Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
1982. május 28., péntek o EUSEEZsí' Korszerű fürdőszoba-felszerelések — kooperációban A házgyári lakások méreteihez igazodó fürdőszobafelszerelések gyártására fogott össze két ipari szövetkezet: a lőrinci, műanyag- ipari és az Általános Gép- és Műanyagipari Szövetkezet. Régi igény kielégítésére vállalkoztak, a hazai kínálatból sokáig hiányoztak a színben és formában összeillő, s viszonylag qlcsó műanyag felszerelések. Az idei tervek szerint 50 ezer garnitúrát készítenek 25 millió forint értékben. Ebben a negyedévben a fürdőszobafelszereléseket — szekrényeket, polcokat, papír-, kefe-, törülköző- és szappantartókat — már nemcsak darabonként, hanem egységcsomagban összeállítva is szállítják a kereskedelemnek. A jelenlegi választék fekete-fehér és korallszínekből áll, a második félévben pedig mohazolddel és barnával bővül. A fürdőszoba-felszerelések csak az egyik részét jelentik annak a fejlesztési programnak, amelyet a lőrinci szövetkezet a hőre lágyuló műanyagok gyártásának bővítésére határozott el. Az idén mintegy hatmillió forintot fordítanak a termelés technikai fejlesztésére, amelynek egyrészt az export növelése, másrészt a hazai igények kielégítése a célja. A szövetkezet évente 500 ezer méter locsolótömlőt gyárt automata mosógépekhez és a permetező készülékekhez. Az idén a növekvő hazai igényeknek megfelelően — amelyet egyébként csak a külföldi behozatallal lehetne kielégíteni — bővítik a tömlő- gyártó-kapacitást. A meglevő két tömlőgyártó berendezés mellett egy új gépet állítanak üzembe, ami hazai alapanyagból — a Borsodi Vegyi Kombinát által gyártott pvc-ből — évi 800 ezer méter tömlő előállítására alkalmas. A szövetkezet termékei a külföldi piacokon is megjelennek. Az idén az angol Black and Decker céggefjtö- töttek megállapodást fűnyíró gépekhez műanyag alkatrészek szállítására, félmillió forint értékben. Ugyancsak félmillió forintos megrendelésre egy holland cégnek műanyag hűtőrácsokat is gyártanak. Miről ir a Kertészet és Szőlészet? Sokat vitatták egy időben, kell-e a sárgadinnyét metszeni. A szabadföldi termesztésben a válasz egyértelműen nemleges. A hajtatásban más a helyzet. Ehhez kaphatnak tanácsot a sárgadiny- nye-termesztők a Kertészet és Szőlészet e héten megjelenő számában. A tömlős áztató öntözés jól bevált a szántóföldi, valamint a rét-, legelőtermesztésben. Sikerrel alkalmazzák a gyümölcsösökben és a szőlőkben is. Üjabban a zöld- séghajtatásban is tért hódít. Előnye, hogy még a legérzékenyebb kultúrákban is használható, mert az egyébként hideg öntözővíz a tömlőben fölmelegszik, s így nem veti vissza a fejlődő palántákat. Erről is olvashatnak az érdekeltek a lap e heti számában. A szőlőperonoszpóra visz- sza-visszatérő gondja a szőlősgazdáknak. A permetezéseken kívül a különböző mértékben rezisztens fajták új távlatokat nyitnak e veszedelmes gombabetegség leküzdésében, erről tájékoztat a lap egyik cikke. A dombvidék speciális szőlőfajtáiról, a házilag készíthető szerves trágyáról, a kertekben is megjelenő kullancsok irtásáról olvashatunk még cikkeket a lap legújabb számában. hivatkozik arra, hogy ő volt annak idején a magyar partnerrel kötött első, kooperációs szerződés egyik aláírója a Hans Beimler gyár részéről. Azóta ez az együttműködés a gyártásban széles- körűvé bontakozott ki. Bizonyítják ezt a gyár végszerel- déjéből kikerült HÉV-vona- tok, amelyek közös munka eredményei. De működnek Csepelen, Esztergomban, Romhányon és Székesfehérvárott szintén a Hans Beimler gyárban készült égetőkemencék. Az üzemben a kormányközi megállapodások alapján, magyarok is dolgoznak. Ez idő szerint 45-en ismerkednek a gyárban alkalmazott technológiával, amely, mint mondják, némileg eltérő a magyar üzemekétől. Persze, a napi munka közepette a német nyelvet is elsajátítják. Kozma Sándor és felesége immár négy esztendeje dolgozik a gyárban, Kádár Gyula és László József lakatosok két esztendeje, s elismeréssel beszélnek tapasztalataikról. Werner Kurz pedig az üzemvezetőség véleményét tolmácsolja, amikor kifejezi,, hogy mennyire elégedettek a magyar dolgozók munkájával. Mint mondja: az országaink közötti együttműködés mindennapi gyakorlata a gyártmányok előállításában így válik élővé a helyszínen végzett közös munkában is. Árkus István (Következik: Az NDK—magyar kapcsolatok mindennapjai) Munka közben... lepülésfejlesztés — emelte ki dr. Gádorosi Ferenc is, a magánlakás-építés fejlesztése célprogrambizottság titkára, aki a somogyi, illetve miskolci gyakorlatot népszerűsítette: Somogybán egy- egy településen egész utcák épülnek ki magánlakás-építési akcióban, ajánlott tervek alapján, településképformáló módon, míg Miskolc a „lakásínséget” a városkörnyéken panelekből épülő magánházakkal igyekszik levezetni. ÉS Békés megyében? Gondolatok két Köztudott, hogy a magánlakás-építés arányai a VI. ötéves terv időszakában a korábbi tervidőszakhoz képest megnövekednek. A kecskeméti magánlakásépítési ankétot megelőző napon az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban sajtótájékoztatót tartottak a tárca illetékes vezetői. Ezen többek között összegezték és megállapították: a hat megyét — Bács-Kiskunt, Békést, Csongrádot, Hajdú-Bi- hart, Szabolcs-Szatmárt és Szolnokot — érintően teljesíthetők a népgazdasági tervekben előírt magánlakásépítési célkitűzések, ha legalább olyan figyelemmel és segítőkészséggel foglalkoznak e területtel az illetékesek, mint azt addig tették. 150-féle ajánlott terv Hogy mi mindent is értett ez alatt Szilágyi Lajos építés-' ügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes? Elöljáróban csak annyit: a népgazdasági programban a mostani tervidőszakban országosan 370— 390 ezer lakás épül, s ennek csaknem kétharmada magánerőből. Ma úgy látszik, ezek a tervszámok teljesíthetők. Ennek a célkitűzésnek a megvalósulásával elérjük, hogy 1985 végére hazánk lakásállománya megközelíti majd a 3 millió 750 ezret. Az ÉVM és a Magán-* lakás-építés Fejlesztési Célprogram Bizottság — rövidítve MCB — gondos előkészítés után úgy döntött: folyamatosan, öt tájegységben tervezők, kivitelezők, hatósági szakirányítók bevonásával szervezik meg a magánlakásépítési ankétot. Mindezeken az a cél, hogy a megyék, a tájegységek szakemberei fórumon cseréljék ki tapaszta- • tataikat., a jó példákat honosítsák meg, az új, a korszerű eljárások elterjesztésében legyenek kezdeményezők. Az utóbbi két-három esztendőben — mondotta a miniszterhelyettes — a mennyiségi lakásigény felszámolásával fokozatosan előtérbe került a minőség, s mindez érezteti hatását a magánerős építésben is. Itt mondta el a miniszterhelyettes, hogy napjainkban 150-féle ajánlott tervcsomag áll a mágánépít- tetők rendelkezésére, s számadatok sorát tárta fel. Ezekből csak néhány: 1980-ban 11 ezer, tavaly 22 ezer, az idén, április végéig csaknem nyolcezren építettek ajánlott tervek alapján. ' Köztudott, hogy az elmúlt esztendőben megváltozott a magántervezői jogosultság. Ezek a típustervek — tegyük hozzá, hogy igen változatosak, színvonalasak, nemcsak olcsóbbak, hanem gazdaságosabbak, belső elrendezésük pedig ideálisabb jó néhány egyedi tervezésű lakóháznál. Ezzel viszont az MCB nem elégedett meg, újabb és újabb típustervek adaptálására tesz javaslatot. Az elkövetkezendő hetekben tervcsomagokban kerülnek ter- iesztésre a négy-, hatlakásos kis társasházak dokumentációi. Ezek a gondolatanácskozás után tok a tervellátás oldaláról világították meg a lehetőségeket. Feltáratlan területek A másik gondja a magánépítkezőknek a telekellátás. A miniszterhelyettes határozottan állást foglalt amellett: azokat a területeket, ahol korábban építési tilalmat rendeltek el, sürgősen felül kell vizsgálni. Csak a főváros belterületén közel nyolcezer ilyen telket tartanak nyilván. S ez a dolog egyik oldala. Elhangzott az is, hogy különböző vállalatok, intézmények sok helyütt, így Békés megyében is, óriási tartalékterületekkel rendelkeznek, noha különféle rendelkezések miatt már az adott helyen nem fejleszthetnek, nem bővíthetnek. E területek felszabadításával, tartós bérbe adásával — ami nem akadályozza az ingatlan adás-vételét — az olykor irreálisan magas telekárak mérsékelhetők, a spekulációs ügyletek csökkenthetők. Hasonló célt szolgálhatnak a belső területek feltárásával is, új utcák nyitásával. Az újabb magánlakás-építési lehetőségeket boncolgatva a miniszterhelyettes hangsúlyozta: házgyári panelekből is lehet korszerű, változatos családi házakat építeni. Ezt a magyar építőipar bebizonyította, s erre fel is készült. A Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat például saját vállalkozásában épít házgyári elemekből családi házat, természetesen kulcsátadással. Ez nemcsak gyorsabb, hanem bizonyos fokig olcsóbb is, mintha az OTP finanszírozná az építkezést. A DÉLÉP családi házairól elhangzott, hogy a vállalat — a telekbiztosítást is beleértve — 260—290 négyzetméteres telken 85—105 négyzetméteres lakásokat épít garázzsal, melyeknek összege 900—950 ezer forint. Persze ezek az árak a tömegesítéssel, a szerkezetek bizonyos fokú köny- nyítésével mérsékelhetők. Az úgynevezett hagyományos építési módok segítésére is intézkedések születtek, illetve újabbak látnak napvilágot. Az elkövetkezendő időszakban — nagyon helyesen — a hőtechnikai élőírásében. A követendő példák sorolásakor első helyre került a Kecskeméten megszervezett lakásépítési szol. gálát, amely az egyik legnehezebb szakaszban, az indulásnál siet az építők segítségére. Tanácsokkal szolgál és tájékoztatást^ad ez a szervezet az építési telek megszerzéséhez, az OTP-hitelfel- vételhez, terveket adaptál, építőgépeket, zsalut, állványokat kölcsönöz, és segít az építőközösségek kialakításában. Ezeken túl azonban — ahogy azt a Bács megyei Tanács elnöke is taglalta köszöntőjében — mindenképpen a tanácsokra vár a lakásépítési telkek biztosítása, méghozzá szervezett, tervezett formában. Az építéshatósági tevékenység egyszerűsítése és gyorsítása is csak a tanácsokon múlik, mint az is, hogy fellépnek-e az engedély nélküli építkezésekkel szemben vagy sem. Természetesen ehhez először az engedélyezett építések feltételeit kell mindenekelőtt megteremteni. A magánépítők alapos tájékoztatása és segítése sem maradhat ki a feladategyüttesből, s bár a tanácsok nem ellátó szervezetek, ellenőrzési, beszámoltatási joguk révén tulajdonképpen az építésianyag-ellá- tásban is megvan a maguk felelőssége. A cél mindenképpen az, hogy a magánlakás-építésben új, korszerű, változatos, minden Igényt kielégítő, de egyben gazdaságos technológiák terjedjenek el. Ehhez szükség van egyfelől a megyékben szerzett tapasztalatok folyamatos cseréjére — miként azt Szilágyi Lajos ÉVM-miniszterhelyettes hangsúlyozta a kecskeméti ankétot megnyitó beszédé- "ben —, de nem nélkülözhetők a jó tervek, a jó tervezők, a fegyelmezett építők és az olyan kezdeményezések sem, mint amilyen a szolnoki: itt ugyanis megnyitották már az építkezők „Fészek” Áruházát. . A szemlélet- és ízlésformálás, a társadalmi szervezetek segítségadása éppúgy részese a célprogram megvalósításának, mint a helyi sajátosságokat, lehetőségeket jobban figyelembe vevő teí i Megyénk lakásprogramjának ismeretében — mely szerint a VI. ötéves tervben megépülő 16 ezer 800 lakásnak 87 százaléka létesül magánlakás-építési akcióban — azt kell mondanunk, hogy a kecskeméti ankéton való részvételünk különösen jelentős volt. Nemcsak azért, mert itt nagyobb nyilvánosság előtt számolhatott be a megyei tanács ÉKV-osztály- vezetője, dr. Takács János eddigi eredményeinkről. A tanácskozásra készülve ugyanis a program felelősei maguk is még egyszer áttekinthették a további lehetőségeket, illetve a magánlakás-építés fejlesztése előtt álló, régóta megszüntetésre váró akadályokat is. Érdemes ehelyütt idézni az osztályvezető azon írásából, amely az Építésgazdasági és Szervezési Intézet „Gyorsjelentésiében jelent meg a kecskeméti ankétra: „A hagyományos technológia aránya várhatóan állandósul, s a korszerű csoportos családiház-építésben a panelos technológia terjed majd el. Ehhez a Békés megyei ÁÉV poligonüzemének kapacitását kell bővíteni. Emellett elősegítjük a vállalatokon belüli és az attól független szervezett építőmunkaközösségek megalakulását. A többszinteslakás-építés- ben az igényekhez jobban igazodón, differenciáltabb szobaszámú és alapterületű lakások építése szükséges, figyelemmel a fiatal házasok, pályakezdő fiatalok, valamint nyugdíjasok lakásproblémájának megoldására. Az OTP Békés megyei Igazgatósága terület-előkészítő tevékenysége keretében megkezdte az új lakótelkek kialakítását. A városfejlesztési célkitűzések alapján a helyi tanácsokkal ismételten felül kell* vizsgálni a többlettelkeket, és kezdeményezni kell tanácsi értékesítésüket.” Röviden ennyiben összegezhetők az itthon megfogalmazott feladatok, amelyeknek megvalósításához a kecskeméti ankét feltételezhetően sok hasznos javaslatot, tapasztalatot adott, melyek közül a lakásépítési szolgálat megszervezésével talán nem is kellene olyan sokáig várni, mint a telkek kialakításával eleddig. Kőváry E. Péter— Szekeres András soknak mind jobban megfelelő falazóanyagokat szorgalmazzák, az energiagazdálkodást segítik az ajánlott fűtési rendszerek. Á kivitelezésben is kíván segíteni a tárca. Kecskeméten és Bács- Kiskun több már városában már működik a lakásépítési szolgálat. Ezek tájékoztatást adnak az építési telkekről, ajánlott terveket értékesítenek, közreműködnek az OTP-ügyintézésben. Kecskeméti tanulságok 'A hat megye tapasztalatait összegző hétközepi kecskeméti ankét alapos elemzéssel gyűjtötte csokorba mindazokat a teendőket, amelyek a megyei, városi és községi tanácsokra várnak a magánlakás-építés fejlesztéA halhústcrmelés növelésének új, gazdaságos módszereit mutatták be a rizstermelő mezőgazdasági üzemek szakembereinek a tiszasülyi Béke és Barátság Termelőszövetkezetben. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tervei alapján egy kiöregedett, 22 hektáros rizstelepen létesítettek halastavat kísérleti céllal. A kísérlet bevált. Egy-egy hektár hozama meghaladja a 12 mázsát. A kísérleti halastóról együttesen 384 mázsa halat vihetnek piacra, több mint másfél millió forint értékben (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felvétele — KS)
