Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

1982. május 22., szombat

o

IZIjUUkfltö

II kecskeméti híres nyomda

Kecskeméten száznegyven évvel ezelőtt létesült az első nyomda, amelyet Szilády Károly alapított. A jogutód, a mai kecskeméti Petőfi Nyomda fiataljai összegyűjtik a régi dokumentumokat, s a még fellelhető egykori nyomdai berendezéseket, hogy kiállításon mutassák be az Alföld második legrégebbi nyomdájának történetét. A gyűjteményben helyet kapnak a múlt század legszebb nyomtatványai, valamint az 1848-as szabadságharcnak a kecskeméti nyomdában készített felhívásai és hivatalos okmányai. A régi kőnyomatos nyomdai berendezéseket ismét megjavítják, hogy egy-egy szép kiadványt az eredeti módon készíthessenek el.

A máj Petőfi Nyomdában már csak egy régi gép, a könyv- boritó-aranyozó üzemel

Egy helyreállított, múlt századi nyomdai vágógép, amely még kézi erővel működött

Az első kecskeméti nyomda latin nyelvű alapítólevele, amelyet V. Ferdinánd király 1840-ben adott ki

(MTI-fotó — Karáth Imre felvételei — KS)

A Dimitrov Nemzeti Múzeum

A bolgár főváros egyik szép, modern épületében kapott helyet a szófiai Georgi Dipiitrov Nemzeti Múzeum, amely évente mintegy 200 ezer látogatót fogad.

A múzeum termeiben Dimitrov életének, munkásságának dokumentumai, a lipcsei per anyagai, 1945-ben kapott Lenin-rendje, valamint különböző családi vonatkozású relikviái láthatók.

A múzeum vezetői idén . májusban a szófiai nemzeti

kultúrpalotában rendeznek kiállítást. Ennek keretében több olyan dokumentumot, fényképet és emléktárgyat is bemutatnak, 'amelyeket eddig nem láthattak a múzeumlátogatók. így például kiállításra kerülnek olyan tárgyak is, amelyeket Dimitrov, mint a Komintern főtitkára, és mint a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke használt. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS)

Tanácsok a lakosságért

Interjú dr. Papp Lajos államtitkárral

Felgyorsultak a társadalmi, gazdasági folyamatok. Űj elvárások, magasabb követelmények kerültek előtérbe. Ugyanakkor célkitűzéseinkét nehezebb gazdasági körülmények között kell megvalósítani. Kevesebb a pénz. Jobban meg kell gondolni, mire költjük. Mindez óhatatlanul kihatott és kihat a tanácsok munkájára; a költség- vetésre, a fejlesztési elképzelésekre éppúgy, mint a gazdasági. egészségügyi, kulturális és egyéb szervező tevékenységre. A társadalmi, gazdasági változások a tanácsi szervezetet nem érték váratlanul. Felkészültek az állami feladatok magasabb szintű ellátására. Napjaink időszerű követelményei — a gazdasági megújulás sajátosságai, a szocialista demokrácia kiszélesítése — hogyan érintik a településfejlesztési politikát? A szűkösebb anyagi körülmények között a tanácsok miként tevékenykedhetnek eredményesen, hogyan biztosítsák a lakosság minél jobb közérzetét a településeken? Dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével — aki a közelmúltban Békéscsabán járt — a tanácsok időszerű feladatairól beszélgettünk.

— A tanácsok átfogják az egész lakosságot. Szerepük a szocializmus építése során fokozódik. Nő a gazdasági, szervező, az egészségügyi, a kulturális, nevelő és szociálpolitikai tevékenységük. Hatáskörű^ az utóbbi években mintegy 50 feladattal bővült. A felgyorsult társadalmi, gazdasági változásokat yneg- felelően követték. Szervezeti rendszerük képes az állami feladatok magasabb szintű ellátására, a társadalmi igények hatékonyabb kielégítésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a lakosság bizalommal van a tanácsok iránt, mely elsősorban abból táplálkozik, hogy általában eredményesen látták el feladataikat. Nyílt község-, várospolitikát folytattak, támaszkodtak az emberek véleményére, döntő többségükben megfelelően éltek az önállósággal. Igyekeztek a helyi erőforrásokat kiaknázni, más szervekkel együttműködni a helyi célok megvalósításában. A helyzet azonban differenciált; itt-ott jócskán akad formalitás is a munkájukban, sőt bürokratikus jelenségek is még fel-felütik a fejüket. Több helyen nem történt meg a központi rendelkezések végrehajtása, különösen az építéshatósági munkában és a környezetvédelemben.

— Az eredmények tehát biztatóak a fejlődés szempontjából. Az előrelépésnek, a változó körülményekhez igazodva, milyen követelményei vannak?

— A tanácsoknak fokozniuk kell a változó követelményekhez igazodó, az új iránti igényességüket, következetesebben kell vállalniuk a kezdeményező szerepet is. Mindehhez pedig az szükséges, hogy öntevékenyebben éljenek az önállósággal, szélesítsék tömegkapcsolataikat. A helyi adottságok pedig ne maradjanak csupán az erőforrások lehetőségei, hanem a mindennapok során hasznosítsák azokat. Igyekezzenek a központi célkitűzéseket — melyek a lakosság alapellátását szolgálják — megvalósítani. Helyezzék előtérbe a gazdasági, egészség- ügyi, kulturális -szervező- munkát. Fektessenek súlyt a lakosság életkörülményeinek sokoldalú javítására.

— A tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége, a szélesebb szervezőtevékenysége egyben a népképviseleti ön- kormányzat erősítését is jelenti-e?

— Nemcsak erősítését, hanem kiteljesedését is. A testületi tevékenység, a tanácsi munka alapvető része. A tanács és a végrehajtó bizottság közötti munkamegosztás kialakult. Az utóbbi évtizedben erősödött a testületek szerepe. A településeken a helyi feladatokat a testületek határozzák meg, ezért fontos, hogy minden, a lakosságot érintő kérdéssel napirendben foglalkozzanak. Továbbá az is elengedhetetlen, hogy a testület irányítsa, mozgassa az apparátust, ne pedig fordítva. A tanácselnökre hárul, hogy a testület szándéka maradéktalanul megvalósuljon. Ez politikai

kérdés. A döntéseket jobban elő kell készíteni. Az előkészítő munkába be kell vonni a lakosságot és a különböző bizottságokat. A vezetők figyeljenek a lakosság felvetésére. Olykor bizony hiányoznak a lakosság szélesebb körét érintő témák a testületi ülések napirendjeiről. A jó város- és községpolitikához hozzátartozik, hogy a települést fejlesztő koncepciók az igények mellett az adottságokhoz és a lehetőségekhez igazodjanak.

— Ez vonatkozik a tanácsrendeletekre is?

— A helyileg szükséges témában legyen tanácsi rendelet. Igazodjon a helyi sajátosságokhoz, segítse az aktuális gondok megoldását, így a lakásgazdálkodást, a köztisztasági feladatok végrehajtását.

— Ha azt akarjuk, hogy erősödjön a tanács és a lakosság kapcsolata, akkor a tanácstagi munka feltételeit is javítani kell. Mi ennek az útja, módja?

— A tanácsi demokrácia fejlesztése lényeges politikai követelmény. Ez csakis a tanács és a lakosság erősödő kapcsolatán keresztül valósítható meg. Fokozni kell tehát, hogy még nyíltabbá váljon a tanácsi munka. Falugyűléseken a helyi vezetők adjanak tájékoztatást a közérdekű témákban. Rendszeressé kell tenni a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel. így a hazafias népfronttal, a KISZ-szel és a szak- szervezetekkel is. Nem azért, hogy több értekezlet legyen, hanem azért, hogy a helyi gondokra minél jobb, közösen kialakított megoldást lehessen találni. A tanácsi demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen a jó tanácstagi munka nélkül. A tanácstagok rendszeresen kapjanak tájékoztatást a lakossági gondok orvoslásáról. A tanácsi tisztségviselőknek személyesen is legyen kapcsolatuk a tanácstagokkal. A tanács adjon nekik megbízatást, vonja be őket a tanácsi feladatok szervezésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe. A tanácsi bizottságok is több tartalmi megbízatást igényelnek, különösen a testületi döntések végrehajtásának számonkérése terén.

— Hallhatnánk-e néhány szót a közös tanácsokról? Mi az irányadó a társközségek és a közös tanácsú községek kapcsolatában?

— A közös tanácsok döntő többsége jól működik. Ez az igazgatási forma bevált. Hazánkban 3004 község van. Ezek közül 715 a közös tanácsú község, melyhez 2325 település tartozik. Gond, hogy több helyen a társközségi tanácstagi csoportok tevékenysége formális. Több közérdekű megbízatást, hatáskört kell biztosítani számukra. A vezetői fogadóórákat rendszeresen meg kell tartani ezekben a községekben. A közös tanácsi testületek üléseiken rendszeresebben foglalkozzanak a társközségek gondjaival. Követendő példa, hogy Békés megyében kihelyezett testületi üléseket tartanak a társközségekben. A közös tanácsú

községek kapcsolatát úgy kell felfogni, mint egyenlő felek társulását.

— Milyen a tanácsok gazdálkodási tevékenysége? Mi a helyzet a községeket illetően?

— A VI. ötéves tervben a tanácsok 550 milliárd forinttal • gazdálkodnak. A terveiket a központi célkitűzéseknek és a lakosság igényének figyelembevételével alkották meg. Az első év eredményei biztatóak. A tervezettnél több lakás, általános iskola, vízvezeték épült. Lemaradás a szennyvízelvezetésnél tapasztalható. A költségvetésből a községek nagyobb hányaddal részesülnek. Korábban i25, a mostani tervidőszakban 420 községben van meg a lehetőség a fokozot- tab fejlesztésre. Ebben növekvő szerepe lesz a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásának.

— Napjainkban mi a tanácsi gazdálkodás fő követelménye?

. — A korábbi beruházáscentrikus szemléletet ma már népgazdasági helyzetünknél fogva sem lehet követni. A lehetséges beruházások mellett a meglevő épületek bővítésével, korszerűsítésével, jobb kihasználásával kell a megoldás útját követni. Előtérbe került a hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás. A tanácsoknak fontos szerépük van abban, hogy a különböző intézményeken keresztül biztosítsa a lakosság alapellátását. A 14 ezer intézmény működtetését a követelmények és lehetőségek rugalmas, ésszerű összehangolásával kell megoldani. Ebben is a tanácsoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a helyi adottságok feltárására. A lakosság és a helyi szervek összefogásában sok erő rejlik. A lakossági igények kielégítését, a települési környezet kialakítását napjainkban is a tanácsok a helyi gazdálkodó szervekkel érdekegyeztetés útján, közösen valósítják meg. A városok és a környező községek egymásrautaltságát is jobban figyelembe kell venni az összefogásban. Nagy erőt jelent a társadalmi munka.' A lakosság szívesen vesz részt környezetét szépítő, építő feladatok megoldásában, ha saját és a települési közösség érdekét szolgáló célt lát, a munka szervezett végzésének feltételeit a tanácsok és a népfront helyi szervei biztosítják. Hazánkban az egy főre jutó társadalmi munka értéke a múlt évben 630 forint. Békés megyében 459 forint volt. Tennivaló tehát a megyében is van.

— Egyes községekben fogy a lakosság. Hogyan lehet az elvándorlást csökkenteni?

— Ügy, hogy a községekben jól érezzék magukat az emberek. Elsősorban legyen helyben vagy a közelben munkalehetőségük. Ennek

van a legnagyobb kötőereje. Nagyon fontos az alapellátás biztosítása. Jó kereskedelmi hálózat, közlekedés, művelődési és sportolási lehetőségek. A szolgáltatások milyenségének, közelségének, díjának is megvan a megtartó ereje. Célszerűnek látszik a javító-szolgáltató tevékenység szervezeti decentralizálása. A megfelelő javítószolgáltatás nagyban hozzájárul a lakosság által ma már széles körben használt sokféle gépi technika igényeinek jobb kielégítéséhez. A fogyasztási szolgáltatások fejlesztésére kormányhatározat van. A tanácsok feladata, hogy szervezzék a helyi adottságoknak megfelelő különböző társulások, kisvállalkozások létrejöttét, segítsék ä kisiparosok, kiskereskedők tevékenységét. A jövőben a lakásépítésben nagyobb

hangsúlyt kap a magánerős családi ház építése. Ezen a téren is sokat tehetnek a tanácsok. Lakásépítéshez telkek kialakításával, a közművesítés elősegítésével, helyi építőipari kivitelezési. szervezetek létrehozásával. A tanácsi kommunális üzemeknek is jobban kellene igazodnia a lakossági igényekhez.

— Két évvel ezelőtt tartott a Minisztertanács Tanácsi Hivatala vizsgálatot Békés megyében. Milyen a hatósági munka?

— Évente több millió hatósági döntést hoznak a tanácsok. A hatósági ügyintézés sokat fejlődött, megfelel a jogpolitikai elveknek. A bürokratikus ügyintézés valamelyest visszaszorult. Felügyeleti vizsgálat során megállapítottuk, hogy Békés megyében törvényes a hatósági munka. A lakossági ügyeket felelősségteljesen intézik. A tanácsi testületek gyakran tűzik napirendre a hatósági munkát. Ez helyes, mert társadalmi megítélést kap ezáltal. Tovább kell azonban javítani az ügyintézés gyorsaságát. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a hatósági munka segítse a gazdasági szervezőmunkát, és az ügyintézés során érvényre jusson az emberiesség, a megelőző, szervező államigazgatási munka, felfogás és gyakorlat.

.— Tovább nő-e a községi tanácsok hatásköre?

A hatásköri decentralizálást általában befejezettnek lehet tekinteni. További jelentős ilyen irányú lépés tehát nem várható. A város környéki községi igazgatás szélesítésére az érdeklődés fokozódik. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap a tartalmi munka javítása, a felesleges eljárások megszüntetése, az államigazgatási munka minőségének, hatékonyságának jobbá tétele.

Köszönjük a beszélgetést.

Serédi János Fotó: Kovács Erzsi