Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚNIUS 18., TÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 141. SZÄM BÉKÉS MEGYEI nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben meg­kezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb népképviseleti testületünk tanácskozásán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tag­jai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páho­lyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. A törvényhozó testület tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje: A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; A belkereskedelmi miniszter beszámolója a bel­kereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről; Interpellációk. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István expozéja Az 1981. évi zárszámadás alkalmat ad arra, hogy alko­tó módon megtárgyaljuk a népgazdaság eredményeit, gondjait, az állami gazdálko­dás tapasztalatait — mon­dotta elöljáróban Hetényi István. — 1981-ben alapjá­ban teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített azon több éves gazdasági irányvonal követelményeit, amelynek legközvetlenebb célja a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása, a gazdaság intenzív fejlődésé­nek előmozdítása, és mind­ezekhez csatlakozva — az életszínvonal elért eredmé­nyeinek megőrzése, az élet- körülmények javítása. Eredménynek tekinthetjük, hogy 1981-ben teljesítettük a nemzetközi szerződésekben vállalt gazdasági kötelezett­ségeinket. A nem rubelelszá­molású külkereskedelmi for­galomban egyensúlyt értünk el. Emelkedett a lakosság fo­gyasztása. Javult a szociális, kulturális ellátás. A nemzeti jövedelem 2 százalékkal lett magasabb az előző évinél. Azonban az export növeke­dése elmaradt attól az ütem­től, amelyre számítottunk, amit terveztünk. A teljesít­mények és az elosztás, a ter­melés és az elosztás arányai nem minden területen iga­zodnak a munka szerinti el­osztás arányaihoz és szociá­lis politikánkhoz. A fogyasz­tás és felhalmozás valami­vel gyorsabban nőtt, mint amit terveztünk, anélkül, hogy a teljesítmények gyor­sabban emelkedtek volna. Másrészt egyáltalán nem ringathatjuk magunkat illú­ziókba a világpolitika, a vi­lággazdaság várható alaku­lását illetően. A világpoliti­kában erősödtek a szocialis­ta országokkal konfrontáló erők, és ennek káros hatá­sai a gazdasági kapcsolatok­ban is érvényesülnek. Az 1981. évi költségvetés 472,6 milliárd forint bevétel­lel és 482,1 milliárd forint kiadással zárult. A bevéte­lek 5,6 százalékkal, a kiadá­sok viszont 6,6 százalékkal nőttek. így a hiány nagyobb, mint amit terveztünk. Ked­vező, hogy a kiadások növe­kedési üteme mérséklődött a korábbi évekhez képest. Az egészségügyi-szociális kiadá­sok 10,4 százalékkal, a kul­turális és oktatási kiadások 9,4 százalékkal, a társada­lombiztosítási kiadások pe­dig 8 százalékkal nőttek. Ismeretes, hogy a kormány a legfontosabb társadalmi, gazdasági feladatok alátá­masztására programokat ha­gyott jóvá. Ennek nyomán 1981-ben 77 ezer lakás épült, ami meg­felel az ötéves terv időará­nyos előirányzatának. Az általános iskolák fenn­tartására 16 százalékkal for­dítottunk tavaly többet, mint az azt megelőző évben. A tervezett 1070 helyett 1964 új tanteremmel, vagy taní­tásra alkalmas teremmel bő­vült a hálózat. Ennyi újat létesítettünk, de sajnos, így is vannak olyan osztályok, amelyekben 34—36 tanuló ül. Ezért itt még jócskán várnak ránk feladatok. Az egészségügyi beruházá­sokat — a beruházások álta­lános csökkenése ellenére — növeltük. Az alapvető szociális és kulturális intézmények zöme tanácsi intézmény, örvende­tes, hogy a tanácsi gazdál­kodásban mind jobban érvé­nyesül a társadalmi, az ága­zati és a területi érdekek összhangja. Jobban kibonta­kozik az öntevékenység, ered­ményes a lakosság érőinek bevonása a közös érdekű fel­adatok megoldásába. A kiadási adatokból kitű­nik, hogy miközben azok a tervezett mértékben bővül­tek. a költségvetés bevételi oldalán lemaradások van­nak. A vállalatoktól a költ­ségvetésbe centralizált jöve­delem aránya kisebb a ter­vezettnél. A nemzetközi és egyéb bevételek sem érték el a tervezett szintet. Így a hi­ány nőtt. Az aránytalansá­gon a költségvetési gazdál­kodás fokozott racionalizálá­sával lehet és kell változtat­ni. Ez továbbra is elsőrendű feladat. Az alapkérdés természetesen az, hogy a teljesítményeket, a jövedelmeket növeljük, és ebből biztosítsuk az állam megfelelő részesedését is. Többször, nyomatékosan rá­mutattunk arra, hogy egy­részt a hatékonyság, a ver­senyképesség javítása, az eb­ből származó jövedelemnö­vekedés, másfelől az élet- színvonal megtartásának cél­ja kölcsönösen összefüggő cé­lok és egymást kiegészítő fel­tételek. A tőkés gazdaság el­lentmondásainak kiéleződése és a feszültebbé vált kül­politikai, külgazdasági hely­zet miatt magasra szöktek a felvehető hitelek kamatai, és megszakadt a hitelek nor­mális áramlása. A külső feltételek folyama­tos romlását csak a gazda­ság teljesítőképességének gyorsabb javításával lehet el­Hetényi István ezután a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának néhány ta­pasztalatáról szólt. — 1981 - ben a vállalati nyereség egé­szében kedvezően alakult. Az átlagbérek növekedése is meghaladta az 1980. évit. A vállalatok helytállása azon­ban nagyon különböző. Egy sor vállalatnál csökkent a termelés, szerencsére van számos olyan vállalat, amely több mint 10 százalékkal is növelni tudta árbevételét. A mezőgazdaságban — a kedvezőtlen gabonatermés el­lenére és jórészt a fölöttébb hasznos melléküzemi tevé­kenység nyomán — a pénz­ügyi eredmények tavaly ja­vultak. Tovább bővült a magas termelési színvonalon eredményesen gazdálkodó nagyüzemek száma, kevesebb a veszteséges gazdaság és a veszteség összege jóval ki­sebb. mint korábban. A népgazdaság fejlődésé­nek elengedhetetlen feltéte­le, hogy folyamatosan fej­lesszük a gazdaságirányítási rendszert, hozzá igazítsuk a változó feltételekhez, széle­sítsük a bevált megoldáso­kat. kiiktassuk a be nem váltakat. Ezek a változások általában az éves tervezés­hez kötődnek. Tudjuk, hogy nem kevés aggály hangzik el az évkö­zi. vagy folyamatos intézke­lensúlyozni. Ez a korábbinál nagyobb feladat elé állít bennünket. Így például ma már nem elég a külkereske­delmi forgalom egyensúly­ban tartása, hanem 'az ex­portnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a ka­matok fizetésére is fedezetet kell teremtenie. Igaz, hogy a nemzetközi integrációs és egyéb szerve­zetekben való részvételünk nemzetközi problémáink megoldásához segítséget ad­hat, de tisztában kell len­nünk azzal, hogy ez külke­reskedelmi valamint pénz­ügyi helyzetünkre csak ak­kor tud jótékony hatást gyakorolni, ha a népgazda­ság összes saját erőit egye­sítve helytállásunkat növel­jük a nemzetközi piacokon. A terv szerinti' előrehala­dás megköveteli, hogy na­gyon szigorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Ettől eltér­ni egyszerűen nincs módunk. dések kapcsán. Senki sem óhajtja jobban a gazdálko­dás feltételeinek stabilitását, mint a kormány. De hang­súlyozni kell, hogy a stabi­litás elsősorban a gazdaság- politikai vonalvezetésben ér­vényesülhet. Az életszínvonal-politiká­ban — növekvő teljesítmé­nyek esetén — a munkából származó jövedelmek 1980. évi szintjének megtartására vállalkoztunk. Miután a megfelelő árualapot az egyensúly veszélyeztetése nélkül csak ilyen szintű vá­sárlóerőhöz lehet biztosíta­ni, folyamatosan figyelem­mel kell kísérnünk a jöve­delemalakulás és az árszín­vonal összhangját. Erről a jövőben sem mondhatunk le. A miniszter ezután szólt a kisvállalkozásokról is, rámu­tatva, hogy azok nem kis részben a lakossági áruellá- j tás és szolgáltatás javítását j szolgálják. — A kisüzemek j alapításának lehetősége ja- ! nuár 1-től lépett életbe. Teljesen világos, hogy gaz- ’ dasági fejlődésünk problé- j máit magunknak kell meg- j oldanunk. Eredményeink ] azonban erőteljesen függnek | a nemzetközi feltételek ala- í kulásától. az enyhülési poli- ] tika érvényesülésétől. (Folytatás a 3. oldalon) i Stabil gazdaságpolitikai vezetés Az elmúlt héten kezdődött a Békéscsabai Konzervgyárban az idei zöldborsószezon. A gyárba eddig beérkezett termés jó minőségű, többségében első osztályú. Képünkön: a fel­dolgozó szalag Fotó; Fazekas László Képzési terv az 1982 /83-as úttörftévre Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége június 17- ép, tegnap délelőtt Békés­csabán Pataki József elnök­letével ülést tartott. Ja- novszki Attila és Varga Sán­dor előterjesztésében az új, 1982; 83-as úttörőévi felada­tok végrehajtását elősegítő megyei képzési tervet, vala­mint az idei megyei úttörő- vezető-képző tábor program­ját fogadta el az elnökség. Ezután Vidó György, a me­gyei elnökség tagja, békés­csabai városi úttörőelnök is­mertette a II. „Barátság” nemzetközi úttörőtábor prog­ramját. Július 9—21-ig Bé­késcsabán, a KISZ-iskolán összesen 160 úttörő — fran­cia. csehszlovák, szovjet és magyar pajtás — vesz részt ezen a táborozáson. Szere­pel a programban négy nemzetiségi bemutatkozó est. fellép a táborban a lököshá- zi úttörőzenekar, egy panto­mimcsoport, délutánonként a különböző népművészeti ágakkal ismerkedhetnek a gyerekek. Az ülésen ezután Pataki István, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára vet­te át a levezető elnöki tisz­tet, s a .testület .személyi ügyekben hozott döntéseket. Az elnökség felmentette me­gyei úttörőelnöki funkciójá­ból Pataki Józsefet, aki a tegnapi naptól az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa. Ezután megyei úttörőtitkári funkciójából felmentette, s úttörőelnökké választotta a testület Varga Sándort, s helyébe úttörő­titkárnak Szabó Andrásnét, az elnökség tagját. A vá­lasztások után felszólalt az ülésen Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára,, aki a megyei párt végrehajtó bi­zottsága nevében elismerését fejezte ki Pataki Józsefnek a párt gyermekszervezetében megyénkben végzett eredmé­nyes munkájáért. A testületi ülés után Ha­raszti István, a Magyar Út­törők Szövetsége titkára nyújtotta át Pataki József­nek a Magyar Üttprők Szö­vetsége Országos Tanácsa Gyermekekért Érdemérmét. t. .i Ma elutazik a Penza megyei szakszervezeti delegáció A megyében tartózkodó kéttagú Pénza megyei szak- szervezeti delegációt tegnap délelőtt a megyei pártbizott­ságon fogadta Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titká­ra (képünkön). A fogadáson részt vett Irházi Lajosné, az SZMT megyei titkára is. Szabó Miklós tájékoztatta vendégeinket, Judov Nyiko- laj Fedorovicsot, az Erdő-, Papír- és Fafeldolgozó Ipar Szakszervezetének .mb-el- nökét és Vasziljev Anatolij Fedorovicsot, az „Elektro­mechanikai” termelési egye­sülés automata rendszerező- jét megyénk életéről, idő­szerű feladatainkról. A vendégek a tájékoztatót követően Békéscsabán a Híradótechnikai Vállalathoz látogattak, ahol megismer­kedtek az üzem életével, ta­lálkoztak szocialista brigá­dok vezetőivel. Az öt napig megyénkben tartózkodó szov­jet szakszervezeti delegáció ma hazautazik. Fotó: Fazekas László ■»

Next

/
Thumbnails
Contents