Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-04 / 102. szám
1982. május 4., kedd Kitüntetési ünnepségek megyénkben Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban Békés megyei újításokról — számokban Hogy ideje volt már az újítók országos tanácskozását jó nyolcévi szünet után most ismét összehívni, azt megyénk újítási statisztikája is jól tükrözi. Igaz, hogy egy korábbi időszakhoz képest az elmúlt évben is megfelelően magas volt még a javaslatot tevő dolgozók és a benyújtott újítóötletek száma, a megelőző esztendőhöz viszonyítva viszont már azt kell megállapítanunk, hogy az újítókedv kissé alábbhagyott. Amíg 1980-ban 4 ezer 968 javaslattevő összesen 3 ezer 597 újítást nyújtott be, addig tavaly már csak 4 ezer 466 olyan dolgozó nevét jegyezhették föl az újítási naplóba, akik együttesen 3 ezer 326 javaslattal éltek. Csökkent valamelyest így az elfogadott ötletek száma is, viszont az már kedvezőbb jel, hogy az 1980- as 60,5 százalékról 61,3 százalékra emelkedett a benyújtott újítások között az elfogadottak aránya, s az elfogadottak közül, szemben az egy évvel korábbi 72 és fél százalékkal, 1981-ben már 86,5 százalékát az újításoknak hasznosították is. Az újítók körében 404-ről 440-re emelkedett a fizikai dolgozók száma, a nők pedig továbbra is a háttérben maradnak ebben a mozgalomban: ezer újítóból alig 80 képviseli a gyengébb nemet. A harminc éven aluliak aránya eléri a 30 százalékot, a szocialista brigádtagokét pedig a nyolcvanat, ami azt is mutatja, hogy az újítómozgalom igazi erejét a munkaversenyből meríti. A megyei összképen belül természetesen az újítási statisztika jóval változatosabb képet mutat ágazati bontásban. Kiderül ugyanis, hogy az újítómozgalom különösen az élelmiszeriparban és a textiliparban vett nagyobb lendületet 1981-ben, ahol 971- ről 1158-ra, illetve 499-ről 548-ra növekedett a javaslat- tevők száma, míg az építőiparban több mint negyven, a vasutasoknál és a kereskedelemben mintegy ötvenszázalékos a csökkenés. A textiles újítók gárdájában 55-ről 100-ra bővült a nők tábora, kétszeresére emelkedett a fiatalok részvétele, akik a mezőgazdaságban is mind többen iratkoznak föl az ötletgazdák listájára. A vasasoknál jelentősen javult a benyújtott újításokból elfogadott ötletek aránya, utóbbi újításokból pedig az adott évben már hasznosítottak száma is kedvezőbben alakult, mint a megelőző esztendőben. Míg ugyanis az ágazatban 1980-ban 554 újításból 396-ot fogadtak el és 108-at hasznosítottak, addig 1981- ben 574-ből 446-ot fogadtak el és 419-et hasznosítottak. Van azonban olyan ágazat is, mint amilyen a helyiipar, ahol két éve 233 ötlet született, amiből száznegyvenhármat fogadtak el, és százhetet vezettek be, tavaly viszont már csak 185 javaslatot tettek az ágazat újítói, 110 ötletüket fogadták el, amiből ki- lencvenegyet hasznosítottak. A mezőgazdaságban pedig, ahol az 1980-as 456-tal szemben ugyan 535 újítást jegyeztek a múlt évben, az elfogadott ötletek száma pedig 286- ról 308-ra nőtt, a hasznosított javaslatok száma viszont 237-ről 219-re csökkent. Igaz, két év statisztikájából, legyen az még oly részletes is, messzemenő következtetéseket levonni nem szabad, annyit azonban mégis meg lehet állapítani, hogy az újítók és újítások számának feltűnő csökkenése mindenképpen indokolttá teszi országos felmérését és elem-' zését mindannak, ami ma e mozgalom kiteljesedését még gátolja, s az alkotó szellemű dolgozók ötletszülő kedvét szegi még mindig időről időre. K. E. P. KIVÁLÓ CÍM A VEGYESIPARI VÁLLALATNAK Zsúfolásig megtelt a békéscsabai Csaba Szálló étterme április 29-én este. Itt tartották meg a Békés megyei Vegyesipari Vállalat ünnepségét, ahol dr. Dankó János, az Ipari Minisztérium helyettes főosztályvezetője nyújtotta át Kiss János igazgatónak a Kiváló Vállalat címet reprezentáló oklevelet. Az elnökségben foglalt helyet többek között dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese; Rimovszki Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa; Sasaid János, a békéscsabai Városi Tanács elnöke; dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője; Bordi István, az SZMT titkára és Valentinyi Mártonná, a HVDSZ megyei bizottságának titkára. Az oklevél átadása után Kiss János méltatta május elseje, a nemzetközi munkásosztály összefogásának ünnepét, majd röviden értékelte a vállalat 1981. évi gazdálkodását. Elmondotta, hogy árbevételi, termelési és eredménytervüket túlteljesítették. Rugalmasan alkalmazkodtak az új közgazdasági szabályozókhoz, folyamatosabb volt az anyagbeszerzés, bővítették a külső kooperációs kapcsolatokat. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték, amely megközelítette a 300 ezer forintot, több mint 21 százalékkal emelkedett. Az ÉTI, a Rivál, a Simplex kazánok teszik ki termelésük mintegy 85 százalékát. Fejlesztési programjuk szerint 1983. július 1. után 50 százalékkal növelik a gázkazángyártást. Az ünnepség második részében jutalmakat, kitüntetéseket adtak át több dolgozónak. Az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Baukó Pál és Ha- nyecz Károly. A Szakszervezeti Munkáért elismerés ezüst fokozatát László Pál érdemelte ki. Kiváló Dolgozó jelvényt 20-an, az Alkotó Ifjúság-pályázat díjait 11 fiatal szakmunkás és műszaki kapta. Ezenkívül kiosztották a szocialista munkaversenyben élenjáró szocialista brigádoknak és kollektíváknak az arany és az ezüstkoszorús jelvényeket. S. S. JUBILÁL A SZARVASI VASIPAR A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, és immár kilencedszer vehették át a Kiváló Szövetkezet címet. Elmúlt évi eredményeik alapján jogosan pályázhattak erre, hiszen több mint 640 millió forint árbevételt értek el, és a tavalyi évet 50 millió forintot meghaladó nyereséggel zárták. Jelentős intézkedéseket tettek arra, hogy készletüket csökkentsék, és szellemi kapacitásuk eredményeként az elmúlt évben 40 új termékük megjelenhetett a piacokon. A termelés döntő hányadát a lámpatestek teszik ki, gyártanak még kooperációban kávéfőzőket, vasalókat, húsgépeket, fényszórókat, is. Jelentős a szövetkezet építőipari és szolgáltató tevékenysége. A javítások és szolgáltatások árbevétele 8,8 százalékkal nőtt, ez pedig összesen meghaladja a 28 millió forintot. Rendszeres a dolgozók szakmai továbbképzése, az ipari tanulók felkészítése. A szervizszolgáltatások körében egyedül a fényező szakmában nincs fiatal utánpótlás, a híradástechnikai berendezések javításánál a színes televíziók szervizelését is el tudják látni. Amikor az ünnepségen az eredményeik méltatására került sor, Székely László, a szövetkezet alapító tagja, egyben elnöke, gondolatban végigjárta az utat a füstcső, a vaskerítés, a vaskapu gyártásától egészen a mai, korszerű lakásvilágítási és háztartási cikkek gyártásáig, az 1600-ra növekedett létszámig, a saját óvodáig és üdülőig. Majd az ünnepet köszöntő sorok után Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke adta át a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Sz. J. ELISMERÉS A VOLÁN GYULAI FŐNÖKSÉGÉNEK Az elmúlt héten Gyulán, a Park étteremben ünnepséget rendeztek a Volán 8. számú Vállalat gyulai főnökségének dolgozói abból az alkalomból, hogy az elmúlt évben meghirdetett gazdasági egységek közötti munkaversenyben első helyezést értek el. Elsőként Bihari Imre párttitkár emlékezett meg május elsejéről, a munkásosztály nemzetközi ünnepéről, majd arról szólt, hogy az 1981-es esztendőben nagyszerű munkasikereket értek el. Teljesítményértékük a bázishoz 25,4 százalékkal, a tervhez képest 12,4 százalékkal emelkedett. Jelentősen javult a személy- szállítás kulturáltsága, megbízhatósága, eredményesen vezették be a jegykiadó au- maták használatát, amely javította a kiszolgálás színvonalát. ' A párttitkár ünnepi beszéde után Vándor Pál, a vállalat igazgatója elismerését fejezte ki a főnökség dolgozóinak az elmúlt évi munkasikerekért, majd átnyújtotta a Kiváló Gazdasági Egység megtisztelő címet igazoló oklevelet. Az est további részében Réthy István főnökségvezető a szo- cia’ista brigádoknak adta át az oklevelet és a jutalmat. Három dolgozó igazgatói dicséretben részesült, míg 19-en Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. —ormosi— KITÜNTETETT A PLASTOLUS Az OKISZ elnöksége és az Ipari Minisztérium Kiváló Ipari Szövetkezet címmel tüntette ki a szarvasi PLASTOLUS Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ipari Szövetkezetét. A kitüntetést április 29-én délelőtt az Árpád Szálló dísztermében megtartott ünnepi közgyűlésen vette át a szövetkezet kollektívája. Az elnökségen ott vblt Rév Lajos, az OKISZ elnöke, dr. Nagy Lívia, az MSZMP KB munkatársa, Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Sü- meghy Csaba, a KISZÖV elnöke, valamint Vrbovszki István, a szarvasi városi pártbizottság első titkára. Stefancsik Pál, a szövetkezet elnöke az elmúlt esztendő eredményeiről beszélt. Elmondotta, hogy tavaly csaknem 125 millió forintos árbevételt értek el, nyereségük pedig 77 százalékkal növekedett. Az utóbbi öt esztendőben főként a játék és játékalkatrész gyártását fejlesztették, termelésük ezekből a cikkekből négyszeresére növekedett. A beszámoló után Rév Lajos, az OKISZ elnöke adta át a Kiváló Ipari Szövetkezet címet igazoló oklevelet. Ezután került sor a Kiváló Munkáért kitüntetések átadására, melyet ketten kaptak meg: Dalnoki Sándorné részlegvezető és Kerékgyártó Sándor gépkocsivezető. Az ipari szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést hárman vették át: Regös István, Aradi Józsefné és Tímár Istvánná. Kitüntetéseket és jutalmakat adtak át több szocialista brigádnak, s többen vették át a Kiváló Véradó kitüntetést. L. J. ÜNNEPELT A DÉVAVÁNYAI ÁFÉSZ Csütörtökön, április 29-én, este jelentős eseménynek adott otthont Dévaványán a községi művelődési ház. Itt tartotta ünnepi termelési tanácskozását a Dévavá- nya és Vidéke ÁFÉSZ, mely 1981. évi eredményei alapján ismét kiérdemelte a belkereskedelmi miniszter, '"'a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége által admányozott Kiváló Szövetkezet kitüntető címet. Az ünnepségen ott volt, és az elnökségben foglalt helyet többek között Sar- kadi István, a MÉSZÖV elnöke, Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára. A szövetkezet dolgozóit és a vendégeket Ambrus István, az ÁFÉSZ szakszervezeti titkára köszöntötte. Ezután Havancsák Ferenc elnök szólt azokról az eredményekről, melyek alapján az országos szervek ismét méltónak találták a szövetkezetét e magas elismerés elnyerésére. Többek között elmondta, hogy 1981-ben az ÁFÉSZ árbevétele meghaladta a 260 millió forintot, ami 109,2 százalékos teljesítésnek felelt meg. Ez azt is jelenti: valamennyi ágazat terven felüli teljesítményt ért el. E számoknál is többet mond azonban az a tény, hogy az elmúlt évben valamennyi alapvető élelmiszerből folyamatosan és az előző évinél magasabb szinten tudta ellátni a lakosságot az ÁFÉSZ. Ezután Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője kért szót, és köszöntötte a szövetkezet dolgozóit e kitüntetés elnyerése alkalmából. Munkájukat meleg szavakkal méltatta, majd átadta Havancsák Ferencnek, a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ elnökének a Kiváló Szövetkezet cím elnyerését tanúsító oklevelet. Ezt követően Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára gratulált a munkaversenyben kiemelkedő eredményt elért ÁFÉSZ dolgozóinak. — Balkus — A SZARVASI TAKARÉKSZÖVETKEZET EREDMÉNYEI Nem mindennapi eseménynek lehettünk részesei április 29-én, csütörtökön délután Szarvason, az Árpád Szálló dísztermében: a Szarvas és Vidéke Körzeti takarékszövetkezet tartotta itt ünnepi tanácskozását abból az alkalomból, hogy 1981. évi eredményei alapján elnyerte a pénzügyminiszter, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége által adományozott Kiváló Takarékszövetkezet címet. Az oklevélátadó ünnepségen megjelent dolgozókat, vendégeket és az elnökségben helyet foglaló Nagy József - nét, a SZÖVOSZ elnökségének tagját, Sarkadi Istvánt, a MÉSZÖV elnökét, dr. Majoros Annát, a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztály- vezetőjét, Szántó Miklóst, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét, Hoffmann Józsefet, az OTP vezérigazgató-helyettesét, Kozák Andrásné, a takarékszövetkezet szakszervezeti titkára köszöntötte. Ezután Fedorják Pál, a takarékszövetkezet elnöke adott tájékoztatást azokról az eredményekről, melyekkel a kitüntető címet a szövetkezet elnyerte. Többek között hangsúlyozta: 1981ben több mint 21 millió forinttal nőtt a szövetkezet betétállománya. Ez azt jelentette, hogy a múlt év végén csaknem 7700 betétes 135 és fél millió forintját kezelték a szövetkezet dolgozói. Kölcsönt tavaly 2063 esetben és csaknem 18 millió forint összegben folyósítottak tagjaiknak. Dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztályvezetője gratulált a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet dolgozóinak e kitüntetés elnyeréséhez, ezt követően átadta Fedorják Pálnak, a szövetkezet elnökének a pénzügyminiszter, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége által adományozott oklevelet. — Balkus — 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport # Átalányelszámolásos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A vásárlók* a fogyasztók, illetve a legkülönbözőbb szolgáltatásokat igénybe vevő emberek a szükségletek mai fokán elvárják, hogy igényeiket udvariasan és színvonalasan elégítsék ki. A népgazdaság minden ágában a mennyiségi követelmények a minőséggel ösz- szeforrottan jelentkeznek. E kettős célt hivatott elősegíteni többek között a szövetkezeti keretekben kY alakítható új gazdálkodási forma: az egyes részlegek átalányelszámolásos rendszerben történő üzemeltetése. Ehhez hasonló szervezet az ipari szövetkezeteknél — gebines elnevezéssel — már korábban kialakult, de az 1982. január 1-én hatályba lépett 26 1981. (XI. 29.) PM—MüM sz. együttes rendelet egyrészt kiterjesztette ezen üzemeltetési formát a mezőgazdasági, halászati- termelőszövetkezetekre, mezőgazdasági szakszövetkeze-, tekre is. másrészt a szükségtelen kötöttségeket feloldotta, és korszerűsített formában beillesztette az új vállalkozási formák rendszerébe. Az átalányelszámolás előnye a dolgozó számára, hogy a munkavállalást, munkaszervezést, az időbeosztást tekintve önálló. A szövetkezet számára pedig biztosított az előző évivel egyenlő nagyságú jövedelem. Az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezetek azon részlegeiket üzemeltethetik átalányelszámolásos rendszerben, amelyek legfeljebb 15 főt foglalkoztatnak, és ipari termelés, fogyasztási vagy egyéb szolgáltatás a profiljuk. Az átalányelszámolásos részleg — gazdaságilag a szakcsoporthoz hasonlóan — a szövetkezet önelszámoló egysége. Lényege, hogy a szövetkezet a tagjával, dolgozójával kötött külön megállapodásban rögzíti, milyen tevékenységet végeznek, mi az ebből származó (várható) árbevétel, és az ezzel kapcsolatban felmerülő költség. Meghatározzák azt is, hogy a költségekből melyek terhelik a dolgozót, és ezek figyelembevételével mennyi a szövetkezethez befizetendő átalány összege. Az átalány már tartalmazza a szövetkezet nyereséghez való hozzájárulását is. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a részleg dolgozóinak szabadsága, beSok ágazati, termelési versenyben hirdettek eredményt a múlt héten, köztük a nádudvari Kukorica és Iparinövény-ter- melési Rendszerben, a KITE- bcn. A kukoricatermelési vetélkedőben 283 taggazdaság vett részt, összesen 218 ezer hektárnyi területtel. Mint az értékelésből kiderült, szép sikereket hozott a múlt esztendő a KITE- taggazdaságoknak: hat üzemben tíz tonna feletti kukorica-átlagtermést takarítottak be, huszonhétben 9—10 tonna közötti hektáronkénti hozamokat értek el. tegsége, egyéb igazolt, huzamos távolléte esetén a befizetendő átalány időarányosan miként csökkenthető. A részlegben biztosítani kell a meghatározott szakmai tevékenységhez szakképzett dolgozók alkalmazását, illetve tagságát. A szövetkezet fogyasztási szolgáltatásra saját dolgozójával mellékfoglalkozásként is köthet megállapodást. A részleg dolgozói maguk közül megbízottat jelölhetnek ki a bevétel kezelésére, az abból visszatartható munkabér, kifizetésre, az átalány befizetésére stb. A részleg a szövetkezetre és a tevékenységre vonatkozó érvényes árrendelkezéseket, illetve a szövetkezet által, ennek figyelembevételével megállapított árakat (díjakat) köteles megtartani. Pénztárkönyvet kell vezetnie, de a szövetkezet egyéb nyilvántartások vezetését is előírhatja. Az 500 forint feletti értékről számlát, az az alattiakról pedig nyugtát (blokk, jegyzék) kell adni. A szövetkezet a részleg működését folyamatosan ellenőrzi, s ennek során az átalány összegét felülvizsgálja. Meghatározott esetekben az átalányelszámolásos üzemeltetést megszüntetheti. A kockázatvállalás ebben a formában is fokozott, mert nincs biztosított jövedelem, munkabér. Az átalányt akkor is fizetni kell a szerződő dolgozóknak a szerződés szerint, ha a részleg által elért árbevétel a szerződésben rögzítettnél kisebb összeg. A részleg dolgozóinak munkadíját, illetve munkabérét az azonos, vagy hasonló munkakörben dolgozóknak járó munkabér figyelembevételével kell megállapítani. A munkabér magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást. A külön megállapodásban dolgozónként kell részletezni a bérköltséget. Az átalány befizetése után, a részleg működéséből keletkező további jövedelem — a megállapodásban rögzített éves árbevételt meghaladó bevételből származó többlet- jövedelem — a dolgozókat illeti. E többlet után általános jövedelemadót fizetnek, amelynek szabályai egységes szerkezetben az 1981. évi 23. sz. Pénzügyi Közlönyben jelentek meg. Megyénkben elsőként a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet kezdte meg a hagyományos elszámolású egységeinek átalányelszámolásos rendszerű egységgé történő átalakítását. Eddig 257 fővel kötötték meg a szerződést, melyek 70 üzletet érintenek a megyében. A Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet 38 fővel kötötte meg a szerződést. Éltek ezzel a lehetőséggel az orosházi univerzális szolgáltató, valamint a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezetnél is. A többi szolgáltatást végző szövetkezet is tervez bővítést a jelenleg átalányelszámolásos rendszerben. Nem lehet azonban elfelejteni, hogy a szövetkezetek számára, tagságuk vállalkozási készségének növelésére nem ez az egyetlen új forma létezik. Nóvé Zoltánné dr. A termőhelyi adottságok, földminőség szerint három kategóriába sorolt termelőszövetkezetek egyik kategória-győztese egy Békés megyei szövetkezet lett. Az újkígyósi Aranykalász Tsz a legjobb földön gazdálkodók csoportjában ért el első helyezést, tíz- és háromnegyed tonnás hek- tárankénti átlaghozamával. A ki- gyósiak sikerének értékét külön emeli, hogy 1300 hektárral, tehát összes kukoricaterületükkel vettek részt a versenyben, s ez a terület a közös szántó 33 százalékát teszi ki. m. sz. zs. Kategória-győztes az újkígyósi téesz