Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
-------------------------:------------------------IZHilUt-filcj TÖRÖKORSZÁG Kérdések, válaszok, kérdőjelek Szovjet technika a BNV-n Mit mutat be a Szovjetunió a tavaszi -Budapesti Nemzetközi Vásáron — erről nyilatkozott Leonyid. Gudir- ja, a szovjet kiállítás igaz- -gatója az. APN tudósítójának. — A Szovjetunió az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is az egyik- legnagyobb kiállítója a vásárnak. Célunk, hogy bemutassuk országunk szociális-gazdasági fejlődésének programját, mindazokat az eredményeket, amelyek kapcsolódnak a 60 éves Szovjetunióhoz. A kiállítás 2500 négyzetméterén 17 szovjet külkereskedelmi egyesülés mutatja be gazdaságunk exportlehetőségeit a XI. ötéves tervben. A szovjet—magyar kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek. Mi a magyarok első számú kereskedelmi partnerei vagyunk, a Szovjetunió külkereskedelmi . forgalmában pedig Magyarország a hatodik helyen áll. Az áruforgalom az elmúlt évben elérte a 6,5 milliárd rubelt. Az áruforgalmi megállapodások és más egyezmények szerint 1982-ben ez az összeg még tovább növekszik, és az év végére eléri a 7 milliárd rubelt. Kereskedelmi-gazdasági kapcsolataink egyik legfontosabb sajátossága a szakosodás és kooperáció a termelésben, elsősorban a népgazdaság kiemelkedően fontos területein, mint a szerszámgépgyártás, a gépipar, a mezőgazdasági technika és a közszükségleti cikkek. A kiállítók közül sokan most debütálnak, például a Szovjetunió Elektronikai Ipari Minisztériuma, a Szovjet Tudományos Akadémia és az Állami Szabványügyi Hivatal. Az elektronika területén a szovjet feltalálók 26 országban jegyeztettek be szabadalmat. A szakemberek ligáimét minden bizonnyal felkelti majd az a műszerek és integrált áramkörök aranyozására szolgáló automata berendezés,- amelyet hat találmány alapján szerkesztettek. Az új módszer a technológiai folyamatnál 5— 20-szorosan csökkentheti az aranyfelhasználást. A látogatók ebben a kiállítási részlegben sok más újdonsággal is találkozhatnak, például a kvantoszkóppal, amely a vetítővásznon 10—12 négyzet- méteres televíziós képet ad, az érzékelő mérőfejekkel a gépkocsik érintkezés nélküli gyújtásához. Bemutatjuk orvosi készülé- .keinket is. Az elektronika új eszközöket, módszereket nyújt az orvosoknak a megelőzésben, a diagnosztikálás- hoz a gyógyításban. A kiállításon olyan berendezést láthatnak, amely felderíti az ember bőrén a biológiailag aktív pontokat, s lehetővé teszi a reflexterápia módszereinek alkalmazását, amelyet az ősi, keleti gyógyítási mód, az akupunktúra alapján dolgoztak ki. A másik berendezés a „Lenar”, amelyet a különböző stresszálla- potoknál, a terhességnél, a szülésnél a gyógyszerek helyett alkalmaznak. Az „Elektronika a környezetünkben" elnevezésű részlegben bemutatjuk a dadogás gyógyítására szolgáló mesterséges beszéltető készüléket. A szovjet kiállítók jelentős helyet szentelnek a „Szovjetunió—Magyarország: mélyül az integráció” elnevezésű részlegnek. A KGST keretében, a szakosodási megállapodások alapján, mindkét ország szállít egymásnak forgácsoló-szerszámgépeket, kovácsolóberendezéseket, gördülőcsap- ■ ágyakat. A látogatók megismerkedhetnek a 3E711B típusú szerszámgéppel, amely technikai színvonalát tekintve, megfeíel a világpiac követelményeinek, az olajkémiai és bányaüzerhi berendezésekkel, hegesztőkészülékekkel, a Máz- és Kamaz-gyártmányokkal. Rudolf Kobal APN—KS VIETNAM Új hid a Vörös folyón Jó ütemben halad Vietnam legnagyobb hídjának építése az ország fővárosában, Hanoiban. A Vörös folyón ' átívelő — közúti és vasúti . közlekedésre egyaránt alkalmas — Thang Long híd előreláthatóan 1985-re készül el. A híd acélvázát az elmúlt év végén kezdték szerelni. Az első után az idén további hat acélköteg kerül a helyére. A ielentős munka hibátlan elvégzését szovjet szakemberek segítik. (BU- DAPRESS — VNA) NDK 330 éves számológép Drezdában A drezdai múzeum műszaki tárgyai között előkelő helyet foglal el egy, a nagy francia matematikus, Blaise Pascal (1623—1662) által megszerkesztett számológép. A nevezetes — 330 éves — számolóeszközt nemrég bemutatták egy Clermont-Fer- randban megrendezett kiállí- . táson is. A hagyomány szerint ösz- szeadó- és kivonógépét Pascal az apja számára készítette, aki adóbehajtó volt. Az ő munkáját akarta az elmés szerkezettel megkönnyíteni. Az első után további számológépeket konstruált, amelyek előállítására 1649- ben királyi privilégiumot nyert. A drezdai múzeumban látható és korábban nagy feltűnést keltő számológépnek tíz számjegyű beállító-és eredményjelző műve van. Az összeadás é^ kivonás mellett e számológép-matuzsálemmel — egy kissé körülményes eljárással ugyan, de — szorozni és osztani is lehet. (BUDAPRESS — ADN) Hónapok óta ülésezik Ankarában az új alkotmányt fogalmazó medzslisz. Az alaptörvény összeállításával megbízott gyűlés tagjai — valamennyiüket a katonai kormányzat nevezte ki — jól körülhatárolt feladatot kaptak. Olyan alkotmányt kell szerkeszteniük, amely tökéletesen megfelel a tábornokok igényének, vagy annak a vázlatnak,, amelyet a nemzetbiztonsági tanácsnak nevezett junta eléjük terjesztett. Az új alkotmány eszerint elnöki rendszerű köztársaságot vezet majd be, s közben megreformálja a törvénykezést. A tábornokok váltig ígérik a politikai pártok engedélyezését, ám a korábban egymással váltógazdálkodást folytató Igazságpárttól és a Köztársasági Néppárttól megvonják a legalitás jogát. Ez utóbbi vezetője, Bülent Ecevit a hetvenes években két alkalommal volt miniszterelnök. Vezetése alatt pártja közeledett az európai szociáldemokráciához. A nyugat-európai szocialista vezetők jó személyes kapcsolatot alakítottak ki Ecevittel. Közrejátszik ez abban, hogy a volt kormányfő immár többszöri letartóztatása és elítélése felháborodást vált ki Nyugat-Európában. Anker Jörgensen dán miniszterelnök lemondta tervezett tö- törökországi utazását, mert a katonai hatóságok nem engedélyezték találkozóját rács mögött tartott elvbarátjával. Ecevit azért van letartóztatásban, mert külföldi lapokban bírálta a katonai rendszert. Tény, hogy a volt kormányfő számon kérte a tábornokoktól a parlamenti kormányzáshoz való visszatérés ígéretét, s kétségbe- vonta jogukat, hogy pártját mindörökre feloszlassák. Nem minden, él nélkül említette, hogy a Köztársasági Néppártot az, a Kemál Ata- türk alapította, akinek politikai örökségére a katonai vezetők oly szívesen hivatkoztak. Ám nemcsak Ecevit ellen folyik eljárás Törökországban. Tovább tart Isztambulban a forradalmi szakszervezeti szövetség, a DISK vezetőinek peré. Az ügyész több tucat szakszervezeti vezetőre. kért halált, mondván, hogy a munkásvezetők „proletárdiktatúrát" akartak Törökországban, tehát „terroristák”. A - bizonyítékok között szerepelt, hogy egy szak- szervezeti klubban Lenin mellszobra áll, s hogy a munkásszervezetben ma'rxis- ta műveket tanulmányoztak. Arról senki nem szólt, hogy Lenin és Atatürk jó kapcsolatot épített ki a két szomszéd ország között. Ami a terrorizmust illeti, a katonai kormányzatnak valóban sikerült visszaszorítania a terroristákat. Több tízezer embert állítottak terrorcselekmény vádjával bíróság elé. Többségük a fasiszta „Szürke Farkasok” közül való. Közéjük tartozott Agca, a pápa merénylője, de számosán vannak maoisták, illetve kurd nacionalisták is. A közrend helyreállítása mellett a gazdaság stabilitása volt a katonai vezetés másik célja. A nyugati értékelések szerint Turgut özal miniszterelnök-helyettes gazdasági programja már hozott bizonyos sikereket. Az ipari termelés fellendülőben van, visszaszorították az inflációt. Csökkent az ország Tudjuk, hogy Hollandiában régebben hatalmas területeket ragadtak el a tengertől és tették azokat mezőgazdasági művelésre alkalmassá. A jelentés szerint most hasonló munkába kezdtek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Dél-Hvanghe tartományában. Az ország délnyugati részén fekvő tartomány fővárosa, Hedzsu bejáratánál óriási, 42 méter széles és 17 méter magas falmozaik fogadja a látogatót. A hatalmas kép e fontos terület múltját, jelenét, életkörülményeit ábrázolja. A feliratokból kitűnik, hogy e korábban kizárólag mező1- gazdasági vidéken az utóbbi időben az ipar viharos gyorsasággal fejlődik. A tartomány, kedvező földrajzi külkereskedelmi deficitje. A londoni The Economist szerint a külföldi hitelezők — Ankara adóssága mintegy 16 milliárd dollár — némiképp fellélegeztek, s lehetővé vált újabb kölcsönök folyósítása. A török katonai vezetés külpolitikájában hangsúlyozza a szomszéd országokkal való kapcsolat jelentőségét. Érvényes ez az egymással hadban álló Irakra és Iránra, és a balkáni szocialista államokra. Evren tábornok ellátogatott Bulgáriába és Romániába. Nem ilyen rózsás a kép a nyugati szomszéddal, Görögországgal. Konfliktusveszély- lyel fenyeget az égei-tengeri kötélhúzás és a megoldatlan ciprusi helyzet. Papandreu görög miniszterelnök kormányát határozott hangon intették, mondjon le felségvizeinek kiterjesztéséről. A figyelmeztetést török katonai gépek berepülésével támasztották alá. A területi vizek feletti disputa most talán csendesebb, de a két szomszédos állam továbbra sem mond le a szigettenger mélyén rejtőző kőolajkincs feltárásáról. Miklós Gábor fekvésénél fogva, az ország éléskamrája, a terület azonban egyidejűleg a Sárgatenger — koreaiul „Nyugati tenger” — partvidéke fontos ipari központja is. Évi egy és fél millió tonna kapacitású, cementmű, traktor- és mezőgazdasági gépgyár, műtrágya-, festék-, üveg-, papír-, cipő-, textiles kerékpárgyár van a városban. A felszabadulás évében, 1945-ben Hedzsunak 25 ”'ezer lakója volt. Ma, a város modern lakónegyedei 200 ezer embernek adnak otthont. A lakásépítés főleg a 70-es évek első felében állt előtérben, de az eredményekkel még mindig elégedetlenek. A Koreai Munkapárt 198Q-ban meghatározott, VI. kongresszusának határozata kimondja, hogy a városokban és a falvakban annyi lakást kell építeni, amennyi az igényeket teljes mértékben kielégíti. Ez Hedzsúban azt jelenti, hogy évente további 2200 lakást kell építeni. Nagy súlyt helyeznek az oktatásra. A területen 47 közép- és szakiskola, továbbá hét főiskola működik. Különleges jelentősége van a mezőgazdasági főiskolának, ahol olyan új vetőmagok nemesítésével foglalkoznak, amelyek elvetése révén évente két-három- szor arathatnak. A tervek szerint a jelenlegi hétéves terv végén, a tartományban kétmillió tonna gabonát kívánnak aratni, ami az ország jelenlegi egész gabona- termésének egyötödét jelenti. A távlati célok előirják, hogy a 80-as évek végére az ország gabonatermését 15 millió tonnára emelik. Ezt a célt szolgálja a többi között az a nagyszabású terv, amely a Sárga-tengertől kíván elvenni új termőterületet. A munkálatok megváltoztatják a térképet. Az egykori tengerfenék helyén termékeny szántóföld lesz. A cél megvalósítására mozgósították a lakosságot, az ipari üzemek pedig berendezkedtek arra, hogy e hatalmas vállalkozásokhoz szükséges építőanyagot és felszerelést előállítsák. Különösen nagy szerep vár ebben a hedzsui cementgyárra, hogy legyen elegendő építőanyag a gátakhoz. (g■ i.) „Gyilkos műholdak” Lépéshátrányban a diplomácia? Az amerikai légierő egyik korszerű, F—14-es harci repülőgépe — a törzs alatt jól látszanak az indulásra kész rakéták (Fotó — AP — MTI — KS) A Reagan-kormányzat — sajátos, feje tetejére állított logikával — azt a nézetet vallja, hogy amíg a 80-as években nem fejezik be az amerikai hadászati rakétanukleáris csapásmérő erő minőségi átépítését, vagyis amíg nem lesznek ismét fölényben a Szovjetunióval szemben, nem lehet szó a fegyverkezési versenyt korlátozó érdemi megállapodásSZÉLESEDÖ SZAKADÉK De hát mit érhet el a washingtoni adminisztráció azzal, ha mostani ötéves programjában mintegy 1500 milliárd (másfél billió!) dollárt költ el a legkorszerűbb hagyományos és nem hagyományos harceszközök rendszeresítésére? Az úgynevezett hadászati „triád” — a szárazföldi telepítésű MX rakéták, a Trident atomtengeralattjárók és a legújabb B— 1-es bombázók — nagyarányú fejlesztése semmi esetre sem lesz képes tartósan megváltoztatni a hosszú idő alatt kialakult, megközelítően egyenlő hadászati erőviszonyokat. Azt a veszélyt azonban felidézheti — és ennek mind több jelét látjuk —, hogy a Pentagon által kezdeményezett fegyverkezési verseny új formájával szélesedik a tárgyalási mechanizmus és a reális megegyezés közti szakadék. FRONTÁTTÖRÉS ÉS „FÉKRENDSZER” A fő problémát voltaképpen az jelenti, hogy a hadi- technikai „frontáttörés” általában előbb következik be, mint ahogy azt a gyakran évekig elhúzódó két- és többoldalú tárgyalás követni tudná. Ennek során mind nehezebben áttekinthető és ellenőrizhető a fegyverzetfejlesztés mindenféle „fékrendszere”. Vegyük szemügyre például az utóbbi időben lelassult, majd pedig stagnáló SALT-folyamatot. Noha már 1979 nyarán aláírták a SALT —2 szerződést, a washingtoni) ratifikálás elmaradt, a hozzácsatolt és egyes támadó harceszközfajták fejlesztésének tilalmát kimondó jegyzőkönyv érvényességi hatálya a múlt év decemberének végén lejárt. Azóta a Pentagon tábornokai és a mögöttük álló „héják” úgy érzik, szabad kezet kaptak. Az óceánon túl már mind többször hallani a 70-es évek elején megkötött SALT—1 — a rakétaelhárító rendszereket korlátozó előírás — mellőzéséről. Ha majd ugyanis — érvelnek Amerikában — szolgálatba állítják az MX-eket, silóik védelméről gondoskodni kell. A fegyverkezés lépéselőnyét a diplomáciával szemben más tények is igazolják. A Nyugat-Európába szánt, rendkívül pontos amerikai Pershing—2-es rakéta és a robotrepülőgép (cirkáló rakéta) kipróbálása és tömeggyártásának előkészítése ugyancsak megelőzte a múlt év végén Genfben kezdett szovjet—amerikai eszmecserét. Sőt, a NATO-tanács több mint egy évvel a tárgyalás előtt — 1979 decemberében — már döntött az „euroha- dászati harceszközökről”. Ha — mint mondják — 1983 őszéig nem sikerül kompromisszumot kötni a közepes hatótávolságú európai rakéta-atomfegyverek számának csökkentéséről, a határozatot a NATO előreláthatóan végrehajtja. S itt következik a diplomácia újabb dilemmája. A tapasztalat egyértelműen bizonyítja: ha bármilyen új fegyver egyszer már rendszerbe kerül — ide sorolható a neutronfegyver is —, sokkal nehezebb elérni a kivonását, mint alkalmazásának eltiltását. .KISAJTÓ” A VILÁGŰRBE Az Egyesült Államok egyelőre nem akar semmiféle, a leszerelést előmozdító lépést tenni. Ellenkezőleg. A fegyverkezési hajszát igyekszik a világűrre kiterjeszteni. A kozmoszba telepítendő irányítási rendszer kikísérletezésére az űrrepülőgépek fedélzetén elhelyezett lézer és más fegyverek — például a „gyilkos műholdak” — ki- feilesztésére irányuló igyekezet jól érzékelteti a Pentagon célját. Egy régebbi nemzetközi megállapodás tiltja ugyanis a nukleáris eszközök űrbéli elhelyezését, ez a tilalom azonban nem vonatkozik az egyéb, merőben új típusú fegyverek föld körüli pályára állítására. A példa egyértelműen szemlélteti, hogy a fegyverkezéskorlátozási tárgyalások és szerződések politikai gépezetének fordulatszámát az adott szférában messze meghaladja a haditechnikai forradalom rendkívüli felgyorsulása. A zöld asztalnál ülő diplomaták és katonai szakértők ma már tehát új helyzetben vannak. Komplikálja dolgukat, hogy az új tényezők gyakran fel sem mérhetők tudományos pontossággal. A diplomácia lépéshátránya, s nyomában a bizalmatlanság, kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Ilyen bonyolult helyzetben mindennél inkább szükség van az érintett hatalmak nagyfokú önmérséklésére, az érdekek kölcsönös figyelembe vételére, a katonai-hadászati egyensúly fenntartásá- ra. Serfőző László ny. alezredes KNDK Szántóföld a tenger helyén
