Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
0 1982. június 26., szombat Gépjármüvei határainkon túlra Tudnivalók külföldre utazóknak Ezekben a napokban egyre többen készülnek a szomszédos vagy távolabbi országokba gépkocsival, motorkerékpárral, hogy nyári szabadságukat eltöltsék. Ahhoz viszont, hogy az ember külföldre utazhasson elengedhetetlen az útlevél. Mi szükséges az útlevélhez és a külföldi utazáshoz? Ezt kérdeztük Pacsika György rendőr őrnagytól, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság igazgatósrendészeti osztály vezetőjétől. — Az öt szocialista országba való kiutazások feltételei 1981. július 1-től — mint ismeretes — kedvezően alakultak. A Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába, Csehszlovákiába öt évre szóló többszöri kiutazási engedélyek adhatók a piros útlevélbe. Ehhez a postán megvásárolt útlevélkérő lapot, továbbá 200 forintos illetékbélyeget és az útlevelet kell a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságon benyújtani. Aki útlevéllel még nem rendelkezik, annak 250 forintos illetékbélyeg, útlevél kérő lap és egy fénykép szükséges. A korábbiaktól eltérően a már egyszer meghosszabbított és lejárt piros útlevelet további egy alkalommal öt évre meghosszabbítjuk, és öt évre szóló többszöri kiutazási engedélyt adunk öt szocialista országba szóló érvényességgel. A kiutazás céljára a szükséges valutát az érvényes útlevélre az utazási irodáknál lehet megvásárolni. A Jugoszláviába és Szovjetunióba való kiutazás feltételei nem változtak. Ebben az esetben is útlevélkérő lap szükséges, egy fénykép, és a megfelelő összegű illetékbélyeg lerovása. Jugoszláviába turistaként háromévenként, látogatás céljából — a hozzátartozók meghívására történt utazást kivéve —évenként egyszeri kiutazás engedélyezhető a piros útlevélbe. Ügyintézési határidő a piros útleveleknél 14 nap. — Mit kell tudni a nem szocialista országba való kiutazáskor és az útlevcl-ügy- intézesekk'el kapcsolatban? — Az utóbbi években a nem szocialista országokba is megnőttek', illetve bővültek az utazási lehetőségek. Az útlevéltörvény, továbbá az ezt módosító jogszabályok ugyancsak kedvezően érintették, könnyítették az utazások feltételeit. Ismeretes, hogy az egyéni turistaként kiutazni szándékozóknak a Magyar Nemzeti Bank megbízása alapján az IBUSZ- iroda ad kérésükre igazolást arról, hogy az igénylés időpontjában turistavaluta-ellá- tásra jogosultak. A valutaellátás előzetes biztosítását szolgáló útlevélkérő lapot a Békés megyei IBUSZ-irodá- ban kell benyújtani. Ugyancsak ide kell benyújtani útlevélkérő lapját azoknak is, akik Jugoszláviába kívánnak egyéni turizmus céljából kiutazni. A turistakiutazási-en. gedéllyel utazók tartózkodási költségeikre háromévenként, egvszeri felhasználásra, személyenként és naponként 850 forintnak, legfeljebb 14 napra 12 ezer forintnak meg- fe'elő összegű valuta adható. 1981. január 1-től a nem szocialista országokba magáncélból való kiútazások feltételei is kedvezően változtak: magáncélból évenként egy kiutazás engedélyezhető, egyéni turizmus, utazási irodák által szervezett csoportos turizmus vagy látogatás céljából. Nem szocialista országokba kiutazni kívánó állampolgároknak kérelmeiket minden esetben az IBUSZ-, illetve az utazási irodákhoz kell benyújtani. Az ehhez szükséges útlevélkérő lapot ezen irodákban a helyszínen megvásárolhatják, majd az kitöltés után két darab fényképpel és a szükséges okmányokkal ellátva az utazási irodák átveszik további ügyintézés céljából. Amennyiben a kiutazó kék útlevéllel már rendelkezik, azt a kérelemhez minden esetben csatolni kell. Az egyéni turistaútlevél illetéke 600 forint, a látogatóútlevél illetéke 400 forint. A csoportos turizmus illetéke 400 forint. A magáncélú külföldi tartózkodás az európai államokban általában 30 napra, az európán kívüli államokban pedig 90 napra en^ gedélyezhető. A nem szocialista országok területére szóló útlevélkérelmek ügyintézésének határideje 30 nap. — Mi a helyzet a vízumügyintézéssel kapcsolatban? — Ismeretes, hogy államközi megállapodás alapján Ausztriába és Finnországba való utazás esetén vízumot nem kell beszerezni. A vízumköteles országokba való utazás során a vízumkérés és az -ügyintézés hosszabb időt vesz igénybe. Az IBUSZ, és az illetékes utazási irodák az ezzel kapcsolatos teendőket a kiutazók megbízása alapján vállalják, és részletes felvilágosítást is adnak. Van lehetőség arra is. hogy a kiutazó állampolgárok az illetékes ország külképviseleti szervénél Budapesten közvetlenül is megkérhetik a vízumot. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság illetékes igazgatásrendészeti szervei a kiutazással kapcsolatos útlevél- és egyéb ügyekben az érdeklődőknek szívesen adnak tájékoztatást, felvilágosítást. A külföldre gépjárművel indulók alapvetően hasonló forgalmi szabályokkal és közúti jelzésekkel találkoznak, mint hazánkban. Mindez azért van így, mert Magyar- ország is csatlakozott a közúti közlekedési és közúti jelzési egyezményekhez, s ezekben az egyezményekben foglaltak valamennyi ENSZ- tagország számára kötelezőek. Általános szabály valamennyi európai országban, hogy minden gépjárművezetőnek uralkodnia kell a gépjárműve felett, és alkalmazni kell azokat az óvintézkedéseket, amelyek a közutak többi használóinak biztonságához szükséges. — Európában milyen eltérésekkel számolhatunk az utakon? — kérdeztük Balta János rendőr őrnagytól, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjétől. — Valamennyi európai or-, szágban érvényesek a hazánkban is jogszabályban rögzített alapelvek. Az adott országok közlekedési szabályaiban némi módosítás, változás tapasztalható. Például: a gyalogátkelőhelyek előtt a megállásra megengedett távolság Bulgáriában és Csehszlovákiában öt méter, az NDK-ban ez 15 méter. Várakozásnak számít Jugoszláviában a 15, Ausztriában a 10. Romániában öt, az NSZK-ban a 3 percen túli megállás. Valamennyi szocialista országban a 2,5 tonnát meg nem haladó járművek, ha ezt jelzőtáblákkal, szabályokkal szabályozzák, várakozhatnak a járdán olyan feltétellel, ha a gyalogosok számára 1,5 méter széles járdarész szabadon marad. Csehszlovákiában . lakott területen kívüli helyeken az első osztályú utakon — rossz látási viszonyok mellett — megállni és tartózkodni tilos! Előzésnél, sávváltásnál rövid fényjelzést kedd adni Dániában, sötétedés után Hollandiában úgy, hogy a közlekedés más résztvevőit ne zavarja. Valamennyi szocialista országban érvényes általános szabályokon kívül tilos az előzés például Bulgáriában, amikor a közutakon katonai járőroszlop — három vagy több jármű tartózkodik — és előzés esetén a katonai járőroszlopba kellene besoOrszág lakó tt tér. nem lakott tér. autópályán mkp. szgk. mkp. szgk. mkp. szgk. Bulgária: 50 60 70 80 100 120 Csehszlovákia: 60 60 80 90 80 110 Jugoszlávia: 60 * 60 80 80 120 120 Lengyelország: 50 50 70 80 70 90 NDK: 50 50 80 80 100 100 Szovjetunió: 60 60 90 90 Románia: 40 1500cnf-ig 60 60 80 60 80 1500 CűJ2000 cia3 k zött 60 ö90 90 2000 Cl? f lett60 e100 100 Ausztria: 50 50 100 100 130 130 Anglia: 48 48 96 96 112 112 Belgium: 60 60 90 90 120 120 Dánia: 60 60 80 80 100 100 Finnország: 50 50 80 80 120 120 Franciaország: 60 60 90 90 110 110 Görögország: 40 50 70 80 70 100 Hollandia: 50 50 80 80 100 100 NSZK: 50 50 100 100 130 130 Norvégia: 50 50 80 80 90 90 Olaszország: 50 50. 100 600 cn*-ig 80 130 90 900 cnf-ig 90 110 1300 CEí'-ig 100 130 1300 cia5 fe 110 Lett 140 Spanyolország: 60 60 90 90 120 120 Svájc: 60 60 100 100 130 130 Svédország: 50 50 90 90 120 120 Törökország: 50 50 70 90 TY0635 rolni. Ugyancsak tilos előzni Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában a kijelölt gyalogátkelőhelyeken. A Szovjetunióban 100 méterre, Romániában pedig 50 méterre a vasúti átjáró előtt. Előzési tilalom érvényes Csehszlovákiában az alagutakban, Romániában a hidakon. A körforgalomban közlekedőknek a jobb kéz felől érkező ‘járművek részére elsőbbséget kell biztosítani Ausztriában, Franciaországban, az NDK-ban és Romániában. Egyenrangú útkereszteződésben megállás esetén a jármű elveszti a jobb- kézszabály biztosította előnyt Ausztriában és Hollandiában. Az útkereszteződésben egymással szemben közlekedő, és balra kanyarodó gépjárművek egymás mellett, jobb kéz felől, egymás előtt kell; hogy elhaladjanak az NDK- ban, Bulgáriában, Dániában és Svájcban. Nem megfelelő, korlátozott látási viszonyok esetén, vagy megfelelő közvilágítás mellett is lakott területen tompított fényszórót kell — Romániában lehet — használni Európában mindenhol. Ettől eltérő a svédországi szabályozás, ahol éjjel-nappal tompított fénnyel kell közlekedni, az ausztriai és francia szabályozás, ahol motorkerékpárral nappal is csak tompított fényszóróval lehet közlekedni. Közlekedési szabálysértés esetén a kiszabott büntetés kifizetéséig a forgalmi rendszámot leszerelhetik, és további eljárási költséget számolhatnak fel Görögországban. Szabálytalan helyen történő várakozás esetén a gépkocsit a tulajdonos költségére elszállítják Ausztriában és Franciaországban. A biztonsági öv használata nem kötelező Lengyelországban, Olaszországban és Angliában. A biztonsági öv használata csak lakott területen kívül kötelező Bulgáriában, Csehszlovákiában és Spanyolországban. A megengedett gumiprofilmélység általában egy milliméter. Ettől eltérő szabály érvényes Ausztriában, ahol a bordák mélysége minimum 1,6 milliméter lehet. Jó tudni, hogy egyes országokban a határőrszerveknek jogukban áll megtagadni a beutazást olyan gépjárművel, amelyen a gumiprofil mélysége az előírtnál kisebb. Kötelező felszerelés valamennyi országban az országjelzés — Magyarország esetében a „H” — az elakadás- jelző háromszög, mentődoboz, motorkerékpárosoknak bukósisak. Lakott területen belül történő vezetés közben motorkerékpárosoknak tilos dohányozni Csehszlovákiában és az NDK-ban. Valameny- nyi országban büntetik az ittas gépjárművezetőt. Angliában eltérő szabály van érvényben: „Balra hajts!”, és jobbról következő előzés szerint közlekednek. Balra lehet előzni a jobbra kanyarodó járművet, ha az már jelezte jobbra kanyarodási szándékát. Egyirányú utcában a baloldali előzés megengedett. A baloldali közlekedési miatt az asszimetrikus világítást meg kell változtatni. A sebességhatár túllépését mindenütt büntetik. (Részletes táblázatunkban láthatók a sebességhatárok.) Franciaországban az egy évnél frissebb jogosítvánnyal rendelkezők részére a megengedett legnagyobb sebesség 90 kilométer óra. Bulgáriában két évnél nem régebbi jogosítvárinyal rendelkezőknél lakott területen 50 ki" lométer/óra, lakott területen kívül 70 kilométer óra, autópályán 100 kilométer óra. A Szovjetunióban lakott területen kívül a két évnél nem régebbi jogosítvánnyal rendelkezőknél 70 kilométer óra a megengedett legnagyobb sebesség — mondotta befejezésül Balta János. Szekeres András Tudomány - technika Fény az üzemben Röviden NYULAK KÖZÖSSÉGI ÉLETE Az ausztráliai nyulak csoportosan, egy adott körzeten belül élnek. A csoportban mind a hímek. rAind a nősténye^ között pontos hierarchia alakult ki. A körzetet részben ürülékkel, vizelettel, részben a hím nyulak álla alatt levő mirigy váladékával jelölik meg. ezt az egyéb csoportok tagjai tudomásul veszik. és a körzetet lehetőleg elkerülik. A nálunk is ismert mezei 'nyúl magányos állat, nem rendelkezik ilyen szervezett közösségi élettel, sem ilyen jelzés- rendszerrel. VÉRCSOPORT — A KÖNNYBEN Kutatók kiderítették, hogy a vércsoportok antigénjei a könnyben is megtalálhatók. Ennek alapján rendkívül leegyszerűsödhet a vércsoport-meghatározás. Nem kell mást tenni, mint az egyik- szembe az A vércsoport vérsejtseit. a másikba pedig a B vércsoport vérsejtjeit tartalmazó fiziológiás sóoldatot cseppenteni. Ha az azonos vércsoport antitestjeivel érintkezik a folyadék, akkor megalvad, ami optikai vizsgálattal perceken belül megállapítható. Ha nem következik be az alvadás, abban az esetben a vércsoport AB. ha pedig mindkét szemben megalvad. akkor 0. A módszer természetesen még csak kísérleti munkára alkalmas. NÖVÉNYI HORMONOK Több növényi hormon ismeretes. amely a növények növekedését fokozza, méghozzá nem az egész növényét. hanem az egyes részeket különbözőképpen. Üjabbam meghatározták a növekedést gátló hormont is. Ez található pl. a rügyekben télen A hormonok hatásának az ismerete gyakorlatilag igen fontos, mivel így megfelelő adagolással a kívánt tulajdonságú növény tenyészthető ki. pl. törpe fa. amely nagy gyümölcsöket terem. A természetes világítás, amely az égboltról sugárzott, természetes szórt fénynek a helyiségbe jutó része, az emberi szem számára legkedvezőbb világítási forma. Egy része közvetlenül az égboltról esik a helyiség adott pontjára, másik része valamely árnyékoló felületről verődik vissza. A jó természetes világítás feltétele tehát a kellő megvilágítás, az árnyékhatás, a káprázatmen- tesség és az egyenletesség. A helyiségekben biztosítandó világítási tényező értékét már többszörösen megállapították, és ezeket táblázatokba foglalva tartalmazzák a szakkönyvek. A tényező értékét befolyásolja a munkavégzés jellege (finom vagy durva munka), a munkadarab mérete és a természetes világítás módja (oldal-, felső vagy kombinált világítás). Ha a világítási tényező kisebb az előírt mértéknél, a természetes világítást mesterséges világítással kell kiegészíteni. Az egyenletes természetes világítás igényét legjobban a szabadban álló épület elégíti ki, és a világítás minőségét az épület tájolása lényegesen befolyásolja. Függönyözéssel nemcsak az' árnyékhatás és káprázatmentesség, henem a világítás egyenletessége is javul. A függőleges elhelyezésű felülvilágító ablakok kevésbé szennyeződnek, mint a közel vízszintes felülvilágítók. A megvilágítás erőssége és egyenletessége szempontjából is kedvezőbbek, noha fényátbocsátásuk viszonylag kedvezőtlen. Az ipari üzemcsarnokokban gyakori Sheed-tetőszerkezet a munkasíkra egyenletes megvilágítást hoz létre. Közép-Euwápában derült égbolt mellett éves átlagban napi 10 világos óra van. Az évszakváltozás következtében ez decemberben napi 4 világos órára csökken. Képünkön: az ipari üzemcsarnokokban fontos előírás a munkasíkban az egye iletes megvilágítás. A képen látható csarnokban a tervrajz finom vonalai is jól kivehetők — mesterséges megvilágítás nélkül. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)