Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
1982. május 29., szombat 1 Téglák és falak Hz építőanyag-ellátás ellentmondásai Milyen az összhang a kereslet és a kínálat között az építőanyagok piacán? Vajon jó-e a kapcsolat az építőanyag-ipar és a kereskedelem között? Megfelelő-e az áruk minőségvédelme, a telepek műszaki-technikai ál- . lapota? A kérdések ma éppúgy helytállóak, mint ' 1976-ban. amikor is a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a lakosság épí-. tőanyaggokkal való ellátását. Az alapvizsgálat után az érintett szervek intézkedtek a gondok megszüntetésére. Már, amelyiket képesek voltak kivédeni! Ugyanis a hiányosságok egy része újratermelődött. Fékezte az előrelépést a műszerek vásárlásához és a telephelyek felújításához szükséges pénz hiánya, az akadozó alapanyag-termelés és a forgalmazás ciklikussága. Színes tetőcserép A vevő gyakran mérgelődik, ha házat épít. És legtöbbször a TÜZÉP-telepek környékén fogja el a harag, olykor a tehetetlenség. Mesz- szemenő filozofálgatásba nem kezd bosszúságának okáról, hiszen nem ez a dolga. Hagyatkozzunk tehát a népi ellenőrzés utó- vizsgálatára, amelynek az volt. a célja, hogy feltárja: 1976 óta milyen változások következtek be. Itt valóban helyénvaló az oknyomozás. A népi ellenőrök a vizsgálatot a MESZÖV-nél. a szeghalmi, a mezőkovácsházi, a gyulai AFÉSZ-nél, a Délmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, az Alföldi TÜZÉP Vállalat területi igazgatóságán folytatták le. A Hazafias Népfronttal együttműködve, kérdőíveken. ankétokon kikérték az építkezők véleményét. Hosz- szú a lista, ám még így sem képviselik az ipar és a kereskedelem teljes körét. A megfelelő kép kialakításához azonban elegendő adatokat szerezhettek. íme, néhány tény a jegyzőkönyvből. Az elmúlt öt év alatt a falazóanyagok forgalma mennyiségben csaknem 10, a cementé 40, a mészé 30, a fenyőfűrészárué 8, a nyílászáróké 16 százalékkal emelkedett. Cserépből kétszeresére, vasbeton gerendákból több mint kétszeresére nőtt az eladás, ösz- szességében tehát javult az ellátás, áruhiány csak átmenetileg nehezítette a vásárlók dolgát. Évente visszatérő jelenség, hogy az első negyedévben sok a falazóanyag és a cement, a harmadik negyedévben viszont kevés a cement. A szezonális ár bevezetése e termékeknél is indokolt lenne! Néhány árucikkből bővült a választék. Több betonfödémet, üreges falazóanyagot lehet kapni. Megjelent a színes tetőcserép, a szalagparketta, a műanyag ajtók és ablakok, a különböző hőszigetelők. A tégla- és cserépipari vállalat a három gyárában az előző vizsgálat óta évente 75 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyaggal gyárt többet, ez 33 százalékos fejlesztésnek felel meg. Szürke minőség Nem tartozik a nagy felismerések közé, hogy az építőanyagok milyensége mindennél fontosabb. A kereskedelemnek leszállított áruk azonban legtöbbször nem felelnek meg az előírt minőségi követelményeknek. Az ankétokon kapott válaszok egyértelműen bizonyították e megállapítás helyességét. Mit kifogásoltak a vásárlók? A tégla és a cserép ára nem mindig egyezik a minőségével. Az ajtók, ablakok továbbra is nyers fából készülnek, hamar deformálódnak. Sok a kiszakadt cementeszsák. Előfordul, hogy a zsákos cement 10 százaléka „ömlesztve” érkezik. Fedéllemezböl nincs hiány Bízvást megállapítható tehát, hogy a lakossághoz lényegesen több kifogásolható termék jut el, mint azt indokolttá tennék a termelő vállalatok minőségi tanúsítványai. Az is igaz, a rakla- pos, egységrakományos árumozgatás csak a szállítóknak jelent megoldást, mert a telepeken nincsenek meg a fogadás feltételei. Sajnos, az üzlethálózat alig fejlődött valamit, különösen az ÁFÉSZ-ek építőanyag-telepei korszerűtlenek. így nehézkes a készletezés, a raktározási, tárolási gondokról nem is beszélve. Csupán néhány telepen van szilárd útburkolat, a vásárlók térdig járnak a porban, a latyakban. Érdemes azon is elgondolkodni: sok helyen miért nincs nagyobb hídmérleg, megfelelő gép az áru kirakásához. Emiatt rengeteg a fekbér, nő a balesetveszély, alig akad ember a nehéz fizikai munkára. Megoldatlan az értékes és sérüléken' áruk zárt. védett helyen vu ló tárolása. A beruházásai, nehézkesen, vontatottan haladnak. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat békéscsabai 301-os számú új telepét az V. ötéves tervben kellett volna átadni. Nem sikerült. A várható befejezési határidő 1983. december 31. Formális szerződés A szerződéses kapcsolatuk rendszere sem változott alapvetően. A fogyasztás szövetkezetek próbálkozna k az Alföldi TÜZÉP Vállalaton kívül, máshonnan is beszerezni árut, kevés sikerrel Az előbbi vállalat központjában köíík meg az éves szállítási szerződéseket (!?) A Békés megyei terület igazgatóság nem tudja a vállalások teljesítését nyomon követni, ellenőrizni nincs tudomása a minőségi és a meghiúsulási kötbérekről, a szerződéses fegyelem megtartásáról. Az ÁFÉSZ- eknek még nehezebb a dolguk, hiszen rendeléseiket a tárgyévet megelőző esztendő októberében, novemberében kell elküldeniük a TÜZÉP- központba. A teljesítésekkel sem volt minden rendben, a szállítások elmaradásáért azonban egyik szövetkezet sem kötbérezett (!). A kötelezettségvállalással egyébként is baj van. A lakosság folyamatos és biztonságos építőanyaggal való ellátását segítő anyagbiztosítási megállapodás rendszere nem járt kellő eredménnyel Ennek oka a már említett ütemtelen szállítás és a/ áruellátásban jelentkező bizonytalanság. Ezek a 'szerződések általában formálisak Nincs megfelelő ösztönzőrendszer és jogi szabályozó.'' az építkező nem lehet biztos afelől, hogy az igényelt anyagot időben, mennyiségben és minőségben megkapja! A szerződés ellenére a Fotó: Fazekas László vevő ott veszi meg az árut, ahol éppen kapni lehet. Mivel semmiféle gazdasági szankció nem köti, legtöbbször még csak nem is értesíti a TÜZÉP-telepet. Mindez azt sugallja: a sokat emlegetett túlkínálat korántsem megnyugtató és egyértelmű. Ezt a -felmérések is igazolják. A 206 kérdőív közül 116-an nem kapták meg időben az árut, 105-en pedig a minőséget kifogásolták. Mindenekelőtt a cserepet, a téglát, a cementet és a csempét szállították le későn. Elgondolkoztató: a megkérdezett vásárlók 48 százaléka '2-3 hónapot várt az építőanyagra. Érdemes ezekre jobban odafigyelni. Már csak azért is, hogy a vevőnek minél kisebb tortúrát jelentsen a nem kevés pénzt, időt és fáradságot jelentő vásárlás. Seres Sándor Hz országúton Európában Majd’ hat éve lakik a lakótelepi házban, s a szomszédai sohasem látták tétlenkedni. Igaz, keveset is van itthon Molnár Sándor, a 8-as Volán autóbuszvéze- tője, állandóan a külföldet járja: egy-egy út közben, ha pihenőnapja van, a flaszteren focizik a fiával, vagy családjával a közeli hobbikertjükben dolgozik. Nemrégiben ritka elismerésben részesült; megkapta a nemzetközi fuvarozásban résztvevő gépkocsivezetők nemzetközi jelvényét, az IRU-t. (A nemzetközi közlekedési szervezet elnökségének kitüntetése.) A 8-as Volánnál három ember; Boros Gergely, Vitális Imre és ő viselheti a kis arany jelvényt. Hétszázötvenezer baleset- mentes kilométer van már mögötte. , Zavartan simít végig baján, s elgondolkodva válaszol, mikor az életéről faggatjuk. Nem szokott ő visz- szafelé tekinteni, elemezgetni, mi miért történt, mindig csak a lelkiismerete, munkaszeretete szavára hallgat. — Tizenhat éves koromban álltam munkába Tisza- várkonyban, az állami gazdaságban. Innen jelentkeztem egy szolnoki hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamra. A katonaság után hazamentem Dobozra, s 1962-ben lettem a 8-as Volán dolgozója. Két évig tehergépkocsit vezettem, majd autóbuszra kerültem. Minden fontos dátumot lejegyeztem az életünkben. Azt is, hogy 1971- ben mentem először külföldre, a gyulai SZOT-üdülősö- ket vittem Romániába. Nagy szó volt akkoriban, ha külföldi különjáratot kapott valaki. Kezdetben még bátortalan is voltam. Sohase felejtem, mennyire tartottam az első hosszabb utamtól, csehszlovák—lengyel kirándulás volt. Az induláskor elémperdült az idegenvezető, soksznvú. vidám, nagyszerű ember, a hátára vetett szü- tyővel. „Gazsi Endre, tanár vagyok” — mondta. Akkor neki is köszönhettem, hogy önbizalmat nyertem és jól sikerült az utunk. Mindig arra gondolok, ha külföldre induló csoporttal utazom: ezek az emberek talán hosszú ideig gyűjtötték a pénzüket -erre. Sokat várnak az úttól. Az idegenvezetővel együtt nekünk kell arról gondoskodni, hogy ne csalódjanak, jól érezzék magukat, s baj nélkül hazajussanak. Végigjárta fél Európát, a szocialista és nyugati országokat. Nem egyszer jutott nehéz helyzetbe. Előfordult, hogy alig kapott üzemanyagot, de ezt az utasok nem vették észre. Nagy vezetési gyakorlat, rugalmas alkalmazkodás, tájékozódási képesség, udvariasság, és türelem kell ehhez a munkához. Az utóbbi években a külföldre induló gépkocsi- vezetőknek kötelező elvégezniük az egyéves karbantartótanfolyamot. így a sofőr elromlott járművét többnyire meg tudja javítani. — Mi, a különjáratosok egyik csoportja a Volánnál,. a Széchenyi Szocialista Brigádban dolgozunk — ■ folytatja. — Jó közösség a miénk, megbecsüljük a gépeinket is. Párban dolgozunk, rendben tartjuk az autóbuszáinkat, vigyázunk rájuk, nehogy cserben hagyjanak az úton. Most hetenként háromszor az aradi járattal közlekedem, a jövő hónapban lesz egy hatnapos csehszlovák utam, júliusban pedig Törökországba indulok. Itthon sokszor beszélgettünk már arról, fárasztó ez az állandó készenlét, gyakori távoliét. Töprengtem eleget erről, de úgy érzem, hogy ha megbíztak a feladattal, nem csalódhatnak bennem. Külföldön mi képviseljük ezt az országot, és nem mindeuy. hngv hogvan. Molnár Sándor autóbusz- vezető Molnár Sándorra valóban számítanak a Volánnál, de nemcsak ott. Két éve bízták meg a népi ülnökség felelősségteljes tisztével.' Szakszervezeti főbizalmi-helyettesként a gépkocsivezetők gondjait tolmácsolja az érdekvédelmi szervezetben. Kétszer kapta meg a Vállalat Kiváló Dolgozója címet, az 1970-es árvíznél végzett munkájáért kormánykitüntetésben részesült. A napokban kapta meg a 20 éves törzsgárdatagságát elismerő jelvényt. Búcsúzáskor még megfogalmazza elégedettsége titkát; , — Mióta járom a világot, sokat láttam és tanultam. A kollégáimra rosszat nem mondhatok, a főnökeimet elismerem, s a feleségem, lányom és fiam megértése nélkül nem dolgozhatnék így, ahogyan most teszem. B. Zs. Fotó: Veress Erzsi Berlini beszélgetések ✓ 0 Az NDK—magyar kapcsolatok mindennapjai Amit a Hans Beimler gyárban „kicsiben” láttunk a Hazánk és az NDK közötti testvéri együttműködésről, azt „egészében” a berlini ülügy-, kereskedelmi és kulturális minisztériumokban folytatott beszélgetések során tekinthettük át. A Külügyminisztériumban Helmut Schön, a szocialista országok osztályának vezetője a két ország közötti politikai együttműködésről beszélt. Megállapította: céljaink azonossága határozta meg közös fellépésünket a nemzetközi arénában, a világpolitikai fórumokon. Együttműl.ipcscben megnyílt az Ikarus legújabb autóbuszszerviz- ullomása. Az új állomás, amelyből már tíz működik az NDK-ban, a legkorszerűbb műszerekkel szerelték fel ködésünk szoros. Külügyminisztereink nemrég találkoztak egymással, s az ilyen véleménycserék, konzultációk rendszeresek testvéri államaink között, csakúgy, mint a delegációk cseréje a legkülönbözőbb állami és pártszinteken. Kapcsolataink elmélyítésének és ápolásának jó és megbízható keretet biztosít az NDK és a Magyar Nép- köztársaság között 1977-ben megkötött barátsági szerződés. Kapcsolataink rendkívül sokrétűek és szerteága- zóan fejlődnek: társadalmi szervek, intézmények között alakul ki szerződésben rögzített - időszakos érintkezés. Ezek közvetlenségét bizonyítja például az is, hogy nyolc NDK-beli megye párt- bizottsága tart kapcsolatot magyar partnereivel. Jelentős szerepe van a két ország testvéri kapcsolatának elmélyítésében a turistaforgalomnak is: tavaly hatszázezer magyar járt az NDK- ban, onnan pedig 1,6 millióan utaztak Magyarországra. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról Lothar Bauer, az NDK Külkereskedelmi Minisztériumának osztályvezetője tájékoztatott. A két ország közötti áru- és termékforgalmat, valamint a gazdasági együttműködést az 1981—85-ös évekre aláírt megállapodás szabályozza. Ennek az egyes évekre vonatkozó tételeit minden esztendőben külön szerződésben konkretizálják. A I*H—1 elnevezésű készülék, magyar és NDK-beli szakemberek közös műve. Az ötletes termék „szülői” a budapesti Medicor Művek és az ilmenaui Labortechnik. A kooperációban kifejlesztett elemzőkészülék rendkívül rövid idő alatt, teljesen önműködő módon állapítja meg az emberi vér nyolc jellemző adatát. A Budapesten és Ilmenauban egyaránt gyártott készüléket már több kórház használja Ez az idén a lipcsei vásár alkalmával történt meg. Magyarország az NDK negyedik legnagyobb szocialista külkereskedelmi partnere. A Német Demokratikus Köztársaság elsősorban mezőgazda- sági gépeket, közlekedési eszközöket, nyomdai berendezéseket szállít Magyarországnak. Hazánkból a gabona-, bauxit-, timföldszállítmányoktól, félig kész alumíniumblokkokon át a legkülönbözőbb gépekig sok termék érkezik az NDK-ba. Jelentősen elmélyült a gyártásban való együttműködés. A darusautóknál például az alváz a magyarországi Rába gyárban, a kocsi felső része pedig a babels- bergi üzemben készül — az összeszerelés az NDK-gyárban történik. Kooperációban gyártunk villanyvonatokat is. Az alkatrészek egy része Magyarországról érkezik, nem egyszer egész motorokat is az NDK-ban szerelnek be az ott gyártott kocsitestekbe. Lothar Bauer elmondotta: együttműködésünk konstruktív, és mindent elkövetnek, hogy a szerződéseknek megfelelően teljesítsék vállalt szállítási kötelezettségeiket. Vannak még ugyan kiaknázatlan lehetőségek, ezeket majd számba veszik az 1983- ra megkötendő megállapodásoknál, amelyekre már most felkészülnek. A magyar—NDK kulturális kapcsolatok fejlődéséről Evegret Meitz asszony, az NDK Kulturális Minisztériumának osztályvezetője adott
