Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

1982. május 22,, szombat o Tito utca Budapesten Joszip Broz Tito születé­sének 90. évfordulója alkal­mából tegnap utca. és em- léktábla-avató ünnepséget tartottak Budapesten a IV. kerületben, az eddigi Rózsa utcában, amelyet a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság hajdani elnökéről neveztek el. A magyar és a jugoszláv himnusz elhangzását követő­en Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Fővárosi Ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet. Megemlékezve a jugoszláv és a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségéről, felidézte életútjának jelentős állomásait, szerepét a fegyveres küzdelemben, a politikai életben, a szocia­lista Jugoszlávia megterem­tésében, népeinek testvéri összekovácsolásában. — A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának hatá­rozata alapján ma, érdemeit elismerve, emberi nagyságát tisztelve, születésének 90. évfordulója alkalmából Bu­dapesten utcát nevezünk el Joszip Brqz Titóról, a jugo­szláv és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségéről, a szocialista Jugoszlávia megalapítójáról, a magyar nép nagy barátjá­ról. Meggyőződésünk, hogy ez is tovább szilárdítja a két nép és pártjainak barát­ságát és együttműködését. Budapest főváros Tanácsa és a Tito elvtársat tisztelő min­den magyar ember nevében az emléktáblát amely kő­be vésve hirdeti Joszip Broz Tito halhatatlan emlékét — felavatom. A mostani Rózsa utcát pedig mától Joszip Broz Tito utcának nyilvání­tom — mondotta Szépvölgyi . Zoltán. Ezután Milan Veres, a Ju goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság budapesti nagykövete köszönetét mon­dott azért, hogy a főváros­ban ezentúl utcanév és em­léktábla is őrzi Joszip Broz Tito emlékét. Ezt követően a márvány­tábla alá elhelyezték a meg­emlékezés virágait. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője; a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa nevé­ben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; a Minisztertanács képviseleté­ben Markója Imre igazság­ügyminiszter és Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár koszorúzott. A Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagy- követségének koszorúját Mi­lan Veres nagykövet és iyi- kola Nikolic ezredes, kato­nai és légügyi attasé helyez­te el. Budapest főváros Ta nácsa képviseletében Szép völgyi Zoltán és Farkasinsz- ky Lajos elnökhelyettes; a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége nevében Ispánovits Márton főtitkár és Kovács Gyula elnökségi tag helyezett el koszorút. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Sikeres akció Egy diák — egy könyv” ff A KISZ Békés megyei bi- , zottsága és a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltsége ez év február­jában, a KISZ megalakítá­sának negyedszázados jubi­leuma tiszteletére hirdette meg az „Egy diák — egy könyv” könyvterjesztési ak­ciót. A mozgalom eredmé­nyét tegnap, május 2Í-én hirdették ki Békéscsabán. A megjelent fiatalokat 'Forral József, a KISZ me­gyei bizottságának titkára- köszöntötte. Mint mondotta, az akció sikeresnek bizo­nyult, a politikai könyvek népszerűek lettek a diákok körében. A megyében 26 tanintézet KISZ-szervezete vett részt a terjesztési mun­kában; kilencezer fiatal több mint tízezer könyvet vásá­rolt. Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a vásárlás té­nye fontos, hanem az, hogy a könyvekben olvasható in­formációk segítsék a fiatal­ságot a világ dolgaiban való eligazodásban. Korunkban ugyanis nemcsak a szakmai tudás fontos, hanem a múlt és jelen ismerete, a helyes világnézet kialakítása. Roszik György, a Kos­suth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségének ve­zetője elmondta, hogy leg­többen a Magyar Népköz- társaság alkotmányát, az Ez történt című kiadványt, az Európa veszélyben című könyvet és a Kommunista Kiáltványt vették meg. Ez­után Roszik György kihir­dette az akció eredményét. Az első helyezett a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola lett, a második helyen a békéscsabai szlovák tan­nyelvű gimnázium, a harma­dikon a Békési Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Szakmunkásképző végzett. A diákok könyvutalványokat és könyveket kaptak ajándékba. m. sz. zs. I­l i Az arányosság, a belső csend és hármónia — így jellemez­hetők Stélik János festőművész képei, melyeket a közönség június 3-ig tekinthet meg a Képcsarnok Vállalat békéscsabai Munkácsy Mihály-termében. A kamarakiállítást május 20-án délután Tandi Lajos újságíró nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi^ Járási Vöröskereszt-értekezlet Orosházán, az Alföld Szál­lóban tartotta tegnap, má­jus 21-én küldöttértekezletét a Vöröskereszt orosházi já­rási szervezete. A tanácsko­zás elnökségében helyet fog­lalt Tóth Jolán, a párt me­gyei bizottságának munka­társa, Antali Károly, a já­rási pártbizottság titkára, Öz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára. Elsőként Asztalos Istvánná járási vöröskeresztes titkár számolt be a Vöröskereszt V. kongresszusa óta folyta­tott munkáról. Kiemelte, hogy a járás területén je­lenleg 28 alapszervezet mű­ködik, csaknem 2800 taggal. A járási küldöttértekezlet előtt három községben — Csorváson, Nagyszériáson, Tótkomlóson — tartottak községi küldöttértekezletet. Az összejöveteleken a rész­vétel 98 százalékos volt, a megjelentek 11 százaléka mondta el véleményét. A vöröskeresztes aktívák az V. kongresszus óta 334 előadást tartottak a járásban. Vége­zetül Asztalos Istvánná meg­állapította, hogy az' V. kong­resszus határozatait többsé­gében sikerrel végrehajtót ták az orosházi járásban. A számvizsgáló bizottság je­lentését Racskó Zsuzsanna elnök ismertette. A vitában többen felszó­laltak, és elismeréssel szól­tak a járási vöröskereszte­sek munkájáról, s még hat­hatósabb segítséget kértek tevékenységükhöz. A beszámolók és a vita után a tanácskozás résztve­vői 13 tagú vezetőséget, 3 tagú számláló bizottságot, valamint 11 küldöttet vá­lasztottak a megyei értekez­letre. A Vöröskereszt járási elnöke dr. Megyeri Valéria, alelnöke Kiss László, titká­ra ismét Asztalos Istvánná lett. A tanácskozás a beszá­molók és a határozati javas­latok elfogadásával zárult. V. L. Május 23—június 12 Expo-vásár Orosházán Egy évvel ezelőtt Békés megyében elsőként nyitotta meg az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ az Expo-jellegű ke­reskedelmi vásárt Orosházán. A 12 millió forintos bevétel egyértelműen bizonyította, hogy van létjbgosultsága az új eladási formának. Ezért a szövetkezet üzletpolitiká­jának megfelelően, az idén is megrendezik a vásárt. Kiss Sándor, a szövetke­zet kereskedelmi főosztály- vezetője elmondotta, hogy május 23-tól június 12-ig két helyen — a Csorvási úton és a Petőfi Művelődséi Köz­pont koncerttermében •— mintegy 15 millió forintos árukészlettel állnak a vá­sárlók rendelkezésére. Ipar­cikkekből 7, ruházatból 6, élelmiszerekből 2 millió fo­rint értékűt kínálnak. Az Expo jellegzetessége, hogy mindennap más-más cikke­ket ajánlanak kedvezményes áron. Az első napon, dél­előtt 10 órától zenés divat- bemutató lesz. A vásár egyébként hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton pedig 9-től 13 óráig tart nyitva. (s. s.) Villamos vontatás * a Budapest-Szeged vasútvonalon Befejeződött a Kiskun­félegyháza—Szeged közötti vasútvonal villamosítása. Az újonnan villamosított vona­lat tegnap, a szegedi nagy­állomáson rendezett ünnep­ségen adták át rendelteté­sének- A csaknem százhar­minc éves, 61 kilométeres vonalon 266 millió forintos beruházással teremtették meg a villamos vontatás feltételeit. A tervezésben és az építésében tucatnyi vál­lalat dolgozói vettek részt, és mindössze 13 hónap alatt oldották meg a feladatot. A vonal a villamos energiára való áttérés évente hat és félezer tonnányi gázolaj megtakarítását jelenti. Ezen­túl Budapest és Szeged kö­zött végig villamosvonatok közlekednek. Az expressz- és gyorsvonatok menetideje át­lagosan tíz perccel, a távol­sági személyvonatoké 25 perccel csökken. Ülésezett a megyei munkajogi bizottság Tegnap, május 21-én, Bé­késcsabán ülésezett a Békés megyei munkajogi bizottság Bagyinka Mihálynak, a me­gyei tanács osztályvezető­helyettesének elnökletével. Ezúttal egyetlen napirendi pontot vitattak meg: a Szeg­halmi Állami Gazdaság munkaügyi vitáinak intézé­sét. Mint Arany Lászlónak, a gazdaság igazgatójának és Berta Sándornak, a gazda­ság munkaügyi döntőbizott­sága elnökének írásos és szóbeli beszámolójából kide­rült, tavaly 62 fegyelmi bün­tetést foganatosítottak, 9 kártérítési eljárást vezettek le, és 10 írásbeli figyelmez­tetést adtak a dolgozóknak. Ehhez képest alacsony — mindössze hat — azoknak a száma, akik a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak panasszal. Csak egy mun­kaügyi vita jutott el a me­gyei munkaügyi bírósághoz. Nagy gondot fordítanak a fegyelmezetlenségek meg­előzésére. Ezt jelzi, hogy kü­lön rendészt állítottak mun­kába, aki szondával vizs­gálja, hogy ki fogyasztott alkoholt, ugyanis a Szeghal­mi Állami Gazdaságban is az alkohol okozza a legtöbb gondot. Az előterjesztés vitájában dr. Fodor Endre és Bagyin­ka Mihály, a bizottság tag­jai elmondták, hogy ők is megvizsgálták a gazdaság munkaügyi vitáinak helyze­tét, és hasonló megállapítás­ra jutottak, mint a belső munkatársak. összességé­ben jónak találta a bizott­ság a jelentést, és a vitás ügyek intézését, ezért» dicsé­rettel illették a Szeghalmi Állami Gazdaság vezetését. m. sz. zs. HÉV és kamion karambolja Tegnap reggel Budapesten az Őrs vezér téren egy ka­mion, amelyet Gerber Jó­zsef 34 éves, budapesti gép­kocsivezető vezetett, össze­ütközött egy utasok nélküli HÉV-szerelvénnyel, majd felborult. A HÉV személy­zetéből ketten súlyosan meg­sérültek, egy dolgozó pedig könnyű sérülést szenvedett. A vizsgálat eddigi megálla­pítása szerint Gerber tilos jelzésen haladt át az út­kereszteződésen. A kár kö­rülbelül 4 millió forint. A tűzoltóság hamarosan eltávolította a közlekedés útjából a két sérült jármű­vet; 11 és 12 óra között mind az autóbusz- mind a HÉV-, valamint a közúti forgalom helyre állt. Békétlenek, pereskedők K ié legyen a fél méter széles, egykori mezsgye? Zavarja-e a szomszédot, ha az ablakával szem. ben fél éjszaka ég a villany a tornácon?" Bezár- hatja-e a közös fürdőszoba ajtaját a társbérlő? Ki köteles megcsináltatni a magánház csöpögő ereszcsatornáját, a tulajdonos vagy a bérlő?' Sok hatóságnak — bíróságnak, tanácsnak, rendőri szervnek — iktatókönyvéből százszámra lehetne hasonló apró ügyeket kimásolni. Köztük olyanokat is, amelyek­ben már döntöttek egyszer, kétszer vagy többször, de a megrögzött pereskedő — ha alul maradt legutóbb — nem nyugszik meg semmilyen határozatban, ítéletben. Foly­tatja tovább, más címen vagy máshová fordulva harcol a maga vélt igazáért. Ami többnyire szinte nevetséges apróság. Csakhogy vannak emberek, akik örömüket lelik a bé- kétlenkedésben. Találkozunk velük jártunkban-keltünk- ben. Ök azok, akik az autóbuszon lábunkra lépnek, s még meg is játsszák a sértődöttet, ők szólnak ránk, ha a boltban két-háromfélét akarunk vásárolni, s ha sorra ke­rülnek, félórát is elvesznek a többi vásárló idejéből, ők szórják szét a szemetet a lakóházban, s ők rohannak a lakóbizottsághoz, a házkezelőséghez, a népi ellenőrzéshez, s ki tudja, még hová, ha — valaki más tesz hasonlót. Vagyis: ők a pereskedők. Nekik feltétlenül igazuknak kell lenni. S ha mégsem úgy dönt a hatóság, ahová panaszkodni siettek, jobbik esetben kezdik elölről. Rosszabb esetben — nemrég volt rá példa — jelentéktelen birtokvitáikat a másik ember élete, testi épsége árán, önhatalmúlag döntik el. Látszó­lag a maguk javára. Valójában: a társadalom kárára. Mi tagadás, vannak az ilyesminek hagyományai mife­lénk. Már akkor sem volt újdonság, hogy „így beszélt a magyar ember: ha per, úgymond, hadd legyen per” — amikor, csaknem 130 éve, versben örökítette meg Arany János a fülemile-pereket. Szinte hihetetlen, mégis igaz, hogy bármennyit változott az ország, a világ, a társada­lom, a semmiségekért pereskedők népes tábora azóta sem csöndesedik. Sokszor olyasmikkel fordulnak hatóságokhoz, amiket könnyen el lehetne intézni békésen, négyszemközt, akár fehér asztal mellett is. Csupán kezdeményezni kellene egyik vagy másik félnek, kezet nyújtani, néhány barát­ságos szót szólni — s a másik talán mindjárt hajlandó volna a békülésre, egyezkedésre. De a jó szó helyett in­kább — „hadd legyen per”. A perből pedig, akármilyen jelentéktelen ügyről van szó, mindjárt akta lesz, annak pedig az a természete, hogy vándorolni kezd, s közben egyre gyarapodik. A törvényesség megköveteli, hogy minden állampolgárnak bármilyen'kis ügyével is lelkiismeretesen foglalkozzanak a hatóságok — s ez így van jól. Az már kevésbé, hogy ezzel a törvény adta lehetőséggel sokan és sokszor nem­csak élnek, hanem visszaélnek. Kötelezi a törvény a hivatalokat, hogy harminc na­pon belül válaszoljanak a hozzájuk érkezett panaszra, beadványra, levélre. Meg kell tehát indítani a hivatali gépezetet — amely köztudomásúan nálunk csakúgy, mint bárhol a világon, sok pénzébe kerül az államnak. A pa­naszt ki kell vizsgálni, a hivatal emberei tehát elmennek a helyszínre, többnyire kétszer-háromszor is, amíg si­kerül — például — tisztázni, hogy hol is húzódik az a fél méter széles mezsgye. Utána meg kel] nézni az in­gatlan-nyilvántartásban, újra meg újra' beszélni a peres felekkel, szomszédokkal, szakértővel, minderről jegyző­könyvet készíteni, s végül határozatot hozni. Ám az ügynek még ezzel sincs vége. Ha például ta­nácsi jogkörbe tartozik az ügy, s megszületik a határo­zat, az elmarasztalt fél fellebbez. S ha a magasabb fó­rum megint csak nem ad neki igazat — mert nincs joga —, bírósághoz fordul, majd ott is elmegy a másodfokig. S még azután is van lehetősége újrafelvételt kérni, tör­vényességi panasszal élni. és kérni az ügyészség segítsé­gét — a sort nagyon hosszan lehet folytatni, hiszen tör­vényesség van, s az nemcsak lehetővé teszi, de meg is követeli, hogy minden ügy a törvény szelleme és betűje szerint intéződjék el. Közben múlnak a hetek, a hónapok, az évek. Sokszor megtörténik, hogy már az egyik vagy a másik peres­kedőnek csak a gyermekei folytatják a hivataltól hiva­talhoz szaladgálást, olykor alig ismerve a dolog eredetét. Az egyetlen, vékony levélként elindított akta több kilós­ra hízott, pecsétek és aláírások tömege van az ügydara­bokon, s' még mindig nincs vége. Rengeteg munka fek­szik benne, különböző beosztású hivatalnokok, bírák, jogászok foglalkoztak vele, a ráfordított költségek sok-, szorosan meghaladják azt az összeget, amiről eredetileg szó volt. „Természetesen” ez nem a péreskedők, hanem a^társadalom kasszáját terheli. N agy terhet jelent tehát"pénzügyileg a sok fölös­leges, öncéiű pereskedés. Időt és energiát von el sokkal fontosabb ügyektől, olykor azért tárgyal­nak, határoznak fontosabb dolgokban később — mert az apró „tyúkperekben” is döntést kell hozni záros határ­időn belül. „Fentről” aligha lehet elválasztani a notórius pereskedők ügyeit a valóban igazságukat, jogaikat kere­ső emberek alapos panaszaitól. Inkább a pereskedőknek kellene belátással lenniük, kétszer is meggondolniuk, hogy jelentéktelen dolgaikkal hatóságokat terheljenek-e. S talán az is meggondolandó: nem kellene-e a notórius pereskedőkre áthárítani — a törvényes kereteken belül — a miattuk előálló, fölösleges kiadásokat? Várkonyi Endre Minőséghibás Practicolor fehér falfesték A ^Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet a forgalomban le­vő termékek minőségének ha­tósági ellenőrzése során meg­állapította, hogy olyan Practi­color fehér ' falfestékek (gyár­tója: a Tiszamenti Vegyi Mü­vek) kerültek kereskedelmi for­galomba, amelyek tartósan kel­lemetlen. átható növényvédő, illetve rovarirtó szerre emlékez­tető szagúak. ezért felhasználás­ra alkalmatlanok. A minőséghiba a termék jel­legétől eltérő idegen szag alap­ján megállapítható. Az említett festék árusítását a KERMI meg­tiltotta. Felszólítja a forgalmazókat, hogy a közleményben megjelölt terméket haladéktalanul vonják ki a forgalomból. A vásárlókat — a minőségellenőrző szerv vizsgálata nélkül — kártalaníta­ni kell.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents