Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚNIUS 18., TÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 141. SZÄM BÉKÉS MEGYEI nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb népképviseleti testületünk tanácskozásán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A törvényhozó testület tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje: A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; A belkereskedelmi miniszter beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről; Interpellációk. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István expozéja Az 1981. évi zárszámadás alkalmat ad arra, hogy alkotó módon megtárgyaljuk a népgazdaság eredményeit, gondjait, az állami gazdálkodás tapasztalatait — mondotta elöljáróban Hetényi István. — 1981-ben alapjában teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített azon több éves gazdasági irányvonal követelményeit, amelynek legközvetlenebb célja a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása, a gazdaság intenzív fejlődésének előmozdítása, és mindezekhez csatlakozva — az életszínvonal elért eredményeinek megőrzése, az élet- körülmények javítása. Eredménynek tekinthetjük, hogy 1981-ben teljesítettük a nemzetközi szerződésekben vállalt gazdasági kötelezettségeinket. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban egyensúlyt értünk el. Emelkedett a lakosság fogyasztása. Javult a szociális, kulturális ellátás. A nemzeti jövedelem 2 százalékkal lett magasabb az előző évinél. Azonban az export növekedése elmaradt attól az ütemtől, amelyre számítottunk, amit terveztünk. A teljesítmények és az elosztás, a termelés és az elosztás arányai nem minden területen igazodnak a munka szerinti elosztás arányaihoz és szociális politikánkhoz. A fogyasztás és felhalmozás valamivel gyorsabban nőtt, mint amit terveztünk, anélkül, hogy a teljesítmények gyorsabban emelkedtek volna. Másrészt egyáltalán nem ringathatjuk magunkat illúziókba a világpolitika, a világgazdaság várható alakulását illetően. A világpolitikában erősödtek a szocialista országokkal konfrontáló erők, és ennek káros hatásai a gazdasági kapcsolatokban is érvényesülnek. Az 1981. évi költségvetés 472,6 milliárd forint bevétellel és 482,1 milliárd forint kiadással zárult. A bevételek 5,6 százalékkal, a kiadások viszont 6,6 százalékkal nőttek. így a hiány nagyobb, mint amit terveztünk. Kedvező, hogy a kiadások növekedési üteme mérséklődött a korábbi évekhez képest. Az egészségügyi-szociális kiadások 10,4 százalékkal, a kulturális és oktatási kiadások 9,4 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások pedig 8 százalékkal nőttek. Ismeretes, hogy a kormány a legfontosabb társadalmi, gazdasági feladatok alátámasztására programokat hagyott jóvá. Ennek nyomán 1981-ben 77 ezer lakás épült, ami megfelel az ötéves terv időarányos előirányzatának. Az általános iskolák fenntartására 16 százalékkal fordítottunk tavaly többet, mint az azt megelőző évben. A tervezett 1070 helyett 1964 új tanteremmel, vagy tanításra alkalmas teremmel bővült a hálózat. Ennyi újat létesítettünk, de sajnos, így is vannak olyan osztályok, amelyekben 34—36 tanuló ül. Ezért itt még jócskán várnak ránk feladatok. Az egészségügyi beruházásokat — a beruházások általános csökkenése ellenére — növeltük. Az alapvető szociális és kulturális intézmények zöme tanácsi intézmény, örvendetes, hogy a tanácsi gazdálkodásban mind jobban érvényesül a társadalmi, az ágazati és a területi érdekek összhangja. Jobban kibontakozik az öntevékenység, eredményes a lakosság érőinek bevonása a közös érdekű feladatok megoldásába. A kiadási adatokból kitűnik, hogy miközben azok a tervezett mértékben bővültek. a költségvetés bevételi oldalán lemaradások vannak. A vállalatoktól a költségvetésbe centralizált jövedelem aránya kisebb a tervezettnél. A nemzetközi és egyéb bevételek sem érték el a tervezett szintet. Így a hiány nőtt. Az aránytalanságon a költségvetési gazdálkodás fokozott racionalizálásával lehet és kell változtatni. Ez továbbra is elsőrendű feladat. Az alapkérdés természetesen az, hogy a teljesítményeket, a jövedelmeket növeljük, és ebből biztosítsuk az állam megfelelő részesedését is. Többször, nyomatékosan rámutattunk arra, hogy egyrészt a hatékonyság, a versenyképesség javítása, az ebből származó jövedelemnövekedés, másfelől az élet- színvonal megtartásának célja kölcsönösen összefüggő célok és egymást kiegészítő feltételek. A tőkés gazdaság ellentmondásainak kiéleződése és a feszültebbé vált külpolitikai, külgazdasági helyzet miatt magasra szöktek a felvehető hitelek kamatai, és megszakadt a hitelek normális áramlása. A külső feltételek folyamatos romlását csak a gazdaság teljesítőképességének gyorsabb javításával lehet elHetényi István ezután a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának néhány tapasztalatáról szólt. — 1981 - ben a vállalati nyereség egészében kedvezően alakult. Az átlagbérek növekedése is meghaladta az 1980. évit. A vállalatok helytállása azonban nagyon különböző. Egy sor vállalatnál csökkent a termelés, szerencsére van számos olyan vállalat, amely több mint 10 százalékkal is növelni tudta árbevételét. A mezőgazdaságban — a kedvezőtlen gabonatermés ellenére és jórészt a fölöttébb hasznos melléküzemi tevékenység nyomán — a pénzügyi eredmények tavaly javultak. Tovább bővült a magas termelési színvonalon eredményesen gazdálkodó nagyüzemek száma, kevesebb a veszteséges gazdaság és a veszteség összege jóval kisebb. mint korábban. A népgazdaság fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy folyamatosan fejlesszük a gazdaságirányítási rendszert, hozzá igazítsuk a változó feltételekhez, szélesítsük a bevált megoldásokat. kiiktassuk a be nem váltakat. Ezek a változások általában az éves tervezéshez kötődnek. Tudjuk, hogy nem kevés aggály hangzik el az évközi. vagy folyamatos intézkelensúlyozni. Ez a korábbinál nagyobb feladat elé állít bennünket. Így például ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartása, hanem 'az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell teremtenie. Igaz, hogy a nemzetközi integrációs és egyéb szervezetekben való részvételünk nemzetközi problémáink megoldásához segítséget adhat, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez külkereskedelmi valamint pénzügyi helyzetünkre csak akkor tud jótékony hatást gyakorolni, ha a népgazdaság összes saját erőit egyesítve helytállásunkat növeljük a nemzetközi piacokon. A terv szerinti' előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Ettől eltérni egyszerűen nincs módunk. dések kapcsán. Senki sem óhajtja jobban a gazdálkodás feltételeinek stabilitását, mint a kormány. De hangsúlyozni kell, hogy a stabilitás elsősorban a gazdaság- politikai vonalvezetésben érvényesülhet. Az életszínvonal-politikában — növekvő teljesítmények esetén — a munkából származó jövedelmek 1980. évi szintjének megtartására vállalkoztunk. Miután a megfelelő árualapot az egyensúly veszélyeztetése nélkül csak ilyen szintű vásárlóerőhöz lehet biztosítani, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a jövedelemalakulás és az árszínvonal összhangját. Erről a jövőben sem mondhatunk le. A miniszter ezután szólt a kisvállalkozásokról is, rámutatva, hogy azok nem kis részben a lakossági áruellá- j tás és szolgáltatás javítását j szolgálják. — A kisüzemek j alapításának lehetősége ja- ! nuár 1-től lépett életbe. Teljesen világos, hogy gaz- ’ dasági fejlődésünk problé- j máit magunknak kell meg- j oldanunk. Eredményeink ] azonban erőteljesen függnek | a nemzetközi feltételek ala- í kulásától. az enyhülési poli- ] tika érvényesülésétől. (Folytatás a 3. oldalon) i Stabil gazdaságpolitikai vezetés Az elmúlt héten kezdődött a Békéscsabai Konzervgyárban az idei zöldborsószezon. A gyárba eddig beérkezett termés jó minőségű, többségében első osztályú. Képünkön: a feldolgozó szalag Fotó; Fazekas László Képzési terv az 1982 /83-as úttörftévre Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége június 17- ép, tegnap délelőtt Békéscsabán Pataki József elnökletével ülést tartott. Ja- novszki Attila és Varga Sándor előterjesztésében az új, 1982; 83-as úttörőévi feladatok végrehajtását elősegítő megyei képzési tervet, valamint az idei megyei úttörő- vezető-képző tábor programját fogadta el az elnökség. Ezután Vidó György, a megyei elnökség tagja, békéscsabai városi úttörőelnök ismertette a II. „Barátság” nemzetközi úttörőtábor programját. Július 9—21-ig Békéscsabán, a KISZ-iskolán összesen 160 úttörő — francia. csehszlovák, szovjet és magyar pajtás — vesz részt ezen a táborozáson. Szerepel a programban négy nemzetiségi bemutatkozó est. fellép a táborban a lököshá- zi úttörőzenekar, egy pantomimcsoport, délutánonként a különböző népművészeti ágakkal ismerkedhetnek a gyerekek. Az ülésen ezután Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára vette át a levezető elnöki tisztet, s a .testület .személyi ügyekben hozott döntéseket. Az elnökség felmentette megyei úttörőelnöki funkciójából Pataki Józsefet, aki a tegnapi naptól az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa. Ezután megyei úttörőtitkári funkciójából felmentette, s úttörőelnökké választotta a testület Varga Sándort, s helyébe úttörőtitkárnak Szabó Andrásnét, az elnökség tagját. A választások után felszólalt az ülésen Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára,, aki a megyei párt végrehajtó bizottsága nevében elismerését fejezte ki Pataki Józsefnek a párt gyermekszervezetében megyénkben végzett eredményes munkájáért. A testületi ülés után Haraszti István, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára nyújtotta át Pataki Józsefnek a Magyar Üttprők Szövetsége Országos Tanácsa Gyermekekért Érdemérmét. t. .i Ma elutazik a Penza megyei szakszervezeti delegáció A megyében tartózkodó kéttagú Pénza megyei szak- szervezeti delegációt tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon fogadta Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára (képünkön). A fogadáson részt vett Irházi Lajosné, az SZMT megyei titkára is. Szabó Miklós tájékoztatta vendégeinket, Judov Nyiko- laj Fedorovicsot, az Erdő-, Papír- és Fafeldolgozó Ipar Szakszervezetének .mb-el- nökét és Vasziljev Anatolij Fedorovicsot, az „Elektromechanikai” termelési egyesülés automata rendszerező- jét megyénk életéről, időszerű feladatainkról. A vendégek a tájékoztatót követően Békéscsabán a Híradótechnikai Vállalathoz látogattak, ahol megismerkedtek az üzem életével, találkoztak szocialista brigádok vezetőivel. Az öt napig megyénkben tartózkodó szovjet szakszervezeti delegáció ma hazautazik. Fotó: Fazekas László ■»
