lezajlott ellenforradalmi események okait. Megállapította: most elmondhatjuk, hogy a helyzet stabilizálása útján eredményeket értünk el, és ez a folyamat alapvetően politikai eszközökkel valósul meg, s a jövőben is elsősorban politikai és ideológiai harcot vívunk teljes sikeréért. Dusán Dragoszavac végül időszerű nemzetközi kérdéseket érintve kifejtette, hogy a JKSZ. a jugoszláv munkásosztály, az egész társadalom mélyen aggódik a nemzetközi helyzet éleződése miatt. Aláhúzta, hogy Jugoszlávia töretlenül folytatja eddigi külpolitikáját, síkra- száll az el nem kötelezettek mozgalma eredeti elveinek érvényesítéséért. A beszámoló rámutatott, hogy a két kongresszus közötti időszakban folyamatosan épült és erősödött a szocialista önigazgatási rendszer, a szocialista termelési viszonyok azonban nem minden területen fejlődtek egyenletesen. Jugoszláviában 1978—1981. között évi átlagban a társadalmi össztermék 4,5, az ipari termelés 6,2 a (Folytatás a 2. oldalon) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG
