Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

NÉPÚJSÁG 1982. május 20., csütörtök akadémiai tanácskozás a jogalkotásról Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter „A jogalkotás fejlesztésének elvi-elméleti kérdései” címmel tartott be­vezető előadást szerdán az Akadémia székházában, az MTA állam- és jogtudomá­nyi bizottsága által rendezett tudományos vitaülésen. A ta­nácskozáson — ahova a jog­tudomány művelőivel együtt meghívták a minisztériumok kodifikációs testületéinek ve­zetőit, s a jogalkotásban ér­dekelt társadalmi szervek képviselőit is •— úgy alakult a szakmai véleménycsere, hogy sikerült egységes állás­pontot kialakítani a tudó­soknak és a gyakorlati szak­embereknek az eddiginél is szorosabb együttműködésé­ről, hazai jogrendszerünk to­vábbfejlesztése érdekében. A tanácskozáson — ame­lyet dr. Mádl Ferenc, az MTA állam- és jogtudomá­nyi bizottságának elnöke ve­zetett — a miniszter és az előadásához kapcsolódó kor­referensek — dr. Peschka Vilmos akadémikus, Nagy László, az állam- és jogtu­dományok doktora, valamint Vékács Lajos, az állam- és jogtudományok kandinátusa; az MTA Állam- és Jogtudo­mányi Intézetének, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temnek, illetve az ELTE ál­lam. és jogtudományi kará­nak képviselői — felidézték, hogy az országgyűlés a kö­zelmúltban elemzően és fel- adatkijelölően tárgyalt a jog­alkotás helyzetéről és a jog­rendszer továbbfejlesztésé­ről. A parlamenti vitának és az országgyűlés határozatá­nak szellemével és tartalmáé­val egyetértésben az akadé­miai tanácskozáson is hang­súlyozták a tudomány je­lentős szerepét a jogalkotás folyamatában. Növendékhangverseny Békéscsabán Nagy érdeklődés mellett hajlott le május 15-én, szom­baton Békéscsabán, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola . délután kettő és fél öt órakor kezdődő első növendékhangversenye. A tehetséges fiatalok első cso­portjában tíz növendék sze­repelt, valamint a szakisko­la kamarakórusa Rázga Jó­zsef igazgató vezényletével. A késő délutáni hangver­senyen nyolc növendék lé­pett a pódiumra, és ez al­kalommal is közreműködött két Mozart- és két Kodály- művel a szakiskola kamara­kórusa. Képünk a délutáni hangversenyen készült. A pódiumon Lőrincz Anita Vi­valdi C-dúr szonátájának előadása közben. Zongorán kísér: Nátor Éva tanár. A hangversenyen közre­működött még Kovács Pál- né, valamint Lang Gusztáv- né tanárnő. Fotó: Fazekas László Ügyrendi bizottsági ülés a megyeszékhélyen A Békés megyei Tanács ügy­rendi bizottsága tegnap, szer­dán tartotta legutóbbi ülését, megtárgyalták a megyei tanács június 24-i ülésének előkészü­leti programját. Véleményezték az együttműködési megállapo­dások tervezeteit, amelyeket a megyei tanács a Szakszerveze­tek megyei Tanácsával és a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságával kíván megkötni. Az ügy­rendi bizottság 'tagjai áttekin­tették azokat a javaslatokat is, amelyek megyei szintű szabá­lyozást igényelnek. Főleg a kör­nyezetvédelemben és a lakás- gazdálkodás területén várható új megyei tanácsrendelet alko­tása. flz országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Szerdán és csütörtökön Szolnokon ülésezik az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. A testü­let Pesta László elnökletével, Szolnok megye egészségügyi helyzetéről, a sikerrel al­kalmazott új szervezési mód­szerekről tájékozódik. A szerdai ülésen részt vett dr. Schultheisz Emil, egész­ségügyi miniszter, és Fűzi István, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének a főtitkára. A megyei tanács székházá­ban Barta László, tanács­elnök ismertette a megye ál­talános helyzetét, fejlődését, majd a megyei tanács Hété- nyi Géza Kórházának klub­termében folytatódott a program. Ignácz István me­gyei főorvos a 446 ezer lel­ket számláló' megye egész­ségügyi és szociális ellátásá­ról, Csépányi Attila főigaz­gató pedig az 1627 ágyas in­tézmény tevékenységéről tá­jékoztatta a képviselőket. A tájékoztatók után a képviselők megtekintették a kórház befejezés előtt álló négyszázágyas új pavilonját, a sürgősségi betegellátási osztályt, majd Tiszakürtre, a híres arborétumba látogat­tak. Csütörtökön Üjszászon fejeződik be a kétnapos ülés, ahol a Hetényi Kórház munkaterápiás részlegét, és a gondozási központot te­kintik meg a bizottság tag­jai. „Ökörepe és macskagyökér’' Gyógyszerészet-történeti tanácskozás Két Bács-Kiskun megyei és I—1 Csongrád, illetve Bé­kés megyei gyógyszerész szo­cialista brigád 1980-ban együttműködési szerződést kötött. Folyamatos kapcso­lattartásukat jelzi, hogy teg­nap, május 19-én Békéscsa­bán, a múzeumi világnap al­kalmából gyógyszerészet-tör­téneti tanácskozást tartottak, ezúttal a békéscsabai 14/1-es gyógyszertár Galenus brigád­jának rendezésében. Dr. Palovits Gyuláné, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerészet- történeti Szakosztályának Békés megyei titkára nyitot­ta meg a tanácskozást, hang­súlyozta a tudományos ku­tatás jelentőségét. Benkő Fe­renc, a derecskéi gyógyszer- tár nyugalmazott vezetője az első debreceni patikáról tar­tott előadást; kiegészítve mondandóját történelmi visz- szatekintéssel is. Tóth Ta­más, a csanádpalotai gyógy­szertár vezetője a vezetése alatt álló gyógyszertár 102 éves múltjáról számolt be. 'Mint mondotta, kutatásai még az elején tartanak, de máris sok érdekes adatra lelt. Lóránt Nándor nyugal­mazott gyógyszerész, a Bács- Kiskun megyei gyógyszeré- szettörténeti kollégium ve­zetője a ma is használatos nyugtató, a valeriána vagy macskagyökér, az emésztést segítő gyógyszerek, például az ökörepe és az anyarozs gyógyításban való korai al­kalmazásáról számolt be, is­mertetve a régi receptek összeállítását. Rózsa Éva kecskeméti szakaszisztens, a Kiskunság gyógyszerellátá­sának és gyógyszertárainak, kialakulásáról végzett ku­tatása eredményeit ismer­tette. A színes, érdekes előadá­sokat Tóth Józsefné, a gyógyszerészeti társaság Bé­kés megyei szervezetének el­nöke köszönte meg. A Clau­dius Galenus Szocialista Bri­gád vezetője, Zsüák János­áé, brigádja nevében em­léktárgyakat nyújtott át az előadóknak, és reményét fe­jezte ki, hogy sok hasonlóan sikeres rendezvényt tartanak a jövőben is. m. sz. 7_s. Tűzvédelmi vetélkedő Szeghalmon (Tudósítónktól) Szeghalmon, a Budapesti Harisnyagyár helyi gyártele­pén, május 16-án, vasárnap, a tűzvédelmi napok kereté­ben -tűzvédelmi és munka- védelmi vetélkédőt rendez­tek. A vetélkedőn a szocialista brigádok tagjaiból és a KISZ-szervezet képviselői­ből alakult 3 tagú csoportok szerepeltek. A versenyen el­méleti, totó- és tesztkérdé­sek szerepeltek az üzemi tűz- és balesetvédelem alap-- vető szabályaiból. Végül egy-egy gyakorlati feladatot oldottak meg a versenyzők, a kézi poroltókészülék keze­lését, használatát kellett be­mutatniuk. Egy égési sérülés ellátását is megoldották a versenyzők. A jól sikerült vetélkedőt nagyon szoros versenyben, többszöri holt­verseny után az adjusztáló- üzemrész - Tyereskova Szo­cialista Brigádja nyerte. A győztes csapat és a 2. helyezett csapat egy-egy tag­ja 3 napos boglárlellei üdü­lésben részesült. Az első 3 helyezett csapat tagjai okle­velet és tárgyjutalmat kap­tak. Szász Péter Az idén is megrendezte az Univerzál Áruház — lassan, már hagyománynak számító — kem­pingcikkek árusításával egybekötött bemutatóját, melyen tízféle sátor, kiegészítő kempingfel­szerelések, szabadidő-ruhák láthatók. A bemutató érdekessége, hogy a kempingcikkek mellett a 100-as ABC széles áruválasztékot kínál konzerveiböl. A bemutató május 19-től 23-ig te­kinthető meg Fotó: Kovács Erzsébet YENDINFORM ’82 Hazánk vendéglátóipari vállalatainak igazgatói, gaz­dasági és kereskedelmi igaz­gatóhelyettesei' évente egy­szer összejönnek, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat. A VENDINFORM nevű rendez­vényre az idén XIII. alka­lommal kerül sor, ezúttal megyénkben, a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban. A kétnapos tanácskozás ma, május 20-án kezdődik. Elsőként dr. Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztéri­um főosztályvezetője tart tájékoztatót az időszerű szak­mai kérdésekről. Megyénk képviseletében Krizsán Mik­lós, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezető­je a Békés megyei tapaszta­latokról, gondokról szól. A nyolcvan résztvevő ezután szakmai eszmecseréken vi­tatja meg a vendéglátás problémáit. m. sz. zs. Könnyelmű állampolgárok „Oz alkalom a tolvajt” C sak úgy érezte jól ma­gát az asszony, ha minden „smukk” raj­ta volt. Még a piacra is úgy járt, villamosra sem szállt ékszerei nélkül. Pedig nem csekély értéket képviselt pél­dául az az ékszer, amelyet a nyakában hordott: bármi­kor kaphatott volna érte két­százezer forintot. Valaki — úgv látszik — megfigyelhet­te különös szokását, és egy óvatlan pillanatban ügyesen lekapcsolta a drága nyaklán­cot. Egy másik eset: az autó- tulajdonos kocsijában hagy­ta csaknem negyedmilliótérő csomagját. Méghozzá éjsza­kára. Reggel pedig rémülten tapasztalta, hogy az értékes holminak lába kelt. Termé­szetesen rohant a rendőrség­re — csakúgy, mint az első példában szereplő károsult- társa —, feljelentést ’.enni ismeretlen tettes ellen. Előfordult, amikor a káro­sultak ismerték, legalábbis látásból a tetteseket. Példá­ul egyik városunkban ke­véssé bizalomgerjesztő asz- szonyok csengettek be a la­kásokba, magukkal hozott gyerekeikre hivatkozva kér­ték, hogy megmelegíthesse­nek egy kis tejet. Aztán, ami­kor a háziak magukra hagy­ták őket, elvittek mindent, ami csak mozdítható volt. Nem krimit szándékozunk írni, s nem is rendőri kró­nikát. A fenti esetek csupán töredékét képezik annak az evente sok száz — ha nem több ezer — bűncselekmény­nek, amelynek oka: az alka­tom. Vagy mondhatjuk úgy is: a hanyagság, a könnyel­műség. Igaz ugyan az a ré­gi mondás, hogy „alkalom szüli a tolvajt”, de az utób­bi évek tapasztalatai azt mu- tatják, hogy sokan, talán egyre többen vannak,' akik nem hajlandók ezt tudomá­sul venni. All ez —szinte egyformán — a személyi és a társadal­mi tulajdonra is. Többször is megtörtént, hogy egy-egy bolt napi bevételét hevenyé­szett csomagolásban, közön­séges szatyorban" vagy akta­táskában egyetlen ember vit­te a"postára. A bűnözők pe­dig jó megfigyelők, szemmel tartották a mindig azonos időben, ugyanazon az útvo­nalon postára menőt, s a pénz elrablása szinte gyerek­játék volt. Azt hihetnénk, hogy az ilyen, közismertté vált esetek nagyobb óvatos­ságra' intenek. Sajnos nem ez történt — s így következ­hetett be a harmadik, ne­gyedik, ki tudja már hánya­dik rablás, amelyre ismét csak a könnyelműség adott lehetőséget. No meg az a szemlélet, hogy „ha eddig nem lett baj, ezután sem lesz”. Előfordult már, hogy népiéiért vidéken vállalati raktárt csak amúgy, jelképesen őriztek, s éveken :it'nem nyúlt senki az ott le­vő értékekhez. Aztán egy- szercsak kirabolták a rak­tárt, s a károsult vállalat illetékesei akkor kezdtek gon­dolkozni: talán mégis szük­ség volna a nagyobb bizton­ságot jelentő őrzésre. Csakhogy: ez is azok közé a ténnivalók közé tartozik, amelyekről vállalati, szövet­kezeti, tanácsi és más költ­ségvetések készítésekor sok szó esik ugyan, de végül le­veszik a napirendről azzal, hogy „nincs rá pénz”. Nincs például arra, hogy biztonsá­Országos Lada-találkozó Alapos forgalomnövekedés vár­ható a minden alkalommal nagy érdeklődéssel kísért veszprémi országos Lada-találkozó napján, június 45-án, vasárnap. Helyszín: Veszprémtől kiindulva a 48-as kilométerjelzésnél elterülő sík­ság. Az eddigi találkozók prog­ramja szerint most is, már a reggeli óráktól felvonulnak szol­gáltatásaikkal, pavilonokkal az autósvállalatok, gyártók és ke­reskedők. A kora délután legnagyobb eseménye lesz az ügyességi ver­szüli gi zárakat szereltessenek aj­tókra, amelyek mögött jelen­tős értékek vannak. Ez vo­natkozik természetesen ma­gánszemélyekre is, akik ele­gendőnek tartják a „soproni zárat”, holott tudva tudják, hogy azok kulcsai minden, csak kissé is tapasztalt bű­nöző kelléktárában megvan- . nak. Vállalatoknál gyakran nincs pénz” biztonsági csen­gőkre, amelyek mindjárt megszólalnának, amint ille­téktelen nyúl a zárhoz. Vagy páncélszekrényre, biztonsági fiókzárra, ami védené az ér­tékeket. Legújabban feltalál­ták — és már a televízióban is bemutattak — aktatáskát, amely külsőre semmiben sem különbözik az ezerszámra lát­ható, kapható táskáktól, de messzire hangzó vészjeleket ad, ha illetéktelen akarja ki­nyitni. Nagyon szűk látókö­rű szemlélet az, amely sze­rint nem érdemes néhány száz forintot beruházni sok­szor nagyobb ' összegek vé­delme érdekében. Lehet, hogy e téren is át­estünk annak a sokat em­legetett lónak a másik olda­lára. Voltak idők, amikor hivatalból kötelező volt a gyanakvás, amikor senkiben sem volt szabad megbízni a szónak sem a politikai, sem az anyagi értelmében. Ak­kor egy asztalon felejtett ke­reskedelmi számla, egy le nem lakatolt üres doboz mi­att is indult fegyelmi eljá­rás sok helyen. Most pedig a feledékenység, a könnyel­műség afféle bocsánatos bűn­nek számít, még akkor is, ha súlyos károk származnak be­lőle. Nem arról van szó, mint­ha a bűnözés feltűnően na­gyobb méreteket öltött vol­na a korábbinál. Európában az átlag alatt áll Magyaror­szág e tekintetben — de a- hanyagság okozta bűncselek­mények számában és ará­nyában rosszabbul. Talán olyan gazdagok vagyunk, hogy „kicsire nem nézünk?” Ilyesmit nálunk sokkal gazdagabb országok — és gazdagabb emberek — sem néznek, nézhetnek el. Amink van, arra vigyáznunk kell — s ez egyaránt áll arra, amit közösen, a népgazdaság vagyonát gyarapítva szerez­tünk, s arra, ami a sajátunk, a családunk tulajdona. Könnyebb ,is némi gondos­sággal védeni a"zt, ami van, mint visszaszerezni, rendőr­ségre, bíróságra járni, a ha­tóságoktól várni, hogy te­gyék jóvá gondatlanságunk, hanyagságunk következmé­nyeit. N yár közeledtével — ál­talános jelenség' — meg szoktak szapo­rodni a könnyelműségek. Mind több a talált tárgy a tömegközlekedési járműve­ken, a betsületes megtalá­lók által bevitt érték a rend­őrségen. De az ott hagyott, őrizetlenül maradt holmi, a nyitva felejtett ajtó is több szokott lenni ilyenkor, s en­nek megfelelően aratnak az alkalmat leső tolvajok, zseb­metszők, besurranok. Egy ugyancsak régi, népi mon­dás szerint, kétféle zsivány van: aki a másét akarja, meg aki a magáét hagyja. Ha van is ebben némi túlzás — azért nem kell briliánsok­kal piacra járni, vagy kocsi­ban, nyitott ajtó mögött őri­zetlenül hagyni értékeinket. Várkonyi Endre* Veszprémben seny — nevezési díj nincs —, amelynek legjobb helyezettjeit értékes jutalmakkal díjazzák. A helyszíni ügyességi versenyen részt venni szándékozóktól má­jus 25-ig előzetes jelentkezést kér a rendezőség (Idegenforgal­mi Propaganda és Kiadó Válla­lat rendezvény főosztálya). Le­velezőlapon kérik az előzetes jelentkezést a név, lakcím, a Lada típusa és a rendszám meg­jelölésével a következő címre: IPV rendezvény főosztály, Bu­dapest, Korong utca 29., az irá- nyitószám: 1145.

Next

/
Thumbnails
Contents