Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

1982. június 19., szombat Még egyszer Cannes-ról Sissy Spacek az Eltűnt című filmben Nem minden évben fordul elő, de az idén több olyan film is akadt a cannes-i fesztiválon, amelynek két dí­jat juttattak az igényes zsű­rik. Számunkra külön öröm, hogy az egyik magyar pro­dukció. A fődíjat, az Aranypálmát (a Yoi című török filmmel megosztva) Costa Gavras El­tűnt című alkotása nyerte el. A legjobb férfialakítás díja is ehhez a műhöz fűződik: Jack Lemnonnak ítélték az „eltűnt" apjának megformá­lásáért. Gavras filmje megtörtént eseményeken alapul, bár né­hány nevet érthető okokból megváltoztattak, és a hely­színt sem nevezik meg. Még­is mindenki előtt világos, hogy Chiléről van szó. és arról a szerepről, amelyet az amerikai szervek a fasiszta katonai junta 1973-as hata­lomra juttatásában játszot­tak. A főhős, Charles Horman, fiatal író és művész Chilé­ben él a puccs idején. Mivel túl sokat tudhat, elhurcolják lakásáról. Felesége kétségbe­esetten keresi, majd megér­kezik New Yorkból az apa, hogy segítsen neki ... A Films című angol lap írja: ..Történet szerelemről, titokzatosságról. gyilkosság­ról, és azért is figyelemre méltó, mert igaz.’’. Costa Gavras mondja a többi kö­zött: „Ha egy országban el­szabadul az őrület, nemcsak az áldozatok szenvednek, ha­nem azok is, akik szeretik őket. A statisztikák érzéket­lenek. Egy országban. ahol húszezren tűntek el vagy haltak meg hirtelen, mit szá­mít egy élet?" Horman feleségét Sissy Spacek játssza, az apa — mint fentebb írtuk — Jack Az éhezés az ember egyik legősibb ellensége, melyet a mai napig sem tudott le­győzni. Okozhatják időjárási rendellenességek, mint nagy hőség (aszály), hideg (fagy), folyók áradása, járványok, állati és növényi kártevők, betegségek stb. Napjainkban az élelmiszerek termelése és a népesség gyarapodása nem azonos mértékben fejlődik, a tápanyagok mennyisége nem elegendő a föld lakosságának teljes ellátásához. Az ENSZ adatai szerint Afrikában és Ázsiában ma is százmilliós tömegek rosszul tápláltak vagy éheznek. A nélkülözés nemcsak az élelmiszerek vonatkozásában jelentkezik, hanem az ivó­víz tekintetében is. Az éhe­zés fogalmához hozzátarto­zik ugyanis a vízhiány okoz­ta szomjúság is. Víz nélkül rövidebb időn belül követ­kezik be a szervezet pusztu­lása, mert a vízben ásványi anyagok is vannak, és maga a víz a szervezet legnagyobb mennyiségű alkotóeleme. Víz hiányában a szervezet kiszá­rad. * * * Az éhséget, az éhezést már évszázadok óta demonstrá­ciókra is felhasználják. Az ételfelvétel (táplálkozás) megtagadása: tiltakozás va­lami ellen, fenyegetés, mely a tömegekre hatást gyako­rol. hiszen aki nem táplál­kozik, elpusztul, és halálá­val valamilyen kérdés, hely­zet. politika ellen tiltakozik, így váltak idővel népszerűvé az éhségsztrájkok, melyek­nek hatása sokszor félelme­tes volt. Ghandi például éh­ségsztrájkot folytatott, hogy az angol megszállás ellen til­Lemnon. Az ő szerepe van a legjobban, legmélyebben megrajzolva, és a kitűnő, sokoldalú színész ragyogóan ki is hoz mindent a figurá­ból. Lemnont a magyar kö­zönségnek sem kell bemutat­ni, hiszen nagyon sok emlé­kezetes alakítását láthattuk olyan filmekben, mint a fe­lejthetetlen Legénylakás, az Irma, te édes, a Furcsa pár. Szólni kell a legjobb ren­dező díjával kitüntetett Werner Herzogról és filmjé­ről. a Fitzcarraldóról is. En­nek a történetnek szintén valós magva van. Egy Fitz­gerald nevű ..megszállott” a század elején elhatározta, hogy operát épít Dél-Ameri- ka őserdejében, és ott fel­lépteti a legnagyobb éneke­seket. A forgatás alatt folya­matosan hírt adtak a lapok az elképesztő nehézségekről, amelyekkel a stábnak meg kellett küzdenie az Amazo­nas vidékén. Jason Robards, az eredeti főszereplő menet közben bontotta fel szerző­dését, mert nem volt haj­takozzék. Mozgalma töme­geket lelkesített, és olyan hatalmassá vált, hogy Ang­lia kénytelen volt Ghandit börtönéből kiengedni. E moz­galom végül is India fel­szabadításához vezetett. A corki ír polgármester az angolokkal szemben erőszak- mentes ellenállást hirdetett, és azzal adott nyomatékot mozgalmának, hogy börtöné­ben éhségsztrájkot kezdett. A világ közvéleményének nyomására kiengedték bör­tönéből, és Írország elnyer­te függetlenségét. A corki polgármester éhségsztrájkja 75 napig tartott, de közben Selters-vizet fogyasztott, és ezzel tudta ilyen hosszú ide­ig szervezetét fenntartani. * * * Amíg milliók éheztek az idők folyamán, egyesek az éhezést ..művészetté" fejlesz­tették, hogy ezzel anyagi előnyöket szerezzenek. Ezek a „koplalóművészek" a világ sajtójában bő teret kaptak, és mindenütt akadtak hiszé­keny emberek, akik szívesen fizettek azért, hogy a „mű­vészt" éhezés közben lát­hassák. Feljegyezték, hogy ^egy Succi nevű ..koplalómű­vész" többször is vállalta ön­maga mutogatását, és ilyen­kor 20—30 napig éhezett. Hazánkban is akadt ..kop­lalóművész": a corki polgár- mester híressé vált éhség- sztrájkját utánozva, vállalta, hogy megdönti annak 75 na­pos rekordját. Egy barátjá­val együtt mutogatták a Vá­rosligetben, ahol egy üveg­falú bódéban, lelakatolt, le­pecsételt ajtón belül mozog­tak, sakkoztak, pihentek, mi­közben ezrek voltak kíván­landó visszatérni a trópusok­ra. A hősénél nem kevésbé „megszállott” rendező mun­kája meghozta gyümölcsét: a cannes-i díjat. Végül, de nem utolsósor­ban néhány szó a szintén nyertes magyar filmről. Makk Károly Egymásra néz­ve című alkotása a kritiku­sok nemzetközi szervezeté­nek különdíját, az egyik fő­szereplő, a lengyel Jadwiga Jankowska-Cieslak pedig a legjobb női alakítás díját kapta még. A film ezután kerül a hazai közönség elé, és minden bizonnyal vitákat vált majd ki, mint ahogyan ez Cannes-ban történt. A film alapját képező Galgóczi Erzsébet-regényt már olvas­hattuk. Talán érdemes elgondol­kodni rajta: ebben az évben az egyik Oscar-díjat Szabó István Mephistójának, a cannes-i Aranypálmát Costa Gavras Eltűntjének, tehát a haladás mellett elkötelezett alkotásoknak ítélték oda. Erdős Márta csiak a „művészekre", akik végül is egy nappal tovább böjtöltek, mint a corki pol­gármester. (így vált annak hősies önfeláldozása nyomán vásári mutatvánnyá az éhe­zés.) A „művészek" a sikeres budapesti fellépés után be­járták Európa más városait is, mindenütt nagy sikert arattak. Amikor befejezték turnéjukat, néhány évvel ké­sőbb kiadták Bécsben em­lékirataikat. melyekben él­ményeiket írták le. Innen tudtuk meg, hogy Budapes­ten is, másutt is a lezárt bó­déba csak ásványvizet nyúj­tottak be nekik, a közönség asszisztálása mellett, azután bezárták és pecséttel látták el az ajtót. A mutatványos­sal. akivel szerződést kötöt­tek. viszont megállapodtak, hogy a bódéba egy föld alat­ti bejárót építenek, és ezen keresztül adták be éiielen- kéfit az ételt. A kényelem, a mozgáshiány meg a jó koszt azután megtették a hatásukat: hízni kezdtek, így abban állapodtak meg. hogy rendszeresen cserél­ték a rajtuk levő öltönvt nagyobbra, hogy ki ne híz­zák, és hogy a nézők ú°v lássák, mintha a ruha lö­työgne a testükön a lefagyás miatt. Többször kellett ru­hát. inget cserélni, nem is volt semmi baj, senki sem vett észre semmit. Amikor azután a „bemutató" valahol befejeződött, jártak a gőz­fürdőbe izzadni, hogy a fe­lesleges kilókat leadják, és hogy a következő bemutató­ra már soványan érkezzenek. íme az éhezésnek is meg­voltak a vámszedői, akik ab­ból éltek, ami mások pusz­tulását okozta: a7- éhezésből meg — az emberi butaság­ból. Rudnay János „Koplalómüvészek” Röviden Tudomány - technika Francia iparvidék GYORSABB NÖVEKEDÉS A gyerekek manapság na­gyobbra nőnek, mint szüle­ik. Régi iskolai és sorozási statisztikák felhasználásával kimutatták, hogy a múlt'szá- zad közepe óta tart, és 0,6— 0,8 centimétert tesz ki 10 évenként. Ez az ütem Euró­pában még tart, Ameriká­ban kezd lassulni. A nagyobb testmagassággal a némi érés is előbb következik be. A növekedés a nemi érés után nem sokkal megáll; ez te­hát egyrészt annyit jelent, hogy a gyerekek rövidebb idő alatt nőnek egyre na­gyobbat, másrészt az embe­rek előbb érik el végleges magasságukat. Kimutatható volt, hogy mindez elsősor­ban a helyes táplálkozás és a növekvő életszínvonal kö­vetkezménye: az éghajlati, környezeti és genetikai té­nyezők hatása csekély. OBSZIDIÁN Az obszidián természetes eredetű üveg, amelyből már a kőkorszak embere is ha­sított pengéket. A Föld közi- tenger keleti térségében. Me­zopotámiában és Ausztriá­ban talált legrégebbi na­gyobb települések leletei csaknem mindig tartalmaz­nak obszidián eszközöket. Mivel az obszidián egyéb elemekkel való szennyezése a lelőhely szerint változik, an­gol régészek nagyszámú ob­szidián eszközt elemeztek spektrálanalitikai módszer­rel. Az eredmények' alapján egyrészt meg tudták állapí­tani a lelőhelyeket, másrészt kiderült, hogy már ebben az időben (i. e. 5000—6000) volt kereskedelem, és ez az egész említett térségre kiterjedt. Nagyon valószínű, hogy eze­ken a több száz kilométeres utakon más javak, sőt isme­retek is gazdát cseréltek. Immár több mint két éve. hogy Körmenddel öt városa lett Vas megyének. Az ötö­dik város most múzeummal gyarapszik. Ez újabb ok. hogy meglátogassuk a taka­ros települést, amelynek ne­ve közel hét és fél évszáza­da szerepelt először oklevél­ben, s már 1244-ben, nem sokkal' a tatárjárás után em­lítést tesznek váráról is. Az ezt követő században pedig már városként jegyzik. Ab­ban a században került ki a királyi birtokok közül, s ezen az úton jutott aztán jó kétszáz évvel utóbb a Batthyányak birtokába: ők él­tek abban a szép nagy park közepén álló hatalmas kas­télyban. amely ma is uralja a várost, a kulturális köz­pont: épületeiben van a könyvtár, egyebek között a diákotthon, a művelődési ház, s most rendezetten lesz múzeum is. A Rába sík völgyében te­lepült város messziről föltű­nő ősi építménye Voltakép­pen várkastély. Fő épülete őrzi a szabálytalan négyszög alaprajzú vízivár maradvá­nyait. azokra, azokból épült ki. E vízivárnak egy -1605. évi leírás szerint mind a négy sarkán egy-egy bástya­torony állt. A kastély mai alak iában a XVIII. század végére épült ki. akkor ala­kult ki a barokk homlokzat s közepén a dór oszlopos er­kély, amelyet ma a háborús nuszt í t ásból helyreáll ítva eredeti szépségében látha­tunk. így is észrevehetjük a vár hagyatékát az épület ke­rek. erőteljes saroktagjaiban — ha pedig ezeket belülről szemléljük, a félig kör alap­rajzú szobákban, a vastag falak között érezzük: bás­tyákban vagyunk. Ebben a középponti fő- énütetben nyílik a múzeum, a főkaDu felől nézve a bal oldali — a délnyugati — Sarokbástyában. Ott jártunk­kor már rendezték a készü­lő kiállítások anyagát, meg­tekinthettük a kiterített tervrajzot. Nagy Zoltán mu­A francia Delattre-Levivier gyárban léghevítő berendezések készülnek, amelyek alatt nagy- olvasztók számára szolgáló spe­ciális méretű és rendeltetésű be­rendezéseket értünk. Lille Franciaország északi kör­zetében fekszik. Az ország négy legnagyobb ipari centruma kö­zött az egyik itt épült ki. Lille térségében. A belga határvidék­től Béthune-ig 100 km hosszú­ságban gazdag szénmedence hú­zódik, és ez a vidék már a múlt század második felében vezető szerepet játszott a fran­cia széntermelésben. Lille hatalmas ipari város. A Lille—Roubaix—Tourcoing há­romszögben alakult ki a híres textilipari háromszög. A környé­ken már a múlt században kezdtek dolgozni az első szövő­gépek. Ezzel egy időben szüle­zeológus azt is elmondta, mi­lyen múltja van máris a le­endő múzeumnak. A Batt- hyányak várkastélya* is őr­zött muzeális gyűjteményt — ha nem is a most nyíló múzeum három termében. Ezek ugyanis az utolsó Batt­hyány birtokosok idején a tizenegy hercegi gyermek szobái voltak. Ezenkívül volt Körmenden hadtörténeti gyűjtemény is, amelyet egy helybeli tanító hozott létre. Mind ebből, a Kőszegi— Bartunek-féle gyűj­teményből, mind a Batt- hyányakéból maradt egy-két emlék, s főleg fennmaradtak feljegyzések. így a Rábavi- dék című helyi újság a szá­zadforduló táján rendre kö­zölte a kastélybeli gyűjte­mény számára felajánlott tárgyak jegyzékét. Továbbá Dévényi Ferenc tanár is létesített egy gyűj­teményt. s ez 1953 decem­berében nyílt meg — szin­tén visszatekintenek rá az új múzeum kiállításán, akár­csak Molnár Lajos, molna- szecsődi közjegyző, gyűjte­ményére. Végül a kastély kocsiszínjében is volt állan­dó kiállítás 1965. és 1975. között. Mindezek az előz­tett meg a pamutipar és a pa- mutfonalgyártás. Lényegében a Lille körül felépült északi ipari körzetbe tartozik Saint Amand is, a híres Delattre-Levivier gyár telephelye, amelynek rész­letét a felvétel mutatja. Az óriási iparvidék központja tehát a francia Flandria egyko­ri fővárosa, amely egyben Nord megye székhelye. Lille maga 200 000 embernek ad otthont, de ha közvetlen környezetét bele­számítjuk, közel egymillió em­ber él 140 négyzetkilométernyi területen. Az utóbbi években azonban több üzemet be kellett zárni ebben a körzetben, mert nem kaptak megrendelést, így Lille-bői és környékéről bizo­nyos elvándorlás indült meg Dél-Franciaországba, illetve Franciaország más vidékeire. (KS) mények közös előteremben kapnak helyet. A másik két terem a kö­vetkezőképpen oszlik meg: A márványteremben, a vá­rostörténeti kiállítás kap helyet dokumentumokkal, térképekkel, tárgyakkal. Lát­hatjuk például Musztafa bégnek 1637. július 18-án Batthyány Adámhoz magya­rul írt levelét. E helyiségben vetíteni is fognak a látoga­tóknak : a város műemléke­it, jellegzetes oromzatait, ka­puit s más építészeti emlé­keit mutatják így be. A bástyateremben pedig Körmend céhes emlékei kapnak helyet. (Mellesleg: 1907-ben pózául 38 szakma 193 mesterembere működött az 5000—6000 lakosú, de élénk' piacú városkában!) Különböző céhek tárgyait, köztük Zwiefel lakatos, Ra- posa bognár vagy Kluge Pál kékfestő — s egyúttal ipar­testületi elnök — munkássá­gának emlékeit láthatjuk. A terem közepére egy régi hirdetőoszlopot kívánnak fel­állítani, amelyben á Rába- vidék korabeli cikkeinek fénymásolatai idézik a múl­tat. Németh Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents