Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

-------------------------:------------------------IZHilUt-filcj TÖRÖKORSZÁG Kérdések, válaszok, kérdőjelek Szovjet technika a BNV-n Mit mutat be a Szovjet­unió a tavaszi -Budapesti Nemzetközi Vásáron — erről nyilatkozott Leonyid. Gudir- ja, a szovjet kiállítás igaz- -gatója az. APN tudósítójá­nak. — A Szovjetunió az el­múlt évekhez hasonlóan az idén is az egyik- legnagyobb kiállítója a vásárnak. Cé­lunk, hogy bemutassuk or­szágunk szociális-gazdasági fejlődésének programját, mindazokat az eredménye­ket, amelyek kapcsolódnak a 60 éves Szovjetunióhoz. A kiállítás 2500 négyzetméte­rén 17 szovjet külkereskedel­mi egyesülés mutatja be gaz­daságunk exportlehetőségeit a XI. ötéves tervben. A szovjet—magyar keres­kedelmi-gazdasági kapcsola­tok dinamikusan fejlődnek. Mi a magyarok első számú kereskedelmi partnerei va­gyunk, a Szovjetunió kül­kereskedelmi . forgalmában pedig Magyarország a hato­dik helyen áll. Az áruforga­lom az elmúlt évben elérte a 6,5 milliárd rubelt. Az áruforgalmi megállapodások és más egyezmények szerint 1982-ben ez az összeg még tovább növekszik, és az év végére eléri a 7 milliárd ru­belt. Kereskedelmi-gazdasági kapcsolataink egyik legfon­tosabb sajátossága a szako­sodás és kooperáció a ter­melésben, elsősorban a nép­gazdaság kiemelkedően fon­tos területein, mint a szer­számgépgyártás, a gépipar, a mezőgazdasági technika és a közszükségleti cikkek. A kiállítók közül sokan most debütálnak, például a Szovjetunió Elektronikai Ipari Minisztériuma, a Szov­jet Tudományos Akadémia és az Állami Szabványügyi Hivatal. Az elektronika területén a szovjet feltalálók 26 ország­ban jegyeztettek be szaba­dalmat. A szakemberek li­gáimét minden bizonnyal felkelti majd az a műszerek és integrált áramkörök ara­nyozására szolgáló automa­ta berendezés,- amelyet hat találmány alapján szerkesz­tettek. Az új módszer a technológiai folyamatnál 5— 20-szorosan csökkentheti az aranyfelhasználást. A láto­gatók ebben a kiállítási rész­legben sok más újdonsággal is találkozhatnak, például a kvantoszkóppal, amely a ve­títővásznon 10—12 négyzet- méteres televíziós képet ad, az érzékelő mérőfejekkel a gépkocsik érintkezés nélkü­li gyújtásához. Bemutatjuk orvosi készülé- .keinket is. Az elektronika új eszközöket, módszereket nyújt az orvosoknak a meg­előzésben, a diagnosztikálás- hoz a gyógyításban. A kiál­lításon olyan berendezést láthatnak, amely felderíti az ember bőrén a biológiailag aktív pontokat, s lehetővé teszi a reflexterápia mód­szereinek alkalmazását, ame­lyet az ősi, keleti gyógyítási mód, az akupunktúra alap­ján dolgoztak ki. A másik berendezés a „Lenar”, ame­lyet a különböző stresszálla- potoknál, a terhességnél, a szülésnél a gyógyszerek he­lyett alkalmaznak. Az „Elektronika a környeze­tünkben" elnevezésű részleg­ben bemutatjuk a dadogás gyógyítására szolgáló mes­terséges beszéltető készülé­ket. A szovjet kiállítók jelen­tős helyet szentelnek a „Szovjetunió—Magyaror­szág: mélyül az integráció” elnevezésű részlegnek. A KGST keretében, a szakoso­dási megállapodások alap­ján, mindkét ország szállít egymásnak forgácsoló-szer­számgépeket, kovácsolóbe­rendezéseket, gördülőcsap- ■ ágyakat. A látogatók megis­merkedhetnek a 3E711B tí­pusú szerszámgéppel, amely technikai színvonalát te­kintve, megfeíel a világpiac követelményeinek, az olaj­kémiai és bányaüzerhi be­rendezésekkel, hegesztőké­szülékekkel, a Máz- és Kamaz-gyártmányokkal. Rudolf Kobal APN—KS VIETNAM Új hid a Vörös folyón Jó ütemben halad Viet­nam legnagyobb hídjának építése az ország fővárosá­ban, Hanoiban. A Vörös fo­lyón ' átívelő — közúti és vasúti . közlekedésre egy­aránt alkalmas — Thang Long híd előreláthatóan 1985-re készül el. A híd acélvázát az elmúlt év végén kezdték szerelni. Az első után az idén továb­bi hat acélköteg kerül a he­lyére. A ielentős munka hi­bátlan elvégzését szovjet szakemberek segítik. (BU- DAPRESS — VNA) NDK 330 éves számológép Drezdában A drezdai múzeum műsza­ki tárgyai között előkelő he­lyet foglal el egy, a nagy francia matematikus, Blaise Pascal (1623—1662) által megszerkesztett számológép. A nevezetes — 330 éves — számolóeszközt nemrég be­mutatták egy Clermont-Fer- randban megrendezett kiállí- . táson is. A hagyomány szerint ösz- szeadó- és kivonógépét Pas­cal az apja számára készí­tette, aki adóbehajtó volt. Az ő munkáját akarta az el­més szerkezettel megkönnyí­teni. Az első után további számológépeket konstruált, amelyek előállítására 1649- ben királyi privilégiumot nyert. A drezdai múzeumban látható és korábban nagy feltűnést keltő számológép­nek tíz számjegyű beállító-és eredményjelző műve van. Az összeadás é^ kivonás mellett e számológép-matuzsálem­mel — egy kissé körülmé­nyes eljárással ugyan, de — szorozni és osztani is lehet. (BUDAPRESS — ADN) Hónapok óta ülésezik An­karában az új alkotmányt fogalmazó medzslisz. Az alaptörvény összeállításával megbízott gyűlés tagjai — valamennyiüket a katonai kormányzat nevezte ki — jól körülhatárolt feladatot kap­tak. Olyan alkotmányt kell szerkeszteniük, amely töké­letesen megfelel a táborno­kok igényének, vagy annak a vázlatnak,, amelyet a nem­zetbiztonsági tanácsnak ne­vezett junta eléjük terjesz­tett. Az új alkotmány eszerint elnöki rendszerű köztársasá­got vezet majd be, s közben megreformálja a törvényke­zést. A tábornokok váltig ígérik a politikai pártok en­gedélyezését, ám a korábban egymással váltógazdálkodást folytató Igazságpárttól és a Köztársasági Néppárttól megvonják a legalitás jogát. Ez utóbbi vezetője, Bülent Ecevit a hetvenes években két alkalommal volt minisz­terelnök. Vezetése alatt párt­ja közeledett az európai szo­ciáldemokráciához. A nyu­gat-európai szocialista veze­tők jó személyes kapcsolatot alakítottak ki Ecevittel. Köz­rejátszik ez abban, hogy a volt kormányfő immár több­szöri letartóztatása és elíté­lése felháborodást vált ki Nyugat-Európában. Anker Jörgensen dán miniszterel­nök lemondta tervezett tö- törökországi utazását, mert a katonai hatóságok nem en­gedélyezték találkozóját rács mögött tartott elvbarátjával. Ecevit azért van letartóz­tatásban, mert külföldi la­pokban bírálta a katonai rendszert. Tény, hogy a volt kor­mányfő számon kérte a tá­bornokoktól a parlamenti kormányzáshoz való vissza­térés ígéretét, s kétségbe- vonta jogukat, hogy pártját mindörökre feloszlassák. Nem minden, él nélkül emlí­tette, hogy a Köztársasági Néppártot az, a Kemál Ata- türk alapította, akinek poli­tikai örökségére a katonai vezetők oly szívesen hivat­koztak. Ám nemcsak Ecevit ellen folyik eljárás Törökország­ban. Tovább tart Isztambul­ban a forradalmi szakszer­vezeti szövetség, a DISK ve­zetőinek peré. Az ügyész több tucat szakszervezeti ve­zetőre. kért halált, mondván, hogy a munkásvezetők „pro­letárdiktatúrát" akartak Tö­rökországban, tehát „terro­risták”. A - bizonyítékok kö­zött szerepelt, hogy egy szak- szervezeti klubban Lenin mellszobra áll, s hogy a munkásszervezetben ma'rxis- ta műveket tanulmányoztak. Arról senki nem szólt, hogy Lenin és Atatürk jó kapcso­latot épített ki a két szom­széd ország között. Ami a terrorizmust illeti, a katonai kormányzatnak valóban sikerült visszaszorí­tania a terroristákat. Több tízezer embert állítottak ter­rorcselekmény vádjával bí­róság elé. Többségük a fa­siszta „Szürke Farkasok” kö­zül való. Közéjük tartozott Agca, a pápa merénylője, de számosán vannak maoisták, illetve kurd nacionalisták is. A közrend helyreállítása mellett a gazdaság stabilitá­sa volt a katonai vezetés másik célja. A nyugati érté­kelések szerint Turgut özal miniszterelnök-helyettes gaz­dasági programja már ho­zott bizonyos sikereket. Az ipari termelés fellendülőben van, visszaszorították az inf­lációt. Csökkent az ország Tudjuk, hogy Hollandiá­ban régebben hatalmas te­rületeket ragadtak el a ten­gertől és tették azokat me­zőgazdasági művelésre al­kalmassá. A jelentés szerint most hasonló munkába kezdtek a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Dél-Hvanghe tartományá­ban. Az ország délnyugati ré­szén fekvő tartomány fővá­rosa, Hedzsu bejáratánál óriási, 42 méter széles és 17 méter magas falmozaik fogadja a látogatót. A ha­talmas kép e fontos terület múltját, jelenét, életkörül­ményeit ábrázolja. A fel­iratokból kitűnik, hogy e korábban kizárólag mező1- gazdasági vidéken az utóbbi időben az ipar viharos gyor­sasággal fejlődik. A tarto­mány, kedvező földrajzi külkereskedelmi deficitje. A londoni The Economist sze­rint a külföldi hitelezők — Ankara adóssága mintegy 16 milliárd dollár — némiképp fellélegeztek, s lehetővé vált újabb kölcsönök folyósítása. A török katonai vezetés külpolitikájában hangsúlyoz­za a szomszéd országokkal való kapcsolat jelentőségét. Érvényes ez az egymással hadban álló Irakra és Irán­ra, és a balkáni szocialista államokra. Evren tábornok ellátogatott Bulgáriába és Romániába. Nem ilyen rózsás a kép a nyugati szomszéddal, Görög­országgal. Konfliktusveszély- lyel fenyeget az égei-tengeri kötélhúzás és a megoldatlan ciprusi helyzet. Papandreu görög minisz­terelnök kormányát határo­zott hangon intették, mond­jon le felségvizeinek kiter­jesztéséről. A figyelmeztetést török katonai gépek berepü­lésével támasztották alá. A területi vizek feletti dispu­ta most talán csendesebb, de a két szomszédos állam to­vábbra sem mond le a szi­gettenger mélyén rejtőző kő­olajkincs feltárásáról. Miklós Gábor fekvésénél fogva, az ország éléskamrája, a terület azon­ban egyidejűleg a Sárga­tenger — koreaiul „Nyugati tenger” — partvidéke fon­tos ipari központja is. Évi egy és fél millió tonna ka­pacitású, cementmű, trak­tor- és mezőgazdasági gép­gyár, műtrágya-, festék-, üveg-, papír-, cipő-, textil­es kerékpárgyár van a vá­rosban. A felszabadulás évében, 1945-ben Hedzsunak 25 ”'ezer lakója volt. Ma, a város modern lakónegyedei 200 ezer embernek adnak ott­hont. A lakásépítés főleg a 70-es évek első felében állt előtérben, de az eredmé­nyekkel még mindig elége­detlenek. A Koreai Munka­párt 198Q-ban meghatározott, VI. kongresszusának hatá­rozata kimondja, hogy a városokban és a falvakban annyi lakást kell építeni, amennyi az igényeket teljes mértékben kielégíti. Ez Hedzsúban azt jelenti, hogy évente további 2200 lakást kell építeni. Nagy súlyt helyeznek az oktatásra. A területen 47 közép- és szakiskola, to­vábbá hét főiskola műkö­dik. Különleges jelentősége van a mezőgazdasági főis­kolának, ahol olyan új ve­tőmagok nemesítésével fog­lalkoznak, amelyek elvetése révén évente két-három- szor arathatnak. A tervek szerint a jelenlegi hétéves terv végén, a tartományban kétmillió tonna gabonát kí­vánnak aratni, ami az or­szág jelenlegi egész gabona- termésének egyötödét jelenti. A távlati célok előirják, hogy a 80-as évek végére az ország gabonatermését 15 millió tonnára emelik. Ezt a célt szolgálja a többi kö­zött az a nagyszabású terv, amely a Sárga-tengertől kí­ván elvenni új termőterüle­tet. A munkálatok megvál­toztatják a térképet. Az egy­kori tengerfenék helyén termékeny szántóföld lesz. A cél megvalósítására mozgó­sították a lakosságot, az ipari üzemek pedig beren­dezkedtek arra, hogy e ha­talmas vállalkozásokhoz szükséges építőanyagot és felszerelést előállítsák. Kü­lönösen nagy szerep vár eb­ben a hedzsui cementgyárra, hogy legyen elegendő építő­anyag a gátakhoz. (g■ i.) „Gyilkos műholdak” Lépéshátrányban a diplomácia? Az amerikai légierő egyik korszerű, F—14-es harci repülő­gépe — a törzs alatt jól látszanak az indulásra kész rakéták (Fotó — AP — MTI — KS) A Reagan-kormányzat — sajátos, feje tetejére állított logikával — azt a nézetet vallja, hogy amíg a 80-as években nem fejezik be az amerikai hadászati rakéta­nukleáris csapásmérő erő minőségi átépítését, vagyis amíg nem lesznek ismét fö­lényben a Szovjetunióval szemben, nem lehet szó a fegyverkezési versenyt kor­látozó érdemi megállapodás­SZÉLESEDÖ SZAKADÉK De hát mit érhet el a wa­shingtoni adminisztráció az­zal, ha mostani ötéves prog­ramjában mintegy 1500 mil­liárd (másfél billió!) dollárt költ el a legkorszerűbb ha­gyományos és nem hagyo­mányos harceszközök rend­szeresítésére? Az úgyneve­zett hadászati „triád” — a szárazföldi telepítésű MX ra­kéták, a Trident atomtenger­alattjárók és a legújabb B— 1-es bombázók — nagyará­nyú fejlesztése semmi esetre sem lesz képes tartósan meg­változtatni a hosszú idő alatt kialakult, megközelítően egyenlő hadászati erőviszo­nyokat. Azt a veszélyt azon­ban felidézheti — és ennek mind több jelét látjuk —, hogy a Pentagon által kez­deményezett fegyverkezési verseny új formájával szé­lesedik a tárgyalási mecha­nizmus és a reális megegye­zés közti szakadék. FRONTÁTTÖRÉS ÉS „FÉKRENDSZER” A fő problémát voltakép­pen az jelenti, hogy a hadi- technikai „frontáttörés” ál­talában előbb következik be, mint ahogy azt a gyakran évekig elhúzódó két- és több­oldalú tárgyalás követni tud­ná. Ennek során mind nehe­zebben áttekinthető és ellen­őrizhető a fegyverzetfejlesz­tés mindenféle „fékrendsze­re”. Vegyük szemügyre pél­dául az utóbbi időben lelas­sult, majd pedig stagnáló SALT-folyamatot. Noha már 1979 nyarán aláírták a SALT —2 szerződést, a washing­toni) ratifikálás elmaradt, a hozzácsatolt és egyes táma­dó harceszközfajták fejlesz­tésének tilalmát kimondó jegyzőkönyv érvényességi ha­tálya a múlt év decemberé­nek végén lejárt. Azóta a Pentagon tábornokai és a mögöttük álló „héják” úgy érzik, szabad kezet kaptak. Az óceánon túl már mind többször hallani a 70-es évek elején megkötött SALT—1 — a rakétaelhárító rendsze­reket korlátozó előírás — mellőzéséről. Ha majd ugyanis — érvelnek Ameri­kában — szolgálatba állítják az MX-eket, silóik védelmé­ről gondoskodni kell. A fegyverkezés lépéselő­nyét a diplomáciával szem­ben más tények is igazol­ják. A Nyugat-Európába szánt, rendkívül pontos ame­rikai Pershing—2-es rakéta és a robotrepülőgép (cirkáló rakéta) kipróbálása és tö­meggyártásának előkészítése ugyancsak megelőzte a múlt év végén Genfben kezdett szovjet—amerikai eszmecse­rét. Sőt, a NATO-tanács több mint egy évvel a tárgyalás előtt — 1979 decemberében — már döntött az „euroha- dászati harceszközökről”. Ha — mint mondják — 1983 őszéig nem sikerül kompro­misszumot kötni a közepes hatótávolságú európai raké­ta-atomfegyverek számának csökkentéséről, a határozatot a NATO előreláthatóan vég­rehajtja. S itt következik a diplomácia újabb dilemmá­ja. A tapasztalat egyértelmű­en bizonyítja: ha bármilyen új fegyver egyszer már rend­szerbe kerül — ide sorolha­tó a neutronfegyver is —, sokkal nehezebb elérni a ki­vonását, mint alkalmazásá­nak eltiltását. .KISAJTÓ” A VILÁGŰRBE Az Egyesült Államok egyelőre nem akar semmifé­le, a leszerelést előmozdító lépést tenni. Ellenkezőleg. A fegyverkezési hajszát igyek­szik a világűrre kiterjeszte­ni. A kozmoszba telepítendő irányítási rendszer kikísérle­tezésére az űrrepülőgépek fedélzetén elhelyezett lézer és más fegyverek — például a „gyilkos műholdak” — ki- feilesztésére irányuló igye­kezet jól érzékelteti a Pen­tagon célját. Egy régebbi nemzetközi megállapodás tiltja ugyanis a nukleáris eszközök űrbéli elhelyezését, ez a tilalom azonban nem vonatkozik az egyéb, merő­ben új típusú fegyverek föld körüli pályára állítására. A példa egyértelműen szemlél­teti, hogy a fegyverkezéskor­látozási tárgyalások és szer­ződések politikai gépezeté­nek fordulatszámát az adott szférában messze meghalad­ja a haditechnikai forrada­lom rendkívüli felgyorsulá­sa. A zöld asztalnál ülő dip­lomaták és katonai szakér­tők ma már tehát új hely­zetben vannak. Komplikálja dolgukat, hogy az új ténye­zők gyakran fel sem mérhe­tők tudományos pontosság­gal. A diplomácia lépéshát­ránya, s nyomában a bizal­matlanság, kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Ilyen bonyolult helyzetben mindennél inkább szükség van az érintett hatalmak nagyfokú önmérséklésére, az érdekek kölcsönös figyelem­be vételére, a katonai-hadá­szati egyensúly fenntartásá- ra. Serfőző László ny. alezredes KNDK Szántóföld a tenger helyén

Next

/
Thumbnails
Contents