Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

NÉPÚJSÁG 1982. május 5., szerda flz alkalmazott grafika alkalmazásáról Zahorán Mária kiállítása Gyulán Bz érettségi és az egyetemi felvételi Lehet-e elegáns egy ka­zánt ismertető prospektus? Minden további nélkül, ha egy jó szemű és jó érzékű üzletember tehetséges grafi­kusra bízza a feladatot. To­vábbá szívesebben látunk a főzéshez, ha gusztusos ta- sakból vesszük elő a mirelit ételt, de talán még a mosás­hoz is, ha a mosószerek' hal­maza esztétikus dobozegyüt­tes, nem tesszük az asztal lábához 'az italt, ha mutatós az üveg és címkéje, és nem bíbelődnénk az ajándéknak szánt tárgy átcsomagolgatá- sával, ha ízléses papírban kapnánk meg az üzletben. Talán meg sem fordul a fejünkben, hogy a nap mint nap adódó fenti szituációk­ban (és a kört még tágíthat­nánk) mind az alkalmazott grafika műfaját szidjuk vagy dicsérjük. A gyulai vármúzeum áp­rilis 23-án megnyílt kiállítá­sa az alkalmazott grafikus munkájába nyújt betekin­tést. Gazdag és nagyon sok­rétű anyag alkotja Zahorán Mária kiállítását, talán azt könnyebb felsorolni, hogy az alkalmazott grafika melyik ágával nem foglalkozik, mint számba venni a kiállítás tár­gyait. Hasonlóan változatos a kiállított munkák sorsa is, alkalmazott grafika esetében ez különösen lényeges, hi­szen a tervek mindaddig, míg nem érkezik rá meg­rendelés, kiállítási darabok maradnak. S míg ez egy képzőművészeti műfajban rangos helyet biztosít a mű­nek, az alkalmazott grafikát az elhalás veszélyezteti. A vármúzeum három kis terme jó lehetőséget adott a kiállított munkák áttekint­hető tagolására. Az első te­remben jórészt már kereske­delmi forgalomból ismert darabok fogadják a látoga­tót, félkész mirelit ételek1 do­bozai, (Pizza) sörösüvegek címkéi, (Budapest, Szalon, Jubileumi) cigarettásdobo­zok burkolóanyaga (Délibáb, Metropol) és ívben kapható csomagolópapírok karácsony­ra és más nem kötött alkal­makra. A középső terem tár­gyai valamennyien még csak egyedi példányok, közülük csupán az Extra üdítő italok új márkajelzését valósítják meg. A hamarosan ismertté váló banánkoktél és a cu­korbetegek számára készült Arola-sorozat címkéi bár­mely versengő kereskede­lemben megállják helyüket. Megállná a Tomi-Max mosó­por doboza is — ha meg­rendelnék. A továbbiakban 3-féle csomagolásterv látha­tó még itt, egy-egy — úgy látszik — képzeletbeli áru­ház egységes csomagolásmeg­oldását megcélzó kísérlet. Egységes és nem unalmasan egyforma! Akik jártak már és vásároltak Nyugat-Euró- pa nagy áruházaiban, tapasz­talták ezt a megoldást — életben. Akár három gombot vásároltunk, és csúsztatták apró zacskóba, akár több méter anyagot, és göngyöl­ték lepedőnyi papírba, vala­mennyi azt a jelzést, színt és mintát viselte, ami csakis és kizárólag arra az áruház­ra volt jellemző. Mostanra nálunk is beérett erre az igény. Árubőség van — igaz. De mi tagadás, egy-egy im­port cikk még mindig „le­játssza” hazai párját a pult­ról, leginkább kívánatos cso­magolásával. Sajnos, ezek azok a mun­kák, amelyeknek' nincs sor­sa. Mert sem az asztalfiók, sem egy kiállítás nem kelti életre ezeket az igényes, szép, megvalósításra érdemes terveket. 1m A harmadik teremben új­ra megvalósult munkák so­ra: a hódmezővásárhelyi Né­meth László-emlék'ház teljes grafikai megoldását bemuta­tó fotók, Sisa Béla Békés megye műemlékei című könyvének tervezése, áruis­mertető prospektusok, kata­lógusok és meghívók — kö­zöttük a régen várt családi ünnepekről tudósító és en­nek megfelelően kellő mér­tékben intim, bensőséges és mégis minden édeskedéstől mentes meghívó- és kártya- sorozata. Végre valaki nagy ívben elkerüli a mindent elárasztó, lassan pejoratívvá váló „nosztalgiahullámot”. Nem „pop-os”, csak' ott, ahol ma­ga az áru igényli — például az iskolái csomagolópapíron. Nem „modern” és nem „ma­gyaros”, hanem autonóm egyéniség. Ragyogóan meg­érzi munkáiban a grafika szerepének helyes arányát, ha kell érvényesül, ha kell érvényesít. Művészete —bár életünk szerves része — hi­ánycikk. Kiállítása május 16-ig te­kinthető meg. Ibos Éva Fotó : Váradi Zoltán új rendjéről Üj érettségi vizsgaszabályzatok alapján adnak számot felkészült­ségükről a diákok a szakközép- iskolák egy részében már ez év­től, a gimnáziumokban és a töb­bi szakközépiskolában 1983-tól. Ezzel összefüggésben módosul a felsőoktatási intézmények felvé­teli rendje is. Az új szabályokat fokozatosan vezetik be, annak megfelelően, hogy a középiskolák korszerűsí­tett neveléspoktatási tervei alap­ján képzett diákok mikor vé­geznek a különböző iskolatípu­sokban. így az idén csupán a szakközépiskolák nappali tago­zatán, a szakmunkásképzést folytató -szakokon, továbbá az egészségügyi, a kohó- és öntő­ipari, a képző- és iparművészeti, a zene- és táncművészeti, a víz­építési és vízgazdálkodási, a víz- és szennyvíz-technológiai szakokon, valamint a bányaipa­ri aknászképző. technikumban lépnek életbe az új rendelkezé­sek. A gimnáziumokban és a többi nappali tagozatú szakkö­zépiskolai szakon ezúttal még a korábbi szabályzatnak megfele­lően vizsgáznak a tanulók. A vizsgatárgyak a szakközép- iskolákban a következőképpen alakulnak: valamennyi vizsgázó­nak érettségiznie kell írásban és Szóban magyar nyelv és iroda­lomból, szóban történelemből, emellett — szaktól függően — kötelező vizsgatárgy lehet a ma­tematika. a biológia. a fizika vagy egyéb tantárgy. A szakmai elméleti tantárgyakból és szak­mai gyakorlatból minden szak­középiskolásnak érettségiznie kell. Szabadon választható to­vábbá egy olyan idegen nyelv, amely egyébként nem lenne kö­telező vizsgatárgy. A gimnáziumokban a jövő év­től is változatlanul öt tantárgy­ból kell majd vizsgázni, ezek közül három a kötelező: a ma­gyar nyelv és irodalom, a ma­tematika és a történelem. A ne­gyedik tárgy valamelyik — leg­alább három évig tanult — ide­gen nyelv, a nemzetiségi gim­náziumokban pedig nemzetisé­gük nyelve és irodalma. Üj vo­nása lesz a gimnáziumi érettsé­ginek, hogy ötödik tantárgyat azok közül kell választani, ame­lyeket a diákok a harmadik és negyedik osztályban kötelezően vagy fakultatívan tanultak. így fizika, kémia, biológia, földrajz, technika egyaránt lehet majd vizsgatárgy. Továbbra is lesznek majd kö­zös érettségi-felvételi vizsgák matematikából, fizikából, bioló­giából és kémiából. A felsőoktatási intézmények felvételi vizsgarendjének módo­sítása ugyancsak az elmúlt évek­ben fokozatosan bevezetett új nevelési és oktatási tervekhez igazodik. így a megváltozott felvételi rend értelemszerűen azokra vonatkozik, akik már az új követelmények szerint tesz­nek érettségi vizsgát. Az elbírá­lás mércéjéül szolgáló pontszá- mok felét változatlanul a közép­iskolai 'tanulmányi eredmények alapján, másik felét pedig a fel­vételi vizsgateljesítmény alapján számítják ki. Módosulni fog vi­szont az a gyakorlat, hogy a középiskolai eredményeket csak a felvételi vizsga tárgyaiból és csak az érettségi évében kellett kötelezően figyelembe venni. A számítások eredményeként a középiskolából az új felvételi rend értelmében összesen 60 pon­tot vihetnek magukkal a pályá­zók, ehhez ugyancsak 60-at sze­rezhetnek a felvételin, így a maximális összpontszám 120 pont. A szabályozás a szakkö­zépiskolákra vonatkozó sajátos felvételi tudnivalókat is részlete­sen tartalmazza. Az érettségi és az egyetemi felvételi új rendjéről részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők a Házi Jogtanácsadó különkiadásá­ból. amely a napokban került a hírlapárusokhoz. Gycrmekkönyvröl felnőtteknek Lurkó és az okos masina Sietek kijelenteni, még a kifogás előtt, hogy Schenk Lea Időgéppel a képzőmű­vészetben című könyve na- gyón jó, és még annál is hasznosabb. Annyira az, hogy a nyolc éven felüli megjelölést teljes komoly­sággal vehetjük, s az időha­tár — már mint az olvasói — akár a dupla nyolcig me­het. Valóban, mert a kép­zőművészet legalapvetőbb fogalmait felújítani — eset­leg később is, mint jó lett volna — megismerni, ilyen egyszerű, érthető és szemlé­letes módon: csak használ. De miről is van szó eb­ben a kevés szöveggel és sok képpel, rajzzal ellátott kötetben ? Gyermekeknek szánt eligazításról, vezérfo­nalat adva a festészet, szob­rászat, építészet birodalmá­nak bevételéhez. Okosan írt egyszeregy tehát, csevegő stílusban az összes lurkóhoz, egy időgépnek nevezett ka­lauzzal : Csupaszemmel. „Aki” egy kedves, ám nem éppen takaros robotra ha­sonlít. s talán pont ezért mindent tud, sőt meg is ma­gyaráz. A kriksz-kraksz vo­nallal kezdi, onnan jut el a világ legcsodálatosabb mű­alkotásaihoz. Közben persze ott van a folt, a szín, a tö­meg, és a kompozíció álta­lában, s ha mindezt Lurkó már érti, indulhat a kalan­dozás az időben. A három altamirai bö­lény az első állomás a képi kifejezés értelmezésében: a testek körvonala, és az erők jól érzékelhető iránya töké­letesen tükrözi az állatok különböző állapotát. Az el­szánt harciasságot, a fájdal­mat, és a szinte tehetetlen összeroskadást. Egyszerű magyarázatokkal így halad Lurkó előre, hogy egy-egy korszakot a legjellemzőbb képek által megismerjen; s mire a modern festészethez ér, titkok birtokába jut. Ha visszalapoz, szöveg nélkül is beszélnek hozzá a képek, ha egy ideig halkan is, de a legjobb úton van ahhoz, hogy fölerősödjenek, minél több képpel teszi próbára magát. Albumban, vagy mú­zeumban egyaránt. A szobrászat és építészet terén is hasonló szisztémá­val dolgozik a szerző. Mi fe­jezi ki a mozgást, mi az ér­zelmeket, sőt a gondolatot a szobrokon, s az építészet for­máinak mik a meghatáro­zói? Ezekre is rövid, de na­gyon lényeges választ ad, a hatások okát is beleértve. S tovább használva bőségesen mindehhez a magyarázó „műszaki” rajzokat. Külö­nösen az építészetnél fontos ez. világossá teszi az alap­rajzot, a pillér és oszlop közti különbséget, érthetővé a boltív és boltozat szerke­zetét. Pontos, világos kife­jezésekkel, minden szakmai tudálékosság nélkül itt is, mint a másik két fejezetben. Nagy erény ez, mert nem okítás, holott a tanítási célt sem álcázza, még hangsú­lyozza is a képzőművészet értő élvezéséhez elengedhe­tetlen ismeretek elsajátítá­sának fontosságát. És nem eredménytelenül, mert az a gyerek, aki kí­váncsi figyelemmel „hallgat­ja” Csupaszemet, a mindent tudó masinát, és nézi, egyez­teti a mondottakat a képek­kel, mesebirodalmat jár vé­gig a kultúra több ezeréves ösvényein. De úgy, mint akinek se apja, se anyja nincsen. Vagy ha van, ak­kor sem érzi szükségét an­nak, hogy ő fogja kézen a maga Lurkóját, s együtt járják az utat végig, hanem átadja gépnek, vegye le róla a gondot az, oldja meg he­lyette a gyerekkel való fog­lalkozást. A tévépárhuzam világos. S pont azért, mert a valóságban mindinkább és mind többen a televízióra- hárítanak a mesemondástól kezdve egy csomó más szü­lői feladatot is, nevelési szempontból nem tartom szerencsésnek az anya- vagy apapótló gépezet, Csupa­széin kizárólagos szerepét. Olyan tendenciát erősít meg, amelynek az ellenke­zőjét kellene népszerűsíteni. A gép válik akaratlanul is példaképpé, ő a tudás és intelligencia megtestesítője. Gyermekkönyvről lévén szó, az embergyerek és a gép meghitt viszonya he­lyett az ember és ember kö- zöttit, történetesen a szülő és gyermek kapcsolatát lett volna helyes választani, hangsúlyozni, mintává ten­ni. S ha csak egyetlen könyv erejéig is, de egyedül rábízzuk gyermekünk szelle­mi nevelését, ne őt — a gé­pet — hibáztassuk az elide­genedéshez vezető útért. Mi­kor a köveit — hol ezzel, hol azzal — magunk rak­juk le. Csupa jőszándékból. (Móra Könyvkiadó) Vass Márta Kézimunka-kiállítás Békéssámsonban (Tudósítónktól) Már hatodik éve, hogy május l~e tiszteletére a gyermek és felnőtt kézimunkaszakkörök megrendezik a községi kézimun­ka-kiállítást Békéssámsonban. Az idei kiállítás április 25-én, va­sárnap nyílt meg értékes és szép kézimunkák bemutatásával az MSZMP-székházban. A megnyi­tó beszédet Bohr Ferenc, az MSZMP községi bizottságának titkára tartotta. A tárlat vezető dr. Szalonfai Lászlóné volt. A kiállítás anyagán több mint 60­an egy évig dolgoztak. A. szak­mai magyarázat, valamint a lá­tottak bizonyították a kiállítási anyagok eredetiségét, tájjellegé- nek hűségét. A kézimunka-kiállítás május 10-ig, mindennap 14 órától 18 óráig tart nyitva. A kiállító szakköri tagok több alkalommal vettek részt területi, járási, me­gyei és egy alkalommal orszá­gos kiállításon is. Volt olyan munka, mely országosan III. he­lyezést ért el. Zsigmond M. Sándor Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak, (ism.) 8.56: Beszélni nehéz . . . (ism.) 9.08: Csajkovszkij: Szextett. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Nóták. 11.07: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek, (ism.) 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene — Nagyka­nizsán. 15.05: Bemutatjuk új kórusfel­vételeinket. 15.30: MR 10—14. (ism.) 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Két Johann Strauss ke­ringő. 16.28: Haydn operáiból. 17.05: Hogyan lesz az ötletből áru? 17.30: Pátria. 17.44: A két menyasszony. 19.15: Népdalok. 19.40: A Magyar Rádió országos hegedűversenye. Közben: kb.: 20.40: Hogy több jusson aszta­lunkra . . . Kb.: 21.00: A hegedűverseny közvetí­tésének folytatása. Kb.: 21.45: Zenés játékokból. 22.20: A 8. utca rejtelmei. 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: Magyar szerzők műveiből. 0.10: A Modern rézfúvós együt­tes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Zenés játékokból. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó-család.( ism.) 12.05: Népdalkörök pódiuma. 12.35: Tánczenei koktél. (ism.) 13.25: A belpolitikai rovat mű­sora. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: A Válas(s)z — melléklete. 17.10: Cseh kórusmuzsika. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 19.35: A magyar nép hiedelem- világa. 20.35: Rébusszal kvízlandba. 22.00: Tamásy Zdenkó szerze­ményeiből. 22.30: Verbunkosok, nóták. 23.20: Klasszikus operettekből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. as 9.30: Magyar művészek opera- felvételeiből. 10.10: XIX. századi muzsika. 11.05: Fiatalok stúdiója. 11.30: Fúvószene tnácritmusban. 11.48: Üj lemezeinkből. 13.05: Emberiességgel a békéért. 13.37: Massenet: Werther. Közben: 14.21: Házsongárdi éjszaka. 14.30: Az operaközvetítés foly­tatása. 15.59: Carlos Santana és Buddy Miles 1972-es koncertle­meze. 16.48: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Schubert: C-dúr vonós­ötös. 18.15: Magnóról magnóra. 19.05: Az árulkodásról. 19.35: A Budapesti Madrigálkó­rus énekel. 19.55: Kilátó. 20.40: A Yes együttes összes fel­vétele. 21.40: A lombardok. 23.01: Csontos Ferenc nagybő­gőn játszik, Fellegi Ádám zongorázik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: A beat klasszikusai. A Ventures együttes játszik. 17.15: Ifistúdió. Szerkesztő: Ben- kő Imre. 17.40: Beatparádé magyar együt­tesek felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből éne­kel Paul Anka. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Földrajz (ált. isk. 7. oszt.), (f.-f.) 8.40: Deltácska. (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.). 9.50: Stop. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Folytassa, Jack! (ism.) 11.50: Gerry és a Pacemakers együttes, (ism.) 13.50: Stop. (ism.) 14.00: Deltácska. (f.-f.) (ism.) 14.20: Földrajz (ált. isk. 7. oszt.), (f.-f.) (ism.) 14.55: Magyar irodalom. (f.-f.) (ism.) 15.30: Kamera, (f.-f.) 16.20: Évszakok változása a ré- nek földjén. 16.45: A román kori festészet. 17.00: Magyar est a Ruhr-feszti- válon. 17.50: Állunk szolgálatára. 18.30: Ki. ha ők sem? (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kék fény. (f.-f.) 21.10: Élő népdal. 21.15: Tüzet viszek. 22.35: Tv-híradó. II. MŰSOR 20.01: Csalódások, (f.-f.) Közben: 21.10: Tv-híradó. ' BELGRAD, I. MŰSOR 17.15: Tv-napló. 17.30: Video-oldalak. (Zg.) 17.40: Hírek. (Zg.) 17.45: A mese ideje. (Zg.) 18.15: Tv-naptár. (Zg.) 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Dokumentumműsor Josip Broz Tito születésének 90. évfordulója alkalmából. 21.30: A Zenei Ifjúság karaván­jával. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 12.55: München: Amatőr ökölví­vás, selejtezők. 18.45: Kötetlenül. (Bg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Panoráma. (Zg.) 20.45: Zágrábi körkép. (Zg.) 21.00: Reklám. (Zg.) 21.05: Drámaest. (Bg.) MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Kettévált mennyezet. 8 órakor: Védőszínek. Békéscsabai Sza­badság: Minden előadáson: Teg­napelőtt. Békéscsabai Terv: A macska rejtélyes halála. Gyulai Erkel: Zugügyvéd zavarban. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Tizen­két hónap. 5 és 7 órakor: Kung- Fu. Orosházi Partizán: Az ama­tőr. SZÍNHÁZ 1982. május 5-én, szerdán, 19 órakor, Mezőberényben: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! Május 7-én, pénteken, 19 órakor, Békéscsabán: VIKTORIA Jókai-bérlet

Next

/
Thumbnails
Contents