Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

1982. május 25., kedd fl szervezettebb építőipari javító jellegű szolgáltatásokról Beszélgetés Kazamér Károllyal, az IKV igazgatójával A Békés megyei Építőipa­ri Lakossági Szolgáltató Szer­vezetek Társasága a megyei tanács építési,' közlekedési és vízügyi osztályának a "kez­deményezésére — és a ta­nács jelentős anyagi támoga­tásával — 1978. március 1-én azzal a céllal jött létre, hogy a. tagüzemek az építőipari javító jellegű szolgáltatásokat 70—75 százalékkal növeljék. Alapítók voltak: a Békés­csabai Ingatlankezelő (gesz­tor) Vállalat (IKV), á Gyu­lai Kertészeti és Városgaz­dálkodási Vállalat, valamint a békési és a mezőkovácshá­zi nagyközségi költségvetési üzem. A megalakulás óta négy év telt el, és közben a tag­üzemek száma 16-ra növe­kedett. A társasági szerződés a tagüzemek összehangolt tevékenységét, a gépek, ter­melőeszközök jó kihasználá­sát, a tapasztalatok, módsze­rek, újítások kölcsönös cse­réjét, a szakoktatás, tovább­képzés közös megszervezését tűzte célul. A társaság eddigi munká­járól és a jövő feladatairól beszélgettem Kazamér Ká­rollyal, az IKV igazgatójá­val, a társaság elnökével, aki bevezetőben a következőket mondta: — A belépésre az adott ösztönzést, hogy a tanácsok 1981. január 1-től az ingat­lanok kezelésével a költség- vetési üzemeket bízták meg, amihez azoknak nem volt gyakorlatuk. Az IKV-tól kaptak és kapnak jelenleg is segítséget. — Milyen a társaság szer­vezeti felépítése? — Vezető szerv az igaz­gatói tanács, amely a tag­vállalatok, illetve az üzemek vezetőiből áll. Van üzem- és munkaszervezési, műszaki, közgazdasági, oktatási, anyaggazdálkodási, valamint munkavédelmi szakbizottság. Ezeket az IKV osztályvezetői irányítják. Függetlenített a társaság titkára, Békési Gá­bor és egy adminisztrátor. — Mik az eddigi tapasz­talatok? — Ügy vélem, az együtt­működés eddig is előnyökkel járt Többek közt az IKV elég' sok tapasztalattal ren­delkező dolgozói elkészítet­ték a tagüzemek részére a vállalati munkaügyi, a mun­kavédelmi, a működési, az újítási, valamint az ársza­bályzatot, továbbá a bi­zonylati albumot. Szükség asetén (alvállalkozásban) szakembereket biztosítot­tunk egy-egy feladat végre­hajtásához. — Gépeket is kölcsönöz­tek egymásnak? — Igen. A legtöbb gép természetesen az IKV-nál van, a kölcsönzés (kedvez­ményes áron) tehát többnyi­re innen- történik. 1979-ben gépbemutatót rendeztünk, amelyet a megye összes költségvetési üzemének a vezetői megtekintettek. Lát­hatták az épületfenntartás­hoz használatos gépeket, és bemutatót tartottunk a ve­gyi falszigetelési eljárás módszeréről. Itt kell meg­említenem, hogy tavaly a tagüzemeknek jegyzéket ad­tunk ki azokról az újítások­ról, amelyek különösen az épületfenntartási munkákban hasznosíthatók. Az IKV üze­mi tájékoztatójában tovább­ra is rendszeresen közöljük az újításokat és a tájékoz­tatót a tagüzemek is meg­kapják. — Mik a további együtt­működés lehetőségei? — Fontosnak tartom, hogy a nagy tömegű (kavics, tég­la, cement stb.) építőanya­got közösen szerezzük be. Ezért a jövőben felmérjük majd a szükségletet, hogy a megrendelést időben eljuttas­suk a termelő vállalatokhoz. Még egy elképzelésünk van: közös gépjavító műhelyt lé­tesítünk az IKV műhelyének a bővítésével. így a gépek javítása idejére esetenként cseregépet tudunk majd ki­adni. Tervbe vettük még, hogy az újítások elkészítésé­nek a lehetővé tételére, kü­lön műhelyt rendezünk' be, ahol a megvalósításban az újítók is részt vehetnek. — Mit tesz a társaság a szakemberek képzettségének növelésére? — Már elkezdtük a szak­munkások továbbképzését. §zakkönyvet kaptak, kon­zultáción vesznek részt, és vizsgát is tesznek. A leg­újabb anyagfajtákat, tech­nológiai eljárásokat ismer­tetjük meg velük. Tanfolya­mot szervezünk a műveze­tőknek, a kisgépkezelőknek, a kazánfűtőknek és azoknak is, akik a szögbelövéssel fog­lalkoznak. Megemlítem még, hogy nemrég' munkavédelmi vetélkedőt tartottunk, ame­lyen" 9 tagüzem jól felké­szült csapata vett részt. Ha­sonló' vetélkedőt a jövőben is szervezünk majd, hogy ezzel is-kihangsúlyozzuk a munkavédelem fontosságát, s elősegítsük az üzemi bal­esetek megelőzését. — Gazdasági haszon is kimutatható? — A tagüzemek a szerző­désben vállalt kötelezettsé­güket, vagyis azt, hogy az építőipari javító jellegű szol­gáltatásokat 70—75 száza­lékkal növelik, 1980. de­cember 31-ig teljesítették. Gazdasági számításokat még nem végeztünk. Most azon­ban gazdasági munkabizott­ság létrehozását tervezzük, amely hivatva lesz közre­működni a műszaki, a ter­vezési és az előkészítési fel­adatok kidolgozásában. Mert az igaz, hogy az épületek, lakások megóvása az újak építésével azonos fontosságú feladat a VI. ötéves tervidő­szakban, de nem mellékes az sem. hogy milyen áron dol­gozunk. Nyilvánvaló, hogy minél szervezettebben, ész­szerűbben és olcsóbban hajt­juk végre á feladatokat. a rendelkezésre álló összeg­ből annál több épületet, la­kást tudunk tatarozni, rend­be hozni —fejezte be a be­szélgetést Kazamér Károly. Pásztor Béla Áruvizsgálat Elemes szekrényfalak Mennyiségi szempontból — ezzel ma már többnyire mindenki egyetért — kielégítő a bútorkínálat, a minő­ségen viszont — amint az a Nagyító márciusi elemes szekrényfaltesztjéből is kiderül — még lehetne csiszolni. Erre egyébként a gyártók feltehetően előbb vagy utóbb rákényszerülnek, hiszen nemigen reménykedhetnek az egyébként igen tekintélyes, tízmilliárd forintot is meg­haladó belföldi kiskereskedelmi forgalom, sem az ennek több mint tíz százalékát kitevő export közeli és tetemes növekedésében. A vevők kegyeiért folytatott minőség­versenynek pedig majd egyértelműen a vásárlók látják a hasznát. Az említett tesztben a szak­emberek hat elemes szek­rényfal műszaki jellemzőit hasonlították össze. Ez a kol­lekció a teljes kínálatnak csupán mintegy hetven szá­zalékát jelenti (a választé­kot a szövetkezetek kisszéri­ás szekrényfalai és importált bútorok is színesítik), azon­ban az elmúlt évben a meg­vizsgált féltucat fajta szek­rénysorból adták el a leg­többet. A Nagyítóban külön érté­kelték a szilárdságot, és ez­zel összefüggésben a tartós­ságot befolyásoló jellemző­ket, a szekrényfalak kivite­lét, s végül a használható­ságot, s ezek közül az első paramétercsoportban találták a legkisebb különbségeket. A nagyon hasonló szilárdsá­gi jellemzők érthetőek is, hi­szen a szekrények építésére valamennyi gyártó gyakorla­tilag ugyanazokat az alap­anyagokat használja fel. A szekrényfalak lapalkatrészei­nek anyaga ma már kizáró­lag faforgácslap, amelyre vagy a gyártás során présel­nek műgyantabevonatot, vagy utólag ragasztanak pvc- vagy cellulózvázas fóliát. A faforgácslapok minősége alig közelíti meg a természetes fáét, nehezebbek, csavar- és szegállóságuk kisebb, ned­vesség hatására felduzzad­nak, tönkremennek,. így — elsősorban a bútortologatá­sok, költözések számától füg­gően — húsz évnél hosszabb élettartamra nemigen szá­míthatunk. Igaz, ez a két év­tized bőven elegendő arra, hogy a bútof kimenjen a di­vatból. És az is igaz, hogy az effajta, homogén, azonos méretű, kevéssé vetemedő anyagok felhasználása nél­kül ma már elképzelhetet­len volna a megnövekedett igényeket is kielégíteni ké­pes nagyüzemi bútorgyártás. A természetes fához mér­ten gyengébb alapanyagok azonban gondosabb kivitelt, kikészítést követelnek meg, s ebből a szempontból már je­lentősebbek az eltérések az egyes szekrényfalak között. Az egyébként igen kedvelt „MDW”-nél (az NDK-ból im­portált szekrényfalnál) pél­dául nem gondoskodtak az oldallapok alsó éllezárásáról, ami csak addig nem okoz gondot, amíg a bútor egy nedves szőnyegpadló-tisztí­tás, vagy padlófelmosás nyo­mán vizet nem kap. Az aj­tók és a fiókok illesztése viszont ennél a garnitúránál a legpontosabb. Egy felmérés szerint' a vá­sárlók jelentős része kész­séggel vállalkozik a szekré­nyek otthoni összeállítására. Még szerencse — mondhat­nánk —, mert erre ma még nehéz mestert találni. Mel­lesleg külföldön a szekrény­falak (a mienkénél általá­ban nem magasabb) áraiban a lakáson való összeszerelés is bennfoglaltatik. így bizo­nyos mértékig a bútorok ki­viteli jellemzői közé sorol­ható az is, hogy az otthoni összeállításukhoz szükséges-e némi szakmai ismeret. A „RÉKA”, a „HORIZONT” és a „MOZÁIK” "különösebb kézügyesség nélkül is össze­szerelhető, a „GARZON”, az „MDW” és a „HOBBY” fel­állítása viszont csak valame­lyes barkácstapasztalattal si­kerülhet. Az egyes szekrénysorok használhatósága is meglehe­tősen eltérő. A vásárló szá­mára valószínűleg az egyik legfontosabb paraméter az elemek választéka, ebből a szempontból a „HOBBY”, az „MDW” és a „RÉKA” jár az élen. Az „MDW” megvásár­lása esetén például nem ke­vesebb, mint tizenegy prak­tikus kiegészítő elem variá­lásával formálhatjuk egyéni­vé a szobánk képét. A spe­ciális elemek között megta­lálható a szekrényfalból ki­hajtható ágy, fiókos sarok­elem, írósarok, hanglemez­tároló, különálló bárszekrény----------------------------------------------------------------------------------------­S zezon előtt a strandokon A gyulai Várfürdő csúzdás medencéjében még játszani is lehet, mert nem nagy a zsúfoltság Az elmúlt napokban már tartós volt a meleg, a stran­dokon nőtt a forgalom. A vendégforgalomról, az ellá­tásról kérdeztük a strandok vezetőit. Elsőként Gyulára látogat­tunk el. A hagyományos nyári tumultus még nem érezhető, de már több ezren jönnek ide, egy-egy hétvégi napon. Megnyílt a vendég­látó egységek egy része, és a melegvizű medencék is üzemelnek. Eközben folynak az építési és felújítási mun­kák a Várfürdőben. Lebon­tottak régi öltözőket és meg­kezdődtek a 30 méter átmé­rőjű hagymakupolás ülő­medence földmunkái. A ki­vitelezésen a Gyulai Víz­művek Vállalat dolgozik, és a tervek szerint 1983. telére készül el a beruházás. A pihenést, fürdést, ez nem zavarja; hamarosan minden árusító pavilon meg­nyílik. A Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat, a Gyu­la és Vidéke ÁFÉSZ, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mellett, az idén a ZÖLDÉRT is nyit egy élel­miszert, zöldséget, gyümöl­csöt árusító pavilont. A nyá­ron a könyvárusítást is meg­szervezik. Most a Várfürdő befogadó­és elfordítható tv-állvány is. Az elemek variálhatóságával szintén jeleskedő „RÉKA” elemei között pedig örömmel fedezhetjük fel a hazai bú­torválasztékból szinte töké­letesen hiányzó könyvespol­cot is. Persze nem csupán az ele­mek választéka az egyetlen, a használhatóságot befolyá­soló jellemző. A mérések szerint szobánk terével a leg­rosszabbul az „MDW” vá­lasztása esetén gazdálkodha­tunk. A tesztelt szekrényfa­lak közül ugyanis ennél a legkisebb az egy négyzetmé­ter területre jutó rakodófe­lület. A „MOZAIK”-nál vi­szont az akasztós szekrény lehetne valamivel mélyebb, s akkor még egy nagyobb té­likabát is beleférne. Az igaz­sághoz tartozik, hogy ez utóbbi bútortípust szemmel- láthatólag, elsősorban a kis­lakások — némi kompro­misszumot követelő — mé­reteihez igazították. Egyéb­ként valószínűleg ennek a ténynek köszönheti a Kiváló Áruk Fórumának megkülön­böztető jelét is, noha a Na­gyító tesztjében az utolsó helyre szorult. A másik KÁF-jelet viselő szekrényfal, a „GARZON”, s ez már a fogyasztók lapjá­ban is rangos helyezést ért el. Ami különösen a javára írandó, hogy jó minősége el­lenére — bár az elemek nagy választéka miatt nem köny- nyű az összehasonlítás — ez a legolcsóbb elemes szek­rényfal. Ezzel szemben a „GARZON”-ékhoz hasonló minőségű, bár vitathatatla­nul esztétikusabb, exkluzív igényeket is kielégítő „RÉ­KA” csaknem kétszeres ára aránytalanul magasnak tű­nik. Kocsis Kristóf képessége — 70 ezer négy­zetméteren — naponta 8 ezer ember. Az ország min­den tájáról érkeznek ide, magán- és szervezett üdül­tetési programokra. A pihe­néshez nemcsak a szállók járulnak hozzá, hanem az idegenforgalmi hivatal is, amely megnyitotta az idén a túristaszállóját, és a Két- egyházi út melletti Benede- ki fogadót. A túristaszálló mellett három hete üzemel a Pizza étterem, amely ola­szos ételeket kínál, III. osz­tályú áron. Az üdülőváros egyre nö­vekvő. túristaforgalma in­dokolja, hogy növeljék a jövőben a szálláshelyek szá­mát. A jelenleg meglevő 900 vendégágy mellé a jövőben ezerszemélyes kemping léte­sítését tervezik, egyelőre csak sátrakkal érkezőknek. A gyulai Városi Tanács már* előre fásította a területet és nemsokára hozzákezdenek a vizesblokkok és a sátorhe­lyek kialakításához. Mezőkovácsházán, a fürdő befogadóképessége ezer- sze­mélyes. Ezen a hétvégén még nem volt zsúfoltság, mert két nap alatt, — szom­baton és vasárnap — együt­tesen volt ennyi vendég a strandon. Jelenleg kiváló az ellátás és Király Pál fürdő­vezető szerint: előreláthatóan a nyáron is minden adott lesz a kellemes pihenéshez. Nagyszénás gyógyvizeit sokan felkeresik: három fe­dett-, egy ülő-, egy gyer­mek- és úszómedence áll a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt hétvégén, szombaton és vasárnap csaknem 900-an látogatták meg a szép park­ban elhelyezkedő fürdőt. Volt a büfében elég sör, s várha­tóan a nyáron sem akado­zik majd az ellátás. Igen nagy vonzáskörzete van a fürdőnek, mert nemcsak Orosházáról, Szarvasról, ha­nem Szegedről is felkeresik. Gyopároson május 1. óta csónakázhatnak, vízibicikliz­hetnek. E hét végén szom­baton ezer, vasárnap 800 ember látogatott ide. Bár az ellátás egyelőre akadozik, a strand vezetői igyekeznek minden gondot megoldani. A vendéglátó éttermében csak gasztrofol ételeket szol­gálnak fel, a Nyírfa csárdá­ban pedig korlátozott szám­ban tudják a vendégeket fo­gadni. Az ellátás hiányossá­gai ellenére szívesen jönnek ide a strandolok, többek kö­zött arra számítva, hogy ha­marosan’ lehet a tóban fü­rödni is — azonban a Kö- JÁL-tól eddig nem érkezett meg a vízminősítés eredmé­nye. Tótkomlóson még nem nyílt meg a strand, mert új kutat kötnek be a hálózat­ba. Ezért várhatóan csak június 5-én nyílik meg a nagyközönség számára a für­dő. A tó melletti medence is vonzza a strandolókat Gyopároson Szöveg: Számadó Julianna, képek: Lónyai László, Faze­kas László, Számadó Julianna Kellemes környezetben fürödhetnek a gyomaiak

Next

/
Thumbnails
Contents