Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

NÉPÚJSÁG 1982, május 18-, kedd Szombaton és vasárnap nyílt napot tartottak Békéscsabán, a KPM Autófelügyeleténél. A két nap során csaknem 200 magánautós vitte el járművét műszaki felülvizsgálatra, többsé­güknél elvégezték a hatósági műszaki vizsgát is. Akik nem vizsgáztatták le járműveiket, azoknak díjmentesen ellenőrizték a biztonságtechnikai berendezéseket Fotó: Szekeres András i­Közgazdasági napok Szegeden A Magyar Közgazdasági Tár­saság Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei szervezete 1980 óta évente egyszer regionális tu­dományos ülésszakot rendez „Dél-alföldi közgazdasági na­pok” címmel. A három megye közgazdászai ilyenkor megvitat­ják a terület fejlődését érintő fontos gazdaságpolitikai felada­tokat. Ez évben május 20-án és 21-én kerül sor a rendezvényre, Szegeden. A megyék képviselői ezúttal a népgazdasági tervezés és területfejlesztés Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei kér­déseit tűzik napirendre. A vita­indító előadást dr. Craveró Ró­bert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartja. m. sz. zs. HNF-ülés Szarvason (Tudósítónktól) Á békehónap keretében a napokban ünnepi ülést tar­tott Szarvason a Hazafias Népfront városi bizottsága. Az ünnepséget szavalat nyitotta meg, majd Szűcs Gyula beszélt a béke jelen­tőségéről. . Vaskor Pál, a HNF városi -bizottságának titkára tájékoztatást adott a résztvevőknek Szarvas múlt­járól és jelenéről, valamint a HNF városi bizottságának munkájáról. Az előadást ki­tüntetés átadása követte. Bocskai Mihályné, a HNF megyei . elnökhelyettese a szarvasi Táncsics Tsz Május 1. Szocialista Brigádjának átadta áz Országos Béketa­nács emléklapját. Az ünnepség végén Pável Gombos, a Csehszlovák Kul­turális Intézet igazgatója, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Nemzeti Népfrontja munkájáról beszélt, méltat­va a két nép barátságát és< a békét. Medgyesi Lászlóné Szombaton Gyulán, a városi tanács dísztermében Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára nyitotta meg az ipa­ri szakmunkásképző intézetek tanulóinak III. országos bélyegkiálli- tását. Az eseményen Banadics Márton, a 613-as gyulai intézet igaz­gatója köszöntötte a résztvevőket, köztük Csoór Istvánt, a városi pártbizottság munkatársát, Dér Lajost, a városi tanács elnökhe­lyettesét, valamint a MABEOSZ képviselőit. Az igen gazdag anya­gával első díjat kapott Joósa Zsolt pécsi, ifjú Kelló István gyulai, Nagy László váci kiállító, valamint az 508-as pécsi intézet bélyeg­gyűjtő szakköre Fotó: Béla Ottó Koszorúzás a fasizmus mártírjainak emlékművénél Harminchét esztendeje an­nak, hogy a szövetséges ha­talmak haderői szétzúzták a történelem legembertelenebb államgépezetét, a hitleri fa­sizmus kegyetlen rendszerét, s ezzel véget ért a II. világ­háború. Ebből az alkalomból a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége náciz­mus üldözöttéinek bizottsá­ga vasárnap koszorúzási ün­nepséget rendezett Rákoske­resztúron, a Kozma utcai te­metőben a mártírok emlék­művénél. Az egybegyűltek kegyelettel emlékeztek azok­ra, akik a háború idején a különböző náci koncentráci­ós táborokban a fasizmus szörnyű gaztettei következté­ben vesztették életüket. Dr. Gáspár Gyula, a NÜB alelnöke beszédében egyebek közt hangoztatta: a hitleri fasizmus felett aratott győ­zelem évfordulóján különös hálával és szeretettel gondo­lunk a Szovjetunióra, amely­nek a győzelem kivívásában a legnagyobb része volt. Ne­künk, akik túléltük a fasiz­mus rémuralmát, az eddigi legpusztítóbb háborút, idejé­ben határozott nemet kell kiáltanunk a békét veszé­lyeztető törekvéseknek, min­den erőnkkel segítenünk kell a béke megőrzéséért folyta­tott harcot — mondotta. A beszéd után a koncent­rációs táborok egykori fog­lyainak képviselői elhelyez­ték a kegyelet virágait a mártírok emlékművénél. Munkás-orvos találkozó Munkás-orvos találkozóra került sor tegnap, május 17- én Békéscsabán. A városi kórház vezetői, fiatal orvo­sai, KISZ-esei látogattak el a Volán 8. számú Vállalat­hoz. A találkozón az egész­ségügyi dolgozók tájékozta­tót tartottak szakterületük gondjairól, az ellátás javítá­sának lehetőségeiről. Beszél­tek a foglalkozási betegsé­gekről és gyógyításukról, a cukorbetegség és a magas vérnyomás okozta gondokról, valamint más civilizációs be­tegségekről, Szóba került egy, a gépkocsivezetőket kü­lönösen érintő kérdés: a közlekedésbiztonság és az egészségi állapot kapcsolata. A résztvevők megállapítot­ták, hogy a hasonló találko­zók nagyban javítják a be­tegek és orvosok kapcsolatát, s így megkönnyítik a meg­előzés és a gyógyítás mun­káját. m. sz. zs. K cigánylakosság helyzetérűl tárgyallak K Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. MÁJUS 18‘TÓL Devizanem vételi Angol font 6295,37 Ausztrál dollár 3676,64 Belga frank 79,51 Dán korona 443,20 Francia frank 575,58 Holland forint 1351,01 Japán yen (1000) 146,84 Kanadai dollár 2779,14 Kuvaiti dinár 12090,81 Norvég korona 580,78 NSZK márka 1501,68 Olasz líra (1000) 27,01 Osztrák schilling 213,12 Portugál escudo 49,13 Spanyol peseta 33,64 Svájci frank 1778,51 Svéd korona 599,64 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3432,23 Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegy­címletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz líra (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Török líra 1000 USA dollár 100 közép eladási árf. 100 egységre forintban 6301,67 6307,97 3680,32 3684,00 79,59 79,67 443,64 * 444,08 576,16 576,74 1352,36 1353,71 146,99 147,14 2781,92 2784,70 12102,91 12115,01 581,36 581,94 1503,18 1504,68 27,04 27,07 213,33 213,54 49,18 49,23 33,67 33,70 1780,29 Í782,07 600,24 600,84 2600,00 2602,60 3435,67 3439,11 vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6112,62 6490,72 3569,91 3790,73 77,20 81,98 430,33 456,95 746,43 792,61 558,88 593,44 54,91 58,31 1311,79 1392,93 142,58 151,40 65,52 69,58 2698,46 2865,38 11739,82 12466,00 563,92 598,80 1458,08 1548,28 26,23 27,85 206,93 219,73 47,70 50,66 32,66 34,68 1726,88 1833,70 582,23 618,25 23,39 24,83 3332,60 3538,74 Tegnap, május 17-én, Bé­késcsabán ülésezett a me­gyei tanács cigányügyi koor­dinációs bizottsága. Beveze­tőjében Hevesi József, a bi­zottság titkára szólt a ci­gányság helyzetéről. Mint mondotta, elsősorban a ci­gányság lakáshelyzetén ér­tünk el látványos eredmé­nyeket. A néhány évvel ez­előtti 23 cigánytelep helyett már csak kilenc lakott. A lehetőségekhez mérten a to­vábbiakban is szorgalmazni kell, hogy jobb körülmények közé kerüljenek a putrik la­kói, azonban nagyon fontos, hogy új lakásuk ne váljon ismét kultúrálatlan lakó­hellyé. Továbbra is nagy gond a cigányok munka- vállalása, és folyamatos munkában tartása, ennek megoldásában a koordinációs bizottság a helyi tanácsokra, társadalmi szervekre és a munkaadókra is számít. Dr. Varga Erzsébet, a me­gyei tanács egészségügyi Megkezdték az Elzett Mű­vek győri gyárában a va­rázsgömbök sorozatgyártását, ahol az idén több mint száz­ezret készítenek ebből a já­tékból. A varázsgömb moz­gó elemei elforgathatok, <■ csakúgy, mint a bűvös koc­káé, feladat: eredeti állapot­ba visszahelyezni őket. Az új játékot kétféle, színvariá­osztályának munkatársa a cigánylakosság helyzetéről szólva elmondta, hogy sokan nem veszik igénybe a min­den állampolgárnak járó in­gyenes orvosi ellátást. Ott- lakán Mária, a megyei ta­nács művelődési osztályának munkatársa kiemelte an­nak fontosságát, hogy minél több cigány kisgyermek jár­jon óvodába, hiszen ez alap­ja a további. nevelésüknek, tanulásuknak. Bagyinka Mi­hály, a megyei tanács mun­kaügyi osztályának képvi­seletében arról beszélt, hogy megyénkben is nagyon ala­csony a munkaképes korú cigányok képzettségi színvo­nala. Nem éri el az aktív keresők kilenc százalékát, s ezen az arányon feltétlenül javítani kell. A tájékoztatókat vita kö­vette, majd a résztvevők megtekintették a „Békés megyei cigányok” című fil­met. m. sz. zs. ciós és földgömb változatban gyártják. A varázsgömbök jó része Angliába kerül, a ha­zai játékboltokba 30 ezer jut belőlük. Most kezdték meg a gyár­ban a fél méter hosszú, mű­anyag testű motoros hajók készítését is, az úszó játék­ból négyezret csinálnak az idén. Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. MÁJUS 18-TÖL Varázsgömb és motoroshajé A szellem energiája A z Egyesült Államok­beli Knoxwille-ben már megnyílt az energia-világkiállítás. me­lyen hazánk is képviselteti magát. Energiahordozókban szegény ország lévén nem különféle termelőberende­zéseinket állítottuk ki, ha­nem inkább olyasmit, amiről nemzetünk mindig is híres volt: szellemi termékeinket. Jelszavunk ezen a kiállítá­son is ez: szellemi energiánk a világért. Első hallásra talán kissé nagystílűnek tűnik ez a mondat, de katalógusunk­ban bemutatjuk azokat a híres feltalálókat, tudósokat, akik az egész világ haladá­sáért nagyon sokat tettek. Csak néhány név közülük: Puskás Tivadar, Szilárd Leó, Benjamin Albert, Bánki Do- nát, Déri Miksa, és még folytathatnám a sort. Saj­nos, ezek a nevek mind ré­gebbi feltalálóké, a maiak, mintha nem jeleskednének világra szóló felfedezésekkel. Csökkent volna népünk szellemi színvonala? Nem erről van szó, inkább a kö­rülmények voltak hosszú ideig kedvezőtlenek. Gondol­junk csak a Nehéz emberek című filmre, vagy a nemré­giben megjelent Ilyen gaz- 'dagok vagyunk című könyv­re. Az ezekben felsorolt pél­dák joggal keltettek orszá­gos feltűnést. És éppen ez a baj. Mármint az, hogy nem az alkotások, hanem a róluk szóló művek kerültek az ér­deklődés előterébe. A gör­gőseké, a sokszögeszterga, az elronthatatlan lift, és sorol­hatnánk még azokat a je­lentős hazai alkotásokat, melyek az utóbbi évek. év­tizedek termékei, de alko­tóiknak sok küzdelmet, ide­gességet hoztak, a néngazda- ság pedig — megvalósításuk híján, vagy a kései meg­valósítással — elesett a te­kintélyes haszontól. Lapunk olvasói bizonyára ismerik a Bánfi-hajszesz út­ját. Ez a szer nem tartozik a világrengető találmányok közé, de sorsa jól példázza, hogy miként lehet hosszú ideig elsiklani a legnyilván­valóbb tények felett is, ha az elbírálóknak nem szív­ügye az. Vagy vegyük pél­daként azt a műszert, me­lyet a megyei tanács szá­mítástechnikai intézetében feljesztettek ki. Ez az élet­mentő műszer, a defibrillá- tor működött, betegeket is mentett és mégsem használ­ható a mai napig. Az elbí­rálás körüli huzavona fel­sorolására most nincs hely. A sok negatív példa in­dokolttá teszi, miért állunk olyan rosszul újítások, ta­lálmányok terén. Elhangzott az új ítók-f el találók V. or­szágos tanácskozásán, hogy a benyújtott szabadalmak számát illetően a szocialista országok közül csak Jugosz­lávia van mögöttünk, a fej­lett tőkés országok mind messze megelőznek bennün­ket. A tanácskozáson vizs­gálták ennek okait is. Min­den hozzászóló arra a követ­keztetésre jutott, hogy az okot az érdekeltség hiányá­ban kell keresni. A vállalat nem kellően érdekelt, mert ha nem vezeti be az újítást vagy találmányt, azt nem kell magyarázni, de az újí­tóknak; feltalálóknak kifi- zetett jelentékeny díjazást már igen. Ráadásul ma még nincs mód arra, hogy hazai piacokon többletnyereséget érjenek el azért, mert ma­gas szellemi ráfordítást épí­tettek be termékeikbe. Az újítók sincsenek kel­lően ösztönözve, hogy sza­bad idejüket eddig nem is­mert megoldások keresésére fordítsák. Díjazásuk az elért tiszta jövedelem 6 százalé­kát sem éri el, különösen akkor nagyon kevés, ha fi-^ gyelembe vesszük, hogy a fejlett ipari országokban ez a s£ám 20 és 60 százalék kö­zé esik. Ráadásul gyakran a fejükhöz vágják, hogy túlsá­gosan anyagiasak. Egy kicsit furcsa ez az értékítélet, mert miközben elismeri, hogy a fólia alatti termesz- tés, a sertéstenyésztés vagy más háztáji foglalatosság többletbevétele jogos, addig indokolatlannak tartja, a gondolkodás megfizetését. Pedig — és erről is sok szó esett — ma már nincsenek olyan ötletek, amelyek csak úgy kipattannak az ember agyából, és máris megoldják a problémát. Egy-egy újítás, találmány elkészítéséhez több évre van szükség, és ha például kiszámítanánk, hogy az érte kapott díjazás milyen órabérnek fele] meg, nevetséges számot kapnánk. Érthető módon ez a ta­nácskozás főleg a gondokra, problémákra 'koncentrált, és természetesen arra, hogy mi­ként lehetne a jövőben előbbre lépni. Elismerve az utóbbi években tett erőfe­szítések eredményeit, meg­állapították, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az újítói, feltalálói tevékenység feltételeinek javítására. Nem engedhető meg, hogy okos és pénzt hozó ötletek évekig heverjenek egy-egy í irt­asz tál fiókban. és ráadásul, aki mindezt elköveti, büntet­lenül tehesse. Marjai József miniszterelnök-helyettes is nyomatékosan felhívta erre a figyelmet. V alami megmozdult az innováció területén, ez világosan érezhető volt a szombati tanácskozá­son. Ma már nem vita tár­gya, hogy nem vagyunk olyan gazdagok, nem en­gedhetjük meg magunknak, szellemi energiáink oly mér­tékű pazarlását, mint eddig. Talán ez az egyetlen ener­giafajta, mellyel bőségesen rendelkezünk, és ha okosan használjuk fel, akkor nap­jainkban is igaz a knoxwil- le-i kiállítás magyar pavi­lonjának jelszava. Lónyai László A MOHOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága a napokban rendezte meg az ifjúsági horgászok vetélkedőjét Szarvason. A megye 14 egyesületéből 48 ifjú horgász indult a verse­nyen. Az első korcsoportban Bolehovszki Jenő, a gyomacnd- rődi Körös Horgászegyesület tagja, míg a második korcso­portban Hegedűs Éva, a Békésszentandrási Dolgozók Hor­gászegyesületének versenyzője végzett az élen. Képünkön az ifjú horgászok egy csoportja Fotó: Hegedűs László

Next

/
Thumbnails
Contents