Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁJUS 22., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM Napirenden a tájegységi melioráció Hajdú és Békés megyei képviselők együttes ülése Debrecenben Megyei szakszervezeti delegáció járt Uradon A Tisza és a Hajdúság között található az ország leg­nagyobb, összefüggő szikes pusztája, a Hortobágy. Déli része kapcsolódik a Kis- és Nagy-Sárréthez, amely ko­rábban a Körösök és a Berettyó ártere volt. Hajdú-Bi- har és Békés megye gazdasági életében az élelmiszer- gazdaság az uralkodó, a két megyében van az ország szántóterületének 15,9 százaléka. Az éghajlat meglehető­sen szélsőséges. Tavasszal a belvíz, nyáron az aszály fenyegeti a termést. Ezek a vonások, a közös gondok ha­gyományosan jó kapcsolatokat alakítottak ki a Körösök mentén, Biharban és a Sárréten. Ezért is tűzte napirendjére a Hajdú és Békés megyei képviselőcsoport a mezőgaz­dasági együttműködést, kü­lönös tekintettel a tájegy­ségi* meliorációra. A május 21-i, pénteki együttes ülés­nek a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem adott ott­hont. Megjelent a tanácsko­záson többek között Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Sikula György, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkára, Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titkára. A Békés megyei or­szággyűlési képviselők kö­zött ott volt Púja Frigyes külügyminiszter. Először dr. Tóth József, a DATE, rektora tájékoztatta a résztvevőket az intézmény munkájáról, életéről, majd megkezdődött a vita. Egy­öntetű volt a vélemény, hogy az elmúlt 5—10 évben gyors ütemű fejlődés bonta­kozott ki a két megye mező- gazdasági termelésében, a kutatásban, az oktatásban és az élelmiszeriparban. A nádudvari KITE termelési rendszernek Békésben 68 •taggazdasága van. a Füzes­gyarmati Szálas- és Tömeg­takarmányozási, Juhtenyész- tési Rendszernek Hajdú me­gyében 16 mezőgazdasági nagyüzem a tagja. A békés­csabai és a Hajdúsági Ag­ráripari Egyesülés között is szoros a kapcsolat. A DATE szarvasi főiskolai kara ön­tözési és meliorációs szak­embereket képez Hajdú me­gyének. Az élelmiszeripari vállalatok szintén együttmű­ködnek.- Csak egyetlen pél­da: a Hajdú megyei Állat­forgalmi Vállalat évente 4 ezer sertést szállít a Gyulai Húskombinátnak. A területfejlesztési tenni­valók között egyre fbnto- sabb szerep jut a térségi komplex v meliorációnak, amely a MÉM pályázati fel­hívása alapján mindkét me­gyében 1981-ben kiemelt be­ruházásként elkezdődött. Az elkészült tanulmánytervek alapján a Körös-vidéki komplex melioráció beruhá­zásaira összesen 4 milliárd 447 millió forint jut. Me­gyénk képviselői közül el­mondta véleményét az írásos anyagról Mészáros István, Németh Ferenc, Balogh László, Bóka Mihályné, Var­ga Zsigmond és Sebesi L ászióné. Csatári Béla az együttmű­ködés hasznosságát elemez­ve, a melioráció kézzel fog­ható eredményeiről szólt. Jó példa erre Battonya, Gyula és Békéscsaba térsége. Hang­súlyozta: a komlexitás meg­őrzése mellett a jövőben, kü- Ionosén a jobb minőségű föl­deken, a talajjavítás egyes fázisait kellene előtérbe he= lyezni, és nagyobb figyelmet szükséges fordítani a kisebb beruházásokra. Kovács An­tal a vízgazdálkodás és a térségi melioráció újszerű vonásairól, az anyagi esz­közök fegyelmezettebb, taka­rékosabb felhasználásáról beszélt. Váncsa Jenő azt fejtegette, hogy a talajjaví­tás, az öntözés alapvetően érinti a mezőgazdasági ter­melést, ezért a közeljövőben a gazdasági bizottság és a MÉM is felülvizsgálja a me­lioráció és a termelési rend­szerek programjának vég­rehajtását. —seres— Május 19—21. között a ha­tár menti kapcsolatok kere­tében Aradon tett látoga­tást a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa delegációja, élén Írházi Lajosnéval, az SZMT vezető titkárával. A küldöttség tagjai voltak Va- lentinyi Mártonná, a HVDSZ megyei bizottságának titká­ra és Cs. Nagy Lm jós, a Kner Nyomda szb-titkára. A szakszervezetek gazdál­kodást, termelést segítő munkájának tapasztalatait tanulmányozták. A delegáció látogatása, a kölcsönös ta­pasztalatcsere továbbfejlesz­tette a két megye hagyomá­nyos szakszervezeti baráti kapcsolatait. 0 Napsugár bábegyüttes iugoszláviában A békéscsabai Napsugár bábegyüttes tegnap pénte­ken, a jugoszláviai Zre.ija- ninba utazott. A húsz csa­bai bábos a Micimackó cí­mű műsort háromszor mu­tatja be Zrenjaninban .és a szomszédos Muzslyán. A KPVDSZ . Napsugár báb­együttese áz előadássorozat­tal a testvérváros, Zrenja- nin bábszínházának két év­vel ezelőtti békéscsabai fel­lépését viszonozza. f ü. Hegedűs László — jobbról — Gádoroson átadja a kiváló címet tanúsító oklevelet Zahorecz Józsefnek Fotó: Szekeres András Kiváló cím átadasa Gádoroson és Szarvason Bensőséges ünnepség kere­tében adták át tegnap, pén­teken délelőtt Gádoroson, a helyi November 7. Tsz kol­lektívájának a megtisztelő „Kiváló Szövetkezet” címet tanúsító oklevelet. A közös , gazdaság termelési központ­jában megrendezett ünnepi közgyűlés résztvevői, a téesz tagságát, a társ- és partner­üzemek. vállalatok képvise­lőit, a meghívottakat Ber- czeli Sándor párttitkár kö­szöntötte, így többek között az elnökségben helyet fog­laló S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát és Klaukó Mátyást, a megyéi tanács nyugalmazott elnökét, a község országgyűlési kép­viselőjét. A gádorosi November 7. Tsz harminchárom éves fenn­állása óta tavalyi kiemelke­dő gazdálkodásával immáron harmadik alkalommal érde­melte ki a kiváló címet. Az elmúlt esztendőben három legfontosabb növényükből, kukoricából 10 tonna feletti, búzából csaknem hattonnás, cukorrépából pedig 48 ton­nás hozamokat értek el. A feldolgozóiparnak egymillió liter tejet. valamint 1200 tonna húst adtak, melynek fele sertés a többi baromfi és szarvasmarha volt. A ter­melés költségei az elmúlt évben csökkentek, a téesz nyeresége dinamikusan nőtt. S. Hegedűs László ünnepi beszédében elismeréssel szólt a gádorosiak szép eredmé­nyeiről, méltatta azt a fej­lődést, amit az utóbbi évti­zedben megtettek. Ezt köve­tően aktuális kül- és belpo­litikai kérdésekkel foglalko­zott. Vázolta a magyar me­zőgazdaság külpiaci értéke­sítési lehetőségeit, a nagy­üzemek és a kisgazdaságok kapcsolatát, együttműködé­sének további bővítését. Ün­nepi beszédét követően át­adta Zahorecz Józsefnek, a téesz elnökének a kiváló cí­met tanúsító oklevelet. Az ünnepség keretében nyújtot­ta át a HNF Országos Taná­csának titkára a „Kiváló Munkáért” kitüntetést Gera Pálnak, Papp Jánosnak és Zahorecz Józsefnek, a TOT által alapított „Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért” emlékplakettet pedig Szabó Pálnak. Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben heten, nyolcán pedig pénzjutalomban része­sültek. — sz — A szarvasi Dózsa Terme­lőszövetkezet kollektívájának május 21-én. pénteken dr. Boruzs Gyula, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium szövetkezetpoliti­kai főosztályának helyettes vezetője adta át az elmúlt évi eredményes munkáért ki­érdemelt Kiváló Szövetkezet címet. A közös gazdaság 1975 óta ötször nyerte el ezt a kitün­tetést. Ez alatt az időszak alatt a termelés négyszere­sére a nyereség .ötszörösére, a szövetkezet tagjainak jö­vedelme négyszeresére nőtt. A munka termelékenységé­nek növekedését bizonyítja az a tény, hogy a foglalkoz­tatottak száma 'mindössze duplája a hét évvel ezelőtti­nek. A személyi juttatások mindig szoros összefüggés­ben voltak a jövedelmező­séggel. A téesz 1981-ben kétezer hektár földet vásárolt a me­zőtúri Magyar—Mongol Ba­rátság Termelőszövetkezettől, így területe elérte a 4 ezer 300 hektárt. Emiatt ugyan némileg csökkentek a ter­mésátlagok, de változatlanul a növénytermesztés maradt a legjövedelmezőbb ágazat. A 15,6 millió forintos nyere­ség több mint felét itt állí­tották elő. A nagy területű. gyengébb termőképességű talajok ellenére is a ter­mesztett növények hektá­ronkénti termése meghalad- ia az országos és a megyei átlagot is. A gazdaság a het­venes években háromszor volt első a megyében a bú- zatermesztésbc'A ' elért ered­ményei alapján. Az állattenyésztés egyetlen ágazata a szarvasmarhatar­tás. A közös gazdaság az utóbbi években a tejterme­lésben elért sikerek alapján 11-szer kapta meg az elis­merő oklevelet. Tavaly az egy tehénre jutó tejtermelés 5 ezer 300 liter volt, s ezzel az országos versenyben, ha­sonló kategóriában másodi­kok lettek. A Dózsa Tsz tegnapi ünne­pi közgyűlésén részt vettek a megyénkben tartózkodó penzai küldöttség tagjai és a szlovákiai poprádi Druzs- ba Tsz vezetői. A Budapesti Nemzetközi Vásár egyik látványossága a most megnyílt Expo Szálloda. Az impozáns épület köze­pe víztorony, ez biztosítja a vásárváros vízellátását. Az épület érdekessége, hogy reflexiós hőszigetelő ablakait az . Prosházi Üveggyár készítette. (Képes beszámolónk a BNV-ről az 5. oldalon.) Fotó: Lónyai László Tanácsok a lakosságért Napjainkra felgyorsultak a társadalmi, gazdasági fo­lyamatok. Előtérbe kerültek, a magasabb követelmények, melyeknek ugyanakkor nehezebb gazdasági körülmények között szükséges' eleget tenni. Kevesebb a pé*z. Mind­ez, kihat a tanácsok munkájára: a költségvetésre, a fej­lesztési tervekre éppúgy, mint a gazdasági, egészségügyi, kulturális és egyéb szervező tevékenységre. A mai köve­telmények — a gazdasági megújulás sajátosságai, a szo­cialista demokrácia kiszélesítése — vajon hogyan érin­tik a településfejlesztési politikát, és a szűkösebb anyagi lehetőségek mellett a tanácsok hogyan tevékenykedhet­nek eredményesen? Erről folytattunk beszélgetést dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével. Az interjút a 4. oldalon közöljük. Tervek a ZÖLDÉRT-nél — Korábban a ZÖLDÉRT-eket gyakran érte vád, hogy az árréssel túlzott haszonra tesznek szert. Míg má­sok az eredménytelenséget vizsgálva ránk kérdeztek: mi­ért nem használtuk ki teljesen ezt a lehetőséget? Tavaly például a lehetséges 48 helyett, mindössze 34 százalékos árréssel éltünk, és a zöldség-, gyümölcsforgalmazás vesz­tesége 1,7 millió forint lett. (A január elsejétől önálló­an gazdálkodó Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat igaz­gatójával, Balogh Jánossal folytatott beszélgetés az 5. oldalon olvasható.) Szubjektív sorok a Jókai Színház „megmérettetéséről” Az országos színházi találkozó alkalmából a Békés megye Jókai Színház szerda este Budapesten, a Katona József Színházban bemutatta Darvas József Vízkereszt­től szilveszterig című kisregényének színpadi adaptáció­ját. A jórészt szakmai közönség körében színházunk ko­moly. sikert aratott. A másnapi értékelés a Színházmű­vészeti Szövetségben csak megerősítette a* tapsokból ki­érezhető elismerést. A két nap a jelenlevők számára többféle tanulsággal is zárult. E sorok írója a saját imp­resszióiról, gondolatairól számol be a lapunk 6. oldalán olvasható írásban. KÖRÖSTÁJ Kulturális mellékletünkben KULTURÁLIS MELLÉKLET Vass Márta ír Lyka Károly I Nemzeti romantika című müvéről, egy másik cikkben pedig bemutatjuk az olvasónak Tóbiás Simon kádár- mester óbudai műhelykiállítását. Az Arcok közelről ro­vatunkban ezúttal Varga Géza szobrászművész a beszél­getőpartner, három kisplasztikáját, illetve érmét is lát­hatjuk a Köröstájban. Koloh Elek Cseresznyeérés ide­jén című tárcanovellája, R. Szolomko karcolatai Somi Éva fordításában, és E. Kovács Kálmán, /Kántor "Zsolt, Pákolitz István, Szokolay Zoltán versei egészítik ki e heti mellékletünket. (8—9. oldal.) Minikörkép Klub és kérdőjelek című riportunkban arra keressük a választ, hogy a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ KISZ-szervezetének ifjúsági klubja miért került ismét hullámvölgybe. Lényegében az derült ki, hogy ennek egyik -fő oka a klubvezető személyének, és a klub mag­jába tartozó fiataloknak a változása, másrészt pedig az érdeklődés, az aktivitás hiánya. A riport a 11. oldalon, a Minimagazinban olvasható. —nyes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents