Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
1982. május 13., csütörtök o Fiatalok a műszaki haladásért Országos munkabizottságot hoznak létre a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsai (FMTK), valamint a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsai munkájának központi szervezésére, irányítására (az előbbiből 680, az utóbbiból 178 működik hazánkban). Az újonnan létrejövő munkabizottságba bevonják a műszaki, a technikai fejlesztésben érintett országos hatáskörű állami és társadalmi szervek képviselőit is. A KISZ-szervezetek, lehetőségeikhez mérten hozzájárulnak a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeihez, segítik gyakorlati alkalmazásukat. Az újítómozgalomba több mint 40 ezer fiatal kapcsolódott be. A fiatal szakemberek jó ötleteinek, értékes javaslatainak felszínre juttatását, ezek megvalósulását segíti majd az újonnan létrejövő országos munkabizottság is. A KISZ-szervezeteknek, a KISZ X. kongresszusa óta eltelt, a műszaki haladásért, megújhodásért végzett tevékenységéről körképet állítottak össze az MTI vidéki szerkesztőségeinek munkatársai. Jelentős fejlesztési eredmények, és ezek nyomán korszerű termékek meghonosítása fűződik a Győri Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár ifjú kommunistáinak nevéhez. Ilyen termék például a Grabiol Marina nevű bőrdíszműipari műbőr, amelyet egy négytagú, fiatalokból álló munkacsoport fejlesztett ki. Hazai alapanyagokból kísérletezték ki a gazdaságosan gyártható és értékesíthető műbőrfajtát, amelyből strand-, iskola- és sporttáskák készülnek. A korszerű táskaműbőrt ma már nagyüzemileg gyártják, és külföldre is szállítanak belőle. Győrött, az Egyesült Izzó Kisalföldi Gépgyárának KISZ-esei egy teljesen új termék, a csatlakozógyártó automata meghonosítása fölött vállaltak védnökséget az elmúlt évben, s e kötelezettségeiknek rendben eleget is tettek. Rövid idő alatt állították elő az automata prototípusát, s azt követően megkezdődött a termék sorozatgyártása. Tavaly már 25, az idén pedig, a terv szerint, 100 ilyen berendezést gyártanak. Az okos gép emberi kéz beavatkozása nélkül, nagy gyorsasággal, óránként 600 elektromos csatlakozót szerel össze. A több darabból álló, s az összeállítás után is egy centiméternél alig nagyobb csatlakozókat a mikrotechnika alkalmazza. Veszprém megyében a vállalatoknál az elmúlt évben 43 pályamunkát dolgoztak ki az FMKT-k. A Bakony Művekben a fiatalok vállalták, hogy munkaidőn kívül elvégzik a szifonpatrongyártás folyamatának rekonstrukcióját. Nagy részt vállaltak a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet fiatal kutatói is az Acetokolor nevű, új kukoricagyomirtó- szer előállításában. A borsodi nagyüzemek többségében, 34 vállalatnál működik jelenleg az FMKT-k munkabizottgága, további huszonötnél pedig most alakítják meg a munkabizottságokat. Két alkalommal is első helyezést értek el a Békés megyei fejlesztési hónapon a gyártástechnológiai és célgépfejlesztéssel, illetve gyártmányfejlesztéssel az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár KISZ-esei. Az első díjjal jutalmazott munkájukat már hasznosították az üzemben, s ez mintegy 20 millió forint megtakarítást eredményezett. Jelentős a vállalat KISZ-fiataljainak újító tevékenysége is: az összes újítás 70 százaléka a fiatalok munkája. Hajdú-Bihar megyében 38 mezőgazdasági nagyüzemben alakult meg az elmúlt években a FAT. A kezdeti nekibuzdulást visszaesés követte, de tavaly ismét sok eredményes kezdeményezés jellemezte munkájukat. A hajdúhadházi Üj Barázda Tsz-ben például a Rába-ekére fölszerelték a korábban kiselejtezett Lajta típusú ekék előhántolóját, s így a tavalyi őszi mélyszántásnál kiválóan használták ezeket a földművelő eszközöket. A Szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának több mint fél száz fiatalt számláló KISZ-szervezete több tucat egyetemi kutatóintézettel, főiskolával, középiskolával áll kapcsolatban, és számos tudományos, valamint ipari, termelési feladat számítógépes megoldásában működik közre. A Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal együttműködve háromhónapos előadás- és foglalkozássorozatot kezdeményeztek, csaknem ötven, üzemben dolgozó fiatal műszaki részvételével. Elsősorban a mikroszámítógépek alkalmazására tanították meg a fiatal szakembereket. Terveik között szerepel, hogy a rádiótechnikai kereskedelemben kapható alkatrészekből, elemekből mikroszámítógépet építenek. Ugyancsak a kibernetikai laboratórium fiataljai szervezik meg nyárra az ország első számítás- technikai táborát. Júniusban Dánszentmiklóson kezdik meg a munkát 100 középiskolás fiatallal, akik a mezőgazdaságban letöltött munkaidejük után számítógéptudománnyal foglalkoznak majd. Az elméleti órák mellett a helyszínen egy mikroszámítógép segítségével gyakorlati foglalkozásokat is tartanak. Holnapután, május 15-én, nyolcévi szünet után ismét összeül az újítók és feltalálók országos tanácskozása — az ötödik immár —, hogy megvitassa a nagy jelentőségű mozgalom eddigi tapasztalatait és a további kibontakozás feladatait. Megyénk több mint kétezer újítóját ezen a budapesti tanácskozáson tizenketten képviselik. Közülük kértünk fel hat küldöttet, hogy a szakszervezeti újítási felelősök bevonásával közösen vonjuk meg ' megyénk újítómozgalmának mérlegét. Kérdéseinkre ez alkalommal Békési Gábor, az Ingatlankezelő Vállalat újítási előadója, Csaba Béla, a Békéscsabai Kötöttárugyár szakszervezeti újítási felelőse, Csiszár István, az Orosházi Üveggyár kiváló újítója. Engelhardt Ferenc, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat újítási felelőse, Nagy Istvánná, a Békéscsabai Kötöttárugyár varrónője, Sipos Sándor, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát kiváló újítója, Strifler György, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat kiváló újítója és Szigeti András, a Gyulai Húskombinát újítója, az ÉDOSZ megyei újítási bizottságának vezetője válaszol: — Miben látják az újítók szerepét, az újítások jelentőségét? Csaba Béla: A technológiákat ugyan „készen vesz- szük”, de azokat részleteikben a gyári adottságokhoz kell idomítani, ez aligha sikerülhetne épkézláb ötletek nélkül, az újítók közreműködése nélkül. Olyan emberekről van szó ugyanis, akik valamiféle belső kényszerből keresik szüntelen a jobb megoldásokat. Sipos Sándor: Szerintem nincs is olyan munkafolyamat — akár régi, akár új —, amely ne tartalmazna, vagy ne szülne menet közben olyan buktatókat, amiket csak egy-egy jó ötlettel lehet áthidalni. Szigeti András: A képletet én nagyon egyszerűnek tartom. A társadalmi, gazdasági, műszaki fejlődés örökös megújulást jelent. Ennek a folyamatnak az aktív részesei az újítók. Mai gazdasági helyzetünkben az újítóknak elsősorban gazdasági hasznot kell hajtaniuk, többlettermeléshez, illetve a költségmegtakarításhoz kell utat nyitnunk. Engelhardt Ferenc: A lényeget abban látom, hogy az ember igyekszik a maga számára könnyebbé tenni a munkát. Tevékenységének egyik legfontosabb mozgató rugója, hogy mindig keresi, miképp lehetne ugyanazt egyszerűbben, és természetesen olcsóbban megoldani, előállítani. Strifler György: Nálunk a kereskedelemben ez annyival egészül ki, hogy olyan újításokra van szükség, amelyekkel ellensúlyozni lehet az egyre fogyó munkaerőt. Ilyen volt például az önkiszolgálás bevezetése is. Békési Gábor: Ez nálunk a lakásfelújításban is jelentkezik, és az embereket „pótolni” ésszerűsítő javaslatokkal legalább olyan nehéz és fontos, mint az embert helyettesítő gépek jobb kihasználásának megszervezése, , amihez megint csak újító ötletek kellenek. Csiszár István: Egyértelmű, hogy az újítás a haladást szolgálja. Mozgalommá ez a folyamat csak úgy szerveződhetett, hogy nőttön- nőtt a munkás kötődése a gyárhoz. Magáénak érzi azt valójában, és ezt úgy fejezi ki, hogy alkotókészségét is a gyár javára kamatoztatja. Nagy Istvánná: Én csak annyit tudok, hogy megérkezik hozzánk a mintaszobába a divattervezőtől az új rajz, s innen kezdve rajtunk áll, hogy jó és olcsó ruha készüljön a rajz alapján. Ehhez a gépek kezelésén kívül sok fejtörésre is szükség van. — Az újítás, a megújulásra való törekvés a legemberibb vonások egyike. Természetes dolog viszont az is, ha az újító nem akar ötleteivel rosszul járni, de érdemes-e újítani a jelenlegi szabályozók szerint? Nagy Istvánná: Ha nem haragszanak, folytatnám. Mi azt nézzük a brigádban, hogy utánunk jövő varrónők már könnyebben dolgozhassanak, mint mi. Ha ez sikerül, akkor tettünk valamit, és ez a fgntos. Strifler György: Én megfordítanám a dolgot. Nem azért újít az ember, hogy pénzt kapjon, de ha újít, azt meg kell fizetni. Engelhardt Ferenc: Társadalmilag nézve mindenképp hasznos tevékenység az újítás, de az egyén szempontjából is, még akkor is, ha nem kap megfelelő díjazást, mert szakmai megbecsülést, elismerést mindenképp szerez magának az újításával. Más kérdés, hogy a jelenleginél érdekeltebbé kell tenni az újítókat. Szigeti András: Minden attól a bűvös „R-alaptól” függ, mert abból fizetik az újítókat. Sokan csak azt látják, hogy így a közös zsebből fizetik az ötletgazdát, de az már nem jut az ilyenek eszébe, hogy az újítás révén többszörösen kerül több a közös zsebbe, mint ameny- nyit onnan az újítónak kifizetnek. Békési Gábor: Nálunk nincs „R-alap”, s ez még inkább a forrása a feszültségeknek. Az újítómozgalomban sem tudnak előbbre lépni addig, amíg az érdekeltségi rendszer meg nem változik. Most azzal próbálkozunk, hogy abból a keretből fizessék az újítást, amelyiknek „javára” született az új megoldás. Csiszár István: Hogy, érdemes-e újítani, azt szerintem három tényező együttesen határozza meg. Egyszer az ötletet elbíráló személye, mert ha az egy irigy, nemtörődöm, vagy mindenkinél „okosabb”, akkor az újítók nagy ívben elkerülik. A második az újító egyénisége. Akit a kudarcok kikészítenek, jobb, ha nem adja újításra a fejét. Végül nagyon sok áll vagy bukik azon, hogy a szakszervezet oda áll-e az újítómozgalom mellé érdemben, vagy sem. Sipos Sándor: Én is három dolgot sorolnék elő, ami amellett szól, hogy az újításokról a legrosszabb feltételek mellett sem érdemes lemondani. Egy: az újító szakmai fejlődését segíti, mivel a legapróbb újításhoz is át kell böngészni a szakirodalmat. Kettő: valóban szakmai elismerést hoz, bár az biztos, hogy ha meg se köszönik neki, föl fog hagyni a javaslat- tételekkel. Három: ha egy- egy újításba jobban bevonjuk a fiatalokat, hamarabb és mélyebben szerettetjük meg velük a szakmát, amivel mostanában elég nagy baj van. Csaba Béla: Ha csak az anyagiakat nézzük, sokszor nem érdemes újítani, mert a hatalmas befektetés nemigen térül vissza. Bár a tapasztalt újító az előre tudja, hogy körülbelül melyik téma mennyit ér és eszerint vág bele. —• Ezzel viszont már eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy mi az, ami az újítások születését, sorsát befolyásolja. Mi az, ami kedvét szegi az újítóknak? Szigeti András: sajnos nagyon sok minden. Ha nincs mozgalmi háttere az újító folyamatnak, az éppúgy visz- szaveti az újításokat, mint az, ha az újítási felelős egyébként nagyon elfoglalt ember. Alapvető hibának tartom azután, hogy a vállalati újítási feladatterv készítésébe nem vonják be az újítókat, így irreális tervek születnek. Csiszár István: Az üveggyárban az szb külön is tárgyalt a mozgalom kibontakozását akadályozó tényekről. Megállapítottuk, hogy az ügyintézés lassúsága az egyik fő kedvlohasztó, az sem jó, hogy 10 év alatt hét újítói előadónk volt, találkozni sajnos féltékenységgel vagy közönnyel a véleményezők, elbírálók körében. Sokszor az újítás kivitelezése ütközik akadályokba, magára marad az újító. A díjkifizetéseknél a vállalat minimumra törekszik, ebből kettős kár származik azután, egyszer nincs meg . a kellő differenciálás az egyszerű és á jelentősebb újítások között, másodszor emiatt munkaigényes ötletkidolgozásra senki sem adja a fejét. Engelhardt Ferenc: A vállalati újítási tanácskozáson nálunk több panasz, de javaslat is_ elhangzott. Felelősségteljesebbé kell tenni eszerint a szakvéleményezést, ellenőrizni az olyan megállapításokat, mint ami-' lyen az, hogy anyaghiány miatt nem lehet kivitelzni az újítást,, mert nem egy esetben kiderült, hogy nem anyaghiányról van szó, hanem az- anyagbeszerző tehetetlenségéről. Végül kötelezni kellene a vállalatot, hogy az újítási díj 50 százalékát már a javaslat elfogadásakor fizesse ki, úgy érdekeltté válna a hasznosításban' is. Strifler György: Fontos lenne, hogy a szakvéleményeket az újító is megismerhesse, és lehetősége legyen újítása megvédésére, mert néha a véleményező, az elbíráló nem is érti teljesen az ötlet lényegét. Békési Gábor: Túl sokan vesznek részt az ügyintézésben, és egy kicsit olyan érzése van az embernek, hogy a sok bába közt elvész a gyerek. Sipos Sándor: Amióta függetlenített újítási előadónk van, nálunk az itt említett gondok fokozatosan megszűntek. Ma négyezer dolgozónkból 5 és fél százalék az újítók aránya. Az V. ötéves terv, időszakában 4900 javaslatot fogadott el a gazdaság. Nagy Istvánná: Végre pontosan körül kellene határolni, hogy meddig terjed a munkaköri kötelesség, és hol kezdődik az újítás, mert így jó néhány új megoldásra rá lehet fogni, hogy az, munkaköri kötelességből született. Csaba Béla: Négy dolog kell a hatékony újítómozgalomhoz : gyors és pontos ügyintézés, pénz, hatásos propaganda és megfelelő irányítottság. Na és egy ötödik: Olyan kollektíva, amely támogatja, segíti az újítót. — Ezen a ponton fonódik, kapcsolódik tehát egybe a két mozgalom: az újítóké,' meg a munkaversenyben résztvevőké. Sipos Sándor: Igen, mára már kihalt a magukra maradt újítók típusa. Legalábbis nálunk. Régen „okoskodó j árkosoknak” csúfolták őket, ma szinte verseny folyik azért, hogy melyik újítás fölött melyik brigád vállaljon védnökséget. Engelhardt Ferenc: A brigádok valóban nagyon sokat tehetnek az újításokért, főleg a kivitelezés segítésében, de ehhez kell a vezetők megfelelő hozzáállása is. Csiszár István: mostanában azt tapasztaljuk, hogy az újító szívesen kollektivizál- ja ötletét abban a reményben, hogy így könnyebben küzdi le az akadályokat, de ez a kollektivizálás erősen függ a várható díjtól is. Ha csak két-háromezer forint van kilátásban, azt szívesen átváltoztatják brigádújítássá, 200 ezer forintnál már más a helyzet. Szigeti András: Az újítás, az ötlet maga döntő többségében egyéni, a brigádok viszont az utóbbi időben nagyon sokat tettek vállalásaik révén az újítások kivitelezéséért, s ezt szerintem az értékelésnél ugyanolyan fontos tényként kellene kezelni, mint a kollektív újítást. Békési Gábor: Ugyanaz a véleményem nekem is. Strifler György: Nálunk ez már a gyakorlatban is megvalósult. Nagy Istvánná: Ha kis dolgokról van is szó, mégsem tudom másként elképzelni. csak úgy, hogy az ötlettől a megvalósulásig együttműködik a kollektíva. Csaba Béla: Ez ma már nem is úgy szerepel, hogy egy brigád, egy újítás, hanem egy brigád, egy megvalósított újítás. Ezért is van az, hogy az újító nem marad magára, miután az újítók nagy többsége szocialista brigádtag is egyben. A következő kérdést, azt tudniillik, hogy milyen jó kezdeményezéseket lenne érdemes országosan is elterjeszteni az újítómozgalom föllendítésére, a most szombati országos tanácskozáson vitatják meg a küldöttek. Ehhez kívánunk hasznos munkát. Kőváry E. Péter Fotó: Veress Erzsi A hazai városi távbeszélő-hálózatok leterheltségének enyhítésére egy kihelyezhető kopcentrátorberendezés kidolgozása kezdődött meg a Távközlési Kutató Intézetben. A kisméretű berendezést lakótömbökben helyezik el; 480 távbeszélő előfizetőt 4 vezetékpáron csatlakoztat a városi távbeszélőközponthoz. A képen: Rác Dánielné üzemmérnök és Mágel Gábor tudományos munkatárs az új berendezést mérik be (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Érdemes-e újítani? Szombaton országos tanácskozáson vitatják meg:
