Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

1982. május 11., kedd Pusztaszeri Emília (Viktória) cs Géczi József (Koltay ka­pitány) Fotó: Fazekas László Évszázados műemléképületeket újítanak fel Viktória, Viktória Manapság divatos úgy be­állítani az új dolgokat, hogy „nyitunk” valamerre. "Nos, színházunk is elhatározott egy hosszú ideje dédelgetett -.„nyitást”, az operett felé. Hogy ez a mostani, ez az első „nyitás” elérte-e a ki­tűzött célt, jó operettszóra­kozást hozott-e a publikum­nak, az más kérdés. De már önmagában is helyes az, hogy felismerték: nem köz- művelődési főszempont lera­dírozni az operetteket a ma­gyar színpadokról. És az sem biztos, hogy a közönség homogén, hogy a közönség minden csoportja-tagja el­jutott a magasabb színházi élmények igényéhez. Ugyan­akkor: vajon a szórakozás nem éppen olyan közműve­lődési feladat-e, mint a mű­vészetek által is megkísérelt személyiségformálás bár­mely más tája? Vajon nem kell-e szórakozni ahhoz, hogy újratermeljük szellemi energiáinkat? Igen, kedves olvasóm, ez ügyben hál’istennek már ré­gen nyitott kapukat dönge­tünk, illetve nem is dönge­tünk kapukat, mert rájöt­tünk arra (színházaink túl­nyomó többsége is rájött már), hogy a közönség igé­nyeinek formálása az igé­nyek felmérésével kezdő­dik. És aki nem tudja, mit várnak tőle az emberek, az hiába ugrik át lépcsőfoko­kat. kudarcra van ítélve. A színházszeretetre neve­lés, a színházba csalogatás különböző stációi között ott van az operett is. A jó ope­rett és a jó operettelőadás. Valami ilyesmire vállalko­zott most a Békés megyei Jókai Színház, és műsorára tűzte Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettjét. Mon­danom sem kell, hogy a vállalkozáshoz nem minden­napi feltételek kellenek, a Viktóriához — mint min­den más nagyoperetthez — jó zenekar, jó énekesek-szí- nészek szükségeltetnek. Az­tán az sem mindegy, hogy milyen a kiállítás — a dísz­let, a jelmez —, az sem, hogy milyenek a táncok, és ebből következően az sem, hogy milyen a tánckar, hogy produkciójuk még véletlenül se idézze fel az „elefántok a porcelánboltban” kezdetű történetet. Már is mennyi feltétel, mennyi gond, különösen ott, ahol — jószerével — hosszú évek óta nem vállalkoztak operettek bemutatására. Hogy a színház és Udvaros Béla, a rendező vállalkozott, dicséretes dolog. Lehet, hogy az elején még a rendező sem tudta pontosan, „mire vállalkozik”, de, hogy aztán rájött, és teljes tudását lat­ba vetve igyekezett össze­hozni valamit, az elvitatha­tatlan. És feltétlen érdeme is. Akik már láttak valami­kor Ábrahám Pál nagyope­rettjét, a Viktóriát, azoknak nem szükséges különösebben mesélni-róla. Akik meg most ülnek majd be először a zsöllyékbe, hogy megnézze­nek egy igazi operettet, amit operettnek is adnak elő, bi­zonyára ugyanúgy lesznek majd, mint apáik-nagyapá- ik: megszeretik Ábrahám muzsikáját, ritmusvilágát, temperamentumát, és felis­merik a ki tudja hol hallott melódiákat, hogy nini: ez ebből az operettből való? Igazat megvallva, roppant nehéz feladat értékelni ezt a bemutatót. Még szerencse, hogy a kritikus láthatott egy főpróbát is, hiszen a pre­mieren a betegséggel küzdő Kővári Judit (Ah-Wong, kí­nai leány) nem volt teljes értékű, halkan és félénken énekelt. Nos, a főpróbán még nem volt semmi baj, így azon az úgynevezett „orosz szám” is ment, habár sok élményt nem nyújtott, mert a „Vlagyivosztok” kivételé­vel jóformán egyetlen szót sem értett a közönség... A legények orosz tánca vi­szont kitűnően sikerült, és itt kell azonnal az előadás két nagy értékéről beszélnem. Az egyik Felkai Eszter kcr reográfusi munkája, a másik Egedi Edit elsöprően pompás jelmeztervei: ilyet még nemigen láttunk ezen a színpadon! (Látunk-e tőle jövőre is?!) Felkai mindent tud, amit egy koreográfus­nak tudni illik. Magával ra­gadó, kifejező táncainak botladozó megvalósulását látva, csak együttérzésünket fejezhetjük ki a művésszel, aki — ha olyan interpretá- lókra lelt, mint Jancsik, Pelsőczy, Kim, Széplaki — akkor örülhetett elgondolá­sai maradéktalan megvaló­sulásának. egyébként nem mindig. Sajnos, amiről már fentebb szóltam: a kar igye­kezett (még ehhez is segí­tett Egedi remek jelmezei­vel!), de hát ilyen nehéz táncokat ilyen kevés gya­korlattal rendelkező ifjú lá­nyok és fiúk nem mutathat­nak be tökéletesen. Et­től függetlenül a táncok ere­je átsütött a kar ügyetlenke­désein is. A jelmezek? Igen. ennek a Viktória-bemutató- nak első rangú ^lágere — a táncok mellett — Egedi Edit parádés jelmezsorozata! Nemcsak szépek, hanem ki- fejezőek; és jellemeznek is, ami nagyon fontos. Egedi- nek jobb sors jutott, mint Felkainak: az ő terveit ma­radéktalanul megvalósítot­ták a szabótárban. Ha eddig két érték esett szóba, amiért érdemes meg­nézni a Viktóriát, akkor harmadiknak és negyediknek is felemlítek valamit. A har­madik: a Holpert János ve­zette zenekar. Szépen, Ábra­hám Pál-osan, elegánsan muzsikálnak. Mintha soha­sem is hagytak volna ki •éveket operettügyben, mint­ha pár hónappal ezelőtt is lett volna operettbemutató. A negyedik pedig egy alakí­tás, mely lehetett volna szélsőségesn rikító, de még­sem az, hanem mértéktartó­an nevettető, humoros, ügyes jellemrajz (igen, operettben is!) Jancsik Ferencé 67. Rácz Jancsi, a cigányzenész szerepében. Most derült csak ki igazán, mi mindent tud már ez a fiatal színész, és az, hogy nagyobb felada­tokra is képes. Szépen éne- kelt-játszott a címszereplő Pusztaszeri Emília, Géczi József igazi bonviván, és Gálfy László Axel Webster svéd nagykövete a színész­mesterség magas fokú bir­toklása. Rajtuk kívül a töb­biek ({Pelsőczy, Széplaky, Kim, Andódy, Nagyidat, Medgyesi stb.) azt nyújtot­ták, amit várhattunk tőlük, hogy úgy mondjam, a papír­forma jött be. Akadtak jók, közepesek, gyengék. Ennyit erről, és még egy mondat Fábián Gabriella díszletei­ről: az első felvonás díszle­tével nem tudtunk mit kez­deni, ha összevetjük a har­madikéval, akkor koncepció­beli hiányosságai is szembe­tűnnek: mi több, az elsőben a világítás is igencsak öt­letszegénynek bizonyult. Láttunk tehát egy nagy­operettet, és szívesen tapsol­tunk Ábrahám Pál tényleg örökzöld dallamainak. És szórakoztunk is, némikép- Peri- Sass Ervin Az évszázados soproni mű­emlék épületeket felújításuk után bekapcsolják a város mai életének vérkeringésébe. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szakemberei most a Szent György utca 12. szám alatti Eggenberg-házról tüntetik el a múló idő nyo­mait, egyszersmind láthatóvá teszik a XVI. században épült ház egykori értékeit: kőkeretes ajtóit, faragott mestergerendás mennyezete­it. A reneszánsz loggiás bel­ső udvart nyári szabadtéri koncertek megrendezésére te­szik alkalmassá, hangulatos árkádjai alatt pedig üzlete­ket nyitnak. Az Üj utca 2. szám alatti Május 29-én 14 órai kez­dettel az Ifjúsági Magazin, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és a Budapest Sport- csarnok popmajálist rendez a 12 ezer személyes csarnok­ban és az épület körüli ke- rengőn.. A nagyszínpadon a hazai zenekarok mellett fel­lép a csehszlovák Olympic együttes is. A kerengőn rendezik meg a pop-csereberét, itt a meg- únt poszterek, lemezek, az újabb kedvencek plakátjai­ra, lemezeire cserélhetők. Két héttel a Mundial nyitá­nya előtt Szepesi György, Mészöly Kálmán és Nyilasi ház öreg falai között egykori rendeltetésének megfelelően ismét vendéglő lesz a fel­újítás után. A múlt század első felében a nemzeti kávé­ház működött benne, amely­nek korabeli falfestéseire a festék és mészrétegek alatt bukkantak rá a művészettör­ténészek. A műemléki belvárosban levő Storno-ház földszintje cukrászdának ad majd ott­hont. Aki betér, gyönyörköd­het azokban a színes csilla­gokban, amelyeket a XVI— XVII. század fordulóján fes­tettek a falakra. Akkoriban ezek a csillagok az ott mű­ködő patika belső terét díszí­tették. Tibor nyilatkozik a felkészü­lés utolsó szakaszáról, míg a második emeleti sajtószin­ten dr. Veres Pál moderni­zált „gyóntatószéke” üzemel majd; a technika segítségé­vel élőben válaszol a fiata­lok által rádión feltett, fej­hallgatójából érkező kérdé­sekre. Újra várja vendégeit a februári popkatlanon si­kerrel bemutatkozott játék- kaszinó is, a főnyeremény ezúttal egy sztereo-deck lesz. Jegyek az ŐRI pénztárá­ban, a színházak központi jegyirodájában, az Expressz irodáiban és a helyszínen válthatók. Már nem sokáig tartozik a sarkadi Petőfi mozi megyénk legrosszabb állagú filmszínházai közé. A megyei moziüzemi vállalat megkezdte a nagyközségi mozi teljes felújítását. A munkálatokon a helyi építőipari szövetkezet dolgozik Fotó: Fazekas László Popmajális a Budapest Sportcsarnokban KÉPERNYŐ Tüzet visznek Aki írta, megelőzi korával a fényes szelek nemzedékét. Aki képernyőre vitte — mint jómagam, e sorok író­ja is — már csak hallomás­ból ismeri Soós Imre gene­rációjának hirtelen feltün­döklő karrierjét, oly látvá­nyos bukását, tragédiáját, vagy az ennél is fájdalma­sabb, csöndes elfelejtését. A fényes szelek nemzedéke te­hát sokunk számára ma is izgató rejtély, legenda, ma­gyarázatra szoruló, homályos képlet. Hubay Miklós nagyszerű drámáját, a Tüzet viszeket — ki tudja miért? — méltat­lanul mellőzik színházaink. S erről a televízióban, az el­múlt hét szerdáján későn este vetített, azonos című té­véjáték csak megerősített. A rendező, Karinthy Márton kérdőjelekkel teli gondolat­sort, heves érzelmeket kivál­tó, magas hőfokú alkotást készített Hubay drámájából. Töményebbé, misztikusabbá téve a kétrészes tragédiát. A fiatalabb generáció csak néhány filmjéből ismerheti az 50-es évek mozifilmjei­nek tehetséges sztárját, Soós Imrét. Az 1957-ben önmaga választotta tragikus halálát is — amelyet feleségével együtt követett el — csak később, talányos szóbeszé­dekből próbálta magának ért­hetővé tenni. A most sugár­zott tévéfilm a sorsát, halá­lát övező ködöt nem szakí­totta föl, legfeljebb még több szellemalakkal, gondolattal népesítette be. De azt megtudtuk belőle, hogy egy nagy tehetség —a paraszti világból történel­münk egy sajátos korszaká­ban — a tanyák sarából me­teorként az égboltra repítve, rövid tündöklés után hogyan lobban egyet utolsó zuhaná­sa, porrá zúzódása előtt. Nagy súly nehezedhetett a főszerepre — egy mítosz élet- rekeltésére — vállalkozó Cserhalmi Györgyre. Az őrü- let(?) határán újra és újra felállni, megkapaszkodni akaró Máté alakját oly hite­lesen formálta meg, hogy átélve azonosulását, furcsa kérdés kezdett motoszkálni bennem: vajon, ezzel a te­hetséggel, zabolázhatatlan egyéniséggel a történelmi korban nem jutott volna-e a most szerepéül szolgáló szí­nész sorsára? De hagyjuk, ez már fik­ció. Maradjunk a tévéjáték­nál. Megemlítve, hogy Mar­git epizódszerepében megint emlékezeteset tudott alakíta­ni Pap Vera, s hogy Saigoné szerepében Temessy Hédi új­ból csodálkozásra késztetett. A televízió tévéjátékokat gyártó futószalagán ez alka­lommal egy nagyszerű alko­tás született. Ezért érdemes reménykedve ülni újra és új­ra a képernyő elé. B. S. E. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szociológiai figyelő. 8.57: Nédpalcsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.40: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.39: Szép remények. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidőben. 14.00: Verbunkosok, nóták. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Kóruspódium. 15.25: Nyitnikék. 16.00: Kritikusok fóruma. 16.10: Egy belső-somogyi nótafa: Borbély Lajos. 16.20: Előadja a szerző. 17.05: Olvasó a labirintusban. 17.30: Newport dzsesszfesztivál. 17.45: A Szabó család. 19.15: Tudósítás az ökölvívó VB- ről. 19.25: Daloló, muzsikáló tájak. 19.50: Lélek és test. 20.20: Rossini operáiból. 21.18: Borenich Péter dokumen­tumjátékaiból. 22.15: Tudósítás az ökölvívó VB- ről. 22.30: Tíz perc külpolitika. 22.40: Spirituálék. 22.50: Én és a szerelem. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: A Párizsi fúvósegyüttes jászik. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Hatvani diákjai. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiákoktól. 13.30: Május. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Disputa. 18.35: SuUivan operettjeiből. 19.25: El kell menni katonának. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Magyar anakdotakincs. 21.02: Gramofonalbum. 21.32: Nóták. 22.25: Diszkósztár vagy festőmű­vész . . . ? 23.15: Tudósítás az ökölvívó VB- ről. 23.30: Dzsesszfelvételekből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Vladimir Askenazi zongo­rázik. 10.26: Nagykanizsai dzsesszhétvé- í?e. 11.05: Mignon. 11.40: Népszerű zenekari muzsi­ka. 13.07: Bűvös égi szikra. 13.37: John Lennon felvételeiből. 14.10: Vallomás a műfordításról. 14.30: Magyar szerzők műveiből. 15.20: Kamarazene, vokális zene. 16.20: Labirintus. 16.35: Operafinálék. 17.30: Külpolitikai arcképcsarnok. 17.50: Van, aki kimondja. 18.00: Brahms-művek. 18.45: Holnap közvetítjük .. . 19.05: Iskolarádió. 19.40: A Takács-vonósnégyes hangversenye. Közben: kb. 20.15: Móra Ferenc elbeszélései. Kb. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.25: Countrymuzsika. 21.45: A bibliás ember. 22.32: Emberek és helyzetek. 23.00: Az Állami Orosz Énekkar felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás — Közlekedőknek — Kölcsönzőbolt túrázók­nak — Érettségi előtt — A jászberényi Lehel vezér Gimnázium kórusa énekel — Vezetők. Braun Ágoston jegyzete — Fagyosszentek. 18.00: Alföldi krónika. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló és műsorelőzetes. Szerkesztő: Cseh Éva. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Alt. isk. 4. oszt.) (ism.) 8.35: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 9.20: Bélyegvilág, (ism., f.-f). 9.30: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) (f.-f). 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) 10.40: Deltácska. (ism., f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (Ált. isk. 1. oszt.) 14.05: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.25: Osztályfőnöki óra. (ism.) 15.00: Kémia, (ism.) 15.30: Napköziseknek — szakkö­röknek. (ism.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: A változó falu. 16.30: Reklám, (f.-f.) 16.40: ökölvívó-világbajnokság. 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Hipp-hopp. 18.30: Számítástechnika és . . . 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Buddenbrook ház. 20.55: Stúdió ’82. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 3. II. MÚSOR 20.00: ..Márkás” üzletek (f..-f.) 20.30: Kertünk-udvarunk. (ism.) 20.50 : Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.20: Autó-motorsport. 21.40: ökölvívó-világbajnokság. BUKAREST 16.00: Hírek. 16.05: Az iskolák életéből. 16.35: Ifjúsági klub. 17.20: Hirdetések zenével. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági aktualitások. 21.10: Tv-színház: Várakozás a küszöbön. Irta: Mircea Enescu. 22.30: Tv-híradó. 22.40: Zenés műsor. 23.00: Hírek. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. (Bg) 17.30: Videooldalak. (Zg) 17.40: Hírek. (Zg) 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. (Zg) 18.45: Zenebarátok, (zg) 19.15: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Lottó — nyilvános sorso­lás. 19.25: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Együtt. 20.45: Reklám. (Zg) 20.50: Egy ember. 22.30: Tv-híradó. II. MŰSOR 18.00: Művelődési adás. (Zg) 18.30: Tv-napló. 18.45: Népszerű-tudományos film. 19.15: Kis koncert. (Bg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Népi muzsika. 20.45: Emlékezések. (Bg) 21.30: Reklám. (Zg) 21.35: Zágrábi körkép. (Zg) 21.50: Az el nem kötelezett or­szágok dokumentumfilmjei. SZÍNHÁZ 1982. május ll-én, kedden 15 óra­kor Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Jancsi és Juliska-bérlet 1982. május 12-én, ßzerdän 15 órakor Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Kinizsi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Madách-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Egy pisztoly eltűnik, 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Halálos tévedés, 6 óra­kor: Szigorúan ellenőrzött vona­tok, 8 órakor: Libuskák. Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: Ke­resztapa I., n. rész. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: Vük, fél 8 órakor: Víkendház nélkül nem élet az élet.. Gyulai Petőfi: Szív­zűr. Orosházi Partizán: Alma. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Az élet szép, 22 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! * * * SZÍNHÁZI KÖZLEMÉNY A Jókai Színház értesíti a ked­ves bérlőket, hogy a Vikótria el­maradt előadásait az alábbi na­pokon tartja meg: május 16., vasárnap 15 óra, Kulich-bérlet, 19 óra. Csortos-bérlet: május 18., kedd 19 óra, Szentpétery-bérlet; június 19., szombat i9 óra, Som- lay-bérlet.

Next

/
Thumbnails
Contents