Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
NÉPÚJSÁG Hát nőm crted?! Fotó: Fazekas László Távközlési világnap Száztizenhét évvel ezelőtt. 1865, május 17-én írta alá 20 ország — köztük hazánk — a Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT) alapító okmányát. Az alapítás emlékére 14 év óta minden esztendőben ezen a napon tartják a tagországok — ma már 157-en — a távközlési világnapot, melyen mindig más-más távközlési problémakörre irányítják a figyelmet. Az idei világnapot — melyről a posta ünnepi ülésen emlékezik meg — a ..Távközlés és a nemzetközi együttműködés” jelszó jegyében tartják. Ebben az évben szeptember 28. és november 5. között Kenya fővárosában. Nairobiban rendezik meg a Nemzetközi Távközlési Egyesület tagországainak értekezletét. A távközlés jelentősége mutatkozik meg abban is, hogy az ENSZ közgyűlése az 1283-as évet a távközlés évének nyilvánította. s ez minden országban lehetőséget nyújt arra, hogy részletesen elemezzék a távközléssel kapcsolatos tennivalókat, és elősegítsék a távközlési infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztését. A XIV. távközlési világnap alkalmából Mohamed Mili, az egyesület főtitkára üzenetet intézett a tagországokhoz, melyben kifejtette: elengedhetetlenül szükséges az országok közötti együttműködés ahhoz, hogy a távközlési világhálózat kifogástalanul működjön. Ez az együttműködés is lehetővé teszi, hogy a jövőben a világ népei közelebb kerüljenek egymáshoz. . Befejezés élőt! a kukoricavetés Kedvez az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. A hét eleji esőzések felüdítették a határt. A májusi határszemlék — a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei ezeken mérik fel a további kilátásokat — tanúsága szerint az őszi kalászos gabonák „szépen mutatnak”. Igaz, már korábban szükség lett volna csapadékra, a talaj vízkészlete ugyanis meglehetősen kimerülőben volt, a növényállomány azonban az elmúlt időszakban jól alkalmazkodott az adottságokhoz, a körülményekhez. A déli országrészben az őszi árpa már kalászol, fejlődésének egy újabb fontos szakaszához érkezett. A búza országszerte — ahogyan a mezőgazdászok mondják — szárba indult. Az esőktől átitatott talajban könnyebb a vetés. A kukorica vetőmagja már csaknem mindenütt a földben van. Még néhány napig kell dolgozniuk a vetőgépeknek Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyében, de itt is' csak azokon a tájakon, ahol megszorult a víz,, és a sáros, süppedős talajon sokáig nem indíthatták a vetőgépeket. A napraforgóvetés országszerte befejeződött, és nem sok munkát ad már a rizs „szaporítása” sem. A zöldség- és gyümölcsöskertekben nagyüzem van. A kertészetekben ültetik a melegigényes növények nalán- táit. A paradicsompalánták mintegy kétharmadát már helyükre „tették”, és hozzáláttak a paprika palántázásához is. A kertészetekben másutt a növényvédelem és a növényápolás ad munkát. A gyümölcsösök most egyelőre „néptelenek”, az almafák teljes virágzásban vannak, ilyentájt különösebb kezelést nem igényelnek, ugyanúgy virágzik a körte is. A mezőgazdasági nagyüzemek kihasználják a kedvező időjárást, a munkák ugyan továbbra is mintegy kéthetes késésben vannak, a kései kitavaszodás okozta lemaradást azonban a korszerű kémiai anyagok felhasználásával, és a nagy teljesítményű gépek két műszakos járatásával igyekeznek csökkenteni. Szakmunkástanulók bélyegkiállftása Gyulán Gyulán tegnap megnyílt a szakmunkástanulók harmadik országos bélyegkiállítá- sa, a városháza dísztermében. A 96 tablón öt intézet szakkörének, s tíz egyéni gyűjtőnek az összeállításai láthatók. A leggazdagabb gyűjtemények a váci, a pápai és a gyulai diákok sikeres gyűjtőmunkáját dicsérik. A váci Szekeres Sándor virág- és gyümölcsábrájú, valamint a Szovjetunió és Csehszlovákia sportbélyegeit bemutató négy összeállítását 16 tablón állította ki, a gyulai ifjú Kellő István pedig tíz tablókeretben mutatja be a felszabadulási emlékbélyegzéseket, a magyar bélyegnapok kiállításait megörökítő sorozatot, történelmi nagyjainkat. s a sportágakat bemutató bélyegeket. 1982. május 16., vasárnap Újítók és feltalálók országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) a kiváló gyakorlati ismeretekkel rendelkező munkások egyaránt. Továbbra is szükséges azonban az újítók és feltalálók egyéni munkája, még akkor is. ha ezek kisebb lépésekkel viszik előre a vállalati fejlődést, hiszen ösz- szességükben lényegesen segíthetik a takarékosságot, a szervezettséget, a minőség javítását — mondotta. A továbbiakban hangoztatta : a szakszei’vezeteknek következetesebben kéll segíteniük szervező és propagandamunkával a tapasztalat- cseréket, a jó alkotások, módszerek terjesztését, jobA miniszterelnök-helyettes rámutatott: gazdaságpolitikánknak határozott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet létrehozni, erősíteni, arrtely fegyelmezett. gondos alkotó munkára ösztönöz, sőt kényszerít. Be kell azonban ismernünk — mondotta —. hogy a szorító körülmények ellenére sem sikerült még ezt a környezetet kielégítő mértékben megteremteni. Még mindig sok olyan vállalat működik az országban, látszólag zavartalanul, amelynek gazdálkodása, vezetésének színvonala nemcsak a mai, hanem a tegnapi követelményeknek sem felel meg. A változáshoz feltétlenül szükséges az emberek alkotó energiájának hatékonyabb felhasználása. A vállalatok többsége már felismerte, hogy előrejutni, boldogulni csak az összes rendelkezésre álló szellemi erőforrás hasznosításával lehet. A puszta felismerés és jó szándék azonban önmagában kevés, olyan feltételeket kell teremteni a vállalatokon belül, a vállalatok közötti együttműködésben és az irányításban egyaránt, amely lehetővé teszi, hogy a kollektívák valamennyi tagja erejének és képességének megfelelő munkát végezhessél. Csak olyan célokat szabad kitűzni, amelyekhez a feltételek is megteremthetők. A tervek és az újítások nem szakadhatnak el a vállalatok adottságaitól, lehetőségeitől, a népgazdaság teherbíró képességétől. Ahhoz, hogy vállalataink biztonságosan tervezhessenek. fejleszthessenek, szélesebb anyagi önállóságon és vállalkozó felelősségen alapuló' döntési hatáskörre van szükség. Csak így lehet elvárni a vállalati vezetőktől, hosv tevékenységük túlnőjön a napi rutinmunkán, merjenek kockáztatni. Ehhez a io°szabálvok és a gazdasági szabályozók komplex módosítása is szükséges, amely kiterjed a jövedelemszabá- lvozás és a hitelezési gyakorlat korszerűsítésére csakúgy. mint sokrétű vállalati formákra, a vállalati gazdálkodás rugalmasságának növelésére, a népgazdasági és a vállalati tervezés korszerűsítésére. A módosításoknak egyik alapvető célja, hogy a társadalom innovációs képességében rejlő többletenergiák felszabaduljanak. Az előkészületben levő intézkedések egyebek között éppen az újítói és feltalálói tevékenység gazdasági és szervezeti feltételeinek erőteljes javítását hivatottak szolgálni, s ezt célozza a mai tanácskozás is. A kormányzat törekvése az is, hogy még objektívebbé váljanak azok a szempontok, amelyek alapján az újdonság hasznosságát jobban meg lehet ítélni. Ez a mérce más, mint a vállalat többlethaszna, illetve az újítások, a találmányok hasznosítása nyomán létrehozott értékek növekedéséből, a költségek csökkentéséből, a hulladékok vagy melléktermékek hasznosításából származó többletbevétel. Jogszabályi »korszerűsítések tehát szükségesek, de a legtökéletesebb szabályozási, és ban harcolni a mozgalomban részt vevők megbecsüléséért, anyagi elismeréséért. A szakszervezeteknek kötelességük eloszlatni azt a tévhitet, hogy az újítók és feltalálók csak saját anyagi érdekeiket nézik, és munkájuk eredményéből kizárólag nekik van hasznuk. Valójában az újítók és feltalálók olyan emberek, akik munkaköri kötelezettségüket messze meghaladó tevékenységet végeznek, s ennek hasznából az egész vállalati kollektíva, a társadalom részesedik. Ezt követően megkezdődött a vita. A vitában felszólalt Marjái József, a Minisztertanács elnökhelyettese. ösztönzési rendszer bevezetése sem elegendő a kezdeményezőkészség fokozására, ha a közfelfogás, a szemlélet nem kedvez az újítónak, a íeltafálóknak. A munkahelyi közösségek szemléletén is múlik, hogy a .jobb, új megoldásokat kereső, szakembereket megbecsülik-e vagy pedig akadékoskodó „nehéz emberek"-nek tartják őket, akik nemcsak „kényelmetlenséget okoznak, de még pénzt is akarnak ezzel keresni. Ahol az egészséges, szocialista szemléletmód a jellemző, ott elismerik, hogy az újító-alkotó ember eredményei a kisebb-nagyobb közösségeket, az egész országot gazdagítják. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatoknál az újítások és a találmányok kezelése ma még hosszadalmas. Azért természetesen egyetlen újító vagy feltaláló sem neheztelhet, hogy a vállalat alaposan megnézi, hogy az újítás elfogadásával mire vállalkozik. Ez mindannyiunk érdeke. Az újító, a feltaláló érdekeit védi. ha alkotását alapos iparjogvédelmi eljárásnak vetik alá. Kétségtelen, hogy jobb munka- szervezéssel, tökéleteseob technikai apparátussal az újítások ügyintézése és az iparjogvédelmi eljárás folyamata is rövidíthető. Alapvető baj azonban, ha a hozzá nem értés, az érdektelenség. a lelkiismeretlen ügyintézés állít akadályokat az újítók és a feltalálók ügye elé. A kormányzat szükségesnek tartja az iparjogvédelem és a szabadalmi eljárás feltételeinek javítását, a legtöbbet azonban a vállalatok tehetik. Ezért fontos, hogy mindenütt jól felkészült emberek foglalkozzanak az újításokkal, akik ösztönözve is vannak arra, hogy felkutassák és felkarolják a kezdeményezőkész embereket és — a vállalat jól felfogott érdekében is —, megrövidítsék a hasznos alkotások bevezetésének útját. A kormányzat az újítóktól, a feltalálóktól nemcsak azt kéri, hogy újat alkossanak, arra is számít, hogy javaslataikkal hozzájárulnak a mozgalom hatásosabb szervezeti, érdekeltségi rendszerének megteremtéséhez. Az újítók üzemi tanácskozásain sok javaslat hangzott el, s ezeket csakúgy, mint a mostani országos tanácskozáson felvetődő kezdeményezéseket tanulmányozni fogjuk, és uavanezt követeljük meg a vállalatoktól is — mondotta a miniszterelnök-helyettes. Végül rámutatott: a kormány fokozott figyelemmel kíséri az újítók és a feltalálók munkáját, nagyra értékeli azt. és mindent megtesz azért. hogy a mai nehéz eazdasági helyzetben biztosítsa az alkotás feltételeit. Az újítók problémáit megoldani azonban csak együttesen képesek az újítók, a vállalatok- és a kormány, ahogyan az újítások és a találmányok hasznán is maguk az alkotók, a vállalat és az ország egésze osztozik. A párt 25 éves következetes politikája olyan légkört teremtett — s ezt elhatározott szándékunk tovább javítani —, amely inspirálja az alkotó munkát, tisztelettel veszi kqrül az alkotó embert, és a gazdaság és a társadalom fejlődésében alapvető szerepet szán az emberi tényezőnek. legnagyobb kincsünknek. Marjai József a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében sok sikert kívánt az újítók és feltalálók munkásságához. * * * A küldöttek közül sokan tették szóvá az újítások hosszadalmas elbírálását, az elhúzódó adminisztrációt. Néhányan jó példákkal is szolgáltak, s azok elterjesztését javasolták. Osztafi Béla, az Ózdi Kohászati Üzemek technikusa arról szólt, hogy vállalatuknál az újításokat hetente elbírálják, és a díjazással sem késlekednek. Dénes Józsefné, a Szegedi Ruhagyár szentesi üzemének munkásnője is arról számolt be, hogy a szellemi alkotásokat raáluk folyamatosan bírálják el és vezetik be. Stuhl József, a Nógrádi Szénbányák Vállalat. gépészeti vezetője a bürokratikus ügyintézés egyik okát bizonyosfajta irigykedésben látja. Néha az egyszemélyi elbíráló az egyszerre több újítást is beadó dolgozó díját alacsonyabban állapítja meg. A dolgozók erre úgy reagálnak, hogy javaslataikat egyenként nyújtják be. így anyagilag jobban járnak, de a hasznosítás. az ötletek bevezetése jócskán elhúzódik. Mások az újítási ötletnapok eredményességét emelték ki. Hund Zoltánná, a BHG Híradástechnikai Vállalat dolgozója arról szólt, hogy ezeken az ötletnapokon az újítók sokkal bátrabban. kezdeményezőbben lépnek' fel. Ehhez az is hozzájárul. hogy mind az elbírálás. mind a díjkifizetés azonnali. Többen amiatt emeltek szót, hogy a vállalatok között kevéssé terjednek az újítások. Bőié Dezső, az Alkotó Ifjúság egyesülés igazgatója olyan innovációs vállalkozási forma létrehozását jelentette be. amelv felkarolja az ötleteket, véleményt mond azok várható piaci fogadtatásáról. sőt kockázatot vállalva meg is valósítja azokat. Jó néhányan az újítómozgalom érdekeltségi rendszeréhez kapcsolódóan szólaltak fel. Baloghné Szöcs Klára, a Közalkalmazottak Szak- szervezete budapesti bizottságának titkára javasolta, hogy a közalkalmazottakat is tegyék érdekeltté az újításban. Ez arra ösztönözne, hogy a technikai-műszaki eredmények gyorsabb elsajátításával javítsák munkájukat a lakosság szolgálatában. Veres Sándor, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépszerelője szóvá tette, hogy a dolgozót korántsem ösztönzi az újításra az. ha minden kis ötlethez műszaki rajzokat is mellékelni kell. Kecskés Péter, a Híradőtechnika Szövetkezet labormérnöke hangoztatta: a találmány továbbfejlesztését, ésszerű módosítását a jelenlegi jogszabályok fékezik, mert az eredeti ötletet, szabadalmat túlzottan is védik. Gondként említették a nagyobb újítások pénzügyi fedezetének hiányát, es olyan megoldást kértek, amely lehetővé teszi az ilyen ötleteket. szellemi értékek megvalósítását a beruházási keretekből. Gricser Péterné, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatóhelyettese szorgalmazta: a találmányokhoz, a szabadalmakhoz hasonlóan legyen megvásárolható egy- egy fontos újítás is. vagyis ilyen esetben ne a hasznosítás után fizessenek, hanem kockázatot vállalva, annyit adjanak érte. amennyit számításaik szerint valószínűleg megér az újító ötlet bevezetése. Rubik Ernő, az Iparművészeti Főiskola tanára saját példáján, a bűvös kocka világsikerével bizonyította, hogy aprónak látszó, egyszerű ötlet is lehet rendkívül sikeres itthon és külföldön egyaránt, "ha azt időben felismerik és ösztönöznek annak mielőbbi megvalósítására. A vitában több vállalat küldötte a kisvállalkozások szerepéről szólt; sok gyárban olyan munkaközösségek alakulnak, amelyek a beadott és elfogadott újításokat a vállalat termelőeszközeivel, gépeivel és szerszámaival valósítják meg. Rózsahegyi László villamos- mérnök a kisiparosok nevében azt kérte, hogy ameny- nyiben igény van a szellemi termékek elterjesztésével, értékesítésével foglalkozó kisvállalkozásokra, legyen meg a termelési biztonságuk. és a kisipari tevékenységre vonatkozó korábbi pénzügyi szabályozókat igazítsák az egyre inkább terjedő vállalkozási formákhoz. A vitában még felszólaltak: Vajda Gábor, az Agro- industria Innovációs Vállalat vegyésze. Csorba Lőrinc. a Borsodi Szénbányák Vállalat körletvezetője. Szabó Gergely, a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat ács-állványozó brigádvezetője, Huszár István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának mezőgazdasági gépszerelője. Füzessy János, az MTESZ főtitkár- helyettese, Becker Lajos, a Műszeripari Kutató Intézet osztályvezetője, Németh József, a Pápai Textilgyár üzemmérnöke. Enyedi Lászióné, az AURAS—AFIT Autóalkatrészgyár újítási előadója. Sági Imre, a FU- TÖBER Vállalat csongrádi gyáregységének csoportvezetője, Csáki László, a Csepel Vas- és Fémművek géplakatosa. Kónya Sándor, az Al- só-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság iparjogvédelmi előadója. Batta Barnabás, a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat miskolci lerakatának vezetője, Lontai Endre, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület főtitkára és Molnár Lajos, a Debreceni MÁV Igazgatóság vezetője. Pusztai Gyula a vitát összegezve bejelentette, hogy a felvetett javaslatokat, ajánlásokat megvizsgálják, és ahol szükséges, . kezdeményezni fogják a változtatásokat. Ugyanakkor néhány felszólaló olyan gondokról beszélt — mondotta —, amelyek helyi problémákat tükröznek és hasonlókét sok más vállalatnál rűgalmasan megoldottak. Ilyen például az újítási díjak minimális összegének megállapítása is. Ezután az országos tanácskozás résztvevői felhívást fogadtak el: az ország dolgozói, különösen a kutatásban, a fejlesztésben, tevékenykedők aktívabban kapcsolódjanak be az újító- és feltaláló mozgalomba. Újításaikkal, találmányaikkal növeljék a társadalmi termelés hatékonyságát és járuljanak hozzá a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességéhez. Az újítók és feltalálók alkotó erőfeszítései mindenekelőtt a jobb termelési szerkezet kialakítását, , a technológiák korszerűsítését, új, korszerű anyagok alkalmazását, az álló és forgóeszközök kihasználását, a termelékenység emelését, a munkavédelem javítását, az export bővítését, természeti kincseink és energiaforrásaink jobb hasznosítását, az alap- és szerkezeti anyagok tulajdonságainak javítását, gazdaságos felhasználását, a környezetvédelmi, a mező- gazdasági és a szállítási feladatok megoldását szolgálják. Tevékenységük kapcsolódjék a központi fejlesztési programokhoz is. Felhívták a vállalatok az intézetek és szövetkezetek vezetőit, hogy a , társadalmi szervekkel együttműködve hatékonyabban ösztönözzék alkotásokra a dolgozókat, gyorsítsák meg az újítások és a találmányok hasznosítását és segítsék elő azok szélesebb körű elterjesztését. Gondoskodjanak a találmányok jövedelméről is. A tanácskozás Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottság titkárának zárszavával ért véget. Marjai József beszéde
