Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS Bemutatjuk az eleki Lenin Tsz-t A vetőmagtermesztés fejlesztéséhez a tisztitóüzem komplett! rozása teremtett alapot Az eleki Lenin Tsz gazdál­kodásának keretei akkor alakultak ki, amikor a köz­ség négy kisebb közös gaz­dasága 1960-ban kimondta az egyesülést. Ettől az időszak­tól kezdve a termelőszövet­kezet nagy utat járt be a fejlődésben, amíg jelenlegi eredményeihez ejjutott. A nyereséges gazdálkodás csak­nem két évtizedes folyama­tát mindössze az 1978-as, igen nagy károkat okozó vi­har szakította meg, de ez is csak átmeneti időre törte meg a fejlődés ívét. Az átmeneti megtorpanás jjgyanakkor rávilágított arra is, hogy a közös gazdaságnak felül kell vizsgálnia eddigi tevékenységét, s növelnie kell a termelés biztonságát, megsokszorozni azokat a ga­ranciákat, amelyek a gazdál­kodást kiegyensúlyozottá te­szik. Ebben a folyamatban különös hangsúlyí kapott a termelési szerkezet egysze­rűsítése. Már a viharkárt követő esztendőben megkezdődött a növénytermesztés szerkezeté­nek olyan átalakítása, amely­nek révén nemcsak a ter­mesztett növények száma csökkent, hanem ennek kö­vetkeztében javulhatott a gépek kihasználtsága, üte­mesebbé válhatott á végzett munka. A vetésszerkezet ész- szerűsítése nem egyedüli szempont volt ebben az át­alakításban, vizsgálták azt is, hogy mely növényeket termesztve érhetik el a leg­nagyobb nyereséget, s ezzel egy időben igyekeztek a sok kézi munkát igénylő kultú­rákat is kiszorítani a közös szántóról. A változások eredménye­ként — a népgazdasági ter­vekkel és elvárásokkal egy­beesőén — a gabonafélék jutottak vezető szerephez; az eleki közösben, ahol az idén már több mint 1600 hektá­Űjdonságnak számít az őszi kalászosok kiváló elővetemé- nyeként szereplő lóbab ron vetettek kukoricát, és az őszi kalászosok vetésterülete is meghaladta az 1200 hek­tárt. A gabonafélék így a 3 ezer 800 hektáros szántónak mintegy kétharmadát foglal­ják le. A növénytermesztés fő ágazatát alapvetően megha­tározó két növényt igen szép eredményekkel termeszti a szövetkezet, amelyben egyéb­ként beérőben vannak azok a feltételek is, melyek al­kalmassá teszik a közös gaz­daságot minőségi vetőmag- termesztésre. Ez a tevékeny­ség jó néhány évvel ezelőtt a zöldségvetőmagok előállí­tásával indult: a Lenin Tsz a Kovácsházi Zöldségvető- mag-termesztési Társulás tagjaként főleg uborka-, sár­gadinnye- és babvetőmag termesztésével foglalkozott. Tavaly vágtak bele a hibrid­kukorica-vetőmag előállítás­ba, amelynek most 260 hek­tárt szenteltek, bevonva a háztáji gazdaságot is ebbe a programba. A vetőmagtermesztés fej­lesztését az is lehetővé teszi, hogy a szövetkezet az el­múlt esztendőben kompletté tudta tenni magtisztító tele­pét, amely elsősorban a har­mincfős építőbrigád mun­káját dicséri. Tudni kell, hogy az eleki közös gazda­ság évek óta saját kivitele­zésben valósítja meg vala­mennyi fontos beruházását. Így készült el a vetőmag- tisztító üzem is, így épült meg az a két nagy szárító is, amely az aratást teljesen biztonságossá teszi ma már, s ugyancsak az építőbrigád lelkiismeretes munkájának köszönhető az, hogy a ter­melőszövetkezet legújabb be­ruházásában nem mindenna­pi sikerrel büszkélkedhet. A sertéstelep rekonstruk­cióját a szövetkezet építő­brigádja tavaly augusztusban kezdte meg, s az új épülete­ket már ősztől folyamatosan üzembe tudták léptetni. A beruházás befejeztével a ko­rábbi nyolc és fél ezer hízó helyett már 15 ezer sertést adnak át évente feldolgozás­ra az eleki közösből, amihez társul még a porták telje­sítménye: a háztáji gazdasá­gok a községben esztendőről esztendőre 26 millió forint értékben állítanak elő ser­téshúst. A háztáji gazdaságok nem­csak a sertéstartásban jut­nak szerephez Eleken. A nö­vénytermesztésben, a már említett hibridkukorica-vető­mag mellett, a kisüzemi gaz­daságok vállalták át a ter­melőszövetkezettől a zöldség­növények termesztését is. Még nagyobb a háztáji sze­repe az állattenyésztés má­sik két ágazatában, miután 1981 elején a nagyüzem vég­leg felszámolta a baromfi­tartást. Eleken gyors ütem­ben kezdték meg a medgyes- bodzási szisztéma szerint a kisüzemi baromfitartás meg­szervezését. Jelenleg a ter­melőszövetkezet 24 helybeli, gyulai és sarkadi baromfi­tartóval áll termelői kapcso­latban, akik egyenként 1500 —5000 csirke meghizlalására vállalkoznak, amihez az alapanyagot, a takarmányt egyaránt a termelőszövetke­zet adja. így vállalkozott a Lenin Tsz arra, szerződésben a fel­dolgozóval, hogy az idén 240 ezer pecsenyecsirkét értéke­sít. A jó egy éve működő rendszer máris beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A portákon kevesebb mint 2 kiló 60 deka abrakból állí­tanak elő egy kiló csirke­húst. Ezen a módon év Vé­géig várhatóan 12 millió fo­rinttal növekszik a szövetke­zet árbevétele. Hasonló szisztémát veze­tett be a termelőszövetkezet a marhahizlalásban is. Ez­zel a férőhely bővítésének kérdését sikerült megolda­nia, miután harmincegy tsz- tag vállalkozott arra, hogy összesen 101 hízóba állított bikát tartson háztáji gazda­ságában. A szövetkezet nem­csak a folyamatos takar­mányellátást szervezte meg. hanem a rendszeres állator­vosi szolgálatot is. A közös gazdaság szakemberei és ve­zetői most keresik annak le­hetőségét, hogy ezt a mód­szert a tejtermelésre is ki­terjesszék. A háztáji gazdálkodás egyébként is szervesen il­leszkedik a közös gazdálko­dás egészéhez, amit bizonyít az a tény is, hogy a kisüze­mi termelés együtt tudott fejlődni a nagyüzemi gaz­dálkodással. Miközben a ház­táji forgalom éves szinten el­érte, sőt meghaladta a 40 millió forintot, a termelő- szövetkezet is kigazdálkodta az 1978-as év veszteségét, 1980-ban már csaknem nyolc és fél, tavaly pedig több mint 11 millió forint nyere­séggel zárta az évet. Ehhez az eddig ismertetettek mel­lett olyan tények is hozzá­járultak, mint amilyen a nagyüzemi tejtermelés fejlő­dése : három évvel ezelőtt még csak 200 tehenet tartot­tak az eleki közösben, és ezek egyenként alig 2800 li­ter tejet adtak éves átlagban. Egy év alatt csaknem 700 li­terrel tudták növelni a ho­zamot, és a múlt esztendő­ben már 4 ezer 153 litert fejtek a 400-as tehenészet minden egyes egyedétől. További fejlődést hozna, ha a szétszórt telepek he­lyett egy korszerű, újat építhetnének, ezt a tervüket azonban egyelőre el kell ha- lasztaniuk. mert napjaink­ban csatlakoztak ahhoz a gázprogramhoz, amely jelen­tős energiamegtakarításhoz, ezáltal költségmegtakarítás­hoz juttatja majd a terme­lőszövetkezetet. A szövetkezet vezetése a közeljövőben szeretné meg­oldani azon tagjainak egész éves állandó foglalkoztatását, akiket az utóbbi években már csak a nagy kampány- munkák idején tudnak „fegy­verbe szólítani”. Ezért is léptek kapcsolatba néhány környékbeli ipari üzemmel, amelyekkel kooperációban akár több ipari melléküzem- ágat is létrehozhatnak majd. A vetésszerkezet ésszerűsítésével nagyobb részt tudott vál­lalni a szövetkezet a gabonaprogram megvalósításában A scrtéstelepi rekonstrukciót példás gyorsasággal oldotta meg a közös gazdaság építőbrigádja .30kv»V ; «PS, .«Hl 1 ** ' v / . , * t Ii.vSä* * Ä • 7 iXA-jtt ** • ' S‘l • t ' • * ’• fr" ■Mu; -e. jvh: • •*»— iiiwv• £^ r.*-? •• A tejtermelés fokozásában nagy szerepe van a kiegyensúlyozott takarmányellátásnak, a szénatermő területek mellett megfelelő kezelést kapnak a legelők _Js, ahol a közös és a háztáji állományra egyaránt villanypásztor „ügyel fel” W

Next

/
Thumbnails
Contents