Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
1982. május 22., szombat Tervek a ZÖLDÉRT-nél Önállóságon belüli önállóság Kis növényhatározó - flllatismeret Nemcsak iskolásoknak! ■ Aligha van olyan óvodás korú gyerek, aki ne tudná megkülönböztetni a Zsigulit a Renaulttól. az Audit a Volvótól. Aztán, ha hétvégén kirándulni megy a család. ki a városi környezetből az eredeti természetibe, aligha van olyan anyukaapuka. aki helyes választ adna ..az ott milyen madár?", ..ez itt milyen kukac?" vagy éppen „milyen virág az a sárga?" gyermekkérdésekre. Pedig az valamennyiünk előtt magától érthetődé, hogy. mindkét dolog fontos. Ezért is üdvözölhető az a két, könyvesbolti forgalomban is kapható, könyv, amelyet a közelmúltban jelentetett meg a Tankönyvkiadó. Azt hiszem, egyik sem új, hiszen a fiatalabb és középkorú szülőknek egyszer már megvették, s most egy-egy régebbi kiadás ott lapul az elfeledett, porosodó tárgyak, könyvek között. A Kis növényhatározó az első. A most megjelent már a kilencedik. bővített kiadás; Simon Tibor és Csapody Vera munkája. A másik Varga Zoltán Állatismeret című karcsú kötete. Mindkettő színes, pontos és élethű rajzokkal illusztrálva. Igazi kézikönyvek, alapművek ezek, amelyeket nemcsak az iskolások kezébe szánnak a szerzők. Igaz ugyan, hogy a könyveket a művelődési miniszter tankönyveknek is jóváhagyta. Olyan tankönyveknek, amelyeket nemcsak az iskolásévekre veszünk meg magunknak. Hiszen a természet és az emberi környezet védelme ott kezdődik, ha ismerjük a növényeket, állatokat — legalább alapfokon. Ha ismerőseink a füvek, a virágok, a fák, a cserjék, a szöcskék, a halak, a bogarak, a madarak, a rágcsálók, a hüllők. S hogy azok lehessenek, hogy a gyermeki kérdésekre válaszolhassunk, ahhoz nyújt segítséget a felnőttkorra kicsit elfeledett növényhatározó és az először kiadott állatismeret.(N. L.) MÉM-közlemény A MÉM állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztálya felhívja a méheik- kel vándorolni kívánó méhészek figyelmét, hogy különböző megbetegedések miatt az alábbi korlátozások érvényesek: A varroatka miatt védőkörzetbe tartozik Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Békés megye egész területe, Csongrád megyének a Tiszától keletre fekvő része, Borsod megye sátoraljaújhelyi járásának a csehszlovák határral érintkező 10 kilométeres övezete. A nevezett területről az ország többi részébe. illetőleg az ország többi 'részéből a védőkörzetbe méhekkel tilos vándorolni, A védőkörzeten belül levő méhészek érvényes méh- egészségügyi bizonyítványnyal csak a védőkörzeten belül vándorolhatnak, de nyúlóis költésrothadás miatt a Hajdú-Bihar megyei Ko- kadon, Tégláson, Kábán és Debrecenben, továbbá a Szabolcs-Szatmár megyei Rohodon, Vállajon, Ófehér- tón és Nyírmadán nem telepedhetnek le. Védőkörzet van a légcsőatka veszélye miatt Győr- Sopron, Vas és Zala megyék osztrák, illetve jugoszláv határral kapcsolódó 10 kilométeres. határövezetében is. A ■ bevándorlás ide is tilos. Nyúlós költésrothadás miatt zárlat van a Borsod megyei Tarcalon és Tokajban, Nógrád megyében Bánkon, Somogy megyében Zákányban és Szóládon, valamint Tolna megyébefl Nagyszékelyben. Csaknem fél év telt el a zöldség-, gyümölcsforgalmazás átszervezése óta. A kormány gazdasági bizottságának 1981-ben hozott határozata alapján a ZÖLDÉRT- vállalatok ez év januárjától önállóan gazdálkodnak. Milyen tapasztalatokat, hozott az önállóság első öt hónapja — erről beszélgettünk Balogh Jánossal, a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatójával. , — A határozat és a hozzá kapcsolódó rendelkezések a zöldség-, gyümölcsforgalmazás javítását szolgálják. Az intézkedések nagy hangsúlyt helyeznek a piac közvetlen hatásainak érvényesülésére, a tpbb csatornás értékesítésre, a termelésben és a forgalmazásban részt vevő szervezetek egyenjogú, partneri kapcsolataira, az eredményes gazdálkodásra... — Mindez szépen hangzik, de ha már a gazdálkodást említette, miért volt az utóbbi években veszteséges a zöldség-gyümölcs forgalmazása? — Korábban a ZÖLDÉRT- eket gyakran érte vád, hogy az árréssel túlzott haszonra tesznek szert. Míg mások az eredménytelenséget vizsgálva ránk kérdeztek, miért nem használtuk ki teljesen ezt a lehetőséget? Tavaly például a lehetséges 48 helyett, mindössze 34 százalékos árréssel éltünk, és a zöldség-, gyümölcsforgalmazás vesztesége 1,7 millió forint lett. Az elmúlt évben úgy ítéltük meg, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat viszonya 34 százalékos árrés kialakítását teszi lehetővé S hogy a kérdésben elhangzottakra is pontos választ adjak, a primőrök forgalmazása lenne gazdaságosabb, csakhogy vállalatunk a megyében a korai zöldségfélék termeltetéséből, értékesítéséből alig 10 százalékkal részesedik, míg a téli ellátás 90 százalékban a mi feladatunk. A tárolás, a többszöri válogatás sokba kerül... — Vagyis ez a tevékenység a jövőben is veszteséges marad?! — A vállalati önállóság ebben is sokat segít. Az idén már egymillió forintos nyereséget terveztünk. A primőr és a korai zöldségfélék felvásárlása, forgalmazása a korábbinál nagyobb arányt képvisel, és több gondot fordítunk a tárolásra is. Ennek köszönhető, hogy tavaly a burgonya tárolási vesztesége a korábbi egyhar- madára csökkent. A temizolos (műanyag fóliás) szabadtéri tárolás jelentősen csökkentette a költségeket a sárgarépa és más zöldségfélék tárolásánál is. A kereslet jobb felmérésében, az export növelésében is jelentősek a tartalékok. Nem feledkeztünk meg azokról az új lehetőségekről sem, amelyek az együttműködésben, és más nyereséget adó tevékenységben rejlenek, így a vetőmagtárolás, a pre- mixtakarmányok forgalmazásában, az élelmiszerek, élvezeti cikkek eladásában stb. — A biztonságos zöldség- ellátás megköveteli, hogy a termelők is megtalálják számításaikat ... — Már most is gyakorlat, hogy az árakat közösen alakítjuk ki. Olyan árak megállapítására törekszünk, amelyek ösztönzik egy-egy üzemben a zöldségtermesztés fejlesztését, szinten tartását. A termelő gazdaságoknak lehetőségük van arra, hogy önállóan értékesítsék termékeiket. A piacok egy részét' a ZÖLDÉRT biztosítja. A termelők a külkereso Képek a BNV-röl A biztonságos zöldségellátás megköveteli, hogy a termelők is megtalálják számításaikat Fotó: Veress Erzsi kedelmi vállalatok közvetítésével közvetlenül is exportálhatnak. A kistermelőknek, hároméves szerződés esetén, kedvezményesen biztosítunk fóliát. Kiemelt figyelmet fordítunk a termelőkkel kialakított kapcsolatra. A kölcsönös előnyökön alapuló, hosz- szú távú szerződéses kapcsolatok kialakítását csak segítheti, ha időben, pontosan értesülünk egymás gondjairól, a piac igényeiről. Ezért hoztunk létre a termelésszervezési osztályt. — Az intézkedések a termelők és a forgalmazók újszerű együttműködését is szorgalmazzák. Mi a helyzet Békés megyében? — Már korábban is kerestünk tartós együttműködéseket. Most végül is a kényszer vitt rá bennünket, hogy aláírjunk egy szerződést a Dél-Békés megyei termelőszövetkezetekkel. Ehhez tudni kell, hogy a ZÖLDÉRT a hetvenes évek közepéig a termelőszövetkezetek. fogyasztási szövetkezetek közös vállalata volt, majd tröszti szervezetben tevékenykedő vállalattá szervezték át. A ZÖLDÉRT elődjének megalakításakor a vagyoni betétet a szövetkezetek adták össze. Ezt a hetvenes évek közepén történt átszervezés után is bent hagyták, azon a címen, hogy később rendezik annak sorsát. A vagyoni betét időközben 18 millió forintra gyarapodott. Ezt az összeget az idén kellett volna visszafizetni. Szerencsére sikerült „tető alá hoznunk egy megállapodást a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Gazdasági Társulásával. A gazdasági társulás vállalata a tartozások kiegyenlítését, ennek fejében húsüzemünk eredményéből, kilenc, az orosházi kirendeltség nyereségéből pedig 30 százalékos arányban részesedik. — Mi lett volna a következménye annak, haaDÉTE nem fizet? — Azt hiszem, veszteség, még annak ellenére is, hogy húsüzemünk jelentős nyereséget állít elő. Ekkora ősz- szeg kifizetéséhez saját erővel nem rendelkezünk. — Szóval az együttműködések ... — Május elsejével tizenkét ZÖLDÉRT a Városlődi Állami Gazdaság szervezésében gazdasági társaságot alakított. Ennek feladata a főváros és más nagyobb ipari városok zöldség-, gyümölcsellátásának javítása, a ZÖLDÉRT-vállalatok egymás közötti árucseréjének bonyolítása. A jövőben javítani kívánjuk kapcsolatainkat az ÁFÉSZ-ekkel, nemcsak a termeltetésre és értékesítésre gondolok, nem elképzelhetetlen ugyanis, hogy közös üzemet hozunk létre zöldségfélék konyhakész feldolgozására. — Milyen belső intézkedéseket tett a vállalat? — Már korábban elkezdődött nálunk az alkalmassági vizsgálat. Sok új vezetőt neveztünk ki a régiek helyére. Előbb-utóbb mindenkinek tudomásul kell vennie, szemléletváltozás nélkül nincs előrelépés. Erre hadd mondjak egy példát. Az 1982-es tervek készítésekor vezető szakembereink a zöldség-, gyümölcsforgalmazásban még veszteséget terveztek. Miért? — kérdeztem. A válaszokból derült ki; hogy nem tudják másként elképzelni. És még említhetnék néhány esetet arra, mennyire új dolog nálunk a piacgazdálkodás. Mi legnagyobb tanulságként végül is azt szűrtük le: ahhoz, hogy lényeges változásokat érjünk el, javítani kell az érdekeltségi rendszert. Azt hiszem, az önállóságon belüli önállóság segít majd. A kirendeltségek ettől az évtől önálló költség- gazdálkodást folytatnak, figyelemmel kísérik saját bevételeiket, kiadásaikat. Egy- egy részleg eredményes tevékenységétől függ az ott dolgozók javadalmazása is. Valamennyi módosítás, változtatás célja végül is, hogy javuljon a megye zöldség-, gyümölcsellátása. Kepenyes János A Csepel Művek precíziós, számjegyvezérlésü megmunkálóközpontja. elnyerte a vásár nagydíját. A kiváló minőségű terméket máris megvásárolta egy francia cég Számítógép-vezérlésű furatmegmunkáló szerszámgépet láthatnak az érdeklődők a Szovjetunió bemutatóján, a C pavilonban Ma már szinte minden szerszámgép vezérlésében fő szerep jut az elektronikának. A csehszlovák gyártmányú, nagy pontosságú marógépet is mini számítógép irányítja . w ■ ;• ,rv' : BhSBHNK Ahol nem indokolt az* NC-gépek használata, ott jő szolgálatot tehetnek a román gépbemutatón látható hagyományos szerszámgépek Fotó: Lónyai László
