Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

1982. május 13., csütörtök HANGSZÓRÓ Ami könnyű, és ami nehéz ..Amíg az öregek kevesen vannak, tisztelni és ellátni őket nem nehéz. A gond ott kezdődik, amikor egyre nö­vekszik a számuk” — mon­dotta kedden kora délelőtt a Kossuth rádióban Szálai Sándor akadémikus, a „Szo­ciológiai figyelő” című mű­sorban, annak is az apropó­ján, hogy hamarosan „öre­gedési világértekezlet” lesz Bécsben, amelyen 150 ország küldöttei vesznek részt. Ha az ember belegondol, hogy az öreg kor, a nyugdíj utáni kor miféle újabb és újabb konfliktusokat hozhat és hoz is az egyén és a tár­sadalom számára, akkor tel­jesen érthető, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete világértekezlet összehívásá­val is szolgálni igyekszik a Föld egyre növekvő öreg ko­rú népességének érdekeit. Hogy keresik a válaszokat olyan kérdésekre, amelyek a Föld minden lakójára ki­hatnak, és azok megválaszo­lása előbb vagy utóbb min­denütt feladat lesz. Érdekes dolgokat árult el a hallgatóknak Szalai aka­démikus. Talán nem is tud­tuk pontosan, hogy Ma­gyarországon pár évtizede csupán 50 ezer volt a 80 éven felüli lakos, a számuk ma a 200 ezret is meghaladja! Lehet, sokan azt sem tud­tuk, hogy manapság a la­kosság 18 százaléka 60 éven felüli, az ezredfordulón pe­dig már mintegy 22 száza­léka lesz, alig valamivel ke­vesebb, mint a gyermekek és az ifjúság várható száza­lékaránya. Ilyen körűimé-’ nyék között jogos a kérdés: ha az öregek többen lesz­nek, mennyivel lesz nehe­zebb ellátni és tisztelni őket? A kiút — a válasz —sok irányú. Ezek közül említett többet Szalai Sándor, mond­ván, hogy a dolgok nyitja ott kezdődik, hogy a nyug­díjon túliak, az öregek szá­mára sokkal alaposabban megteremtjük energiájuk hasznosítását, szaktudásuk további igénybevételét. „Meg kell találnunk az emberhez méltó változatait a még te­vékenységre képes idős em­berek foglalkoztatásának. Semmiképpen nem lesz elég a ma még általános „egy évben egyszer virsli”, és semmi más. Az ellátás és a tisztelet azt követeli, hogy alapos vizsgálódás után — az egész társadalom érdeké­ben — rátaláljunk az öreg­kor egyre szaporodó kérdé­seinek számos válaszára. Ezt a kedd délelőtti mű­sort sok öreg meghallgatta, de a nem öregek, a most ke­resők biztos, hogy nem. Dol­goztak éppen. Nem lenne jó esti műsoridőben is hozni hasonló beszélgetéseket? Hogy ne maradjanak pusz­tába kiáltott szavak . .. (S-n) Bábszakkörök megyei szemléje Szombaton, május 15-én röggel 8 órakor Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskolában Wé- bel Dezső, a Megyei Művelődé­si Központ igazgatóhelyettese nyitja meg a Békés megye úttö- rő-bábszakkörök hagyományos szemléjét. Húsz együttes lép majd a közönség és a zsűri elé. A legjobbak arany, ezüst, illet­ve bronz minősítő diplomát kap­nak. Közülük kerül ki az az együttes, amely megyénk színeit fogja képviselni a következő hónapban, az Egerben sorra ke­rülő úttörő bábjátékosok orszá­gos fesztiválján. A délelőtti bemutatókat köve­tően a résztvevő gyerekeknek levetítik a Hótündér című mese­filmet, a szakkörvezetők és a zsűri pedig módszertani tanács­kozást tart. Az eredményhirde­tés várhatóan a késő délutáni órákban' lesz, végül Pataki Jó­zsef, a rendező Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnökségének elnöke mond zárszót. N. L. II hónap műtárgya Erkel Ferenc aranykoszorúja Az aranykoszorú Gyula város nagy szülött­je Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője. Nemcsak mint zeneszerző volt kiváló, hanem karmes­terként is igen sokat tevé­kenykedett. Ezt példázza az itt bemutatott aranykoszorú is, melyet a Nemzeti Szín­háznál töltött 50 éves kar­mesteri működéséért kapott. Erkel Ferenc 1838-ban ke­rült a Nemzeti Színházhoz első karmesternek. A szerző­dés szerint Erkel nem volt szerénytelen: teljes hatalmat követelt a zenekar, az ének­kar és a szólisták felett, va­lamint fenntartotta magának a szereposztás jogát is. Ilyen minőségben átszervezte és kibővítette a zenekart, és 1840-ben már 35 tagú képzett muzsikusgárda állt a rendel­kezésére. Az operai műsorok össze­állításában eleinte a német színház példáját követte. Ké­sőbb egyre inkább eltért at­tól, és az évek során megte­remtett egy önálló reperto­Fotó: Tulok Ferenc árt, lerakva ezzel az európai színvonalú magyar operakul­túra alapjait. 1888. december 16-án kar­mesteri pályafutásának fél­évszázados jubileumát a pes­ti Vigadó hangversenytermé­ben ünnepelték. Ez alkalom­mal ajándékozták meg a nemzeti közadakozásból ké­szített, 520 gramm súlyú arany, tölgyfalevelekből álló koszorúval, amelynek össze­fogó szalagjára operáinak cí­meit vésték. Az ünnepségen a szónok Jókai Mór volt, aki az alábbi költői szavakkal méltatta az ünnepeltet: „ ... A fenségestől a1 népi- ességig, a paloták komoly méltóságától, a tragikum gyá­szától elkezdve a puszták méla ábrándozásáig, mindent megtalálunk eszményítve Er­kel dalműveiben, ami ma­gyar, ami miénk. Ez örökíti meg Erkel alkotásait, amíg magyar áll, míg a magyar ha­za áll... ” Gál Jánosné, Ruttkai Évával Edvard Albee Kényes egyensúly című szín­művében nyoznia. Nem ragaszkodott mereven a tradícióhoz, de nem akart semmit sem elöl­ről kezdéni, hagyományok híján. Szerette a megrázó drámát és a kommersz, ha úgy tetszik bulvár komédiát, Shakespeare-t és Molnár Fe­rencet, mert tudta, egyik nélkül sem lehet színházat csinálni. Illetve lehet, csak nem érdemes. Rendező volt, ízig-vérig, de nagyszerű szí­nész is. Híres szerepei: IV. Henrikje, Möbiusa, Mos~ caja, Higginse — csöppet sem homályosították el ren­dezői babérjait; Giraudoux, Pirandello, Németh László, Molnár, Schisgal és Neil Si­mon produkciói tökéletesen képviseltek egyfajta színhá­zi stílust, amit lehetett nem szeretni, de nem elismerni alig. A filmben is szerencsés kezűnek bizonyult, a neorea- lista iskolából kinőtt reme­ke, a Simon Menyhért szü­letése friss őszinteségével, mondanivalójának kereset- lenségével hozott pezsgést a magyar filméletbe. Elsők kö­zött látta meg a tévé lehe­tőségeit, és igyekezett itteni O’Neil; Utazás az éjszakában című drámájában művekbe is átmenteni in­vencióját, hatalmas tapasz­talatanyagát, megbízható íz­lését. A filmbe felfedezte, ki tudja hányadiknak és há­nyadszor a publikum mese­igényét, romantikaéhségét és útja szükségszerűen vezetett innen a Jókai- és Gárdonyi­filmekig, A Kárpáthy Zol­tán, az Egy magyar nábob, az Egri csillagok, a Fekete gyémántok igazi moziél­ményt kínáltak, a legneme­sebb irodalmi anyagból. Életművének értékelése még évekbe telhet. Hogy mennyire hiányzik — egyre jobban érezzük, különösen most, a hetvenedik születés­napja táján. Nemlaha György ezért nem szerették. Utálta a középszert, és ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy sokan nagyon féljenek tőle, veszélyesnek minősítették, pedig csak megpróbált kö­vetkezetes lenni. Várkonyi nem akart mást, mint ját­szani, rendezni, filmet for­gatni. igazgatni, tanítani, ír­ni, fordítani... Minden premierje főpró­báján úgy állt a nézőtéri be­járóban, mint ama monda­beli cerberus — és szemmel láthatóan izgult. Nem volt mindegy neki, kikkel telik meg a nézőtér. Híres volt arról, hogy tudta a lehetet­lent, a sorra érkező vendé­gek láttán megjósolta a vár­ható fogadtatást, a sikert vagy a - bukást... Szerette színházát, a Víg­színházát, amelynek patiná­ját az új direktorok közül neki sikerült újra beara­Várkonyi mint Cyrano A kihívások embere volt. Akkor csinált politikai szín­házat, amikor az egyet je­lentett az életveszéllyel, ak­kor vállalkozott a színház- alapításra, amikor a legbát­rabbak, a leg vállalkozóbb kedvűek is igyekeztek minél messzibbre kerülni Thália oltáraitól, akkor kezdett rea­lista filmet forgatni, amikor még javában dívott a feke­te-fehér sematizmus, és ak­kor fordult a közönségfilm •felé, amikor szinte öngyil­kosságnak számított az ilyes­mi. És ezzel korántsem tel­jes a felsorolás! Nem lehetett könnyű az élete, s persze azoknak sem, akik mellette éltek, dolgoz­tak. Várkonyi Zoltán na­gyon is értett hozzá, hogy a róla frissiben kialakított ké­pet azonnal átformálja, cá­folja — ha kell, s hogy eset­leg ő maga készítse el saját portréját. Ezért szerették és Hetven éve született fl színház és film mestere: Várkonyi Zoltán Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: A Rádió lemezalbumá. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Borenich Péter dokumen­tumjátékaiból. 10.49: A Living Strings zenekar filmzenét játszik. 10.59: Pergolesi: Livietta és Tra- collo. 11.39: Szép remények. 12.45: Örkény István: Kisregé­nyek. 12.55: Antal István zongorázik. 13.36: Verbunkos muzsika. 14.02: Olvasókör. 14.32: Kórusainknak ajánljuk. 15.05: Hoffmann meséi. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Orosz Júlia operettfelvéte­leiből. 19.15: Népdalok. 19.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben: kb. 20.20: „Amíg élünk.” 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.35: A sárga Rolls-Royce. 22.15: Tíz perc külpolitika. 22.25: Közvetítés az ökölvívó VB- ről és a cselgáncs EB-ről. 23.00: Operarészletek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00; Zenedélelőtt. 12.35: Mezők falvak éneke. 13.00: „öreg alma mater ...” 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.00: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 14.20: Tinó Rossi énekel. 14.35: Nóták. 15.20: A tegnap slágereiből. 16.00: Diákfélóra. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgá­lata. 23.15: Szimfonikus könnyűzene. III. MŰSOR 9.00*: Iskolarádió. 9.30: Wolf: Spanyol daloskönyv, 11.05: A „megcsavart versek” költője. 11.19: Zenekari muzsika. 12.00: Járdányi Pál népzenei fel­dolgozásaiból. 12.21: Táncjelenetek operákból. 13.07: Újdonságainkból. 13.47: Stúdiónk vendége: Lengyel Ildikó szegedi operaénekes­nő. 14.25: Mozart-művek. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Fiataloknak — kortárs ze­néről. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Manón Lescaut. 19.52: A világ legkülönösebb sze­relmi története. 20.35: A Yes együttes összes fel­vétele. 21.40: Magyar előadóművészek felvételeiből. 22.20: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hétközben. Szerkesztő: Zentai Zoltán. (A tartalom­ból : Műsorismertetés, hí­rek, időjárás — Közleke­dőknek — Piaci szemle — Tervek, célok, eszközök. Tamási László riportja. — Fiatalok zenés percei. A ceglédi Kaláris együttes műsora — A Kritika játék- szabályai. Dalocsa • István jegyzete.) 18.00: Alföldi krónika — Lap­szemle. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (Középisk. II. oszt.) (f.-f.) 9.05:.Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) (ism.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) (ism.) 11.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism.) 11.45: Rajz. (Ált. fsk. alsó tago­zat.) (ism.) 13.20: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 13.35: Orosz nyelv, (ism.) 13.55: Magyar irodalom, (ism.) 14.20: Magyar irodalom, (ism.) 14.45: "Magyar irodalom, (ism.) 15.20: Mindenki iskolája. Kémia, (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Tévébörze, (f.-f.) 16.15: A szakácsversenyre jöttek. 17.25: Perpetuum mobile. 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.10: ízlések és pofonok. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Panoráma. 20.50: Csillaghullás. 22.25: Bagóhegy boszorkánya, (ism.. f.-f.) 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.25: Pedagógusok fóruma. (ism., f.-f.) 18.00: 22. miskolci tv-fesztivál. 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ki fizeti a révészt? 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.20: Telesport. BUKAREST 16.00: Hírek. 16.30: Sakk. 16.45: Ifjúsági stúdió. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági aktualitások. 21.10: Népzenei műsor. 21.30: Kulturális élet. 22.00: A megismerés határai. Tu­dományos sorozat. 22.20 : Tv-híradó. 22.30: Zenés műsor. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Tv-napló. 16.55: Hírek. (Zg) 17.00: Foca: a Partizán-olimpia megnyitója felvételről. 17.45: Füstködök. (Zg) 18.15: Tv-naptár. (Zg) 18.45: Költői derű. (Bg) 19.15: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Bg) 20.00: Színkép. (Zg) 21.00: Reklám. (Zg) 21.05: Tv-kioszk. 22,05: Tv-napló. 22.35: A Horvát KSZ IX. kong­resszusa. II. MŰSOR 18.45: Művelődési adás. 19.15: Négy keréken. (Bg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Teleszkópia. (Bg) 21.00: Ez az én választásom. (Bg) 22.30: Huszonnégy óra. (Bg) SZÍNHÁZ 1982. május 13-án, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: VIKTORIA Arany J.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Vörösmarty-bérlet 1982. május 14-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: VIKTORIA József A.-bérlet MOZI Békési Bástya:. Kabala. Békés­csabai Építők Kultúrotthona: Kramer, kontra Kramer. Békés­csabai Kert: Majmok bolygója. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Nyerítő nyeremény, 4 órakor: Tűz! 6 és 8 órakor: He­gyi emberek. Békéscsabai Terv: Hajadon feleség. Gyulai Erkelt Szabadlábon Velencében. Gyulai Kert: Az Olsen banda boldogul. Gyulai Petőfi: 3 órakor: 2X2 néha 5, 5 és 7 órakor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk! Orosházi Béke: Csatár a pácban. Orosházi Partizán: Alma. Szarvasi Tán~ csics: Libuskák. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents