Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

1982. június 2., szerda o IZHÜ'JKTilt} Nyugodtabb légkörben Türelmetlenség helyett józan ítélet — Illúzióban élt, aki ug­rásszerű változásokban re­ménykedett. Lehetőségeink erre nem adtak módot, az asszonyok panaszait mégis orvosolnunk kellett. Ma már nyugodtabb légkörben dol­goznak ugyan, de tisztában vagyunk vele, hogy néhány területen további finomítá­sokra lesz szükség — érzé­kelteti az új helyzetet Fal- vay Tibor igazgató. A hét hónappal korábbi állapotokról, amelyekhez ké­pest a változás észlelhető, a Népújság riportban számolt be: „A Budapesti Harisnya­gyár gyulai gyárában évek óta tart a gépi rekonstruk­ció. Tavaly év végén és most az év elején 140 új termelé­kenyebb gépet állítottak üzembe” — olvashattuk a Népújság október 27-i szá­mában. — A gyár, mint ki­derült, nem készült fel eny- nyi berendezés fogadására, a folyamatos, zökkenőmentes termelés feltételeinek meg­teremtésére. Emiatt a kötő­nők keresete visszaesett. Szeptembertől a vállalat pót­lékokkal próbált a helyzeten változtatni. Az asszonyok jö­vedelme azonban így sem érte el a korábbit. Ezért va­lamennyien elfogadható, végleges megoldást sürget­nek ... A keresetek visszaesése, ahogy ők látják, gondjuk el­kendőzése kimerített min­denkit. Az igazukat keresik. Júliusban az egész műszak felzarándokolt az igazgató­hoz.” Termelésnövekedés melegváltással Az indulatok helyet cserél­tek a termelés nyugodtabb légkörével. Az asszonyok mégsem teljesen elégedettek, de már nem támadnak, fi­gyelik, várják a .további. in­tézkedéseket. Reménykedése­ik eddig nem voltak alapta­lanok keresetük most több, mint októberben és azt meg­előzően volt. Jobb a gépek állapota, csökkent a gépállás, a mű­szakok leállás nélküli, úgy­nevezett melegváltása tovább növelte a termelékenységet — magyarázzák. , — De azért a dolgozó sok kérdésben még másként lát, ítél — állapítja meg Kiss Zoltánná kötőnő. — Ha a műszakiak mű­ködőképesen adnák át egy­másnak a kötőgépeket, nem fordulhatna elő, hogy a mű­szakváltást követő harma­dik órában még van olyan berendezés, amelyik nem üzemel — vélekedik Molnár Istvánná. Urczucza Józsefné egy szerkezetre mutat. — A váltót korszerűsítet­ték, a gép most már csak akkor áll le, ha meghibáso­dott. A régi váltók abban az esetben is kikapcsolták a be­rendezést, ha a gép és a fo­nal is hibátlan volt. Emiatt sokat idegeskedtünk. Az új normáról, amelyet március elsejétől vezettek be, mindenki tartózkodóan be­szél. Ügy tűnik, a két hónap kevés ahhoz, hogy nyíltan állást foglaljanak. A telje­sítménykartonokról azután kiderül, ez a műszak a leg­jobb. Termelési eredményei­vel a többi előtt jár, de azért itt is marad változtat- nivaló. Normamódosítás elemzéssel — Azt mondják, a nyug­hatatlan ember tulajdonsá­ga, ha nincs, akkor is keres ellentmondást. Mi még nem tartunk itt. A mi gondjaink ennél sokkal szembetűnőb­bek. A nagy gépmesterhiány közepette nemhogy újabbak­kal erősödtünk volna, éppen ellenkezőleg, többen elmen­tek, vagy katonának hívták be őket — érzékelteti a gon­dokat az igazgató. — A ter­melés feltételeinek biztosí­tását kérik tőlünk számon. Jogosan, de a fonal minősé­ge, amely meghatározó a kötés szempontjából, tovább romlott. Ennek ellenére a gyár ve­zetésének volt, van valós le­hetősége a változtatásokra. Március elsejétől bérrende­zéssel egybekötött normamó­dosítást hajtottak végre. Munkaterületenként megha­tározták a tennivalókat. Pró­baszámításokkal ellenőrizték,- hogyan 'alakulnak majd a keresetek, nehogy a tavalyi­hoz hasonló meglepetés érje a gyár vezetőit. Március el­sejétől pedig naponta mun­kahelyenként végeznek elemzéseket. Ahol a jövede­lememelkedés nem érte ' el .a tervezettet, ott átmeneti­leg .pótlékot fizetnek. Ebben az évben bevezet­ték a műszakok közötti me­legváltást. Erre nem utolsó­sorban az ötnapos munkahét bevezetése miatt volt szük­ség, amelyet úgy oldottak meg, hogy a termelés se es­sen vissza, és a keresetek se csökkenjenek. Ez az intézke­dés egyébként a rendelke­zésre álló munkaidőalap jobb kihasználását teszi lehetővé. Ám az átmeneti sikerek után visszaesés következett be, és az elszámolási rendszer mó­dosítása sem hozott lényeges javulást. — A dolgozók szemlélete kedvezően változott ugyan, de további előrelépésre van még szükség — jegyzi meg az igazgató. — Meggyőződé­sem, hogy a feltételeket a megnövekedett termelési, minőségi feladatokhoz kell igazítani. Nincs más válasz­tásunk, s ezt mind többen értik meg. Jobb munkakapcsolat, meggyőzés kell A gyár szakszervezeti bi­zottsága május 13-i ülésén tárgyalt a termelésről, a ke­resetek alakulásáról. — A megbeszélésen az igazgató is részt vett. Meg­. állapítottuk, hogy a műsza­kok között jobb munkakap­csolatra, a dolgozók meg­győzésére van szükség ... A szakszervezeti bizottság ja- s vaslataira ma már minden- ; ben jobban figyelnek a gyár . vezetői. Ez nem utolsósorban a munkakapcsolatok rend­szerességének köszönhető. , Tartós sikereket egyébként ; is csak együtt érhetünk el — mondja Fekete Józsefné szb-titkár. • A kedvező folyamat része, hogy mindkét kötődében fia­tal üzemmérnököket nevez­tek ki üzemvezető-helyettes­nek. így az irányítást végző szakembereknek több ide­jük jut arra, hogy foglalkoz­zanak a dolgozók gondjaival. A műszakiak munkáját se­gíti, hogy az év elejétől két szovjet szerelő is részt vesz, a gépek javításában. Ma már úgy tűnik, hogy a gyulai harisnyagyárban a sok gond ellenére is megvan a további kibontakozás lehe­tősége. A nyugodtabb légkör a tavaly októberi jogos ki- fakadásokhoz képest szem­betűnő. A türelmetlenség he­lyét a józan ítélőképesség vette át. Kepenyes János Paneles sorlakások magánépítőknek Az ország több építőipari vállalata próbálkozik mosta­nában azzal, hogy házgyári elemeiből a tömeges lakáso­kon kívül — a kormány programjának megfelelően — magánházakat is készítsen. A megyénkben is számotte­vő munkát _ végző DÉLÉP kísérleteiről korábban beszá­moltunk már lapunkban: ezúttal arról írhatunk, hogy a vállalat Üjszegeden több sorlakást is felépített, s az átadás csupán azért csúszik augusztusra, mert a közmű­veket akkor kötik be a vá­rosi hálózatba. Addig 44 családi otthon készül el, majd az év végéig további 120, távlati tervek szerint pedig összesen ezer. Ilyen sorlakásokból a DÉLÉP a fővárosban is felépít har­mincat, sőt az előzetes meg­beszélésekből arra számítha­tunk, hogy megyénkben: Orosházán és Békésen is megjelennek a közeljövőben e tetszetős, tetőtér-beépítéses -paneles magánházak. Kétféle lakás készült el Üjszegeden: egyik, áz SL 402-es jelű egy egész és há­rom fél szobás, 87 négyzet- méter alapterületű, hozzá ga­rázs is tartozik. A másik, az SL 602-es egy egész és négy fél szobás, 105 négyzetméte­res, garázzsal. A földszin­ten található a nappali, a konyha, az étkező, az élés­kamra és a zuhanyozó, míg a tetőtérben vannak a háló­szobák, ott alakították ki a' fürdőszobát, a barkácshelyi- séget és a szárítót. Mindkét lakáshoz, amint a később építendő többi típushoz is, elő- és hátsókért tartozik. Május második felében Szegeden, a DÉLÉP az OTP- vel és a Domus Áruházzal közösen lakás- és lakberen­dezési bemutatót rendezett, amelyen a szép számú ér­deklődő sok mindent meg­tudhatott az építési és hitel- feltételekről. Például azt, hogy a vásárláshoz az OTP 300—320 ezer forint hitelt nyújt. — szirák — A DÉLÉP tetőtér-beépítéses, paneles sorlakásai Szegeden Fotó: Gyenes Kálmán Jó néhány mezőgazdasági szakembert megkérdeztem már: hogyan haladnak az ötnapos munkahét bevezeté­sével? Furcsán néztek rám, különösen, amikor a tehené­szeti telepet firtattam. Több­nyire reménytelenül legyin­tettek: még a hat nap alatt is nehéz megszervezni a munkát, az ötnapos hét többnyire csak álom. ft A Szarvasi Állami Tangaz­daság rózsási kerületében már az év elején bevezették az új munkarendet. Az iro­dai dolgozóknál, szántóföldi munkásoknál különösebb gond nélkül változtathattak. Csúcsmunka idején nincs pi­henő, utána egyben megkap­ják a szabadnapokat. Más a helyzet az állatte­nyésztésben, különösen a te­henészetben. Ott mindig csúcs van. A tehénnek enni kell adni, s a rendszeres fe­jős sem maradhat el. Mégis úgy határozott a kerület szakvezetése, hogy a 310 fé­rőhelyes, hagyományos tehe­nészet dolgozóit sem fosztják meg a több pihenőidő lehe­tőségétől. Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy a kényszer is be­folyásolja a gyors döntést. A környéken ugyanis jó ter­melőszövetkezetek gazdál­kodnak, amelyek magasabb kereseti lehetőséget kínálnak a tehenészeknek, Az is elő­fordult, hogy néhány dol­gozó bejelentette: ha a kö­tött bérszínvonal miatt nem tudnak többet fizetni, és nem vezetik be az ötnapos mun­kahetet, máshol keresik bol­dogulásukat. összeült hát a kerület szakvezetése. Osztottak, szo­roztak, és kiszámították: csak újabb dolgozók felvé­telével oldható meg, szervez­hető át a tehenészet munka­rendje. De előbb térjünk vissza, mi jellemezte a ko­rábbi álapotokat? » Az ötvennégy munkás he­ti negyvennyolc órát dolgo­zott, osztott rendben. Reggel öttől kilencig, és délután há­romtól este hétig foglalkoz­tak az állatokkal. Egy tehe­nész normája 25 állat takar­mányozása, fejése, almozása volt. Gyakran vasárnap is be kellett jönniük, de a ha­vi négy szabadnapból — a törvény, értelmében — egyet vasárnap kaptak ki. A már említett vezetői számvetésen derült ki, hogy csak hét munkás felvételével maradhat továbbra is zavar­talan a telep működése. Hon­nan vegyenek tehenészeket, amikor az ágazat munkaerő­gondokkal küzd? A kérdést az élet oldotta meg. Kide­rült, hogy a gyakran nehe­zen kivitelezhető ötnapos munkarend sokak számára nagyon is csábító ajánlat... Tizenöten jelentkeztek fel­vételre. A vezetés kicsit meg­lepődött, és hamar felismer­te a helyzet adta lehetőséget. Hirtelen módjuk támadt ar­ra, hogy válogassanak az emberek között. Szükség is volt erre, mert a telepnek is megvoltak a maguk „fekete bárányai”. Igaz, hogy stabil törzsgárda végezte nap nap után jól feladatát, de akad­tak néhányan, akik kilógtak a sorból. Főként az italozás, a munkából való távolmara­dás miatt osztottak rendsze­resen fegyelmi büntetéseket. Ez év elején néhányuknak megköszönhették a munká­jukat... így nemcsak a fe­gyelmező iratok száma csök­kent le. Könnyebbé vált a becsülettel dolgozó tehené­szek, takarmányosok dolga is. Hiszen a munkából ki­esők feladatait korábban ne­kik kellett ellátni. ' Jelenleg 8 óra 20 perc a napi munkaidő a tehenészet­ben, ahol 63 tagú, a koráb­binál még jobb munkacsapat jött létre. Rendezték a fize­tésüket, hogy a csökkent munkaidő miatt senki ne ká­rosodjon. Egy tehenésznek átlagosan 14,3 százalékkal nőtt a bére, ugyanis ez fe­dezi a kieső idő miatti ke­resetcsökkenést. Változtatott a szakvezetés a bérezés egészén. A régebbi alapbérből és prémiumból összeálló fizetést összevon­ták. Az így megnövelt havi bért a szabályzatban rögzí­tett maximális teljesítmé­nyért kapják a dolgozók. Aki hibázik, annak fizetése — akár több hónapon keresztül is — 5—10—15 százalékkal csökkenhet. Ha valaki egy napot igazolatlanul hiányzik, nyereségrészesedésének felét, aki kettőt, az egészet elve­szíti. Szigorú feltételek, de módot adnak arrk is, hogy a sokáig kiemelkedően dolgo­zók közül prémiumhoz jussa­nak. Tegyük hozzá: nem kis pénzekről van szó. Egy jó te­henész megkeresi havonta a hétezer forintot, a múlt évi nyereségrészesedés 17 nap bérét tette ki. A rózsási tehenészeti tele­pen bevezetett ötnapos mun­kahét a szabad idő növelése mellett magasabb követel­ményeket támaszt a dolgo­zókkal szemben. Legalábbis erre utalnak Mátyás Tibor traktoros, takarmányhordó szavai, A fiatalember sze­rint sűrűbb lett a napi mun­ka. Rövidebb idő alatt végzi el azt, amit korábban ké­nyelmesebben megtehetett. Véleménye szerint ő az, aki leginkább panaszkodhatna, hiszen amolyan kulcsember szerepét tölti be. Egyedül van ebben a beosztásban, két kisegítővel és egy mar­kolókezelővel hordja a tö­megtakarmányt. De van vál­tótársa, akire számíthat, aki­re szívesen rábízza a gépét. A jövő héten például végig szabad lesz, jut idő a ház kö­rüli munkára és két kis­gyermekére is. A változások ismertetése­kor nem szabad megfeled­kezni a legföntosabbról, a termelésről. Sokan — és jog­gal — félnek attól, hogy a tehenet megviseli, ha gyak­ran cserélődik a gondozója, fejőmestere. Ez a stressz pe­dig csökkentheti a tejterme­lést.' Ügy tűnik, Rózsáson nem kell ettől félni. Az első negyedév eredményei elosz­latják az aggodalmat. Az ál­lomány s_zázezer literrel adott több tejet, mint az elő­ző év hasonló időszakában. Nem kétséges, hogy ebben jelentős része van a Taurina Termelési Rendszer szakta­nácsadójának és a kerület főállatorvosának, akik tanfo­lyamokon oktatták a dolgozó­kat a fej£s titkaira. És itt vissza kell térnünk Nagy Péter kerületigazgató bevezető gondolataira. Sze­rinte módszerük csak olyan helyen valósítható meg, ahol már elértek egy bizonyos ál­talános technikai színvona­lat, munkaerkölcsöt. Ügy is mondhatjuk: munkakultúrát. Náluk mindez adott volt. S mint a fentiekből kitűnik, ez a színvonal önmagát fejlesz­tette tovább. így válhatott kettős hasznúvá a kicsit ma még merésznek tűnő" lépés, így szolgálja egyszerre a dol­gozókat és a termelést. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Veress Erzsi Újabb hiánycikkekre talált gyártót a kereskedelem Az áprilisi „Vevők vagyunk” kiállítás óta eltelt nem egészen két hónap alatt 11 vállalattal, 40 ipari, 53 mezőgazdasági szö­vetkezettel. 30 kisiparossal, és 19 vállalkozással folytatott tárgyalá­sokat a kereskedelem hiánycikk­nek számító termékek gyártásá­ra. Mintegy 30 millió .forint ér­tékben 20—25-féle termék ez évi gyártására már szerződést is kötöttek, s várható, hogy rövi­desen további több mint 100 hiánycikk gyártása is megoldó­dik. A legtöbb — mintegy 20 — termékre a VASÉRT Vállalat ta­lált gyártót, ötmillió forint ér­tékben rendeltek meg ez évi szállításra olcsó fanyelű dugó­húzókat. ruhaszárítókat, ipari gyémánt helyett keményfém él­lel készített üvegvágókat, kon- zervnyitót, kilincseket. Valószí­nűleg még az idén az üzletek­be kerül a hazai gyártású bur­gonyaprés, varródoboz, mű­anyag gyermekolló, csontozó­kés és petr6leumfőző is. A me­zőgazdaságban — de a lósport­ban is — évek óta hiánycikk a lópatkó és a patkószög. A Vídia Szövetkezet most talált gyártót ennek előállítására, s az ev vé­géig 3 és fél millió forint értékű patkó és szög kerül az üzletek­be. s ez a tőkés import helyet­tesítésére is elegendő. Az Óra és Ékszerkereskedel­mi Vállalat kezdeményezésére a tokodi mezőgazdasági tsz NSZK kooperációban évi 25 mil­lió forint értékben gázöngyújtót készít, az idén ebből 100 ezer kerül az üzletekbe. A FEROVILL Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat építkezésnél szükséges ácsderékszög gyártására kötött szerződést, s további tárgyaláso­kat folytat háztartási műanyag edények, tálalóeszközök és kü­lönféle tésztakészítő gépek elő­állítására is. A VASVILL Nagy­kereskedelmi Vállalaton belül létrehozott ‘ gazdasági munka- közösség már az év eleje óta gyártja a korábban hiánycikk­nek számító kályhaelőtéteket, szeneslapátokat, és piszkavasa­kat. emellett azonban a .AS­VILL tárgyal más vállalatokkal, többek között, alumínium eszkö­zök és lombfürészek gyártásá­ról. A RAVILL Vállalat is gyártási szerződést köt rövide­sen mintegy 10—12 termekre, a többi között elektromos kenyér­pirítóra, valamint hőpárnára. Ezek a cikkek korábban az NDK és tőkés import mellett is gyakran hiányoztak az üzletek­ből. A termelészervezés elősegíté­sére a termeltetők tanácsa még ebben az évben több kiállítást szervez: kedden nyílik Győr­ben a háztartási gépek és eszkö­zök szakkiállítása, a második félévben Keszthelyen rendezik a „Vevők vagyunk” országos ki­állítást, Szegeden a kisipari ter­meltető napokat, s november­ben Budapesten, a híradás- és háztartási készülékek alkatré­szeinek szakkiállítását. Az al­katrész-hiánycikkek szakkiállítá­sán részt vesz a GELKA és RA- MOVILL vállalat is. Vevőként és gyártóként egyaránt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents