Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

NÉPÚJSÁG 1982. május 19-, szerda Befejeződött az országos anyaggazdálkodási konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Vitaindító előadásában elő­ször az ágazat eredményei­ről, gondjairól és feladatai­ról beszélt. Elmondotta, hogy az V. ötéves tervben 36 mil­liárd forintot fordítottak fej­lesztésre. A hálózat 7 ezer kilométerrel bővült, amely egymillió köbméter egészsé­ges ivóvizet jelent. Ma már a közüzemi vízszolgáltatásba 8, a csatornázásba 4 millió, lakás van bekapcsolva, a szennyvízelvezetés pedig a háromszorosára nőtt. A VI. ötéves tervben nem csökken a beruházás,' hiszen nagyon fontos területről van szó. Az elképzelések szerint 38 mil­liárd forintot költenek a víz­hálózat bővítésére, csator­názására, szennyvíztisztítók építésére, felújításokra. Na­gyon sokat kell még tenni, hogy minden községben, vá­rosban megfelelő ivóvíz le­gyen. Ezért 1985 végéig újabb 37,0—390 ezer lakásba vezetik be a vizet. A csatornázás ütemét is fokozzák, amit az is indokol, hogy csupán az ország 476 településén van elfogadható szennyvízelveze­tés. Az elmúlt évben csak­nem 12 milliárd forintot.for­dítottak bővítésre. Az elkö­vetkezendő években minde­nekelőtt a Balaton és a fő­város környéki települések vízhálózatát szükséges fej­leszteni. Ezek határozzák meg az 1982-es tennivalókat is. Az idén felhasznált 8,3 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a közüzemi vízellátás 78, a csatornázás 42 százalékos le­gyen. A feladatok között em­lítette a víz minőségének a javítását, a szennyvíztisztí­tás fokozását, a színvonala­sabb szolgáltatást, a takaré­kosságot. Ezzel összefüggés­ben rátért az anyaggazdál­kodásra. Megemlítette: a megyei és a városi vízmű­vállalatok jelenleg az összes anyagkészletnek csuoán 0.5 százalékával rendelkeznek, mégis állandó feladat a kész­letek ellenőrzése. Az elmúlt öt esztendőben az anyagfel­használás a regionális víz­műveknél 24,5, a tanácsi vállalatoknál 9,4 százalékkal emelkedett. Ez önmagában is elgondolkoztató. Ezek a gaz­dálkodó egységek évente mintegy 5 milliárd forint ér­tékű anyagot használnak fel, az elfekvő készletek értéke eléri a 75 millió forintot. A jövőben el kell érni az üte­mes anyagellátást, a tervsze­rű takarékosságot és készle­tezést. Ennek megvalósítását gátolja, hogy ma sincs egy­séges anyaggazdálkodás, nem megfelelő a műszaki előkészítés és a szállítókkal való kapcsolat. Veréb Vilmos, a Forrás Egyesülés csoportvezetője részletesen elemezte 1982. I. és II. negyedévének anyag- ellátását. Értékelése szerint javult a műanyag és az eter­nitcsövek, -idomok, a külön­böző öntvények, a cement kínálata. Nem mondható el ugyanez a csavarokra, egyes vízóra-alkatrészekre. Kifej­tette: a jobb anyagellátás megköveteli, hogy úgyneve­zett regionális raktárakat lé­tesítsenek Kelet- és Közép- Magyarországon, Budapesten és a Dunántúlon. Ezután a Ferroglóbusz, a kisvárdai öntöde, a MIGÉRT. a Csa­varipari Vállalat és a Nyer­gesújfalui Eternitgyár képvi­selője tájékoztatta a részt­vevőket a várható anyagel­látásról. A második napon folytat­ták a vitát. Elmondták vé­leményüket a Cementipari Művek, a Metalloglóbusz. a mohácsi öntöde szakemberei, a vízművállalatök anyaggaz­dálkodói. Hangsúlyozták: azok a vállalatok, amelyek jogosan panaszkodnak ki­szolgáltatottságukra, maguk is szállítók. Kérdés: vajon nem esnek-e ugyanabba a hibába, mint azok, akik mi­att túlzott készletezésre szo­rulnak. Az ördögi körből csak akkor lehet kitörni, ha min­denki pontosan eleget tesz . kötelezettségei nek. A tanácskozás Kendra Já­nos zárszavával ért véget. S. S. Balesetek a lakásban Az elmúlt évben 170 ezren szenvedtek balesetet a biz­tonságosnak vélt otthon fa­lai között, s az Állami Biz­tosító adatai szerint ez a szám egy évtizede átlagosan évi 10 százalékkal emelke­dik. Míg 10 évvel ezelőtt a baleseti statisztikában első helyen az üzemi sérülések álltak, s ezeket követték a közlekedési, majd az otthoni balesetek — napjainkra a sorrend megfordult. Az otthoni balesetek leg­többször háztartási munka közben, de igen gyakran — s -ezek száma növekszik leg­jobban — hobbi tevékenység és barkácsolás során követ­keznek be. A sérülések kö­zül legtöbbnek esés 'az oka, sok esetben súlyosabb leeső tárgy okozta ütés, de több ezer baleset történik kézi- szerszámok, munkaeszközök használata közben is. Meg­lepő, hogy automatizált vilá­gunkban viszonylag kevés — az elmúlt évben mintegy 2000 — balesetet okoztak az elektromos háztartási beren­dezések. A sérülések következmé­nye nagyobbrészt csonttörés és -repedés — mintegy 120 ezer alkalommal —, ritkáb­ban 28 napnál hosszabb be­tegséget okozó égési károso­dás. Maradandó sérülést ■ mintegy 10 ezer alkalommal állapítottak meg az otthon elszenvedett balesetek nyo­mán. A statisztika szerint a la­kás balesetveszélyesebb a férfiak számára, mert a 170 ezer otthoni balesetből csak­nem 100 ezernek ők voltak a szenvedő alanyai. Különö­sen a 30-—35 éves kor közöt­ti időszak kritikus számukra, ekkor sérülnek meg a leg­többen. Nőknél jóval ké­sőbb, 50—60 éves koruk kö­rül következik be ez a bal­esetveszélyes periódus. Az otthoni balesetek emel­kedése és az ebből eredő táppénzes napok számának növekedése arra késztette az érdekelt intézményeket és társadalmi szerveket, hogy részletesebben vizsgálják az otthoni sérülések okait, kö- •rülményeit, s a vizsgálat eredményeként kidolgozzák a baleset-megelőzés leghaszno­sabb módszerét és eszközeit. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. MÁJUS 18-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 322 Trabant Lim. (Bp.) 9 283 Trabant Lim. (Debrecen) 4 859 Trabant Lim. (Győr) 6 756 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 7 053 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3 273 Trabant Lim. Spec. (Győr) 6 754 Trabant Combi (Bp.) 3 829 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 110 Wartburg de Luxe (Győr) 4 311 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 141 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 673 Wartburg Tourist (Bp.) 3 663 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 5 761 Skoda 105 (Debrecen) 4 686 Skoda 105 (Győr) 4 769 Skoda 120 (Bp.) 7 914 Skoda 120 (Debrecen) 4 759 Skoda 120 (Győr) 5 909 Lada 1200 (Bp.) , 16 459 Lada 1200 (Debrecen) 10 808 Lada 1200 (Győr) 4 410 Lada 1300 (Bp.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 280 Lada 1500 (Bp.) 7 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1 905 Lada 1600 (Bp.) 2 858 Lada 1600 (Debrecen) 1 591 Lada Combi (Bp.) 3 891 Lada Combi (Debrecen) 1 656 Moszkvics (Bp.) 11 352 Polski Fiat 126 (Bp.) 11 487 Polski Fiat 126- (Győr) 4 121 Polski Fiat 1500 (Győr) 2 581 Dácia (Bp.) 4 865 Dácia (Debrecen) 4 311 Zastava (Bp.) 570 II lakásépítésről tárgyalt az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Sas Kálmánnak, a bizottság el­nökének vezetésével kedden Zalaegerszegen tartotta ülé­sét. A napirenden a komp­lex lakásépítés építészeti fej­lesztésének. továbbá az épí­tészeti műveltség fejlesztésé­nek és terjesztésének cselek­vési programja szerepelt. Mindkettőt Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter terjesztette a bizottság elé. Mint a miniszter, a többi között hangsúlyozta, az or­szág lakásállománya a fel- szabadulás óta eltelt időszak lakásépítési tevékenységének eredményeként jelentősen átalakult. 1951—1980 között csaknem 2 millió lakás épült, s ebből több mint másfél millió ’ az utóbbi két évti­zedben/ Az ország 3 610 000 lakásának egyötöde a fővá­rosban, nyolcvan százaléka vidéken helyezkedik el. Jelentősen nőtt a házgyári panelos, a blokkos és öntött technológiával készült laká­sok száma. Az első 15 éves lakásépítési programban ter­vezett mintegy egymillió új lakás felépítésének elsődle­ges célja a mennyiségi la­káshiány megszüntetése volt. Ezt követte á második ’ 15 éves építési program. Szem­mel látható gyorsasággal ala­kultak ki a nagy sorozatban előállítható és telepíthető éoületekből tervezett lakóte­lének. Ezek többsége azon­ban, sajnos magán viseli a mennyiségre törekvő, gyors énítés uniformisát. Az 1980—81-ben, a lakás­ellátás hosszú távú koncep­ciójának kidolgozása során nyilvánvalóvá vált az is: a lakáshelyzet javulásának fel­tétele, hogy az új lakások nagyobb szobaszámmal, és alapterülettel épüljenek. El­sőrendű követelménnyé lé­pett elő a lakáspolitika és a településfejlesztési politika összhangjának szorosabbra fűzése, a lakás- és lakókör­nyezet minőségének javítása, továbbá az, hogy az új la­kások, lakóépületek gazda­ságosan gyárthatók! építhe­tők, fenntarthatok és ener­giatakarékosán használhatók legyenek. E szerteágazó feladatok áttekinthető szervezése érde­kében elkészült ,,a komplex lakásépítés építészeti fejlesz­tésének cselekvési program­ja". amely a lakásigények' változását a 2000-ig várható társadalmi, gazdasági fejlő­dés keretében mutatja be. Az építészeti műveltség fejlesztésével és terjesztésé­vel kapcsolatban a miniszter azt hangoztatta, hogy a je­len esztétikájának alapja a múlt építészeti emlékeinek bemutatása. Építészeti érté­keinknek védelme, megóvá­sa, tisztelete és megszeret­tetése pedig társadalmi fel­adat. A szépre, a harmóniá­ra való nevelést már az óvo­dákban célszerű elkezdeni! Az előterjesztést a bízott-' ság elfogadta. A tanácskozás résztvevői a délutáni órák­ban Hévízen megtekintették a SZOT új 300 személyes gyógyüdülőjét. Tanácskozás a színházról, a művelődési házak szakfelügyeletéről Tegnap délután a megyei tanács vb-termében tartotta meg soron következő ülését a Békés megyei Tanács mű­velődési íűzottsága, dr. Be­csei József elnökletével. Első napirendi pontként a Békés megyei Jókai Színház munkáját, a színház vezeté­sének tevékenységét vitat­ták meg a bizottság tagjai, majd a színház igazgatója, dr. Keczer András szóbeli kiegészítését követően kér­déseket tettek fel. Az igaz­gató válaszában elmondotta, hogy az elmúlt évben csök­kent az előadások száma, és a megyeszékhelyet kivéve, elsősorban a városokban csökkent az előadások iránti érdeklődés. Viszont több ki­sebb településre jutott el egy-egy produkció. Az évad befejeztével a tavalyihoz képest kevesebb színész vá" lik meg a Jókai Színháztól, s várhatóan többen jönnek, mint amennyien távoznak. A Jókai Színház a jól fel­szerelt vidéki színházak kö­zé tartozik, s remélhetően hamarosan sikerül korszerű­síteni a világosítást, a han­gosítást, és sor kerül majd’ a műhelyek felújítására is. A színház anyagi támogatá­sa az előző évekhez képest javult, stabilabbá vált. Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője hozzászólásában elmondotta, hogy színvonalasabbá vált a színházban folyó művészeti munka, megfelelően működ­nek az irányításba bekap­csolt demokratikus fóru­mok. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyette­se összefoglalójában néhány területen megjelölte a to­vábblépés lehetőségeit, meg­állapítva, hogy helyes mű- sörpolitika és koncepció sze­rint dolgozik megyénk szín­háza. Második ‘napirendi pont' ként a bizottság megvitatta az Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya osztályvezető-helyette­se által készített írásos be­számolót a művelődési ott­honok szakfelügyeleti mun­kájáról. Szóbeli kiegészíté­sében utalt arra, hogy a je­len gondjait a közművelő­désnek ebben a kategóriá­jában növelik a gyorsan vál­tozó követelmények. Ugyan­akkor a megyei művelődési házak jelentős felújítás előtt állnak, s ebben a szakfel­ügyelet módszertani, ellen­őrző szerepére is szükség lesz. A beszámolót elfogadta a bizottság. B. S. E. Közelebb kerülni a középiskolásokhoz Tegnap tartotta vezetőség­választó ülését a TIT Békés megyei Szervezete mellett működő ifjúságpolitikai mun­kabizottság. A bizottság új elnökévé Tóth Károlyt vá­lasztották meg, valamint ki­lencre bővítették a tagok számát. A választást követően a munkabizottság elemezte el­múlt évi tevékenységét. Meg­állapította, hogy az isme­retterjesztő tevékenységbe bekapcsolt korosztályok kö­zül a TIT a legnagyobb eredményt megyénkben az általános iskolások körében érte el, de nőtt a 20—29 éves fiatalok érdeklődése is. Ugyanakkor még nem talál­ták meg a megfelelő formák, módszert a középiskolás kor­osztály bevonásához. Az új utak keresése közben a munkabizottság tagjai meg­állapították, hogy a jövőben meg keli keresni az ifjúsági klubokhoz vezető utat, szí­nes, a klubtagokat érdeklő programokat kínálva. Ab­ban is egyetértettek. hogy az ifjúságpolitikai munkabi­zottságnak — az eddig elért eredményeket továbbfej­lesztve — új szerepkör, fel­adatok vállalásán is. mun­kálkodnia kell. (bse) Megbízatások és megbízottak zép, akkurátusán ve­zetett lista fekszik a párttitkár íróasz­talán. Kézbe veszi, szemében nem titkolt büszkeség. „Ná­lunk nincs probléma a párt­tagok aktivitásával — mond­ja. — Jóformán mindenkinek van pártmegbízatása: az egyik propagandista, a má­sik a pártkiadványokat ter­jeszti, de van köztünk szak- szervezeti bizalmi, tanácstag, munkásőr, önkéntes rendőr, népfröntaktivista és még so­rolhatnám. Nem akarok di- csekvőnek látszani, de hát ez a kimutatás is tanúsítja, hogy nálunk az aktivitás va­lóban rendben van ...” A kimutatás valóban pon­tos, s nemcsak a kimutatás az: pártcsoport-megbeszélé- sen, vezetőségi ülésen, olykor még a taggyűlés előtt is szá­mot adnak megbízatásuk tel­jesítéséről a kommunisták. A számonkérés tervszerű és gondos — miért támad hát mégis hiányérzet az ember­ben? Miért érzi úgy, hogy ebben a pártszervezetben a forma mintha felülkereked­nék a tartalmon, s szűk ke­retek közé szorulna az, ami valójában beszabályozhatat- lan: az eleven politikai mun­ka?! Félreértés ne essék: a párt­megbízatás vitathatatlanul fontos és nélkülözhetetlen eleme a mozgalmi-politikai munka szervezésének. Az egyes kommunista ezáltal ta5- lálhatja meg a maga pontos helyét a közéleti tevékeny­ségben, a párthatározatok végrehajtásában. A megbíza­tás cselekvésre kötelez és cselekvésre jogosít: kife­jezi a kollektíva bizalmát az egyén iránt, s az egyén fe­lelősségét a kollektíva iránt. Helyesen teszi minden alap­szervezet, pártcsoport, ha ar­ra törekszik, hogy lehetőleg minden tagjának legyen konkrét, kézzel fogható, tel­jesíthető és ellenőrizhető megbízatása. De ha ez így van. hol le­het a probléma? Nos, á baj akkor kezdődik,, ha a meg­bízatás teljesítése az egyet­len közéleti tevékenységfor­mává válik, s az aktivitás kizárólag, vagy főként ezen a mércén méretik. Vagyis ak­kor, ha a kommunistától po­litikai tevékenységének ér­tékelése kapcsán csakis ezt kérik számon, ha a kollektí­va a pártmegbízatás kiadásá­val és teljesítésének ellenőr­zésével „letudja" cselekvést szervező teendőit. Ilyen eset­ben az egyébként elismerést érdemlő, dicséretes törekvé­sek is ellentétükbe csaphat­nak át. A gondos szervezés, nyilvántartás, ellenőrzés nemhogy a politikai munka hatékonyságát növelné, ha­nem éppen formális, bürok­ratikus vonásokat táplálhat. Joggal nevezhető ugyanis formálisnak és bürokratikus­nak az olyan politikai-moz­galmi tevékenység, amely mesterségesen leszűkíti, kor­látozza a benne részt vevők < selekvési terét és körét. A kommunista nem csu­pán a szó szoros értelmében vett pártmegbízatást kapja meg alapszervezetétől, a párttól. Párttagsági könyvét átvéve arra vállal kötelezett­séget, hogy mindenhol és mindenkor síkraszáll a kö­zös ügyért, képviseli a párt politikáját, és munkálkodik annak valóra váltásán. Konkrét megbízatásának tel­jesítése nem meríti, nem me­rítheti ki ezt a feladatot. Po­litikai küldetése nem merül ki abban, hogy propagandis­ta vagy munkásőr, tanács­tag vagy szakszervezeti bi­zalmi. A -- 'vnáriumon és a munkásé: glalkozáson túl, a t< lei lésen és . a választóival • 'iionö találko­zásokon kívül is közéleti em­ber, a párt képviselője. Meg­bízatása ebben az értelem­ben, mondhatjuk, egyetemes és felparcellázhatatlan. Nem arról van szó termé­szetesen, hogy a párttag éle­tének minden pillanatát át kell hatnia a politikának, hogy nem élhet magánem­berként, nem lehet magán­élete. Az ilyesmi csak a nagy történelmi pillanatokban, az éles forradalmi összeütközé­sek "kivételes időszakaiban képzelhető és várható el, a hétköznapok „normális" me­netében ez szükségtelen és értelmetlen lenne. De a kö­zösségi-közéleti cselekvés al­kalmai a kommunistától mindig felelős részvételt igé­nyelnek. Nem mondhatja, hogy ez nem az „ő asztala”, nem hivatkozhat rá, hogy megbízatása nem kötelezi er­re. Az ilyenfajta magatartás lehet norma egy derék ügy­intéző számára, de méltatlan egy forradalmi párt tagjához. Nos, ezért nem nyugodha­tunk bele abba, hogy bárhol is precízen-pontosan „el­könyvelt" megbízatások tel­jesítésével azonosítsák a po­litikai aktivitást, a kommu­nista tettrekészséget. Ezért kell hangsúlyoznunk: ahol ennél nem kérnek és nem igényelnek többet, ott akkor sem lesz eredményes a párt­munka, ha egyébként min­denki pontosan eleget tesz megbízatásba foglalt köteles­ségének. Mert az ilyen he­lyen éppen a mozgalmi mun­kának az az eleven tartalma hiányzik, amit nem lehet még oly gondosan kimért ha­tárok közé sem szorítani. Q leszűkítő, és korlá­tozó értelmezés el­len szót emelve, természetesen nem a fele­lősséget elmosó, a szétfolyó szervezetlenség mellett kíván bárki is lándzsát törni. A gondos kötelességteljesítés, a következetes számonkérés nem gyengéje, hanem erénye és nélkülözhetetlen követel­ménye a pártéletnek. De ezek a vonások csak ott gyümöl­csözők igazán, ahol a politi­kai cselekvést egyetemes és általános, mindig és minden­kor kötelező megbízatásuk­nak tekintik a kommunisták. Gyenes László Üdülés gyerekeknek Utolsó szakaszához érke­zett az iskolaév, néhány hét múlva kezdődik a vakáció. Öröm ez a gyerekeknek, de a szülőknek gond is: hova tegyék csemetéiket a nyári hónapok alatt. Szerencsés az a család, ahol van ráérő nagymama, a többieket is kisegíti néhány hétre az is­kolai táborozás, a napközis tábor, a közös családi üdü­lés, de még így is túlságo­san hosszú az az idő, ame­lyet program és felügyelet nélkül, csellengve kénytelen jó néhány gyerek eltölteni. Három évvel ezelőtt egy utazási iroda elvállalta a szülők gondját: néhány he­tes programokat ajánlott, nyári elfoglaltságot, hasznos és szórakoztató időtöltést kí­nálva az iskolás korú gyere­keknek. Az első évben alig volt érdeklődés, az elmúlt évben pedig már három tur­nusban, összesen száz gyer­mek vett részt az utazási iroda által szervezett tábo­rozásokon. Ebben az évben tízféle tá­borba várja a gyerekeket a Budapest Tourist. Ebből hat különböző sportprograrpokat és tanfolyamokat kínál. A Szegedtől körülbelül 30 ki­lométerre levő Ásotthalmon 10—14 éves gyerekek ismer­kedhetnek a falusi környe­zettel, az erdő világának tit­kaival. A szolnoki „Kukta- bukta táborban” a szakács­tudomány, a terítés és a vendéglátás fortélyaiba avat­ják be a kicsiket.

Next

/
Thumbnails
Contents