Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-21 / 117. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 21., péntek Veteránok találkozója Várai Mihály ismertetőjét hallgatják a veteránok Fotó: Fazekas László A békéscsabai városi párt- bizottság apparátusának dolgozói évente megszervezik azoknak a Békéscsabán és a város környéki községekben élő veteránoknak a találkozóját, akik a felszabadulás előtt is párttagok voltak, és tulajdonosai a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. Tegnap, május 20-án a kétsopronyi Rákóczi Tsz volt a házigazdája annak a veterántalálkozónak, amelyen részt vett dr. Abrahám Béla, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára és Sasala János, Békéscsaba tanácselnöke. A vendégeket Angyalos Lajos, a községi pártvezetőség titkára köszöntötte. A párt belső életéről Várai Mihály, a városi párt- bizottság osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket. ' Ezután Botyánszki János, a városi pártbizottság osztály- vezetője aktuális gazdaság- politikai kérdésekről beszélt. , A házigazda termelőszövetkezet elnöke, Petrovszki Mihály közös gazdaságuk munkájáról szólt, majd ümelátogatásra invitálta a veteránokat. Ebéd után békéscsabai városnéző sétára indultak a meghívott vendégek. Sz. J. Tavaszi közlekedésbiztonsági műszaki napok A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet ‘autószervize valamennyi dolgozója — élükön a Március 15. Szocialista Brigáddal — és a szarvasi városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács ebben az évben immár ötödik alkalommal rendezi meg a tavaszi közlekedésbiztonsági műszaki napokat. Ezeken a napokon térítésmentesen megvizsgálják és szabályozzák a gépjárművek biztonságos közlekedéséhez szükséges berendezéseket (kormány, fék, lámpák, irányjelzők, futómű stb.). A környezetvédelem és az energiatakarékosság érdekében műszeresen ellenőrzik a CO- szintet, optimális fogyasztási szintre állítják be a porlasztót, felülvizsgálják a gyújtást, és általában az elektromos berendezéseket is. A gyorsan végezhető javítások is díjtalanok. Ehhez oly módon is segítséget adnak, hogy nyitva tartják a szerviz autósboltját, ahol a cseréhez szükséges alkatrészek megvásárolhatók. így sok segítséget kaphatnak a magánautósok és a motorkerékpárosok a biztonságos, gazdaságos közlekedéshez, valamint a környezetszennyeződés megakadályozásához. Bekapcsolódott a közhasznú munkába az Autóklub helyi szervezete, valamint az Állami Biztosító is. Munkatársai jogi tanácsokat, az esetleges kárrendezéssel kapcsolatos problémák megoldásához útmutatásokat adnak az érdeklődőknek. A Közlekedésbiztonsági Tanács illetékesei pedig a közlekedési szabályokkal kapcsolatban adnak felvilágosítást. A közlekedésbiztonsági műszaki napok ideje: 1982. május 23- án 7—11 óráig, május 30-án 7—u óráig; helye: Szarvas, autószerviz, Csabai út 1. Minden személyautó- és motorkerékpár-tulajdonost vár az autószerviz Március 15. Szocialista Brigádja és a szarvasi városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács. Tanácsülés Szabadkígyóson (Tudósítónktól) Tegnap, május 20-án Szabadkígyóson tartotta kihelyezett ülését az újkígyósi Nagyközségi Közös Tanács. Ezúttal az egészségügy és az áruellátás helyzetét vitatták meg a tanácstagok. A tanácskozásra készített jelentés szerint mindkét községben megnyugtató az egészségügyi helyzet, bár magas a betegforgalom a rendelőkben. Járványos betegség nem fordult elő az utóbbi időben, de sajnos nőtt a veszélyeztetett terhesek száma. Továbbra is sok a táppénzes beteg, aki indokolatlanul van távol munkahelyétől. Az egészségügyi hálózat műszerezettsége jó, nemcsak korszerű laboratórium, hanem fizikoterápiás kezelőhelyiség is segíti az orvosok gyógyító munkáját. Az áruellátás színvonala eltérő a két községben. Szabadkígyós kereskedelmi egységei korszerűtlenek, zsúfoltak, az áruválaszték szegényes. Ezen az árualapok bővítésével, korszerűsítésével igyekszik javítani a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ, amely ez évtől vette át Szabadkígyós kereskedelmi egységeinek üzemeltetését. Kiss Pál Kulich Gyula Ifjúmunkás Napok A megyeszékhely egyik hagyományos ifjúsági rendezvénye a Kulich Gyula Ifjúmunkás Napok, amelyre az idén — most ötöd ízben — a hét végén, május 21—23-án kerül sor. A megyéből ösz- szesen 220 munkásfiatal és 30 szakmunkástanuló lesz részese a politikai, kulturális, sportprogramsorozatnak. A megnyitót május 21-én, pénteken este 6 órakor a Kulich-emlékműnél tartják, ahol a beszéd után megkoszorúzzák a résztvevők Kulich Gyula emlékművét. Az esti kulturális rendezvényen, a KISZ-iskolán amatőr színjátszók adnak műsort, bemutatót tart egy bábegyüttes és filmet vetítenek. Szombaton délelőtt megyénk település- szerkezetéről, a területfejlesztés terveiről hallhatnak á munkásfiatalok, majd a népgazdaság fejlesztésében a KISZ-szervezetekre háruló feladatokról lesz szó. A szakmunkástanulók ez idő alatt a „Szakmánk múltja és jelene” vetélkedőn vesznek részt. Délután több csoportban folytatódik a program. Lesz gazdaságpolitikai vetélkedő, tanácskoznak a fiatal szakemberek, ifjúsági brigádvezetők, s négy csoportban négy témát vitatnak meg a további résztvevők. Este bemutatkozik az Express Utazási iroda, az Ezermester- és Űttörőbolt, az Ifjúsági Turisztikai Kölcsönzőbolt és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat az ifjúmunkás napok résztvevőinek, majd a Körös Szállóban bállal ér véget ez" a nap. A vasárnap délelőttöt Pósteleken sportolással töltik a fiatalok, s délben zárul a rendezvény. t. i. Napirenden az élelmiszer-csomagolás A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság május 20-án, tegnap délelőtt Békéscsabán ülést tartott. A napirenden — az elnöki beszámoló mellett — ezúttal két nagy téma szerepelt. Megvitatták az összefoglaló jelentést „Az élelmiszercsomagolás minőségének javítása, különös tekintettel az élelmiszerexport hatékonyságának növelésére” című vizsgálatról, majd a vadgazdálkodásra alapozott exporttevékenység célvizsgálatának összefoglaló jelentése került a testület elé. Az élelmiszerek csomagolására irányuló vizsgálat célja az volt, hogy. megállapítsák: az élelmiszeripari termékek csomagolási színvonala hogyan elégíti ki az igényeket, s hogyan hat az exportra. Vizsgálták továbbá a népi ellenőrök, hogy a hazai háttéripar hogyan gondoskodik a feldolgozóipar számára csomagolóanyagról, csomagolási eszközökről, s hogy ezek gyártása és alkalmazása lépést tart-e' élelmiszereink külpiaci versenyképességének követelményeivel. A megyei NEB helyszíni vizsgálatot folytatott megyénk hat nagyipari üzemében. A megállapítások szerint a csomagolásra vonatkozó igények és piaci követelmények közvetve, sokszor utasításként jutottak el a vállalatokhoz, így nem lehetett megállapítani, mennyire van hatással a csomagolás az exportra. A 'csomagolóanyagok, illetve azok alapanyaga jelentős része importból származik; a csomagolószert, és annak alapanyagát gyártó hazai ipar nem képes a követelményeknek mindenben eleget tenni. A vadgazdálkodással kapcsolatos célvizsgálat azt tárta fel, hogy a vadgazdálkodásból származó exportáru- alapok növelését és a gazdaságos exportot az ebben részt vevő szervezetek gazdasági és pénzügyi kapcsolati rendszere biztosítja-e. x. I. Eredményes öt évet zárt a Vöröskereszt mezöberényi szervezete (Tudósítónktól) Mezőberényben 1977 tavaszán választották újra a Vöröskereszt-alapszervezetek vezetőségeit, valamint a községi vezetőséget. 1980-ban újjászervezték a községi alapszervezeteket, valamint bővítették számukat is. A céltudatos, meggyőző és széles körű szervező munka eredményeként 1981 végére az alapszervezetek száma 21- re, a tagjaié pedig 1717 főre emelkedett. A jelentős létszámnövekedés mellett a családvédelem, egészségnevelés és az egészségvédelem területén komoly előrelépés történt. A polgári védelemben az elsősegély- nyújtó alegységek kiképzésében, az egészségügyi állomások felszerelésének figyelemmel kísérésében is segítséget nyújtott a szervezet vezetősége. Az újjászervezés után nagy lendülettel fejlődött a véradómozgalom. Míg. 1977-ben 215 fő 79 liter, addig 1979-ben 757 fő 219 liter vért adott. A véradómozgalomban a megyei termelő- szövetkezetek közül a mező- berényi Aranykalász Tsz 1979-től 3 éven keresztül folyamatosan első helyezést ért el a véradásban, így a vándorzászlót végleg elnyerték. Az elért eredmények mellett a szervezet további feladatai között szerepel többek közt a terhesvédelem és a gyesen levő édesanyák életmódjának fokozott figyelemmel kísérése, a tisztasági mozgalom kiszélesítése, a ve- .szélyeztetett gyermekek felkutatása, az idős emberekről való gondoskodás fokozása, a felvilágosító-nevelő munka színvonalának további emelése. Barna Mihály Szocialista brigádok honvédelmi versenye (Tudósítónktól) Az elmúlt évben az orosházi járási MHSZ vezetősége új versenyalapítvány alapján lövészversenyt rendezett szocialista brigádoknak. A verseny három fordulóból és döntőből állt, februárban légpuska-, márciusban kispuska-lövészverseny volt, s az áprilisi elméleti vetélkedő után, májusban mindhárom versenyszámban járási szintű döntőt rendeztek. A versenysorozat ebben az évben 166 szocialista brigád részvételével zajlott, és a májusi járási döntőn 28 brigád vett részt, három-három fős csapattal. A döntőt Kardos- kútori rendezték. Elméleti ismeretekből Király Lajos, légpuskalövészetből Pálvölgyi József, kispuska-lövészetből ifj, Bodzás Sándor szerepelt a legjobban, csapatban első lett az Orosházi Állami Gazdaság Gagarin Szocialista Brigádja, akik elnyerték az alapítvánnyal járó vándorserleget. Második az Orosházi Nagy-alföldi Kőolajfúrási Vállalat Killián Szocialista Brigádja, a harmadik a kardoskúti Zsigmondi Vilmos szocialista brigádja lett. Kiss Horváth Sándorné Irtsuk a gyomokat! A gyomnövények nemcsak azért károsak, mert gátolják a hasznos növények fejlődését. A gyomos területen nehéz a növények betakarítása, a gazzal teli széna takarmányozásra nem használható. A gazos területek valóságos melegágyai a gomba- és rovarkártevőknek, magjaik fertőzik a kultúrnövényeket; környezetcsúfító hatásuk nyilvánvaló. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968- ban kelt rendelete minden területbérlő és -használó, valamint tulajdonos számára kötelezően előírja a gyomirtást. Erre legalkalmasabb a virágzás előtti időpont, hiszen így megakadályozhatjuk a szaporodásukat. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás biológiai laboratóriumának munkatársai szerint a javuló időjárás a gyomok fejlődését is meggyorsíthatja, ezért a mostani időpontban legjobb megkezdeni a vegyszeres kezeléseket és a mechanikai gyomirtást. m. sz. zs. Harminchatezren hagyták ott falujukat letérve a főútvonalról, rossz bekötő I I úton bukdácsolt velünk az autó. Félórás zötyö- gés után értünk a községbe. A település háromezer lelket számlál. Aki esős ' évszakban az utcára merészkedik, percek múltán belesüpped a sárba. Járható út, járda alig van a községben, kocsmából viszont nyolcat is építettek. Ezzel nagyjából kielégített- nek is ítélték a helybeliek kulturális, szórakozási igényeit. Minden harmadik ember naponta ingázik innen a környező falvakba, városokba. Helyben alig van munkaalkalom. A példabeli alföldi község nevét szándékosan nem említem. Lélekszámát tekintve nem is olyan apró ez a település, ' helyzete, gondjai azonban sűrítményét adják a félreeső kisközségekre sokhelyütt jellemző képnek. Alighanem tucatszám sorolhatnánk helységneveket az ország egymástól távoli csücskeiből, ha ehhez hasonló körülményeket keresnénk. A gazdag, szépen gyarapodó dél-dunántúli megyéről hallottam a minap, hogy a több mint kétszáz kisközségéből száz körül van azoknak ■ a száma, ahol nincs önálló tanács, nincs termelőszövetkezeti központ, nincs párt- szervezet. Ez a sok „nincs”, országjárásaim megannyi lehangoló példája, igazolja: komoly baj van a kistelepülések népességmegtartó erejével. No, persze, az általánosítás ezúttal is hamis lenne, hiszen akadnak szép számmal virágzó falvak. Ám az országos statisztikák intő jelként figyelmeztetnek. Tavaly az állandó lakóhelyváltozásokat tekintve Budapesten nyolcezerrel, a többi városban huszonnyolcezerrel nőtt a lélekszám. Faluról viszont harminchatezren költöztek el. Mindez egyetlen esztendő alatt. Az arány tökéletesen megfelel az utóbbi tíz év átlagának. A kisközségek népesség- megtartásáról beszélünk, holott . egyre inkább úgy fordul a kérdés: vajon megfé- lelő-e a kistelepülések népességeltartó ereje? Ma, amikor mindenki, akár városon él, akár faluhelyen, egyaránt igényli a városias élet bizonyos színvonalát, azok a falvak, amelyek nem képesek az elvárásoknak a minimumát sem nyújtani, a jelek szerint tarthatnak a lassú sorvadástól. Korántsem extra igényekről van szó, avagy arról, hogy a vidéki életforma sajátosságai eltűnőben vannak, és valamiféle uniformizáló- dás indult volna meg, kizárólag az urbanizálódás fokmérői szerint. Vannak azonban olyan jogos lakossági követelmények egy-egy településsel szemben, melyeknek, hiányában az is előbb-utóbb otthagyja a falut, aki pedig tíz körömmel ragaszkodna hozzá, szíve szerint. Ilyen az infrastruktúra — amibe a mai élet alapfeltételei tartoznak bele a bolthálózattól az utak, csatornák állapotáig. Hasonlóképpen fontos a munkaalkalom. Ha nem is ott a faluban, de legalább elérhető közelségben. Két olyan alapfeltétel, ami nélkül legföljebb szóvirágokat gyárthatunk a természethez közeli élet szépségeiről, de valójában az idő múlásával mindent belep a dud- va, mert nem lesz, aki a földet gondozza, művelje. Nemrégiben riasztó adatokat olvastam a falusi lakás- helyzetről. Az utóbbi tíz évben 10,5 százalékkal nőtt az ország lakásállománya, ám falun ez az arány csak 4,7 százalék. A „nagyon zsúfolt” lakások száma városainkban 97 ezer, faluhelyen 293 ezer ilyen kategóriájú családi fészek található. Ezzel szemben falun jóval olcsóbb építkezni — vetheti ellen bárki. így igaz, csakhogy a falusi ember az esetek többségében maga fizeti a járdát, az utat, a vízvezetéket, azaz az úgynevezett kommunális kiadásokat is. Az előny tehát gyorsan a visszájára fordul. Az sem kétséges, hogy az utóbbi esztendőkben az ipar fejlődésének, a lakosság átrétegződésének szorításában még a községekben keletkezett erőforrások egy részét is a városi, telepszerű lakásépítésre fordították. Megannyi kedvezőtlen jelenség tornyosul tehát a feladatok elé: ne hagyjuk elsorvadni falvainkat. Ne hagyjuk sorsukra azokat a százezreket, akik nehéz helyzetben levő településeken élnek. Nagy formátumú tervek vannak születőben. Készül az új településfejlesztési koncepció, mely — remélhetően kiküszöbölve a korábbi program aránytalanságokat eredményező hibáit —■. az ezredfordulóig határozza meg a települések jövőjét. Sokat vitatkoznak ezért rnanapság a falu helyzetéről, szerepéről is. O nnyi bizonyos: helyben szétosztható, a közösség javára fordítható eszközök nélkül, a helybeliek nagyobb döntési szabadsága nélkül a legszebb terv is visszájára fordul. A nagyobb önállóságnak már most, a tervkészítéskor eljött az ideje. Többek között jó lenne végre a tudomány segítségül hívásával tisztázni, hogy mit akarnak az érintettek, maguk a falusi emberek. Céljaikból, vágyaikból mennyi a realitás, és mire kell kényszerűségből, vagy éppen ésszerűségből határozottan nemet mondani. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy felnőttként kezeljük a falut, egyenrangú partnerként a falusi embereket. Gazsó L. Ferenc « Finnországban énekelnek Hónapok óta nagy az izgalom, a készülődés az Orosházi 3-as számú Általános Iskola ének-zenei tagozatának gyermekkórusában. A finnországi Tamperéi Tanügyi Igazgatóság meghívására utazik május 24-én a kórus 44 tagja Dinnyés Istvánnak, az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatójának vezetésével az északi országba. Az orosházi kórus egy hetet tölt Finnországban. Helsinkiben és Tamperében több alkalommal is fellépnek; többek között önálló hangversenyt adnak a tamperei konzervatóriumban és egy hang- versenyteremben, bemutatják műsorukat egy eredeti finn parasztházban. A vendéglátók gazdag programot állítottak össze számukra, így Helsinkiben többek között megtekintik a nagy finn zeneszerző, Sibelius sírját és szülőházát, ellátogatnak egy iskolába, egy öregek otthonába, és felkeresik a híres Itala Üveggyárat. A kórus műsorán fele részben Kodály- és Bartók-mű- vek szerepelnek. Előadnak továbbá több klasszikus és romantikus kórusművet. Több számot, melyet erre az alkalomra tanultak meg, finn nyelven énekelnek. Műsorukat itthon is bemutatr ják egy nyilvános főpróbán, amely május 21«én, ma délután 5 órakor lesz az orosházi Városi Tanács dísztermében. (tóth)
