Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

1982. MÁJUS 30., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Kiváló cím átadási ünnepség Magyar—finn barátsági hét BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kevermesen Bensőséges hangulatú ün­nepség színhelye volt teg­nap, a kora esti órákban a kevermesi művelődési ház. A helyi Lenin Tsz elmúlt évi munkája alapján elnyerte a Kiváló Szövetkezet kitüntetők címet, s ez alkalomból tar­tottak ünnepi küldöttközgyű­lést. Az ünnepségen ott vol­tak a szomszédos gazdasá­gok, a partnervállalatok és intézmények képviselői. Töb­bek között az elnökségben foglalt helyet Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, kül­ügyminiszter, országgyűlési képviselő, dr. Fórján Mi­hály, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb- titkára és Győrfi Károly, a TESZÖV titkára. Kocsor Sándor, a tsz elnö­ke ünnepi beszédében egye­bek között elmondta: a ke­vermesi közös gazdaság fenn­állása óta most nyerte el első ízben e magas erkölcsi elismerést. Az elmúlt esz­tendőben a tsz életében a legtöbb növénytermesztési és állattenyésztési terméket ál­lították elő, jelentősen nőtt a háztáji és a kisáruterme- lésből származó forgalmuk. A szövetkezet árbevétele ta­valy megközelítette a 155 millió forintot, nyeresége el­érte a 27,8 millió forintot. Három fő növényükből igen szép termést értek el. Búzából hektáronként 5,6 tonnás, kukoricából 9,4 ton­nás, cukorrépából pedig 50 tonna feletti hozamokat ta­karítottak be. Az állat- tenyésztés is eredményes volt: sertésből 510 tonna vá­góállatot adtak a feldolgozó- iparnak, vágómarhából 560-at, a tervezettnél többet értékesítettek. Az egy tehén­re jutó tejtermelés pedig meghaladta a 4000 litert. A kevermesi közös gazdaság a háztájikkal is szoros kap­csolatot tart fenn, az elmúlt évben a háztáji árbevétele kereken 27 millió forint volt. Az ünnepi beszédet köve­tően Púja Frigyes emelke­dett szólásba. Méltatta a ke­vermesi Lenin Tsz eredmé­nyeit, szólt a hazai mező- gazdaság helyzetéről, értéke­sítési lehetőségeiről, majd néhány időszerű külpolitikai kérdéssel foglalkozott. • Ezt követően meleg szavak kí­séretében nyújtotta át Ko­csor Sándornak, a tsz elnö­kének a kiváló címet tanú­sító oklevelet. Politikai vitakörök vetélkedője Tegnap, május 29-én Bé­késcsabán, a Sebes György KISZ-vezetőképző Iskolá­ban rendezték meg a politi­kai vitakörök vetélkedőjének megyei -döntőjét. A verse­nyen a felmenő rendszerű vetélkedő városi és járási győztesei indultak. Az ötta­gú csapatok tagjainak politi­kai, ifjúságpolitikai, műve­lődéspolitikai kérdésekre kellett válaszolniuk, majd mozgalmi dalokat adtak elő. Külön versenyeztek a dol­gozók és a középiskolások csapatai. Ez alkalommal a 12 napos alapszervezeti tit­kári tanfolyam részvevői­nek is rendeztek versenyt. A dolgozóknál Orosháza város csapata, a tanulóknál a szeg­halmi járás' csapata bizo­nyult a legjobbnak. Az alap­szervezeti titkári tanfolyam csapatai közül Békés város szerezte meg az első helyet. Az eredményhirdetés után került sor a különböző ki­tüntetések átadására. Propagandistaplakett-ki- tüntetést kaptak: Petneházi- né Futás Mária, a gyulai Erkel Gimnázium, Szrakáné Szilágyi Erzsébet, a dobozi művelődési ház, Szilágyi Sándor, a dévaványai A. részt vevő csapatok tagjai figyelmesen hallgatják a játék­vezetőt ÁFÉSZ, Babák Mihály, a szarvasi politikai képzési munkabizottság vezetője és Sóki József, az orosházi AKG fiatalja. Púja Frigyes átadja az oklevelet Kocsor Sándornak Fotó: Szekeres András Az ünnepség keretében a Kiváló Munkáért kitüntetést nyújtottak át Jánosi István­nak, Lakatos Lajosnak, Mag Károlynak, a TÓT plakett­jét pedig Hevesi Ferencnek. Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben 17-en részesültek. * * * Tegnap, szombaton délelőtt Telekgerendáson, a Vörös Csillag Tsz-ben tartottak ki­váló cím átadási ünnepsé­get. Bucsai Balázs, a MÉM főosztályvezetője nyújtotta át a Kiváló Szövetkezet ki­tüntetést Kele Mihálynak, a közös gazdaság elnökének. Fotó: Veress Erzsi Kiváló politikai képzési kör címet öt tanulói és 9 dolgozói alapszervezet ka­pott a megyében. V. L. Június 11-én 250 finn ven­déget fogadnak hazánkban, s ugyanennyien utaznak Ma­gyarországról Helsinkibe, hogy a barátság diplomatái­ként részt vegyenek a ma­gyar—finn, illetve finn—ma­gyar barátsági hét rendez­vénysorozatán. Hatodszor rendezik meg a két ország­ban az immár hagyományos találkozót, amelynek során Budapest, illetve a finn te­lepülések magyar testvérvá­rosainak vendégei ismerked­nek a mai Magyarország valóságával, népünk életé­vel, kultúrájával, kifejezve azt a közös szándékot, hogy a népek közötti kapcsolatok erősítésével is hozzájárulja­nak az európai béke, biz­tonság és együttműködés ügyéhez. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kétegyházán (Községriport a 4. oldalon) Fotó: Fazekas László B KGST-ülésszakokon hozott határozatok a megvalósulás útján A KGST-országok integrációs programjának elfogadá­sa, vagyis 1971. óta a KGST-ülésszakok jelentősége is lényegesen tovább nőtt. Most már sorozatosan népgaz­daságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztési kér­déseit tűzik napirendre, szoros együttműködést, jó felté­teleket teremtenek a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Az ülésszakon rendszeresen a miniszterelnökök vezetik a delegációkat, magas szinten vitatják meg a nagy jelen­tőségű kérdéseket, és hoznak határozatokat. Az utóbbi évtized KGST-ülésszakainak napirendjei is kifejezik, hogy a tagállamok az együttműködés hatékonyabb új formáinak kialakítására, a fejlődés közös új forrásainak megteremtésére törekednek, s kölcsönösen előnyös koope­rációk, termelési és műszaki-tudományos együttműködé­sek kiépítésére ösztönzik a vállalatokat, intézményeket. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon még főként a komplex program megvaló­sításával kapcsolatos szerve­zeti intézkedéseket, munka- programokat tekintették át; 1973-ban Prágában már a sokoldalú integrációs intéz­kedések tervének kidolgozá­sáról határoztak, ^ itt fo­gadták el a magyar népgaz­daság számára is oly jelen­tős orenburgi gázvezeték lé­tesítésével kapcsolatos hatá­rozatot. 1974-ben a szófiai ülésszak alkalmából már alá­írták a gázvezeték építésé­nek általános egyezményét (azóta a vezeték felépült, és rendszeresen, nagy mennyi­ségben szállít szovjet föld­gázt hazánkba). Az 1975. évi budapesti ülésszak a sokoldalú integ­rációs intézkedések tervé­nek, továbbá a távlati együttműködési célprogra­mok kidolgozásával kapcso­latos határozatoknak az el­fogadásával ugyancsak je­lentős állomása volt az in­tegrációs program végrehaj­tásának. Az ezt követő ber­lini ülésszak már megbízást adott a hosszú távú célprog­ramok kidolgozására, s azzal is nagy jelentőségűvé vált, hogy itt fogadtak el doku­mentumot az európai tagor­szágok egyesített villamos- energia-rendszerének távlati fejlesztéséről. 1977-ben a varsói ülésszakon a célprog­ramok előkészítéseként kü­lönösen nagy hangsúlyt ka­pott a fűtőanyag- és nyers­anyagellátás, az élelmiszerek alapvető fajtáiból a terme­lés bővítését és mindehhez a gépek és berendezések biz­tosítását szolgáló együttmű­ködés szükségessége. A kö­vetkező évben, 1978-ban Bu­karestben a tagállamok jó­váhagyták a fűtőanyag-ener. getikai és nyersanyag-, va­lamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműkö­dési célprogramokat, továb­bá a gépipari célprogramot, amely elsősorban az előzőek gépipari hátterének megte­remtését irányozza elő. 1979- ben Moszkvában, két újabb nagy jelentőségű hosz- szú távú együttműködési cél­programot fogadtak el: az ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségletek kielégítésére és a közlekedé­si kapcsolatok fejlesztésére, vagyis arról határoztak, hogy közös összefogással javítják a közfogyasztási cikkek mi­nőségét, bővítik választéku­kat, illetve lényegesen elő­segítik a tagállamok közötti közlekedési kapcsolatokat, korszerűsítik a nemzetközi forgalomban nagy mérték­ben igénybevett vasútvona­lakat, autóutakat, bővítik a határmenti vasúti csomó­pontokat. 1980- ban a KGST prágai ülésszakán az új ötéves tervidőszak feladatai, a tervkoordináció előzetes eredményei és megoldandó problémái kerültek előtérbe! Egyetértettek abban, hogy a tagországok tervező szervei­nek és a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak egyaránt meg kell sok­szorozniuk erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák si­keres befejezésére, a fűtő­anyagok, a nyersanyagok, az energia, a jelentős gépek és berendezések iránti igények teljesebb kielégítésére, az egymás közötti kereskede­lem növelésére, s a nemzet­közi szállítási feltételek ja­vítására. Végül, tavaly a KGST szófiai, 35. ülésszakán meg­állapíthatták, hogy haszno­sak a sokoldalú termelési szakosítások és kooperációk tapasztalatai, amelyek külö­nösen, az atomerőművi be­rendezések, az elektronikus számítástechnika, a hajók, a vegyipari, az olaj vegyészeti, és az elektrotechnikai be­rendezések gyártásában hal­mozódtak fel. Az ülésszak nagyra értékelte a komplex program teljesítésében elért eredményeket, de megje­gyezte, hogy a kiemelt fel­adatok megoldásában nem vettek igénybe minden lehe­tőséget, s az ülésszak hang­súlyozta, hogy a komplex programban kitűzött együtt­működés céljai a jövőre néz­ve is időszerűek. Ezen az ülésszakon az európai KGST-országok és Kuba de­legáció vezetői kormányközi megállapodást írtak alá a rádió-elektronikai készülé­kek, valamint a hírközlő és számítástechnikai eszközök egységes és egységesített elektronikai elembázisának (Folytatás a 3. oldalon) Úttörők kitüntetése Gyomaendrödön Ünnepélyes csapatgyűlés volt tegnap, szombaton dél­után a Gyomaendrődi 2-es számú Általános Iskolában. Hosszú esztendők lelkiisme-, retes, odaadó munkáját ma­gas erkölcsi elismeréssel — a legmagasabbal, amiben út­törőcsapat részesülhet — ju­talmazta a KISZ KB. A kitüntetést, a „KISZ KB Vörös Selyemzászló Csillagá”-t sok nebuló kisdo­bossá és úttörővé avatását követően Pataki József me­gyei úttörőelnök adta át. Megyénk kiválóan dolgozó úttörőcsapata már eddig is több alkalommal részesült elismerésben. Boldog birto­kosai a KISZ KB Vörös Se­lyemzászlajának, a selyem- szalagnak és tegnap óta a vörös csillagnak is. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents