Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

NÉPÚJSÁG 1982. június 24., csütörtök Vonószenekari tábor Tarhoson A szépen rendezett udva­ron fenyők magasodnak, lombjaik közt madarak hal­latják éneküket. A teremből Vivaldi zenéje szűrődik át a fákon, s lengi be a kertet békés harmóniájával. A pró­ba után fiúk, lányok derűsí- tik a délutáni idillt, s kama- szos bájuktól lesz teljes a tábori kép. Kodály. Tarhos, énekiskola, zenei napok, Békés-Tarhos, muzsikáló fia­talok. Okos tervek nyomán a múlt hagyományai élednek itt új programokká, alakító­építő gondolatok szerveződ­nek valósággá. Az ősi tar- hosi parkban néhány napig ismét zene szól majd. Neves előadók, éneklő öregek és fiatalok, országosan váloga­tott zenésznövendékek előfu­táraiként vonóscsemeték pró­bálják most Haydn, Vivaldi. Decsényi muzsikáját, készül­nek kitartóan a bemutatko­zásra. A szakmunkásképző, s a nevelőotthon, mely befo­gadta őket és helyet ad szá­munkra, évek óta igazul se­gíti a közös ügyet. A rende­zett környezet, a hatalmas erdő, terebélyes koronájú fáival, rigófüttyével. nyu­galmával szívesen látott vendégként fogadja mindig az ideérkezőket. Csupa élet fiúk, lányok muzsikálnak, hegedülnek, játszanak, ve­télkednek egy héten át a ze­nei táborban. Kacagásuktól hangos a park, hangszeres játékuktól a zenepavilon környéke. S ha eljön a nap. a fellé­pés és a búcsú ideje, ünnep­lő külsőt öltenek magukra, s a tábor élményeitől belülről is gazdagodva, izgatottan várják a meghívottakat. A közönséget, a szülőket, bará­tokat, a nevelőotthon dol­gozóit és lakóit, mindazokat, akiknek ajándékozni szeret­nének valamit. Közös muzsi­kálásuk fiatalos hangulatát, a hangverseny emlékét, meg­szerzett tudásuk bizonyíté­kát. Ma még csak önfeled­ten táboroznak, ízlelgetik a zene kínálta összetartozás nemesítő érzését, holnap már igényelik ezt az össze­tartozást, s ha felnőnek, éle­tük természetes velejárója­ként fogadják be a komoly muzsikát. F. P. Zs. A csellista... Fotó: Fazekas László Peehan Zoltán vezényli a zenekart Tanácsülésről jelentjük Békés öt téma szerepelt Békés város Tanácsának tegnap délutáni ülésén. Ezen a szer­dai ülésen szentesítette a testület a városi tanács és a városi szakmaközi bizottság együttműködési megállapo­dását, újította meg a városi KISZ-bizottság és a városi tanács együttműködési meg­állapodását, meghallgatta a termelésellátási bizottság munkájáról szóló jelentést, amelyben fő hangsúlyt a kis­gazdaságok tevékenységének szervezése kapott. Ugyanitt hangzott el a megyei ta­nácstagok 1980—81-es mun­kájáról szóló beszámoló is. E négy napirendi pontot időben is, súlyában is megelőzte a város 15 éves lakásépítési tervének megvitatása és jó­váhagyása. Az utóbbi napirendi pont­hoz készült írásos anyag Bé­kés II. 15 éves lakásépítési programját meghatározó, be­folyásoló feltételek és körül­mények közül kiemeli a vá­rost az utóbbi hét évben ért két elemi csapást, mely je­lentősen megváltoztatta az V. ötéves tervidőszakra elő­irányzottakat. Ezt és az or­szágos lakásprogram módo­sulásait figyelembe véve ál­lították össze a helyi igé-' nyék és lehetőségek alapján a tegnap élfogadott terveze­tet. A tervszámok alapján Bé­késen 1995-ig az V. ötéves tervtől kezdődően több mint négyezer lakás épül. Ez a lakásszám úgy érhető el, a városi program szerint, ha az építkezések sorában a. telepszerűen épülő több szin­tes lakások mellett növekvő arányban jut szerephez a korszerű csoportos családi- ház-építés, s megtartja ko­rábbi súlyát a hagyományos családiház-építés is. Ez az utóbbi megállapítás termé­szetesen csak akkor igaz, ha az 1976 és 1980 között épült több mint ezer családi ház­ból levonjuk azt a hatszá­zat, amelyet az árvíz- és földrengéskárok miatt kellett újjáépíteni. Békés város Tanácsa teg­napi ülésén megállapította, hogy az eddig elért eredmé­nyek jó alapokat teremtettek a célkitűzések eléréséhez. K. E. P. Rozsnyói fiatalok megyénkben A rozsnyói járási nemzeti bizottság ifjúsági szervezete és a Békés megyei Tanács KISZ-bizottsága közötti együttműködés keretében jú­nius 23-án, tegnap egy har­minchét tagú csoport érke­zett Békéscsabára Pável Ju­hásznak, a rozsnyói járási nemzeti bizottság elnökének vezetésével. A Csehszlová­kiából érkezett vendégek ma délelőtt a megyeszékhellyel ismerkednek, délután fogad­ják őket a megyei tanács ve­zetői, majd Gyulára látogat­nak. A pénteki programban egy gyomai kirándulás sze­repel. A rozsnyói csoport va­sárnap utazik haza. T. I. Gyomaendrődi gyermektáncosok az NDK-ban Tegnap, szerdán Merse- burgba utazott a gyomaend­rődi társastánckor nyolc gyer­mektáncosa, a Leuna Vegyi­művek táncklubjának meg­hívására, egy hetet töltenek az NDK-beli városban. Az Nyolc opera a veszprémi fesztiválon A veszprémi tv-találkozó az utolsó három évben ké­szült operafilmek szemléje is. Nyolc zenés alkotást mu­tatnak be, s ezek a televízió 10 éves zenés színházának egész tevékenységét, ennek művészi színvonalát repre­zentálják. Ebben a kategó­riában már színre került a Pomádé király új ruhája, Az arany meg az asszony, Ped- ró mester bábszínháza, a Tisztességtudó utcalány, a Bűn és bűnhődés. A Hét fő­bűnt, Az elítéltet és A kö­penyt pedig a találkozó utol­só két napján vetítik. A már bemutatott öt . operafilm meggyőzően bizonyítja, hogy ez a műfaj otthont kapott a televízióban, a televíziós tech­nika sajátos eszközeivel új élményeket is nyújt, és olyan széles tömegekhez szól, amelyre a színházi előadás nem adott lehetőséget. A televízió zenés színházá­nak hazai és külföldi úttörői — rendezők, énekesek, kri­tikusok — kerekasztal-be- szélgetésen vitatták meg azo­kat a művészi, technikai és módszertani kérdéseket, amelyek az opera televízió­ban történő meghonosítása során felvetődtek és a jövő­ben megoldásra várnak. A beszélgetés előadói Srdjan Baric, a belgrádi tv zenei főszerkesztője, Mikó András, a Magyar Operaház főrende­zője, Wolfgang Nagel, az NDK televízió zenei főren­dezője, Leo Nadelmann, a Nemzetközi Zenei Központ (IMZ) elnöke. Simándi József Kossuth- díjas művész is szót kért a vitában. Ö az énekes szere­pét hangsúlyozta ebben a műfajban. « Elhunyt „II volokalamszki országút” hőse A Nagy Honvédő Háború legnehezebb napjairól, a Moszkváért vívott csatáról szólt a háborús napok egyik legérdekesebb szovjet köny­ve Alekszandr Bek A volo­kalamszki országút című al­kotása. Sokan nem tudták, hogy a könyv főhőse, Mo- mis-Uli Baurdzsan, a legen­dás hírű Panfilov-hadosztály tisztje élő személy volt — a hadosztály egyik kiváló pa­rancsnoka, aki 1932-től szol­gált a szovjet hadseregben. Mint a Lityeraturnaja Ga­zeta legújabb .számában megjelent gyászjelentés hírül adja, Baurdzsan most hosz- szú, súlyos betegség után. 72 éves korában elhunyt. Momis-Uli Baurdzsan 1956-ig szolgált a szovjet hadseregben, hadosztálypa­rancsnokként ment nyugdíj­ba. Az egykori regényhős ek­kor maga is írással kezdett foglalkozni, több nagy sike­rű könyve jelent meg, fő­ként háborús emlékeiből, és egyik írását irodalmi díjjal is jutalmazták. Megváltozik az országbál kivihető áruk mennyisége és összetétele az utasforgalomban Megváltozik — 1982. jú­nius 23-tól — az utasforga­lomban külön devizahatósági engedély nélkül külföldre vi­hető áruk mennyisége és összetétele. A Magyar Nem­zeti Bank közleménye sze­rint a Magyarországról ki­utazó 16 éven felüli szemé­lyek cigarettából 200 dara­bot, vagy szivarból 50 dara­bot, vagy dohányból 200 grammot; két litert bort és egyéb szeszes italt vihetnek magukkal. A magánútlevéllel kiutazó belföldiek — a dohányárun és szeszes italon kívül — 5 kilogramm élelmiszert, ezen belül 2 kilogramm húsárut (beleértve a húskonzervet is, de a nyers hús kivételével) vihetnek magukkal. Külföldiek — dohány­árun és szeszes italon kívül — csak fogyasztáska közvet­lenül alkalmas élelmiszer ki­vitelére jogosultak, összesen 100 forint értékben. Kávé és kakaó nem vihető ki az országból. Továbbra sem vihető ki az országból ajándékként gyógyszer, mosó- és moso­gatószer, babaápolási ter­mék, autószifon és habszi- fonkészülék, Lego-játék, kö­tött alsóruházati cikkek, gyermek tréningruha, gyer­meklábbeli (fú 38, leányka 34 számig), harisnya, zokni, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikkek, például pelenka, fényképezőgép, filmfelvevő és vetítőgép, barkácsgép, rozsdamentes evőeszköz, zo­máncozott edény, műtárgy és régiség, valamint a nemes­fémek és a belőlük készült tárgyak stb. (MTI) idén tízéves gyomaendrődi társastánckor legjobb úttörő­párosai két alkalommal mutatkoztak be, a vendég­látókkal közösen, a merse- burgi közönségnek. Műsoru­kon versenytáncok, valamint bécsi keringő- és polka­koreográfia szerepel. A gyo­maendrődi gyerekek e két számmal nemrégiben nagy sikert arattak a 9. országos miskolci formációs táncbe­mutatón — előadói és kore­ográfiái díj jutalmazta tán­cukat. A gyomaendrődi Katona József. Művelődési Ház tár­sastánc körében hetven gyer­mek és fiatal ismerkedik a klasszikus és modern euró­pai, valamint latin-amerikai táncokkal. Az országban el­sőként megrendezett megyei úttörőtársastánc-szemlén a részt vevő 16 gyomaendrődi pár mindegyike megszerezte az arany, ezüst vagy bronz minősítést. A gyomaendrődi gyermektáncosok már má­sodszor járnak az NDK-ban. viszonozva a merseburgiak májusi vendégszereplését. Ha kedd, akkor lakótelepi filmvetítések A megyei moziüzemi vállalat a nyári szünidőben Békéscsaba lakótelepein szabadtéri filmve­títéseket rendez. immár ha­gyományosan. A Lencsési úti lakótelepen, a Fövenyes utca 36. számú ház falára elsőként jú­nius 29-én, a Ludas Matyi cí­mű színes magyar rajzfilm ke­rül. Ezt követően kéthetenként, s minden alkalommal kedden este tartanak itt ingyenes ve­títéseket. elsősorban a gyerme­keknek. Az Achim-lakótélepen július 6-án, a Kulich-lakótelepen pe­dig szintén két hét múlva. 20- án lesz ..házfalmozi”. Egyedül a városközponti lakótelepen, a Penzán, egyik csütörtöki estén, vagyis július l-én vetítenek, az említett nagy sikerű Lúdas Ma­tyit. A vetítések minden hely­színen este 9 órakor kezdődnek, s természetesen csak jó időben tartják meg. N. L. flitii fontosabb a pénznél G azdasági vezetők be­számolóiban vissza­visszatérő panasz — vagy vélt mentség a bajokra — a munkaerőhiány. „Nem tehetünk róla — tárják szét ilyenkor a karjukat a men- tegetőzők —, ha egyszer nincs elég munkásunk, mér­nökünk. Hiába ígérünk és fizetünk magas béreket, sor­ra hagynak itt bennünket legjobb szakembereink". Szó ami szó, a munkaerő­nek az a természete, hogy oda áramlik, ahol többet fi­zetnek. De néha akkor is odébb áll, ha másutt sem fizetnek neki többet. Amióta népgazdaságunk az intenzív fejlődés nehe­zebb útját járja, s a válla­latok kezdték szembetalálni magukat a krónikus munka­erőhiánnyal a munkáskeze­kért folyó versenyben, igen látványos módon változtak a munkakörülmények. Szál­lodákkal vetekedő munkás- szállások, a bejáróknak ké­nyelmes buszok, a la carte étkezdék, higiénikus fürdők teszik kényelmesebbé és kulturáltabbá a dolgozók életét, nem is szólva a nehéz fizikai munkát megkönnyítő technikai korszerűsítésekről. Csakhogy ma önmagukban ezek sem bírnak kellő vonz­erővel. Van v-alami kevésbé kézzel fogható, ami mind­járt, a kereseti lehetőségek után, sőt gyakorta azokat megelőzve esik a latba: a jó munkahelyi légkör. Érthető, hiszen a munka­erő nem egyszerűen termelé­si tényező, hanem érző és gondolkodó, eleven hús-vér ember, idejének javát mun­kával, munkahelyen tölti el, s egyáltalán nem mindegy számára, hogy hogyan érzi ott magát. Nem lehet teljes értékű annak az embernek az élete, aki a munkát csak szükséges rossznak érzi, csak eszköznek, amellyel megvált­hatja- jogát és lehetőségeit a szórakozáshoz és pihenéshez. S ami fontosabb: nem lehet teljes értékű az ember mun­kája. ha ott, ahol azt végzi, szükségtelenül rossz viszo­nyok nyomasztják, dühítik, idegesítik, töltik el szoron­gással vagy keserűséggel, sértik igazságérzetét vagy emberi méltóságát. Ha bárkit megkérdezünk, hogy miért szereti a munka­helyét, vagy épp ellenkező­leg, miért akar elmenni on­nan, hogy a munka kedvére való vagy nem, elsőként többnyire a munkahelyi ve­zetőjét minősíti. „Megbe­csülnek, jól ki tudok jönni a főnökömmel” — hangzik a válasz. Vagy épp ellenkező­leg: „Kibírhatatlan ember, nem.tudok megmaradni mel­lette.” A vezetői stílusnak pénzben ugyan alig kifejez­hető, mégis vitathatatlan gazdasági értéke van. A dol­gozók elvárják, de meg is becsülik közvetlen vezető­jükben a szakmai és politi­kai tudást, a szervezőképes­séget, a határozottságot, a jó omberismeretet. Ne higgyük, így a ..liberális”, a mindent elnéző, a mindenkinek ked­vezni igyekvő vagy épp népszeikiséghajhászó veze­tőt szeretik. A tehetetlen, határozatlan, intézkedni kép­telen főnöknek éppúgy nincs tekintélye, mint amennyire meg tudja mérgezni a lég­kört maga körül egy-egy igazságtalan, a kritikát nem tűrő vagy megtorló, a hí­zelgőkre támaszkodó helyi kiskirály. Az egyszemélyi fe­lelősség megkövetelte erély, valamint a társadalmi ren­dünk szelleméből fakadó és a dolgozókat értelmes cselek­vésre mozgósítani egyedül képes demokratizmus: ez a korszerű vezetési stílusnak két legfőbb, nem ellentétes, hanem egymást feltételező alappillére. A demokratikus vezetési stílus persze még nem azo­nos a munkahelyi demokrá­cia eleven működésével. A dolgozók jó munkahelyi köz­érzetéhez az is elengedhetet­len, hogy magukénak tudják üzemük valamennyi ügyét, érezzék: van beleszólásuk annak életébe, munkájába. A rossz munkahelyi légkör okaként nagyon gyakran a munkahelyükön tapasztalha­tó szervezetlenséget jelölik meg az emberek. Ha nincs anyag, eszköz, alkatrész, ha nincs megrendelés, ha kés­nek a szállítások, ha rossz a kooperáció, ha nem illesz­kednek pontosan a tevékeny­ségi körök, ha értelmetlen és felesleges munkával telik az idő, s ha aztán a semmitte­vést kapkodással, roham­munkával kell pótolni ... — nos, mindez valóban lelket- idegeket roncsoló feszültsé­get okoz. A szervezetlenség általában mint valami sze­mélytelen, arc nélküli, meg­foghatatlan „sorscsapás" je­lentkezik a felszínen, amiért senki sem felelős. A dolgo­zók azonban tudják, vagy legalábbis ösztönösen érzik, hogy igenis minden ilyen hi­bának van felelőse, még ha az láthatatlan is a modern termeléssel járó munkameg­osztás bonyolult kapcsolat- rendszerében. Világossá és rendezetté tenni ezeket a viszonyokat, magas színvo­nalra emelni a munka- és üzemszervezést: az egészsé­ges munkahelyi közérzetnek ez is az egyik fontos kompo­nense. Végül, attól' is függ, hogy milyen a kollektíva. A kö­zösség egyénekből áll; az ember nemcsak szenvedő alanya lehet a rossz mun­kahelyi közösségnek, hanem oka, forrása is. És megfordít­va: ha jó a légkör, akkor annak megteremtője a kö­zösség minden tagja. S enki sem kívánhatja, hogy vattába csoma­golják minden mun­kahelyi kellemetlenség és bosszúság ellen védve. Van egy természetes mértéke a munkahely „szociológiai ár­talmainak”, amelyet el kell és el lehet viselni. Ám mér­téket tartani valamennyiünk érdeke és kötelessége is. Konc/. István Tűz, tűz! Nem is olyan régen megyénk egyik termelőszövetkeze­tét súlyos anyagi kár érte, mert — a tűzvédelmi sza­bályok ellenére — propán-bután gázlánggal fertőtlení­tettek egy több szintes baromfinevelő épületet. Akkor e lap is hírt adott a tűzeset körülményeiről, amely arra fi­gyelmeztet, hogy nagyon veszélyes a pb-gáz szabályta­lan használata. Sajnos, nem mindenki okult a más kárán, az elmúlt héten ugyanis 2 nap alatt két hasonló tüzeset történt a megyében. Tótkomlóson több mint 20 ezer fo­rintos kár keletkezett. Mindkét esetben nyomáscsökken­tő nélküli perzselőn égették a gázt, s köztudomású, hogy a propán-bután gáz fokozottan tűz- és robbanásveszé­lyes. Márpedig egy gázrobbanás következményei szinte be- láthatatlanok, és amellett, hogy veszélybe sodorják azt, aki szabálytalanul használja a gázt, veszélybe kerül a szükebb-tágabb környezet is. Szabálytalanság esetén egyébként a gázhasználati jog visszavonható. S végül néhány szomorú statisztikai adat, amely arra int, hogy ne játsszunk a tűzzel: tavaly a megyében csaknem 400 tűzeset történt, a kár összesen 9 millió fo­rint volt. S ami ennél is döbbenetesebb: 15-en, közöttük 5 kisgyermek vesztette életét a tűz következtében, 29-en pedig égési sérüléseket szenvedtek. * Gyebrovszki Mihály tűzoltó százados

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents