Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-03 / 128. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 3., csütörtök Értelmi és nem érzelmi fogyatékosok! Minden megyére kiterjedő érdekvédelmi hálózat A Magyarországon élő szellemileg elmaradott gyermek és felnőtt sorsának alakulása nemcsak az egyes családok, hanem az egész társadalom gondja. Épp ezért sürgető volt, hogy a Hallás- sérültek Országos Szövetségén belül létrehozzák az értelmi fogyatékosok szüleinek országos érdekvédelmi szekcióját. A központi szervezet most kiterjeszti hálózatát : a megyékben is folyamatosan megalakulnak az érdekvédelmi szekciók. A napokban felkerestük az országos szekció központját, amely Budapesten, az V. kerületben, az Október 6. utca 22. számú házban működik (Telefon: 116-415). A szervezet munkájáról beszélgettünk Bujdosó Balázs- zsal, az országos szekció titkárával: — Feladatunk az országos hálózat irányításával egy olyan egységes érdekvédelmi szervezet kialakítása, amely megteremti az országban élő értelmi fogyatékosokat nevelő családok, intézmények, patronálok társadalmi összefogását. Célunk, hogy segítsük az értelmi fogyatékosok munkába állását, továbbképzését, adjunk lehetőséget művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szoktassuk őket az önálló életre. Ezzel egyben könnyítőnk a családok életén, időszakosan tehermentesítjük őket, tanácsot, segítséget adunk a velük élő értelmi fogyatékosokkal kapcsolatos problémák megoldásához. — Vagyis társadalmi kirekesztettségüket akarják megszüntetni, a rájuk is vonat', kozó állampolgári jogok érvényesítésével? — Az érdekvédelemmel az általános állampolgári jogokból kiindulva, olyan lehetőséget kívánunk nyújtani, amely módot ad az értelmi fogyatékosoknak arra, hogy például védett munkahelyen foglalkoztassák őket, munkásszállásokon lakhassanak, művelődési házakban szakkörökön, klubdélutánokon találkozhassanak egymással, gyermek- és felnőttüdülőkben tölthessenek el pár hetet. Egyszóval beilleszkedésükkel a társadalom hasznos tagjaivá szeretnénk tenni őket, hogy hozzájárulhassanak eltartásuk költségeihez, s ezt csak .rehabilitációjukkal érhetjük el. Szeretnénk, ha minél több vállalatnál, üzemben megértésre találnának céljaink, és bekapcsolódnának munkánkba. Például a mezőgazdaság a termények begyűjtése idején hasznosíthatná ezt a cseppet sem lebecsülhető nagyságú munkaerőt, vágy egyes tömegcikkek gyártásában a szövetkezetek foglalkoztathatnák a szellemi fogyatékosokat. A lehetőségek felkutatása, felmérése, a kapcsolatteremtés a szülők és a munkáltatók, valamint a különböző szociális, oktatási, kulturális intézmények között: ez lesz a megyei szekciók főfeladata. — Ügy gondolom, munkájuk sikere sokban függ majd attól is, hogy mennyire sikerül az emberek szemléletét megváltoztatni. Az egészséges, ép elméjű emberek nem szívesen fogadják, tűrik meg környezetükben az értelmi fogyatékosokat. Vannak munkahelyek, ahol durva tréfák céltáblái, elzárkóznak, idegenkednek tőlük, esetleg robotgépeknek tekintik őket. Pedig csak értelmi és nem érzelmi fogyatékosok. — Sőt, nagyon is igénylik a törődést, a szeretetet. Érzékenyek, lelkileg sérülékenyek, s erről sokszor még a család sem vesz tudomást. Ezen a téren még sok a tennivalónk. A szekciók mellett működő tanácsadó szolgálatok felvilágosítást adnak majd az együttéléssel felmerülő egészségügyi, pszichológiai, nevelési vagy bármilyen más jellegű problémák megoldására. Tanfolyamokat, előadásokat, rendezvényeket szerveznek a szülők, nevelők részére. A családok fordulhatnak egyenesen hozzánk is, ha a megyei szervezetek lehetőségeit meghaladja ügyük orvoslása. Mindenesetre először vegyék fel a megyei szervezettel a kapcsolatot. — Nem hallgatható el: hazánkban az értelmi fogyatékosok száma nem csökken, sajnos, évről évre növekszik. Mit lehet tenni?Természetesen nem taigetoszi, hanem humánus megoldásra gondolok . .. — Segítjük és támogatjuk az értelmi fogyatékosság megelőzésére, korai felismerésére irányuló kutatómunkát, s ebben együttműködünk az egészségüggyel, az oktatási intézményekkel. Számítunk a Vöröskeresztre, és más társadalmi szervezetekre is, amelyek eddig is sokat tettek a rászorultak érdekeinek védelméért. Országos hálózatunk akkor tölti majd be igazán szerepét, ha elérjük, hogy a társadalom és az értelmi fogyatékosok közös érdeke találkozzon, s ez a kapcsolat tartóssá is váljon. Horváth Anita INTERPRESS-iroda nyílt Budapesten A Nemzetközi Űjságíró Szervezet INTER- PRESS Kiadó és Nyomda Vállalata megnyitotta Budapesten, a belvárosban (V., Semmelweis u. 19. szám alatt) kereskedelmi és propagandairodáját. A nemzetközi gyakorlathoz alkalmazkodva foglalkoznak a reklám minden formájával: a hagyományos nyomtatott eljárástól a korszerű technika eszközeit felhasználó videokazettás filmfelvételekig. Hazai és külföldi tolmács-, illetve fordítórészleg'et hoztak létre, továbbá rendezvényszojgálatot, üzletkötő-tanácsadó szervezetet, amelyek feladata, hogy külföldi partnerek részére konferenciákat, üzleti kerekasztal-beszélgetése- ket. árubemutatókat rendezzenek. Napirenden a vízgazdálkodás Tegnap, június 2-án Szabó Ferenc elnökletével ülést tartott az orosházi városijárási Népi Ellenőrzési Bizottság. Keresztes Sándor, a NEB tagja beszámolt a „Dél- Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat tevékenysége, együttműködése a mezőgazdasági üzemekkel” című vizsgálat tapasztalatairól. Az Orosházi Vízgazdálkodási Társulat 1961-ben alakult és 1979-ben egyesült a mezőkovácsházival. Ezt követően, mint Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat végezte tevékenységét. Az egyesülés óta mintegy 70 ezer 430 hektáron végeztek belvízrendezést. 1981-ig megvalósult üzemközi művek több mint 55 ezer hektár belvíztelenítését biztosítják. Ez év végéig újabb 15 ezer hektárral bővül a belvíztele- nítés azzal, hogy megépül az Orosháza—medgyesbodzási csatorna. Ezen a csatornán valósulnak meg a térséget érintő belterületek és a térségben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek vízrendezési és komplex meliorációs létesítményei. A terveket részben az AGROBER, részben a vízgazdálkodási társulat készíti el. A népi ellenőrök megállapították, hogy az AGROBER és a társulati tervcsoport között szorosabb együttműködésre lenne szükség. Ez különösen az Orosháza—Medgyesbodzás-csa- torna üzemközi mű, valamint az üzemi komplex meliorációs művek tervezésére vonatkozik. Ugyanis nem minden esetben történt meg a tervezők között az egyeztetés, s így a csatornázás során gondok vetődtek fel. A termelőszövetkezettel való kapcsolatok különbözőek. Meghatározza az, hogy a gazdálkodó szervek területén milyen szintű rendezést végzett a társulat. Általában azoknál az egységeknél, amelyeket nem érintenek a közös célú csatornaépítések, a kapcsolat csak formális. A népi ellenőrök arra is választ keresnek, hogy a társulat milyen időközökben tartja rendben a csatornákat. A csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezetben rendszeresen, a békéssámsoni Előre Termelőszövetkezetben viszont még az 1980-ban esedékes karbantartást sem végezték el. * A járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el az ösz- szefoglaló jelentést. Ezt követően a NEB mellett működő szakcsoportok tevékenységét tárgyalták meg. S. J. Utazási tudnivalók 1982.- június 2. — számos országba juthat el az utazó, a Volán 20-as Vállalat nemzetközi járataival. Menet- rendszerű autóbuszok indulnak Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia több városába, ismert üdülőhelyeire. A tőkés országok közül Ausztriába^ az NSZK-ba és Olaszországba indít járatokat a Volán. Bécsbe például egész évben minden nap, a Budapest—Bécs—Salzburg— München, illetőleg a Budapest—Graz—Villach—Velence vonalon, a nyári szezonban egy héten egyszer indul járat. Hosszabb úton tranzitszállást biztosít a Volánbusz. A kishatármenti forgalom keretében Egerből, Miskolcról, Nyíregyházáról, Debrecenből. Békéscsabáról, Szegedről Bajáról, Pécsről, Zalaegerszegről és Győrből indulnak autóbuszjáratok. A tengerparti üdülőhelyekre induló járatok menetrendje lehetőség szerint igazodik a magyar utazási irodák által lekötött szálláshelyekhez és csatlakozik a hazai szervezésű, Bécsből és Velencéből induló társasutazásokhoz is. Panaszok, kérdések - válaszok Fórum Békéscsabán Békéscsabán, a II. kerületi pártalapszervezet kezdeményezésére a HNF bizottsága •fórumot szervezett. A megjelentek kérdéseire a városi tanács egy-egy szakterületen dolgozó — Csaba Márton a műszaki, Simon Mihály az igazgatási, Blahut Lajos a termelés-ellátás felügyeleti osztály — vezetője, továbbá Csávás József rendőr százados, a városi rendőrkapitányság közbiztonsági osztályának a vezetője, Kra- uszpé Erzsébet, a kertészeti és köztisztasági vállalat, valamint Sipiczki Frigyesné, az IKV osztályvezetője és Urban András, a HNF körzeti elnöke adott választ. A kérdések és a válaszok részben a II. kerületre vonatkoztak, részben általánosak voltak. Ezekből ismertettünk néhányat, amelyek talán a leginkább közérdekűek. Szóvá tették egyebek közt, hogy magasak a zöldségárak. Válasz: A ZÖLDÉRT nem tudja tárolni az ellátáshoz szükséges mennyiséget. Főként ez az oka, hogy a gyökérzöldség ára most, tavasz- szal igen magas, bár országosan is kevés van belőle, és drága. Panasz: Udvariatlanok a bolti eladók, pénztárosok. A húsboltokban gyakran fordul elő súlycsökkentés. Válasz: Kevés a régi .tapasztalt kereskedő, a fiatalok nevelése nem megoldott. A húsboltokat a jövőben többször fogják ellenőrizni. Panasz: A parkokban, a gyepen átjárnak az emberek, és gyalogutat taposnak ki. Válasz: Ha szükségesnek látszik, a kitaposott sávban járdát építtet majd a tanács. Panasz: Előfordul, hogy az emeletről a járókelőkre rázzák a poros szőnyeget. Válasz: Ez szabálysértés. Ha valaki feljelentést tesz, az igazgatási osztály eljárást indít, és kellő bizonyítékok alapján pénzbírságot szab ki. Panasz: Néhol bömbölnek a magnók, ami zavarja a környéken lakók nyugalmát. Válasz: Hasonló az előzőhöz. Panasz: Az Ör utcában sokszor rossz a tévéantenna. Válasz: Űj készül. Panasz: A lakótelepeken sok a kutya, gazdáik megszegik az ebtartási rendeletet. Válasz: A rendeletet — figyelembe véve a panaszokat — módosítani fogják. Egyébként kutya csak akkor tartható, ha ahhoz a lépcsőház valamennyi lakója hozzájárul. Panasz: Az OFOTÉRT nem javít szemüvegkeretet. Válasz: „Éppen most kaptam iparengedélyt a szemüvegkeret-javításra” — mondta az egyik jelenlevő asszony, és közölte, hogy ezt a Népújságban hirdetni fogja. Panasz: Néhol elhanyagoltak a parkosított területek. Válasz: A kertészeti és köztisztasági vállalat — ha valaki mellékállásban vállalja — kiad parkrészeket karbantartásra. Panasz: Egyik-másik vendéglátóegységben hajnalig tart a diszkó, s a zene olyan hangerővel szól, hogy a környéken nem tudnak aludni. Válasz: Szabálysértés, amelynek az „ára” szigorú pénzbüntetés. Kérdés: Mikor épül meg a sportcsarnok? Válasz: Csehszlovák építőkkel hamarosan megtörténik a szerződéskötés az építésre. Kérdés: Mikor hozzák rendbe az utcák, terek számozását? Válasz: A tanyák számozása elkészült A belterületen folyamatosan számolják fel a hibákat. Kérdés: Miért nem javítják ki a KISZ-tábor bejáratától a Gyulai úthoz vezető útszakaszt? Válasz: Erre a munkára — kátyúzással — júniusban kerül sor. Kérdés: Mi lesz a város szegélyén, az úgynevezett gyulai úti háromszögben? Válasz: A területet cirkusz helyének alakítják ki. A közelben lesz a sportcsarnok. Nagyobb sportrendezvényeknél a tér gépkocsiparkírozóhelyül használható fel. Kérdés: Lesz öregek napközi otthona a kerületben? Válasz: Igen, építését a népfrontmozgalom keretében szervezik meg. Pásztor Béla Felújítják az úttörőstadiont A KISZ X. kongresszusán elhatározottakhoz híven, a közeljövőben megkezdik a margitszigeti úttörőstadion felújítását. A mintegy 40 millió forint beruházást igénylő rekonstrukció ősz- szehangolására, szervezésére, irányítására a KISZ KB mellett . működő — egyéb építésekkel is foglalkozó — irodát, valamint társadalmi szervezetek képviselőiből operatív bizottságot hoztak létre. A kiviteli és a programterveket az iparterv mérnökkollektívája készíti. Az elképzelések szerint a meglevő épületeket a vázukig lebontják és a régi szerkezeti elemekre húzzák fel az új létesítményt. Tágasabb öltözőket, a sportolók igényeit jobban kielégítő helyiségeket, új lelátót építenek majd. A tribün tervezésekor figyelembe veszik, hogy megfelelően illeszkedjék a sziget összképéhez mind a pesti, mind a budai oldalról tekintve. A kivitelező gödi Duna- menti Mgtsz, építőmunkásain kívül természetesen a KISZ-es fiatalok is kiveszik részüket a felújítási feladatokból. Az idén először építőtábort szerveznek az úttörőstadion újjávarázsolására. Itatósok pszichológiája A kockázatos, indokolatlan előzés a közlekedésben az egyik legveszélyesebb manőver. Nem véletlen, hogy ezt a magatartást sokszor vizsgálják a közlekedési kutatók. A kérdésük mindig ugyanaz: mi készteti a járművezetőt az indokolatlan és kockázatos előzésre? A vezető magatartását két tényező határozza meg alapvetően: az egyik minél biztonságosabb, a másik a minél gyorsabb célhoz jutás — állítják az Autóközlekedési Tanintézet munkatársai. Ehhez társül sokakban egy harmadik tényező i*>, mégpedig a szabad haladásra való törekvés. Ennek lehetőégét ugyan a külső forgalmi viszonyok is befolyásolják, ám lényeges szerepet játszik benne a vezető személyisége is. A szabad haladás biztosítására ugyanis kétféle megoldási forma ‘létezik. Az egyik vezető ilyenkor leszakad az előtte haladótól, s így teremti meg magának a lehetőséget, a másik típus viszont csak gyakori előz- getéssel tudja ugyanezt elképzelni. Vannak termézetesen olyanok is, akik feladják a szabad haladás lehetőségét, felzár- kóznak az előttük haladó mögé, s hosszú időn át követik, anélkül, hogy megelőznék. A gyakran előzgetők személyiségét vizsgálva kimutatható volt, hogy alkalmazkodási problémáik vannak az életben, erős bennük nemcsak az aktivitás, hanem a kockázatvállalási készség is, magatartásukat legtöbbször indulatok vezérlik. A felzárkózók személyiségében viszont depresszióra valló hajlamot, szorongást, túlzott alá- rendelődést mutattak ki a vizsgálatok. A legkevesebb kedvezőtlen személyiségjegyet azok mutatták, akik a forgalmi helyzetek szerint képesek voltak mindig a külső feltételekhez igazodva vezetni.
