Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
1982. május 15., szombat Hétvége Bélyeggyűjtőknek Öngyilkosság — részletekben Magába roskadt fiatal lány fejét a karjai közé rejti: ez az ábrája annak az amerikai bélyegnek, amely abból az alkalomból jelént meg, hogy az Egyesült Államokban megrendezték a „Vegyük elejét a kábítószerekkel való visszaélésnek!” elnevezésű mozgalom hetét. A kibocsátás helye a Kennedy-gyilkos- ságról hírhedt texasi Dallas volt, ahol a narkotikumok elleni küzdelem központja működik. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete már régóta harcol a kábítószer-élvezet ellen, ami a nyugati világot katasztrofálisan sújtja. Természetesén, mint minden világméretű akciónál, a sokmilliós példányszámú bélyegek rendkívüli hatású propaganda erejét is igénybe veszik. Az első ilyen ENSZ-bélyeg három kezet ábrázol, amely a mák gyümölcse után nyúl. Tudvalévőén, a mákbóT nyerik az ópiumot, a morfiumot, a heroint, tehát a legveszedelmesebb kábítószereket, amelyek a gyógyászat hasznos eszközei, túlzott fogyasztásuk azonban halálos végű lehet. A propagandát, sajnos, folytatni kellett, és a világ- szervezet újabb három címletű sorral jelentkezett, amely mákot és benne halálfejet ábrázolt. Nagyon hatásos a sor első napi bélyegzőjének rájza: a mák szárából kinyúló kötélhurok szimbolizálja-a halálos veszedelmet. Monaco is szükségesnek tartotta, hogy a nemzetközi akcióban részt vegyen. Két bélyeget bocsátott ki, amelynek témája kábítószer által rabul ejtett fiatalember és egy fecskendő. Ezzel • azt is hangsúlyozni kívánták, hogy a fiatalok körében nagyobb mértékben pusztít a narkózis, mint az idősebb korosztályban. A nagyhercegség postája még egy propagandabélyeggel jelentkezett, hogy a világ közvéleményét fölhívja erre a mind nagyobb méreteket öltő veszedelemre. Egy olasz filatéliai szaklap olvasói szavazatukkal 56 ország kiadásai. közül, a cél érdekében, azt a megdöbbentő ábrájú osztrák bélyeget találták a leghatásosabbnak, amely — kábulatának színes látomásaitól körülvéve — egy csontvázszerű leányfejet ábrázolt. Felirata: Vigyázz! A méregmámor öngyilkosság! — de kifejező erejével az is lehetne a címe: öngyilkosság — részletekben. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki a Német Szövetségi Köztársaság bélyege, amely szintén a kábítószereknek rabul esett fiatalok jellegzetes arckifejezését ábrázolja. A sajtó világszerte szinte naponta számol be a kábítószercsempészek elleni harcról. Ennek egyik módját mutatja be a svéd posta bélyege, amely azt ábrázolja, hogy különlegesen kiképzett kutyák érzékeny szimatukkal fölfedezik az elrejtett méregrakományt, és odavezetik a nyomozókat. — Választhat: dohány vagy egészség? — teszi fel a kérdést egy francia bélyeg. Ábrája: stilizált fej, egyik szájában cigaretta, másikban virág. Nagyon sok hatásos rajzú bélyeg szolgálja a dohányzás elleni propagandát, és igyekszik figyelmeztetni e szenvedélynek az egészséget súlyosan károsító hatására. San Marinó-i bélyegen a füstfelhőből alig látszik ki az emberi arc. Etiópiái sor egyik címletén a tüdő röntgenképén cigaretta és pipa, a másikon halálfejen keresztben két cigaretta látható. Szenegáli bélyegen hatalmas száj fogsorai között pipa, fölötte figyelmeztető felirat; belgiumi bélyegen cigarettázó koponya az ábra. Mexikó az Egészségügyi Világszervezet tiszteletére kiadott bélyegén kívül hatásos rajzú bélyegzővel is igyekezett szolgálni a propagandát. Ugyanígy francia bélyegző is. Thaiföldi bélyegen cigarettázók mellett háttal álló ember tüdején fekete folt mutatja a nikotin következményeit. Elefántcsontparti bélyegen kisfiú áll cigarettával a szájában, egy kéz tüzet akar adni neki, de a háttérből két tenyér elhárítja azt. Uruguay bélyegén pedig a kéz eloltja az égő cigarettát. Ugyanez a témája annak a csehszlovák bélyegnek, amelyen a dohányzó ember szájából kiveszik a cigarettát. Az olasz posta ez évi tervében a dohányzás elleni küzdelmet szolgáló bélyeg kiadása is szerepel. Az alkoholizmus elleni propagandát szintén bélyegek és bélyegzők is igyekeznek segíteni. Az Egyesült Államok egyik ilyen célú bélyegén nincs rajz, csak ez a szöveg: „Alkoholizmus — ön legyőzheti!” Portugália Harc az alkoholizmus ellen címmel Jiáromértékű sort adott ki. Az elsőn emberalak mellkasában és a lába előtt borosüveg látható, a második az alkoholmámort, a harmadik az alkohol legyőzését szimbolizálja. Az alkoholizmus elleni küzdelem napja alkalmából használt francia postabélyegzőn stilizált man- kós emberalak az ábra, amelynek egyik lába borosüvegben végződik. Egy másik bélyegzőn a koccintó ijedten fordul az intő kéz felé. Mindkettőn figyelmeztető felirat. Uruguay az antialkoholista egyesülete fennállásának félszázados jubileumára nemrég bélyeget adott ki. A Német Szövetségi Köztársaság és Portugália postája pedig jelezte, hogy rövidesen ilyen témájú bélyegeket bocsát ki. A görög posta a hazai termények propagálására sort jelentetett meg. Az egyik címleten férfifeje látható, előtte borospohár. Alapos vizsgálattal az ábrán különös fotómontázst fedezhetünk fel: egy ittas ember vízióját. A fej szája ugyanis lapos borospohár, amelyet lengén öltözött nő tart. A nő feje a borivó jobb szeme. Az .előtérben álló nagy borospohárból női' mellkép emelkedik ki. Bélyegkiállításokon gyakran találkozhatunk e témakörökbe tartozó gyűjteményekkel. Hajdú Endre F-yrrrrrrww w-w w w wm,<wnw>**’win. : S i I Alcoholism i I \oucan bent il!| ' USA I8<- ! Röviden Tudomány - technika Hidraulikák hibái SZIVATTYÚZOTT HALAK A nagyobb halgazdaságokban az úgynevezett halágyból (a halastó legmélyebb pontjáról) vákuum- szivattyúval juttatják a felszínre a halakat. Átkutatok pontyok vérének tejsav- és cukortartalma alapján vizsgálták, vajon a hagyományos merítőszákos vagy a szivattyús kiemelés viseli-e meg jobban a halakat. Tapasztalataik szerint a legnagyobb stressz akkor éri őkét, amikor kiszedésük előtt összezsúfolódnak, s egymást nyomják. Ehhez képest magának a kiemelésnek a hatása már elenyésző, akármelyik eljárást alkalmazzák is. A kísérlet eredményei mégis azt mutatták, hogy a halak szákos kiszedése után azok tejsav- és cukorszintje valamennyivel hosszabb idő után állt vissza a rendes értékre. TRÁGYABONTÓ GILISZTÁK Angol kutatók megállapították, hogy a giliszták elbontják, megemésztik a trágya kellemetlen szagát adó különféle vegyületeket. Áldásos tevékenységüknek egy további előnye az, hogy maguk a giliszták is tömegesen elszaporodnak, olyannyira, hogy a trágya takarmányként hasznosítható: a vele etetett állatok általa bőséges fehérjéhez jutnak. A brit kutatók „gilisztakultúrát”. telepítenek egy sertéstelepen. A hidraulikus — folyadék- nyomással működő — szerkezeti megoldásokat egyre szívesebben alkalmazzák a járművek, emelő- és szállítóberendezések, . sajtók és egyéb ipari berendezések, szerszámok konstruktőrei: A hidraulikus rendszerek az idők folyamán egyre bonyolultabbá váltak, ezért speciális vizsgálóeszközöket kellett kifejleszteni a berendezések ellenőrzésére, a hibahelyek behatárolására, a rosszul működő elemek felkutatására. A repülőgéphidraulikákhoz, amelyeknél kézenfekvő okokból igen alaposnak kell lennie az ellenőrzésnek, és rendszeres időközökben végre kell azt hajtani, speciális vizsgálókocsikat használnak a repülőtereken. Egyébként mindeddig csupán statikus vizsgálópadok voltak használatban az egyes hidraulikus elemek jóságának ellenőrzésére. Újabban egy angol cég olyan hordozható eszközöket is gyárt, amelyekkel a meghibásodás helyszínén, üzem közben is vizsgálhatók a hidraulikus szivattyúk és motorok, azok hengerei, szelepei, vezetékei stb. A „Hydratest” hálózati hidraulikus rendszervizsgáló — valós üzemi körülmények között — egyidejűleg méri az áramlást és a nyomást. A mindössze 4,5 kg súlyú, egy 200 üzemórás akkumulátor- teleppel működtetett berendezést — a képünkön látható módon — a nyomóvezetékbe kötik, miközben a gép normális módon működik. A szivattyú teljesítményét az áramlás mérésével ellenőrzik a működési tartomány különböző nyomásértékein, így a szivattyú elhasználódása, az elzárődott szűrők, a hibás hengerek stb. kimutathatók. Az áramlást és a nyomást kalibrált mérőóra mutatja. A szerkezet maximális áramlásmérési teljesítménye 150 liter/perc (mindkét irányban), illetve 420 bar. Az olajáramlást egy kis axiális turbina forgási sebessége alapján állapítja meg a műszer. Akik Szeged belvárosában sétálgatnak, előbb-utóbb mindenképpen megpillantják az úgynevezett Fekete házat, amely fiatornyaival, bás- tyás homlokzatával, csúcsíves ablakú sarokerkélyével akár valami angol vidéki kisváros főterének ékessége is lehetne. Ami küllemének stílusát illeti, az valóban „angolos”: tervezője, Gers- ter Károly (1819—1867) a brit gótika jellegzetes elemeit ötvözte egybe, amikor a város jómódú vaskereskedőjének, Mayer Ferdinánd- nak (1813—1903) megrendelésére elkészítette az épület terveit. Ám ami az efféle építmények kötelező vénsé- gét illeti, e vonatkozásban már sántít a hasonlat, mert a szegedi Fekete ház „csak” százhuszonöt esztendős, lévén elkészültének ideje 1857. De ha nem is több évszázada állanak a falai, azért így is igen sok olyan esemény zajlott le közöttük, amely, mondhatni, meghatározta a Tisza-parti város életét. A még éppen csak elkészült épületben talált otthonra a haladó gondolkodású polgárokat tömörítő Városi Kaszinó. Ez az egylet ugyan még 1829^ben alakult, de a szabadságharcot követően betiltották, és csak az 1850-es évek végén újíthatta fel működését, öt hosszú éven át, 1860 és 1865 között szövögettek terveket, cseréltek eszmét a Fekete házban a kaszinó lelkes tagjái, akik egyebek között a szegedi Du- gonics-szobor felállításáért is kiérdemlik az utókor háláját. A kaszinó aztán kiköltözött onnan, s a szürke külsejéről feketének elnevezett épületben egy ideig csak az építtető Mayer család tagjai laktak. Közöttük az alföldi festészet kiválósága, Endre Béla (1870—1928), aki ott is született, és később is szívesen járt vissza abba a sokáig csoda számba menő, angolos hangulatú kis palotába. Hogy ez a remek piktor kilencéves kisfiú korában éppen a szülőházban tartózkodott-e nem tudni, ám ha netán ott volt, akkor, any- nyi más szegedivel ellentétben, biztonságban érezhette magát, mert az 1879-es nagy tiszai árvíznek ez az erőteljes építmény ellent tudott állni. Egyike volt annak az alig háromszáz háznak, amely a város hatezemyi lakóépületéből épen maradt. Lévén a fiatornyok alatti helyiségeknek — a kaszinó jóvoltából — némi közéleti múltja, az első világháború végén ugyan hova költözhetett volna a munkásotthon, mint oda. Amikor pedig felforrósodott a politikai légkör, a Fekete ház a társadalmi változások szükségességét hirdető szegediek találkozóhelye lett. Juhász Gyula szavával afféle „szegedi Pilvax”, ahol rajta kívül Móra Ferenc és dr. Hollós József, a híres ügyvéd is szinte naponta megfordult. Mindezek után mondani sem kell, hogy 1918. október 22-én ebben a szürke-fekete épületben alakult meg a Nemzeti Tanács. S nemcsak ott nyilvánították ki e forradalmi szerv megalakulását, de a későbbiekben szintén ott került sor az ülésezésekre is. Ezek jegyzőkönyveit nem kisebb valaki vetette papírra, mint Juhász Gyula. A Tanácsköztársaság leverése után a Fekete ház ismét A szegedi Fekete ház lakóépületté csendesedett. Az egykor jelszavaktól hangos termeit, szobáit néhány család lakta. Így volt ez egészen a közelmúltig, amikor — dicséretére a városnak — ismét közhasznú rendeltetést kapott: a Móra Ferenc Múzeum történeti osztálya foglalta el. Oda kerültek a históriai iratok, ott formálódtak ki a kutatószobák és ott nyílt meg egy munkásmozgalmi kiállítás 1979. október 11-én. Ez a tárlat immár tárgyakkal, nyomtatványokkal, és sok-sok képpel idézi fel azt az időt, amelynek során Szeged munkássága öntudatra ébredt, és meg-> alakította különféle szervezeteit. Egyelőre még csak a földszinti termek fogadják a látogatókat. de a tervek szerint később emlékszobák is nyílnak, valamint olyan újab kiállítások, amelyek a múzeum történeti gyűjteményének különleges darabjait tárják az érdeklődők elé. Hogy mást ne említsünk, Szegeden ritka, értékes pénzeket és érmeket őriznek; ezek együttese a harmadik leféltetteb ilyen kollekció az egész országban ... A. L. Bojtár Ottó felvétele
